Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

i Komplex Program Új együttműködési irányok A KGST-TAGÄLLAMOK folytatják a népgazdasági tervek koordinálásának tö­kéletesítését, a tervező tevé­kenység jobb összehangolá­sára törekszenek és ezzel összhangban kiszélesítik az ára- és pénzkapcsolatokat. A Komplex Program fel­adatként jelöli meg hogy a kölcsönös együttműködés problémáit és megoldásuk módjait időben feltárják. Kijelölték az együttműködés fő irányait: — prognózisok kidolgozá­sa a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb területein, — az alap&ető népgazda­kapcsolatos munkákat a részt vevő országok között, megjelöli a „témavezető” országot, a kutatásban részt vevő országokat, a munka megkezdésének és befejezé­sének határidejét. A szakér­tők kiszámították, hogy az alapvető tudományos kuta­tásokra mintegy tízmillió munkaóra szükséges. De a felesleges párhuzamosságok megszüntetésével, a munkák koordinálásával és ésszerű megszervezésével a' tízmillió munkaórát mintegy ötödére lehet csökkenteni, s ezáltal a kutatásokat lény égésién ha­marább befejezik. KÖZÖS TERVEZÉSSEL el­sági ágakra és termékfajták- érhető, hogy a KGST-tagor- ra vonatkozó hosszú távú szagokban a programvezér- tervek koordinációja, lésű gépek termelése 1975­— az ötéves népgazdaság- ben 1971-hez viszonyítva 5,1­fejlesztési tervek koordinálá­sának további tökéletesítése, — egyes iparágaknak és termékfajtáknak együttes tervezése, — tapasztalatcsere a nép­gazdaság tervezési és irá­nyítási rendszerének töké­letesítéséről. Ahhoz, hogy nemzetközi méreteikben koordinálják a kutatás és a termelés fonto­sabb irányait,' az együttmű­ködést a prognózisok készí­tésével Joell kezdeni. Milyen és mennyi nyersanyagra lesz szükség a következő évek­ben? Az új tudományos fel­fedezések hogyan hasznosít­hatók a termelésben? Ha szeresére, a géprendszere­ké 4,5-szörösére növekedjék. A 1 következő öt évben a programvezérlésű szerszám­gépek kölcsönös szállítását 4.6-saeresen, a gépberende­zések szállítását 16-szorosan fokozzák. Ennek következté- beh 1975 végére megszüntet­hető a szocialista országok géphiánya. A KGST-országok különö­sen érdeklődnek- a kor­szerű munkaeszközök gé­peik, készülékek komp­lex rendszere, az elekt­ronika, a tudományos célo­kat szolgáló műszergyártás, a mérő- és ellenőrző műsze­rek, a petrokémia, másrészt ezt előre megállapítják, ak- a tüzelőanyag^ a nyersanyag -------------- és 32 energia iránt. Ez ért­hető, mert ettől függ a tudo­mányos technikai forrada­lom győzelme, az ipari ter­melés korszerűsítése, a gaz­daságosság, a versenyképes­ség tokozása. jVündezt figye­lembe vette a Komplex Program és olyan intézkedé­seket javasol, hogy a tagor­szágok összehangolják- a nemzeti újratermelés döntő folyamatait,' egyre tervsze­rűbben együttműködjenek a gazdasági növekedést meg­határozó szférákban, a prog­nóziskészítéstől, a kutatási és termelési kooperációtól kezdve a szerződéses szállí­tásokig, A Komplex _ Prog­ram újabb erőfeszítéseket ■tesz, hogy megtalálja az együttműködés hatékonyabb tormáit és világosan előre lássák a tagországok sajátos és közös érdekeit. A KGST-országok feldol­gozóipara, . de különösen gép­ipara párhuzamosan fejlő­dött, egymástól függetlenül' erőlködtek ugyanazoknak a kor a nyersanyagfelhaszná- lásrá olyan távlati terveket dolgozhatnak ki, amelybe beruházásaihoz a Nemzetkö­zi Beruházási Bank is hozzá­járulhat. A Komplex Prog­ramban intézkedtek, hogy a széles körű ' tapasztalatcse­rék, közös prognózisok kir dolgozása valósuljon meg az elektronikában, a nyersanya­gok termelése, a kemizálás, az elektronikus számológé­pek alkalmazása, az új, ter­melékenyebb gépberendezé­sek tervezése és gyártása te­rületen. Ezek olyan felada­tok, amelyeket gyorsan meg kell oldani, hogy az elsőbb­ség előnyeit az együttműkö­dő államok jól kihasznál­hassák. De mindez sok jól képzett szakembert és főleg sok pénzt igényel. Tehát szükséges, hogy a KGST-tag- országok összefogjanak, kö­zös erővel oldják meg eze­ket a feladatokat. Az intézkedési terv fel­osztja az egyes kutatási té­mákkal és problémákkal problémáknak megoldásán. Eddig lassú volt a szakoso­dás és a kooperáció, a mű­szaki és tudományos együtt­működés nem segítette elég­gé a technika fejlődését. Szükséges és lehetséges, hogy a fogyasztási cikkek cseré­jét fokozzák. Most kerülhet sor arra, hogy a gazdasági növekedés új forrásait fel­tárják, \ a termelőerők nem­zetközi koncentrálását és specializálását fokozzák. A szocialista országok gazda­sági reformjának közös sa­játossága, hogy növelték a vállalatok önállóságát, egyre ’inkább előtérbe kerülnek a minőségi és a hatékonysági követelmények. Mindebben a vállalatok közvetlenül ér­dekeltek, vagyis a reformok fokozott érdekeltséget terem­tettek a nemzetközi együtt­működésre, elősegítik a gaz­dasági együttműködés kiter­jesztését és korszerűsítését. Az 1971—75-ös tervek koordinálására a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió 17 kormányközi egyezményt kötött és a töb­bi KGST-országok között is létrejötték már hasonló meg­állapodások. A külkereske­delmi együttműködés fejlesz­tésének egyik legfontosabb feltétele a multilaterális (többoldalú) elszámolások bővítése, tökéletesítése. A gazdasági együttműködést élénkíteni fogja. a Nemzet­közi Bank alapítása és an­nak hitelpolitikája. Ez a bank főleg a szocialista nem­zetközi munkamegosztásra, a termelés szakosítására és kooperációjára, a nyers- és fűtőanyagbázüs fejlesztésére fog közép- és hosszú lejára­tú hiteleket nyújtani. A SZOCIALISTA gazda­sági integráció politikai fel­tételei adottak és ebben a tekintetben feltétlenül előny­ben vagyunk a tőkés integ­rációval szemben. A szocia­lista gazdasági integráció további előrehaladása attól függ, hogy milyen mérték­ben sikerül összekapcsolni a tervgazdálkodást az egyes országok fejlesztési, termelé­si stratégiáját a hatékonyan működő piaci ösztönzőkkel. Dr. Fazekas László , A Mátra Kincse harmadik éve Sem nagyon dicsérni, sem nagyon bírálni nem lehet a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz gazdálkodását az elért ered­mények alapján. Bővebben is hullhatott volna a forint, az igaz, de az időjárás is sokat rontott. Mégis a leg­főbb: ha annak idején nem fog össze a négy tsz Gyön­gyösön, nem egyesül, most sokkal másképpen beszél­nének az emberek. Mit is adott az elmúlt, immár harmadik esztendő a közösgazdaságbelieknek'? [A SZÁNTÓFÖLDI Nagon sikerült a burgonya és a kukorica. Szinte hihetetlen, hogy milyen alacsony az át­laguk. De a tizenhat mázsás búza már túlszárnyalta a - járási átlagot, ha nem is éri el az országosat. Viszont néhány táblán már a húsz mázsát is meghaladta a ter­més egy holdra számítva. Ez arra utal, hogy lehet még á fejlesztésre nagyobb gondot fordítani. Jó eredményt hozott az árpa, amely a tervezettnél több mint 1500 mázsával termett többet. < Ismét bebizonyosodott, hogy a vegyszeres gyomirtás nélkülözhetetlen a szántó­földi növénytermesztésben. Más dolog, hogy ezt a mód­szert még nem tudták a kellő sikerrel alkalmazni. Tökéletesíteni kell tehát az eljárást. Nem úgy dal csökkent a szövetkezet szőlőterülete. A meglevő közel kilencszáz hold szőlő­ből még száz holdnál na­gyobb terület nem terem, mert fiatal telepítés. A szőlő az egyik fő gaz­dasági ágazat. Nem adott annyit, amennyit reméltek mennyiségben, de a jobb minőség miatt mégsem csők­ként sokat a bevétel. Az állami pincegazdaság jó áron vette át a bort. Sőt, a nyereségből 300 ezer forin­tot .vissza is térített része­sedésként a szövetkezetnek. A gyümölcsök közül csak a cseresznye nem okozott csalódást. Almából viszont annál kevesebb termett. KERTÉSZET. sági viszonyát hetven sze­mély szüntette meg, de a felvételét is kérte több mint ötven. A létszámcsök­kenés tehát jelenség. Ebből következik az is, hogy a gépek kapnak majd egyre nagyobb . szerepet. Év közben összesen majd­nem tizenötmillió forintot fizettek ki munkadíjra és munkabérre. Az év végi ki­egészítő részesedés megha­ladta a négymilliót. A sze­mélyi jövedelem egy napra eső összege valamivel több mint 108 forint. Egy évvel korábban' ez az összeg hat forinttal volt kevesebb. (BERUHÁZÁS. I A legnagyobb ! _____________! munka meg | ÁLLATTENYÉSZTÉS. sikerült, mint ahogy elkép­zelték. Másfél millióval ma­radtak le ebben az ágazat­ban. Pedig itt az időjárás nem hozható fel mentség­ként, mivel a zárt állattar­tás szinte független az idő­járás szeszélyétől. Inkább a szakvezetés és a gondozói munka elégtelensége a le­maradás oka. Kénytelenek voltak év közben is felfigyelni a rend­hagyó jelenségekre. majd személyi változásokat is végrehajtani. A baromfiállomány szám­bavételekor kiderült, hogy nagy az eltérés a nyilván­tartás és a valóságos hely­zet között. Magyarázatként elhangzott: a húszdekásnál kisebb súlyú csibék elpusz-. tulását nem jegyezték fel sehol. Egy év alatt több mint száz hold­Palántából annyi volt, hogy még jelentős tételt el is tudtak adni. Munkaerő­vel viszont nem álltak min­dig jól. Sok vita folyt már a ker­tészet körül, de az elmúlt év is azt mutatta, érdemes több gondot fordítani rá. Még a sokat leszólt paradi­csom is kedvező bevételt adott. Ebből is és a papri­kából iá tehát fokozni fog­ják a termelést. A virágkertészet lényegé­ben teljesítette a tervét, bár az el nem adott virá­gok értéké meghaladta a fél­millió forintot. A kereske­delmi forgalmat tehát nö­velni kell. I KERESKEDELEM. ( ^ 1 ______________! ev alatt mintegy háromszáz va­gon árut adtak el és közel tizenöt millió forintot kap­tak ezért. Az árunak nagy része saját termés volt. Gyöngyösön öt, máshol hét elárusítóhelyet tart fenn a tsz. Céljuk ho^y njegfelelő áron megfe- mellett tehát akadtak még lelő minőségű zöldségfélét --------------------**----- — m indig a zárt rendszerű ser­téstelep megépítése.- Ezért is kellett tavaly a fejlesztési alapra ötmillió forintot biz­tosítani. Beruházási tervü­ket ugyan másfél millióval túlteljesítették, de ennek oka csak részben a sertés­kombinát építkezése. Mert majdnem félmilliót kellett a Deli-dűlői és a virágker­tészeti bekötőút építésére is fordítaniuk. A gépek be­szerzése is sokba került. Feltétlenül el akarják ér­ni, hogy a sertéstelep az idén üzembe álljon. Az idei tervek között sze­repel egy másfél millió köbméter víz befogadására alkalmas tároló megépítése is állami célcsoportos beru­házásból. Ha ez elkészül, akkor hétszáz hold öntözése válik lehetővé. Az ered­mények továbbra is az, (CÉLTUDATOSÁN. SZŐLŐ, GYÜMÖLCS. tudjanak a város lakossá­gának biztosítani. De fo­kozniuk kell az árukezelés minőségét és az eladás kul­turáltságát. Az idén a forgalmat újabb tíz százalékkal akarják nö­velni. | LÉTSZÁM, PÉNZÜGY, j Tavaly száz taggal csök­kent a dolgozók száma. Tag­hiányosságok is. Ahogy ez már általában is lenni szo­kott. De ami figyelemre méltó: a Mátra Kincse Tsz vezetősége határozottan tö­rekszik az adottságoknak legjobban megfelelő gazdál­kodásra, a legeredménye­sebb szakágak kialakítására, A jövő szempontjából ez a törekvés a legbiztatóbb. G. Molnár Ferenc A kémia előretörése Növényvédelmi tanácskozás Egerben Borsod és Heves megye mezőgazdasági szakembe­reinek részvételével pénte­ken délélőtt Egerben nö­vényvédelmi tanácskozásra került, ■ sor. A megjelente­ket Józsa Károly, a Heves megyei Növényvédő Állomás igazgatója üdvözölte, majd Nagy László, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője méltatta a tanácskozás jelentőségét. Elmondotta, hogy korunk­ban, a tudományos-techni­kai forradalom kibontakozá­sának idején, a kémia, mint tudományág, különösen elő-' re tört. Így van ez a mező- gazdaságban is, a kemizálás egyre nagyobb jelentőséggel bir. A nagy hatású vegy­szerek, többek között a nö­vényvédő szét ek a terme­lést eredményesebbé, bizton­ságosabbá teszik, mind­emellett lehetővé válik, hogy kevesebb emberi és gépi munkaerővel lehessen a föl- • deket megművelni. A kor­szerű növényvédelem — mondotta — nagy eredmé­nyekre képes, természetesen akkor, ha a többi tevé­kenységet is eredményesen végzik a gazdaságok. Meg­említette, hogy néhány sző­lős termelőszövetkezet több ée átlagában ölvén múzsán felüli termést ér el holdan­ként s ebben a korszerű telepítésen, művelésen, ta­lajerő-utánpótláson kívül nagy szerepe van a növény- védelemnek -is. Ezután, Papp Mózes, a MÉM növényvédelmi fő­osztályának előadója tartott előadást a növényvédelem helyzetéről, fejlesztéséről. Elmondotta, hogy a magyar mezőgazdaságban ma már több mint tízezer növény­védő gép dolgozik. Az üze­mek felkészültségét jelzi, hogy 1200 szakmérnök, 1600 szaktechnikus és számtalan szakmunkás" védi a növé­nyek egészségét, előzi meg a károkat. Növekszik az új, az eddigieknél nagyobb ha­tású szerek száma is. Fel­hívta azonban a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek során főleg a kapitalista or­szágokból szereztük be a mezőgazdaság, számára dön- 4.ő fontosságú növényvédő szerekét. s ajánlatos lenne, ha a hazai ipar többet gyár­tana. Erre van példa is, mint például* a Chinoin Gyógyszergyár, amely több terméket gyárt már — s ki­váló minőségben. Ezután előadás hangzott el a növényvédőszer^ellátás időszerű problémáiról, majd hozzászólásokra került sor. Szükséges számvetés Csökkent az alaptalan bejelentések száma Heves megyében Lassan már az új eszten­dő első negyedén is túl le­szünk, de még mindig nincs hiány az olyan és szüksé­ges számvetésben, amely az 1971-es esztendőt teszi a mérlegre. Ilyen számvetést végzett a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság is, amely másfél ezer népi el­lenőr tevékenységét ésmun- ká-juk hatását vizsgálta meg 1971-re vonatkozólag, hogy levonja a kellő konzekven­ciákat az idei esztendőre. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság örömmel állapította -meg, hogy az elmúlt észtén- dőlten lezajlott népi ellenőr­zési szervek újjáválasztása során erősödött és szélese­dett a testületi muilka, a/c- tívabbá vált a népi ellen­őrök■ tevékenysége, tovább 'nőtt tekintélyük és becsüle­tük a dolgozók, a lakosság előtt. Igaz, . hogy a másfél ezres népielleriőr-tábornak általában csak a felét tud­ták rendszeresen foglalkoz­tatni a bizottságok, mégis az egy-egy vizsgálatra be- -- vont népi ellenőrökkel együtt e másfél ezres „hadsereg” háromnegyed része aktív munkása volt e fontos tár­sadalmi szervezetnek. A legtöbb panasz okozója: a helyi ipar Azt is örömmel lehet megállapítani, hogy nem­csak a népi ellenőrök szá­ma növekedett, ’ de növeke­dett az az idő’is, amelyet a bizottságok egy-egy beje­lentés, panasz kivizsgálásá­ra fordítottak — emiatt meg­alapozottabbnak és előremu- tatóbbak lettek a vizsgála­tok, megbízhatóak azok eredményei. Az elmúlt esz­tendőben egyébként 72 na­gyobb vizsgálatot folytattak — kisebb panaszok, bejelen­tések elintézése mellett — a megye népi ellenőrzési bi­zottságai, $ emellett tovább emelkedett a be jele ütések nyomán folytatott kivizsgá­lások aránya is. Megállapít-, háttá a megyei bizottság, hogy a legtöbb bejelentés és panasz a lakosság részéről — a 183-ból 37 — a helyi­ipart érintette, de igen sok panasz érte a szövetkezeti iparon belül különösen a szolgáltatást és a kereske­delem, valamint a vendéglá­tás munkáját. Renkivül érdekes és egy­ben örvendetes is, hogy a lakosság részéről történő be­jelentések mintegy háromé negyed része nem az egyé­ni, hanem a köz érdekeit szolgálta, ezen belül azon­ban aligha vigasztaló, hogy ezeknek zöme viszont a tár­sadalmi tulajdon védelmét volt kénytelen kérni a népi ellenőrzési bizottságoktól. Örvendetes azonban az, hogy lényegesen csökkent az alaptalan bejelentések szá­ma, ugyanakkor döntő mér­tékben emelkedett a kivizs­gálásokat követően, az arra illetékes gazdasági, társa­dalmi szervek pozitív intéz­kedéseinek a száma. A vizsgálat tárgya: a gazdaságpolitika Megelégedetten állapíthat­ta meg a megyei népi el­lenőrzési bizottság, hogy ak­tívan kivette részét gazda­ságpolitikánk országos és helyi megformálásában: kel­lő mennyiségű információt gyűjtve és azt elemezve az illetékes párt-, állami szer­vek számára. Hogy csak néhányat említsünk e vizs­gálatok közül, feltétlenül szót érdemel Heves megye beruházási helyzetének vizs­gálata, melynek nyomán több irányú javaslatot is tett a megyei népi ellenőr­zési bizottság a beruházás- politikai célkitűzések reali­tását illetően. Nem véletlen, hogy éppen e vizsgálat alap­ján készített előterjesztést a megyei párt-végrehajtóbi­zottság is e munka jobb és tervszerűbb megszervezésére. De vizsgálatot folytattak a bizottságok a vállalati gyártmánystrukitúra helyes irányú változtatása érdekében és a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alap­jainak felhasználását illető­en is, mely utóbbit éppen a megyei bizottság előterjesz­tése alapján tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága.' Nem. volt hibáktól. mentes természetesen a népi ellen­őrzési szervek tevékenysé­ge: nagy még és indokolat­lanul hosszú az átfutási idő a vizsgálatoknál, nem tud­ják eléggé széles körbe be­vonni a bizottság tagjait a munkába, nem mindenkor követi a kellő súlyú felelős- ségrevonás, a felderített mu­lasztásokat. Mégis azt kell mondani, hogy a Heves me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is, hasonlóan áz or­szág többi eredményesen te­vékenykedő bizottságaihoz, elmúlt évi munkájával je­lentősen járult hozzá az ál­lami, a társadalmi, a gaz­dasági fegyelem megszilár­dulásához, a társadalmi mo­rál erősítéséhez. i Gyurkő Géza /lyeftigfamqfo fg| 1372, február ***1 “Ttiiraf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents