Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
Válási árvák A köznyelv többnyire nem kertel, hanem f szigorúan minősít. Mondhat- i mánk úgy is, beszélt nyelvünk ! a dolgokat nagyon találóan ! nevén nevezi. Egy ilyen leg- 1 újabb alkotásunk ez a két ' szó egymás mellett: „válási árvák”. Talán bírósági tárgyalóteremben hangzott el először, de lehet, hogy gyámügyi előadó mondta ki a kérlelhetetlen szülőknek, akik egymás elleni indulatukban mindenre gondoltak, csak éppen a gyermekükre nem. Tény, hogy ma már egyre többször találkozunk ezzel a fogalommal. Hazánkban ezer lakosra nyolc válás jut, s a felbontott házasságok 61 százalékában találni kiskorú gyermeket. Köztudott, hogy házassági bontóperekben a nemzetközi statisztikáiban az élvonalhoz” tartozunk. S ami sajnos ezzel együtt jár, a széthullott házasságok nyomában gyermekek maradnak félárván, nőnek fel csonka családban. Az 1970-ben felbontott 22 841 házasságban a. válást megelőzően 21363 gyermek született, s közülük a válóper idején 16 657 volt kiskorú. Erről az adatról keveset beszélünk. Ma Magyarországon 85 ezren nevelik egyedül gyermeküket, s ezek között igen kevesen akadnak özvegyek, nagy többségük családi állapota: elvált. Válóperes bíráknak véget nem érő tárgyalásaik során nem kis gondot okoz a válóKilencemeletes, 45 méter magas, impozáns, karcsú épület. A betonvázas elemekhez, amelyből készült, körös-körül üvegbélés simul. Beton és üveg. A modern építészet nélkülözhetetlen kelléke. Lenn az udvaron zsákhegyek emelkednek. Barna cérnazsákok és szürke műanyag zsákok. Valamennyi vetőmaggal töltve várja a szállítást. ★ öt éve működnek a káli magtisztító üzem gépei ebben a hatalmas betontoronyban. amely Észalc-Ma- gyaroiszágon ina is egyedülálló. A lift a hetedik emelet ajtajánál áll meg. Kiszállunk. Zúgó, kattogó gépsorok, működő fogaskerekek, csúszó ékszíjak. Az itt dolgozó munkások kézzel mutogatnak, így értik csak meg egymást a nagy zajban. — Innen, a hetedikről kerülnek a magvak az alsóbb emeletekre — mondja Osz- termann Ferenc üzemvezető. .— A „tetőről” csővezetéken kerülnek a szennyeződéstől megtisztított magvak a második emeleti' tárolóterembe. Mindezt emberi kéz beavatkozása nélkül, u tisztító gépsorok végzik. Az emeleteket összekötő csőrendszer tetején levő széles garat másodpercek alatt elnyeli a zöldborsó-rakományt. Mire a második emeletre ér, már megtisztítva kerül a zsákokba. — A korábban nehéz fizika: munkát igénylő zsákmozgatást elektromos targoncák végzik a raktárban — mutat az üzemvezető a mozgó apró járművekre. A zsákolás előtt automata mérlegek mérik a magvakat, a laboratóriumban pedig ellenőrizzük azok tulajdonságait, a csíraképességet, a víztartalmat. Csak az ellenőrzések után megtöltött zsákokat fémzárolják. ★ *«nő, lucerna, vöröshe- m, Bükköny és különböző felek gyermekeinek sorsa. Az esetek többségében ugyanis a házasfelek bontóperük során kivetkőznek jóérzésükből, minden mást elhomályosít előttük volt házastársuk iránti gyűlöletük. A gyerek birtoklásáért folyó méltatlan és sokszor látványos küzdelmet, illetve „színjátékot” nemegyszer vezeti a másik iránti bosszúvágy, vagy a lakás megtartásának szándéka és egyéb anyagi érdekek. A gyermekre — alti két szülő küzdelmében kárvallotton ottmarad a harmonikus családi környezettől és egyik szülőjétől megfosztottam —, ilyenkor alig-alig gondolnak az édesapáit, édesanyák. Van egy elvi döntése a Legfelsőbb Bíróságnak (XXL számú), amelyet minden válóféllel kívülről meg kellene taníttatni. Így szól ebből két mondat: A gyermek egyik félnél való elhelyezése non jelenti azt, hogy a másik szülőjét teljesen elveszítse. A házasság felbontása nem járhat azzal, hogy a gyermek bármelyik szülőjét nélkülözze. A válófelek, az egykor egymás nélkül az életüket elképzelni sem tudó szerelmeseit, majd boldog apák és anyák, ilyenkorra — már áthidalhatatlan távolságra kerülve egymástól —, elfelejtik, hogy elválásuk ellenére is életük végéig Jcözös szülei maradnak gyermekeilvnek. A pereskedéseknek a tapasztalatok szerint sajnos a válóper befejeztével sincs zöldségmagvak. Ezek a legfőbb áruk, amelyek a káli üzemből naponta kikerülnek. 250 mezőgazdasági üzemmel vannak kapcsolatban Heves és Borsód megyében, de jelentős meny- nyiségű vetőmag kerül innen exportra is. A földszinti bejárat falán felfelé ívelő grafikon jelzi a szállítások növekedését. 1996- ban 110 vagon vetőmag került exportra, 1971-ben már 750 vagon. — Olaszországtól Dél-Amerikáig, Csehszlovákiától Japánig jutnak el vetőmagva- ínk, szinte a föld minden részére — mondja Oszter- mann Ferenc. — A legnagyobb gondunk, hogy évről évre csökken a tárolótér nagysága, viszont növekszik a feldolgozás, s emiatt a kettő nincs arányban. Tavaly például több mint ezer vagon árut válogattunk és tisztítottunk, ami lényegesen meghaladja a tárolási Kapacitást. Az igények viszont minden évben növekednek a minőségi vetőmagvak iránt, amit szeretnénk kielégíteni. Ezt igazolja a termelési érték növekedése is. Míg 1966-ban hatvan- millió forint volt, ma már meghaladja a százmilliót. _ Hogyan segítenek a tárolási gondokon? — Itt, az üzem szomszédságában, két telket szeretnénk vásárolni, ahol biztonságosan elhelyezhetnénk a szállításra előkészített árukat. Ugyancsak terveink között szerepel ötszázvago- nos borsóhántoló malom építése is, amelyet nyugatnémet és dán gépekkel szerelünk fel. ★ A káli magtisztító üzem, amelyet a környéken sokan „maggyárnak” neveznek, megyénk bemutató gazdaságai közé tartozik. De nemcsak Észak-Magyarországon ismerik, hanem az országhatáron túl is öregbíti a magyar élelmiszergazdaság hírnevét, Mentnsz Károly vége. Visszatérő, majdhogynem állandó kliensei lesznek a bíróságoknak, a láthatási viták, a tartásdíj-perek igazán csak ezután veszik kezdetüket. És eközben vélt vagy valódi sérelmükben a szülők csatároznak a gyermek megnyeréséért, valósággal hadat viselnek egymással. Elvakult- ságukban kiteregetik a gyermek előtt apjuk vagy anyjuk hibáit, holott a gyermek nem lehet szülei döntőbírá- ja nemcsak kora és tapasztalatlansága miatt, hanem azért sem, mert neki mindkét szülőjére egyformán szüksége van. Sokszor éppen ezt nem értik meg a volt házasok, s ezzel a magatartásukkal teszik gyermeküket válási árvává. Az orvostudományban már jelentős helyet foglal el a megelőzés, az egészség megőrzésének feladata, a betegek gyógyítása mellett. A házasságban élni tudást is őrizni kellene, tanítani a most há- zasutóknak ' az együttélés fenntartásának és megszilárdításának, érzelmi és erkölcsi gazdagításának művészetét. Ez a válást megelőző tevékenység azonban hiányzik és nagyon sokan első indulatukból is könnyen mondják ki: válj unit el! Akadnak, akik azt tartják, az a modem ember. aki nagy lelki „rugalmassággal”, a kapcsolatait könnyedén, megszakítva él szabadságával, jogi lehetőségeivel. Ez nagy tévedés. Vállalni e hozzánk tartozókat hibáikkal együtt, megvalósítani önösködés helyett a másikkal való törődést, megőrizni a családot, ez az ember boldogulásának lehetősége. Az elvakult boldogság- kergetők hiába válnak el egyszer, kétszer, háromszor, egy életből többet nem csinálhatnak. Legfeljebb gyermekeiket teszik sok esetben boldogtalanná. A gyors válások könnyelmű, rossz divatjának kellene leáldoznia ahhoz, hogy kikopjon köznyelvünkből ez a két szó: „válási árvák”. K. É. —1 No, akkor induljunk! Először a koronadugó-gyirtást nézzük meg, mert ezen múlik a legtöbb, ez adja a napi termelés 60 százalékát. Nedves, ködös hajnal. Alig pirkad még, amikor Makai János igazgatóval elindulunk az ellenőrző körútra. Reggel hat óra. A délelőtti műszak ilyenkor veszi át a stafétabotot az éjszakásoktól. Kattognak, zúgnak a gépek; az automatákat ellenőrző munkásnő még kissé álmos szemekkel figyeli a szalagon fürgén bukdácsoló kis koronadugók végtelen sorát. Apró hiba, leáll a sor, gyors mozdulat, a csorbult fémdarabka egy dobozba hull. Nem nehéz munka, de teljes koncentráltságot kíván. Nyolc órán keresztül. — Minden reggel végigjárom a csarnokokat. Eleinte azért, mert nem ment simán a műszakkezdés. Ide, a füzesabonyi gyárba a környék falvaiból járnak az emberek, s eleinte szokatlan volt nekik a pontos munkaidő fegyelme. Az pedig biztos, hogy ha rosszul kezdünk, azt napközben már nem tudjuk kijavítani. /Mostanában egyre kevesebb a probléma, belejöttek az emberek, talán nem is kellene ilyen korán kijárnom. De így én is nyugodtább vagyok. — Főnök, már megint hiányzik két anyagmozgató! Nem jöttek be, nekünk kell hurcolkodni... — Tegnap fizetés volt, a segédmunkások közül néhá- nyan ilyenkor bizony felöntenek a garatra. Másnap aztán igazolatlan mulasztás. Felírjuk a neveket, nem fogunk elfeledkezni róluk. De hát mit tegyünk? — kesereg az igazgató. —- Segédmunkásokból hiány van, el nem küldhetem őket. Ez, sajnos, országos probléma. A tisztítástól — a zsákolásig c1 Ötéves a káli „maggvár” Hazánk legnagyobb melegháza Az inotai erőmű tőszomszédságában 80 millió forint költséggel felépült hazánk legnagyobb üvegháza. Rövidese« 6 hektáron terem a paprika és a paradicsom. Az új melegházban ugyanis megkezdődött a növényi kultúra telepítése. Az erőmű által fűtött hatalmas „üvegqsar- nokokban” áprilisban már szedhetik a termést. (MTI Foto — Jászai Csaba.) Panaszügyek Gyöngyössolymoson Két levelet is kézbesített szerkesztőségünkhöz a posta. A bélyegzőn Gyöngyössoly- mos neve szerepéit. így indul tunic el ebbe a községbe, hogy beszéljünk a panaszosokkal is, de a község vezetőivel is. Hadd mond-1 jak el véleményüket, és ha van hasznosítható tapasztalata az ügynek, adjuk nyilvánosságra. A szomszéd engedély nélkül, fogott építkezésbe. Méghozzá a telkének szabadon levő részén, a házzal szemközti oldalon, amit üresen kellett volna hagynia. Hiába figyelmeztette a községi tanács vb-titkára, hogy amit csinál, az szabálysértés, ez mit sem használt. Egyik hatóságtól a másikhoz került az ügy. Ezer forint pénzbírságot kapott az engedély nélküli építkezésért, de a büntetés befizetését többször kellett sürgetni. Aztán végül a megyétől megjött a végzés: az engedély nélkül megcsinált épület fennmaradibat ríj“ 1 A két szomszéd nem I *~ 1 lelkesedik egymásért. Korábban a másik szomszéd is építkezési ügy miatt került ellentétbe ezzel a mostanival. Alikor ő vétett a rendelkezés ellen és őt jelentettek fel. Most azt kérdi: hát nincs ereje a hatóságnak a rendelet megtartatásához? Ugyanezt kérdeztük meg a tanács vh-titkárától, Kerek Tivadartól is. Nem szégyenkezett bevallani, hogy ebben az esetben nem volt ereje. Igaz, az építkezés a járáshoz tartozik, de a helybeli tanács is őrködik a törvényes eljárás fölött. Ha felszólítja a szabálysértőt, akkor az vágj’ hallgat a felszólításra, vagy nem. És mi van akkor, ha nem hallgat? Pontosan úgy történik minden, mint ebben az esetben: megbüntetik, de az engedély nélkül féüiúzott épületet nem bontatják le. A szomszédok pedig marhatják egymást éveken, évtizedeken keresztül. Ha bírják erővel és idegekkel. Egy .másik, levélben arról olvashatunk, hogy a házaspár építkezne, mert nincs hol lakniuk. Albérletet váltottak. De a feleség szülés előtt áll Kellene a biztos otthon. Megvettek egy telket egy magánszemélytől, amit később vissza kellett adniuk. Az OTP-n keresztül lehet csak a vásárlást lebonyolítani, ezt az indokolási k ap - ták. N Kerek Tivadar elmondta, éhben az esetben nincs szükség az OTP közbeiktatására. Csak a szóban forgó területet a községi rendezési terv szerint kell kiparceKázni. Ha ez a hivatalos eljárás sprint megtörténik, akkor a tulajdonos és a vevő megegyezhet egymással anélkül hogy az OTP ebbe beleszólna. Somodi Györgyéit most várják második gyermeküket. A félreértésekkel terhes telekügyük viszont már egy éve tart. Reméljük, most lezárul végre. S A J ókai utcában és az élőbb említett területen az idén több mint ötven telket alakíttat ki a tanács^ Ezeket a mostani ötéves terv időszakában jelentkező igények kielégítésére használja fel Ennyi elég is lesz, úgy számítják. A kisajátított telkeket már az OTP-n keresztül értékesítik. Előjegyzést azonban nem fogadnak el, mert ehhez nincs energiájúik. Az adásvétel ezekben az esetekben, teljesen, szabadon folyhat ★ A szerkesztőségünk egyik jel- adata olvasóink panaszos ügyeiben segítséget nyújtani. Ezt szívesen is tesszük.. De ha olyan törökátok sújtja a szomszédokat, mint az említett esetben, akkor a címzett nem a mi szerkesztőségünk. A jó szomszédság kialakítása nem rajtunk múlik. G. M. F. Hogyan lesznek munkások? Az egyik kis üvegfalú kalitkában, ahová a gépek zaja már csak megszűrve jut be, ott találjuk Sághy Vilmos főmérnököt. Gyors megbeszélés, rövid jegyzetek a munkanaplóból, mennyi volt a létszám, hányán hiányoztak, hol van lemaradás, mit kell jobban „megnyomni” a nap folyamán. Ezt mondja majd el az igazgató a hétórai megbeszélésen, ahol jelen van a pártalap- szerv és az szb titkára, a termelési osztály vezetője. Együtt az egész vezérkar. Minden reggel.' — Nemrég nyertük el a gyár rangot: Matravidéki Fémművek füzesabonyi gyára. Amikor idetelepültünk, a volt gépállomás helyére, az első évben 40 milliót termeltünk, az idei tervünk 200 millió felett van. Mindezt többnyire volt mezőgazdasági dolgozókkal, olyan munkaerőkkel kell megvalósítanunk, akik gépet azelőtt csak messziről láttak. A létszámnak csaknem afelé nő, betanított munkások. Eleinte sok volt az apró baleset, a fegyelmezetlenség. Az utóbbi hónapokban azonban lassan elkezdtünk , kinőni ezekből a gyerekcipőkből. Kezdenek igazi munkások lenni az itt dolgozók. A fiatalokkal persze már kezdetben sem volt probléma; szeretnek ide jönni, megtalálják a számításukat. Most épül egy újabb 600 munkást befogadó üzemcsarnok, szociális épületekkel. Nagy gyár leszünk, sokat segítünk Füzesabony városiasodásában, a sport-, a kulturális életben. Megváltoztatjuk ezt a vidéket, azzal, hogy munkát adunk a környékbelieknek — mondja az igazgató. Koncz József beállító lakatos: — Ezekről a tsz-ből érkezett asszonyokról el lehet mondani, szeretik a munkát. A gépektől azonban kezdetben viszolyogtak, azt mondták, sosem fogják megtanulni. Engedjenek a „pil- ver’-üzembe parafát ragasztani — hallottam mindig —, de aztán később a reggeliidő alatt, meg vacsorakor, jöttele, hogy hadd próbálják ki a vágógépeket. Itt többet is lehet keresni, így aztán maguk kérték, hogy a gépek mellé kerüljenek. Ha van egy kis idejük, töröl- getnek, takarítanak. Megszerették a masinákat. — Azért kellett munkát vállalnom, mert a férjem falujában építkezünk és kellett a pénz — mondja Barna Józsefné. — De most már úgy megszoktam, hogy ha elköltözünk és ki kell lépnem innen, akkor is valahová üzembe megyek dolgozni. Hamar beletanultam a lemezollózásba, csak a zajt, azt volt nehéz megszokni. Végeztek vizsgálatot is, nem romlott-e a hallásunk. Balesetem csak egy kisebb volt, ascs vigyáztam, elvágtam a kezem a lemezzel. — Dormándról járunk be. A gyerekekre édesanyám vigyáz. Azokkal bizony keveset találkozunk... Ferencz Albinná kilenc évig dolgozott tsz-ben. Később a Herbáriánál gyógynövényeket válogatott, majd hallván a munkalehetőséget, eljött ide. — Csak az a baj, hogy könnyen romlanak a gépek. A munkával különben sem- mi gond nem lenne itt, no, persze, a három műszakot nem volt könnyű megszokni. Teljesítményben dolgozunk lemezkivágó gépen, kategória szerint fizetnek. Én tegnap is 160 százalékot teljesítettem, de vannak, akik még a százat sem érik el. És a fizetés nem tesz különbséget köztünk, mert csoportosan béreznek. Ezen bizony kellene változtatni. Azt mondják, idegesítő, hű rossz anyagot kapnak, javítani akarnak a munkarend- szeren, ha szabad idejük van, megtörölgetik a gépeket. Magukénak érzik a munkahelyet, a hajnalban velük együtt kezdő igazgatóval, a téli csúszós úton elakadó autóbusszal. Száz- nyolcvan fokos fordulatai vett életek: a gépek, a ki-« alakuló munkásközösségek adják ezt a fordulatot. Reggelente sok helyütt az egész család gyerekestől felkerekedik, s utaznak a nagyobb iskolába, utaznak a gyárba. Sajátos munkássors — a messzebbre látás örömével. Hekeli Sándor MSniiifSa. A 1972. február i7„ cüütörttik
