Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

KOSSUTH . 8.13 Régi melódiák 8.55 A kutatás tárgya az ember 9.30 Népi muzsika 10.05 Handei-művek 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.40 A Váiaszolunk hallgatóinknak külön­kiadása 14.00 A rivalda túlsó oldaláról: a Tosca. (Ifjúsági rádióváltozat) 14.29 Fúvószene 14.48 Kórusmüvek 15.10 Keresztmetszet 16.05 Schumann: III. szimfónia 16.40 Édes kettesben 17.05 Offenbach: A 66-os szám.' Daljáték 18.03 Ravel: Szonatina 18.15 Hét város Európában 18.52 Arany: Hídavatás 18.48 Zenéről — tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 18.36 Magnósok, figyelem! 20.20 Kortársaink 21.03 Népdalok 21.29 Berg: Hegedűverseny 22.30 Nelson Eddy énekel 22.40 Regényrészietek 23.00 Tánczene 23.30 Régi magyar dalok ü.10 Operarészletek PETŐFI 8.05 Bécsi klasszikus zene 9.03 Jan Smidra kalandjai 11.50 Portásfülke 12.00 Könnyűzenei Híradó 12.30 Bartók egynemű karok 12.45 Miskolci stúdió 13.03 Erkel: Dózsa György. Részletek 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig . *. 18.10 Magyarország 1514-ben 19.02 Nóták 19.35 Szegedi Anikó zongoraestje. Közvetítés a Zeneakadémiáról 21.10 Mi, 40 évesek 21.25 Könnyűzene 21.45 Riport 22.21 Verbunkosmuzsika 22.26 Könyvismertetés 22.35 Emlékezés Anthes Györgyre 23.15 Századunk zenéjéből 23.48 Olasz kórusmuzsika MAGYAR p oo rrv 17.50 Hírek 17.55 Tizen Túliak Társasága 18.15 Könnyűzene 13.30 Ki mit tud? Előzete: 18.55 Esti mese 19.05 Parabola 19.30 Tv-hiradó 20.00 Coralba. 2. rész 20.55 A tv zenei újságja 21.40 Hadar 22.35 Tv-hiradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon; 22-33.) Fél 4 és fél 6 órakor Nyulak a ruhatárban Színen magyar ftlmvígjáték Este 8 órakor Cromwell Színes, szinkronizált angol történelmi film EGK! BRODY (telefon; 14-07.) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Uram, ön özveg.vasszony lesz Színes, szinkronizált cseh­szlovák filmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Queimada GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Zabriskie Point HATVANI VÖRÖS CSILLAG Furcsa pár FÜZESABONY Baleset a tengerparton LÖRINCr A követek nem gyilkolnak Egerben, este 7 órakor: SVE/K A HÁTORSZÁGBAN (Bérletszünet) ÜGYELET Egerben; 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- lins/.ky utcai rendelőben. (Te­lefon; 11-10). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek f<*Kgel 7 óráig, a Jókai utca 41. psxm alatti rendelőben. (Tele­fts>. n-ao. Recskrői A községi kulturális bi­zottság már korábban elké­szítette azt a program terve­zetet, amelynek az alapján Recsken ezekben a napok­ban sor kerül a mezőgazda- sági könyvhónap megtartá­sára. A községi könyvtárban egész hónapon át tartó szak­könyvkiállítást rendeztek. Ugyancsak könyvkiállítás nyílt a Bányász Művelődési Ház könyvtárában is, ahol ezenkívül még irodalmi mű­sorral színesítették a hónap programját. Az ÁFÉSZ bolt­jaiban mindenhol a fő hely­re kerültek az értékes szak- könyveik, a Vadvirág kisven­déglőben pedig könyvbált rendeztek, s több mint hét­száz forint értékű mezőgaz­dasági irodaiam talált gaz­dára a tombola során. A terveik szerint előadást tar­tanak a méhészszakíkör tag­jai számára a méhek helyes ápolásáról, betegségeikről, de a kiskert-tulajdonosok sem maradnak ki a programból, ők a szórvány-gyümölcsfák ápolásáról kapnak tájékozta­tást a szakirodalom alapján. Maruzs János Füzesabonyból A Füzesabony és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-t azok közé a szövetkezeitek közé sorol­hatjuk, amelyek hosszú évek óta eredményesen gazdál­kodnak. Ezt bizonyította a közelmúltban megtartott küldöttgyűlési beszámoló is, amelyből csak néhány szám­adatot idézünk. Az 1971. évi kiskereskedelmi forgalom 141 millió forint volt. A ven­déglátó egységek 23 milliót forgalmaztak. Az ipari te­vékenységnél az áteresztő csövek gyártása volt jelen­tős:. 26 ezer darabot készí­tettek az elmúlt évben. Ja­vult a körzet húsellátása, s több új árucikket is forga­lomba hoztak, mint például autóalkatrészeket, barkács- eszközöket... örvendetes ja­vulást mutat az üzleteli hű­tőpulttal való ellátása is, a nagyobb egységek a körzet minden községében megkap­ták már a mirelit hús és zöldség tárolásához szüksé­ges pultot. Az idei tervelv között a mezőtál kányi kis­vendéglő és presszó, a dor­tószerviz létrehozása szere­pel. Váradi Anna Gyöngyösről Az egyik legújabb magyar filmet, a Jelenidőt a napok­ban mutatták be a gyön­gyösi Puskin moziban. Az üzemi élet kérdéseit fesze­gető filmet a Mátraalji Szénbányák Vállalat dolgo­zói közösen nézték meg, s amint a vetítés után elmon­dották, tetszett a film őszin­te, igaz hangvétele. A mos­tani sikeres közös filmnézést a tervek szerint több is kö­veti majd a gyöngyösi vál­lalatnál. Tóth Lajos Adácsról A hét elején tartották meg Adácson a Hazafias Nép­front falugyűlését, amelyen mintegy háromszáz fős hall­gatóság előtt Horváth Mihály népfronttitkár számolt be. Szó esett az eltelt négy év közös tevékenységéről, de feltárta a beszámoló azokat a hiányosságokat is, amelye­ket a továbbiakban meg kell szüntetniük. Ezt követően választották meg a 11 tagú vezetőséget, az 50 tagú bi­zottságot, valamint a me­gyei küldöttet. Erdélyi István Vámosgyörkről A napokban a vámosgyör- ki MÁV-állomás utazósze­mélyzetének Béke szocialis­ta brigádja kis ünnepségre gyűlt össze. Ekkor búcsúz­tatták ugyanis Forgács Jenő vonatkezelőt, aki nem keve­sebb, mint 35 évet szolgált le a vasútnál. Nyugdíjba vo­nulása alkalmával a szak- szervezeti bizottság értékes ajándékot, az állomásfónök- ség pedig jubileumi hűség- jutalmat nyújtott át a búcsú­zó brigádtagnak. Sziics Ferenc Párádról A KISZ oktatási tervének megfelelően tartották meg a téli politikai tanfolyamukat a Parádi Üveggyár ifjúsági .szervezetének tagjai. A soro­zatban szó volt a KISZ- kongresszus határozatainak végrehajtásáról is. Az elő­adót, Németh Lászlót, a me­gyei KISZ-bizottság titkárát, figyelemmel hallgatták vé­gig az ifjúmunkások, hiszen a megyei titkár saját kong­resszusi élményeit is feleleve­nítette ezen az estén. Gembiczki Béla Csikorogva fordul a vil­lamos a Venczel térre: szaba­dot mutat a lámpa és a rend­őr is. Mert a közlekedési támpa már kevés egymagá­ban Prága rendkívül meg­növekedett forgalmának, kü­lönösen itt, a Venczel téren és a környékén. Az automa­ta mellé az ember is szük­séges. Lüktető, pezsgő, ele­ven az élet egész Prágában, mint amilyen lüktető s ele­ven ebben az egész ország­ban. A gazdag választékú kirakatok arról tanúskod­nak, hogy jobban élnek a prágai emberek, mint a kö­zelmúltban, a zsúfolt szín­házak, mozik, a hangulatos óvárosi kisvendéglők és a modern szállodák reprezen­tatív bárjai tele emberek­kel — hazaiakkal és külföl­diekkel egyaránt. A modern és nagy for­galmú prágai repülőtér szinte percenként fogadja és indítja a szocialista prszá- gokból, a nyugati, sőt az af­rikai és az ázsiai városok­ból, érkező gépeket. Febru­ár van, de turisták is szép számmal érkeznek a repü­lőgépeken. Az utasok zöme azonban szakember, keres­kedelmi képviselő, kulturá­lis delegáció tagja, avagy éppen újságíró. A csehszlo­vák főváros ezekben a he­tekben mintha új lendületet venne, hogy magával ragad­ja az országot az egész nép előtt álló nem is kis fel­adatok megoldására. A csehszlovák párt köz­ponti bizottsága kintjár- tamkor tartotta plénumát. Amikor a Szent Vitus temp­lom csodálatos gótikáján ámultam, mögöttem, a vár hatalmas, és a televízióból is jól ismert tanácskozóter­mében Gustav Husak fogal­mazta meg azokat a tenni­valókat, amelyek a párt, a kormány, s az egész nép előtt állnak. Egyáltalában nem történelmi mérföldkő ez a plenum a csehszlovák nép mai történelmében, egy­szerű kis állomásnak tűn­het, ahol lényegében csak „vizet vett fel” a mozdony. A valóság persze más és több ennél. Ez a „vízfelvá- tel”, még ha nem is törté­nelmi pillanatot jelent a to­vábbi munkát illetően, de feltétlenül konkrét és újsze­rű' feladatmegszabást. A párt erősnek találtatott A központi bizottság párt- és tömegszervezetekkel fog­lalkozó osztályvezetője, Pro- haszka elvtárs rendkívül ér­dekesen summázta azokat a tennivalókat e sorok írójá­nak, amelyeket a plenum is megfogalmazott, s amelyek elválaszthatatlanok Csehszlo­vákia jövőjétől. Ma már kétségtelen, hogy az 1971-as esztendő a csehszlovák párt nagy győzelmének esztende­je volt: a párt megerősítet­te vezető szerepét, levonta a kellő konzekvenciákat 1968 tanulságaiból és helyes po­litikája kivívta a dolgozók legnagyobb részének egyet­értését. — A párt megméretett és erősnek, szilárdnak találta­tott — fogalmazta meg a pártközpont osztályvezetője az elmúlt esztendő lényegét. És rögtön hozzátette: — Most az a feladat, hogy a kapott bizalmat a pártnak, de a társadalom minden szervezetének fel kell hasz­nálnia a jövő céljait illető­en. Más szóval ez azt jelenti, hogy a csehszlovák párt- és ideológiai frontáttörés után az egész társadalom, a tö­megszervezetek aktív mozgó­sításával fontos gazdaságpo­litikai feladatok megoldá­sán kíván munkálkodni. Alexander Freiberg a neve annak az őszülő, igen fia­talos, hatvan év körüli fér­finek, aki a CKD Dukla prá­gai gyár kereskedelmi igaz­gatója. s aki másfél eszten­dőt töltve Magyarországon — gyakorlatilag se írni, se olvasni nem tud magyarul —, még szlengjeiben is per­fekt magyarul tájékoztat bennünket a 140 esztendős gyár életéről. Érdekes ösz- szevetni azokat az elvi meg­fogalmazásokat, amelyeket a pártközpont osztályvezetője summázott, s amelyeket a cseh párt központi bizottsá­gának plénuma fogalmazott meg, a gyakorlat valóságos lényeivel, A kereskedelmi igazgató, kollégájával, Pavel Jelinek üzemvezetővel kísér végig az üzemen. A gyár nagy telje­sítményű kazánokat szállít jelentős tételekben exportra, így Magyarországra is. Kor­szerű technológia, ‘ elavult körülmények, 30—40 éve az üzemben dolgozó szakmun­kások és sok. igen sok fia­tal. A rövid, szinte tudomá­nyos szintű tájékoztató nyo­mán — a korszerű kazán- gyártás titkairól van szó — nemcsak az derül ki, hogy az üzem dolgozói szeretik munkájukat és felettébb ér­tik is, de feltétlenül meg­kapó az az optimizmus, amellyel a munkások a jö­vőt szemlélik. A munkán a sor Mérnökök, gyári vezetők, hegesztők, egyszerű munká­sok fogalmazták meg egy­öntetűen a lényeget: — Most már a munkán van a sor. Gazdaságos ter­melés nélkül nincs jövő. Prágától vagy 70 kilomé­terre van a beesváryi ter­melőszövetkezet. amely a kolini kerület és egyben az ország egyik legkiemelke­dőbb közös gazdasága. Elég egyelőre talán csak a fenti megállapítás illusztrálására egyetlen adat: 450 hektár átlagában 50 mázsás búza­termést takarítottak be az elmúlt esztendőben! JanOt- kolek, a szövetkezet elnöke, mezőgazdasági mérnök, mint­ha csalc összebeszélt volna a nagy teljesítményű kazá­nokat gyártó Dukla-beliek- kel, a következőket mondja, miközben a korszerű farmon kalauzol végig: — ... hát hogyan is le­hetne másképpen előbbre jutni, mint a magas szintű és gazdaságos termeléssel. S ehhez, most már rendkívül nagy segítséget ad a párt. Mert az igazság az — tette hozzá —, hogy volt idő, ami­kor határozatokban nem volt hiányunk, csak a gya­korlati segítségben. De ab­ban aztán annál több. Miközben a modern javí­tóműhelyt csodáljuk, amely korszerű szerszámgépeivel kisebb gyárrészlegnek is be- illene, óhatatlanul az jut eszembe, amint a pártköz­pont második emeletének egyik irodájában V. Prohász- ka elvtárs a következőket mondja: — Fontos, hogy ne csak határozatokat hozzunk, ha­nem azokat minden szinten meg is valósítsuk. 1972. leg­főbb problémái — tette még hozzá — a gazdasági kérdé­sek helyes és jó megoldása, s általában a gazdaság in­tenzitása. (Folytatjuk.) mándi cukrászda és húsbolt, valamint a füzesabonyi au­■ ■ ' > A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat fi mÉÉtWre takarítónőket, konyhalányokat, éttermi ruhatárost, vizsgázóit kazánfűtőt. I Jelentkezés a vállalat mun- ' kaügyi osztályán, Eger, i i i Marx K. u. Z. ]. OjSZLr *!DER: A JEHMS Az író, J. Cibulin újból je­lentkezett a szerkesztőségben, de elbeszélését ez alkalom­mal sem fogadták el közlés­re. „Nem hajlandók közölni — gondolta sértődötten, ahogy ott ült a vendéglőben. — Majd közölnék, ha meghalok, de akkor már késő lesz!’’ Ügy megsajnálta magát, hogy el is pityeredéit. A következő napon a hely­séget keresztülszelő folyó pariján megtalálták Cibulin kalapját. Keresték hulláját is, dé sehol sem akadtak rá. A helyi lap szerkesztősége nekrológban tudósított az esetről, amelyben mindent megírtak, ami ilyenkor szo­kás. Es természetes, közölték — igaz, erősen kijavítva és lerövidítve —, a bajt hozó elbeszélést is. Egy hél múlva azonban el­hanyagoltan, gyűrötten, sza­kállasán mag jelent a szerkesz­tőségben Cibulin. és követel­te a honorál iumot. Kifizették neki a pénzt, ám ő ezzel nem érte be. Bement a főszerkesztőhöz, és előhúzott egy köteg kéz­iratot. — Irták-e, vagy sem, hogy lehetséges vagyok? — Irtuk — fújta ki magát a főszerkcszAs, — írták-e vagy sem, hogy „elment korán, mielőtt még megírhatta volna életmű­vét?’’ Kénytelen-kelletlen a fő­szerkesztő erre is igennel vá­laszolt. — Hát én megírtam, itt van, közöljék — mondta Ci­bulin, letéve a kéziratot a fő­szerkesztő elé, és már távo­zott is. Az egész szerkesztöxéa Ci bulin kéziratain dolgozott.. javítgatják, átírták. A lapbcn pedig egyre-másra jelentek meg a korábban vízbe fulladt- nak vélt író elbeszélései. Iro­dalmi körökben pedig hihe­tetlenebbnél hihetetlenebb mesék kaptak lábra Cibulin sikeréről. A lap főszerkesztője már valósággal félt bemenni a szerkesztőségbe, de Cibulin így ts rátalált. Leszólitotta úton, útfélen, és a kezébe nyomta gyűrött kéziratait. Végre aztán felmondta tehet­sége a szolgálatot. Kiírt ma­gából mindent; mindent amit csak tudott. Megjelent utolsó írása is. A szerkesztőség is felléleg­zett. örömük azonban nem volt tartós, mert az utolsó írást követő napon a helységet ke­resztülszelő folyó partján ka­lapjaikkal együtt ott találták vízhatlan tasakokba kötötten három író kéziratkötegeit is. Oroszból fordította: Sigér Imre iynu február 34., csütörtök V I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents