Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
Tudomány és gyakorlat Ötyén szőlőfajta „vizsgázik” a Gyöngyös-domoszlóí Állami Gazdaságban Hol segít a nyugdíjpótlék? 1981-ben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után megyerik szőlős gazdaságaiban is megkezdődött az ültetvények rekonstrukciója. A nátra'alji borvidéken elsőként a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban alakították, ki a magas művelésű Az elmúlt években a termelők kifogásolták, hogy a fontosabb nöVénjú kultúrák termesztéséhez nincs elegendő nagy teljesítményű gépi berendezés. Mi a helyzet idén?' — , az MTI munkatársának erre a kérdésére az AGROTRöSZT illetékesei elmondották: a mezőgazdaság kiemelt növénytermesztési programjainak teljesítéséhez 1972-ben nagy teljesítményű, korszerű berendezéseket bocsátanak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A burgonyatermesztés gépei megkülönböztétett, . 57 százalékos ártámogatással kerülnek forgalomba. Automata ültetőgépekből 250-et rendeltek . Csehszlovákiából, a szállítmány nagy része már a raktárakban van. Burgonyabetakarító berendezésekből kétféle típust bocsátanak az üzemek rendelkezésére. Az NDK-ban készített kombájnból idén 25- üt rendeltek a gazdaságok, azért nem többet, mert a gép eléggé drága. A másik típus magyar gyártmányú, úgynevezett forgóvillás burgonyakiszedő, amely iránt nagy. a kereslet; az üzemek 410 ; szállítására kötöttek szerződést a kereskedelemmel. A“ -cukorrépa-termesztési gépeket az átlagosnál — a 47 százalékosnál — lényegesen, nagyobb, 70 százalékos állami támogatással vásárolhatják meg a termelők. A kereskedelem a vetőgészőlőtáblákat, Domoszló, Vi- sonta, Karácsond, Atkár, Hort és Ecséd határában. Gépi művelés,. vegyszerezés bevezetése volt az elsődleges cél az új telepítésű szőlőkben. Ami problémát okozott, hogy nem voltak megfelelő szőlőfajták, amelyek a pékből kétszer annyit tart majd raktáron, mint ameny- nyire a megrendelések alapján szükség lesz, mert számítanak arra, hogy néhány gazdaság időközben meggondolja magát és pótmegrendelésekkel jelentkezik. A vetési idény kezdetéig beérkező gépszállítmányok zavartalan ellátást tesznek lehetővé, így a gazdaságok 1972-ben beszerezhetik azokat az egységeket, amelyek éveken át hiánycikknek számítottak. A cukorrépa betakarításának gépesítését szintén hazai, illetve a szocialista importból származó berendezésekkel oldhatják meg a termelők. A szezonra 280 komplett három-, illetve hatsoros gépet bocsát a kereskedelem a gazdaságok rendelkezésére. Az igények kielégítése felöl annál is inkább biztos a kereskedelem, mert a hazai gyárak bejelentették, hogy további száz gépet adnak át a kereskedelemnek a megnövekedett igények láttán. A zöldség- termesztés gépeit ugyancsak kedvezményes áron szerezhetik be a termelők. A budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban megkezdték a komplex paradicsomtermelő és feldolgozó gépsor • gyártását, de idén ebből a berendezésből még csak négy darabot adnak át. Nyugati importra is sor kerül, így többek között az Egyesült Államokból hoznak be 17 speciális vetőgépet és 10 kombájnt. (MTI) nagyüzemi termeléshez akkoriban a legjobbak lettek volna. Ezért 1964-ben a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság a Kertészeti Egyetem szőlészeti tanszékével együttműködve kísérleteket kezdett. Az állami gazdaság 17 holdas területén 50 hazai szőlőfajta — 39 borszőlő- és 11 csemegeszőlő-fajta — tulajdonságait kezdték vizsgálni. Arra igyekeztek választ kapni, hogy az egyes fajták azonos talajviszonyok mellett, azonos tápanyagellátással és növényvédelemmel milyen hozamokat adnak. A kísérletek alapján a hagyományos leányka és olaszrizling fajták mellett választották ki azokat a többi szőlőfajtákat, melyeket ma már a nagyüzemi táblákon termesztenek. Ilyen például a piros tramini és a muskát ottonel, melyeket a korábbi években nem telepítettek a Mátra alján. Később az egyes fajták tulajdonságait különböző telepítési módok alapján is vizsgálták, hagyományos bakművelésű, alacsony, valamint magas kordonos ültetvényeken. Azután arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes szőlők mennyire fagy- tűrőek, s mennyire ellenál- lóak a peronoszpórának. Az eredményekről 1964 óta minden évben részletes adatokat készítenek, amelyek a szőlők minőségéről és a borok tulajdonságairól adnak tájékoztatást. Az idén tovább folytatják a kísérleteket, azonban az eddigi vizsgálatokat kibővítik. A különböző metszésmódok hatásait és a szüret gépesíthetőség'ét is megvizsgálják. Országosan minden nyolcadik, jmegyánkben minden hetedik ember nyugdíjas. A lakosság átlagéletkora az elkövetkező években tovább emelkedik: egyre öregebbek leszünk. Nem közömbös ez a tény egy gyors iramban fejlődő, iparosodó területen, ahol a technikai fejlődés várható eredményei mellett is mind több munkáskézre van szükség. Az előzetes számítások szerint ugyanis 1980-ig a jelenleginél legalább 9 ezerrel több dolgozót tud foglalkoztatni megyénk gazdasága! S ugyanakkor azt is adatok igazolják, hogy egyre kisebb mértékű lesz az iparba áramlás a mezőgazdaságból, illetve munkaerő- tartalékra nem sokáig lehet számítani. Az iskolapadból kikerülő fiatal munkaerők száma is évről évre csökken, s éppen a negyedik ötéves terv végére, amikor „tetőzik” a munkaerőigény, várhatóan akkorra lesz a legkevesebb munkába lépő fiatal Ez a fejlődési folyamat nagyjából megegyezik az országos tendenciával. Ha nem születnek megelőző intézkedések, a munkaerőhelyzet súlyosbodása várható, ez pedig a gazdaság fejlődését is befolyásolhatja. Természetesen — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, az üzemek, vállalatok hatékony fejlesztése csakis a műszaki felkészültség nagyarányú növelésével lehetséges, s ezzel párhuzamosam pedig fel kell tárni a termelés szervezésében rejlő tartalékokat. Ez sok helyütt önmagában megoldaná az illető gazdasági egység munkaerőgondjait. Az általánosan meglevő feszültségek enyhítésében azonban sokat segíthetnek az olyan intézkedések, minta továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék bevezetése," amely arra. hivatott, hogy a nyugdíjkorhatárt élért munkásokat, akik még munkaképesek, anyagilag Is érdekeltté tegyék a továbbdolgozás- ban. Hiszen a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező régi em tudjak kamatoztatni tapasztalataikat a termelésben, tevékenyen részt vállalhatnak a fiatalok nevelésében, gyakorol tatásában; így feltétlenül hasznára lehetnek vállalatuknak. A megyei tanács munkaügyi osztályán e témában kapott tájékoztatáskor sokszor emlegették az úgynevezett „hiányszakmákat”. Ezekben a foglalkozási ágakban, ahol szinte krónikus a munkaerőhiány, a vállalatvezetők ugyancsak szívesen fogadnák a továbbdolgozásra jelentkező nyugdíjasokat. A fiatal szakmunkások belépése ugyanis nem tudja pótolni a hiányt, amely különösen a forgácsolószak- mákban jelentkezik. Illusztrálásképpen nézz ült az Egri Szakmunkásképző Intézet adatait: az igényeken alapuló beiskolázási tervben 155 forgácsolótanuló felvétele szerepel, ezzel szemben 117-et tudtak csak felvenni. De nemcsak itt van. baj. Ács-, állványozó szakmákra az idén senki sem jelentkezett, feleannyi a kőművestanulő, is mint az iskolai terv, cipésznek pedik ketten jelentkeztek összesen. Ezek a számok azt mutatják, hogy sürgősek a tennivalók; s ha egészében nem is oldja meg a gondokat, de sokat javíthat a helyzeten. a munkaképes nyugdíjasok foglalkoztatása. Hogyan reagáltak a rendeletre a nyugdíj előtt álló dolgozók? Több üzemet kérdeztünk meg erről, és a munkaerőgondokról. Minden év„Mindenkinek van egy álma.. ”, olykor persze több is, de maradjunk most csak egyetlennél: az ember kiszemel magának —mondjuk — egy valamirevaló ruhát. S aztán napokig, hetekig gondolkodik a terven: megvegye, ne vegye. Mert annak a ruhának ugyanis meglehetősen magas az ára. Már-már luxuscikknek számít. No, de tetszetős, praktikus, s ilyenkor az ember valahogy „gavallé- rabb” önmagával szemben is. Az áron azért mégis gondolkodik. Gondolkodilc és járja az üzleteket abban a reményben, hogy talán másutt, esetleg valamivel olcsóbban is hozzájut az óhajtott ruhához. Ha vidéki az ember — bizony, felutazik még Pestre is. Hátivá ott jobban sikerül a vásár. Aztán csalódva visszajön, mert a fővárosban is hasonlóak az árak. legfeljebb színellérés esetén kisebbel:. Visszajön, s betér az útjába eső legközelebbi üzletbe, és ... meglepődve tapasztalja, hogy a régóta kinézett ruha ára más, mint amikor legutóbb látta. Persze, nem olcsóbb — hanem drágább. Valami másfél száz forinttal, s ez bizony: meglehetősen érzékeny érvágás. Kínos dadogás, miután az embernél éppen annyi pénz van, amennyibe a ruha eredetileg került volna. Az eladó sajnálkozik, de korántsem megértő. Mert, hogy úgymond: szabadárasak ezek a ruhák ás. S m szabadáruk ezúttal, ugye, Iá csít felfelé csúsztak ... Am, ben többen vonulnak nyugdíjba; általában ez a tapasztalat, s a növekedés várható az idén is. Még nincsenek pontos számadatok, de hogy a rendelet máris hatott, azt az bizonyítja: az illetékesek jóformán még el sem kezdték a szervező munkát, máris több munkás jelentette be, szívesen marad, ha szükség van rá. S hogy legtöbbjükkre menynyire szükség van, azt a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemben hallottak jól mű- tatját; az idén munkába álló 24 fiatal szakmunkás kö/t egy forgácsoló sincs, pedig nagyon hiányoznak a gyárból. Persze, nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy sok olyan foglalkozási ág van, ahol ugyan elkelne a munkáskéz, de a körülmények, a nehéz fizikai munka, a szolgálat évei alatt elf árasztják az idősödő embereket. Nem is lenne emberséges ilyen helyeken tovább foglalkoztatni őket, különösen, teljesítménybéres munkakörökben. A problémákat ezeken a helyeken csakis műszaki fejlesztéssel, ésszerűbb gazdálkodással lehet megoldani. Eddig csak arról volt szó, milyen hasznos lenne sok szalonéban, ha tovább dolgoznának a nyugdíjba készülők. A rendelet nemcsak ezt a óéit szolgálja: azzal, hogy lehetővé teszi, hogy- a nyugdíj elérje a kereset 90 százalékát is, különösen a kis fizetésű dolgozók helyzetén javít. Ez pedig önmagában is jelentős eredmény. bizonyos kedvesség még bujkál a kereskedőben, s kisvártatva előkeres egy valóban olcsóbb ruhát is. Olyasmi áron, mint a vevő szeretné... Nos. igen, de mindjárt hozzáfűzi azt is, hogy: ez a ruha „osztályos” holmi. Magyarul: hibás termék. A hibát persze -nem ismeri, de majd előjön egyszer — hűti le szavaival a vevő már-már visszatérő lelkesedését. Aztán mintha megbánná, amit mondott, mintegy vigasztalásul megtoldja szavait: persze, lehet, hogy soha nem veszi észre a vevő azt a hibát, s a ruha talán még tartó- sabb lesz, mint amaz, a drágább... A vevő pedig csak áll, csak áll tanácstalanul, magába roskadva. Aztán „áldja” a szabadámlcat, meg az ilyen kereskedőket. S határozottan bánja, hogy a kereskedő az imént nem így oktatta: nézze, emez hibás áru és valamivel olcsóbb, de mégis inkább a drágábbat ajánlom, azt a másik ruhát, mert az annyival tar- tósabb lesz. Biztosan sok- l<al túléli az olcsóbbat.. . Így ugyanis a kedves vevő megvette volna — fogát szíva is —, a drágábbat, s lett volna egy új ruhája, így viszont mind a kettőtől megijedt, s vásárlás nélkül távozott... Hja, ilyen az élet! (—ni) V)T1. február <52., kedd _(m. k.) szakmunkások gyümölcsöaő• • Uzens a Pipis-hegyen ■gy esztendővel ezelőtt, 1971. februárjában bővítették új üzemrészekkel Gyöngyösön az Egyesült - Izzólámpa és Vilii •ossagi RT Félvezető és Gépgyárát. Azóta a gyöngyösi pipis-hegyi üzem a hazai félvezetői; yártás fellegvárává nőt V • Kői Miön az érdekes, szép munka legfiatalabb csarnoka. (MTI foto — Erezi K. U;< uh Modern hazai és külföldi gépek a kiemelt mezőgazdasági • programok teljesítéséhez Hekeli Sándor Szabadár - meflébzőngéhbel *
