Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk Egy érsek és az ezredesek AZ UTÓBBI NAPOKBAN ismét sokasodnak a Ciprussal kapcsolatos hírek. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a szép mediterrán sziget neve naponta véres eseményekkel kapcsolatban szerepelt a világsajtó hasábjain. Ciprus földrajzi és történelmi körülményeinél fogva gyakran volt török és görög érdekek ütközőpontja és az ilyen konfliktusok során sokszor igyekezett — aligha önzetlenül — a döntőbíró szerepét vállalni Nagy-Britannia és az Bszak-atlanti Szövetség. Az örökség súlyos, a múlt problémáit nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni — különösen ott nem, ahol lelkiismeretlen erők mindent megtesznek a dilemmák elmélyítésére. Nem utolsósorban ezeknek az erőknek tulajdonítható, hogy a görög és a török szigetlakók között a közelmúltban is sor került kisebb konfliktusokra. Makariosz érsek, a független Ciprusi Köztársaság elnöke szembefordult az országa érdekeit sértő külső erőkkel. Volt bátorsága elítélni a mérgező, nemzetiségi gyűlölködésre buzdító propagandát. Noha ő maga is a ciprusi görög népcsoporthoz tartozik, arra törekedett, hogy a szigeten élő görögökből és törökökből egymást támogató, szülőföldjük szuverenitásáért lelkesedő ciprusiakat neveljen. AMIÓTA GÖRÖGORSZÁGBAN átvette a hatalmat az ezredesek juntája, Athén számtalan nehézséget gördített Makariosz helyes és emberség® politikájának útjába. Már régebben nyílt titok, hogy Grivasz tábornok, az úgynevezett enózisz, a Görögországhoz való csatlakozás szélsőjobboldali prófétája, zendülést szervez az érsek ellen Cipruson, Athén és a helybéli görög nagykövetség teljes támogatásával. Ezek az erők komolyan mozgolódni kezdtek és az érsek elnök kénytelen volt védekezésre gondolni: a napokban korszerű fegyvereket vásárolt hadseregének. Az athéni junta erre ultimátumfélét intézett az érsekhez. Ebben nemcsalt arra adott instrukciókat egy független ország államfőjének, mit tehet, illetve mit nem tehet a vásárolt fegyverekkel, hanem arra is, hogyan alakítsa át kormányát. Makariosz természetesen nem hajtott fejet a diplomácia történetében párját ritkító ultimátum előtt. A NATO MINDEN JEL SZERINT támogatja a junta agresszív lépéseit, persze „valamit valamiért” alapon. A szovjet kormány éppen most tiltakozott Washingtonnál és Athénnál amiatt, hogy görög területen bázisokat akarnak létesíteni az amerikai hatodik flotta számára, így függ össze a görög kabinet ciprusi politikája általános kül- és katonapolitikai irányvonalával. 'VVVVVSAAAAAAAA/VVMAA/VWWVS^WVNAA/WVVAAAA/VVAAAA/WVWWVWW? A tory ..backbencherek”, a képviselői derékhad tagjai élesen bírálják a kormánynak a bányászsztrájkban követett taktikáját. Ügy ítélik meg, hogy Heath szakminiszterei hibásan mérték fel az erőviszonyokat. Politikai berkekben kormányszervezést is emlegetnek. Kedden Edward Heath a Downing Street 10-be kérette Victor Feathert, a brit szakszervezeti kongresszus főtitkárát. A kormányfő Feather közbenjárásáért folyamodott, hogy a bányászok a hét végén fogadják el a vizsgálóbizottsági javaslatokat és vegyék fel a munkát. Délután összeült a szaktanács, a pénzügyi és általános bizottsága. A szakszervezeti központ feltételesen támogatja csupán a bányászok bérkövetelési harcát. A kormány vizsgálóbizott- ' sága kedden megkezdte a meghallgatásokat a bérköve- ) telésekről. Először a bányá- ■. szók képviselője adta elő, hogy az eltelt tizenöt évben a bányászok átlagbére a többi szakma dolgozóiéhoz képest viszonylagosan 25 százalékkal csökkent. A bányászok most már új helyzetben tárgyalnak a Védekezésre kényszerült kormánnyal. A sztrájkőrségek létszámát — mint az MTI tudósítójával kedden közölték — csökkentik. A szóvivő közölte, hogy biztosítják a tüzelőanyag eljuttatását a leginkább rászorulók számára. A szóvivő elmondotta, hogy a bányászok fájlalják a nehézségeket és kényelmetlenséget, amit a sztrájk okoz, . a felelősség azonban — mint mondta — a kormányt és az országos szénhivatalt terheli. A sztrájk harminchetedik napján háromnegyed millió embert küldtek a gyárak kényszerszabadságra az áram* Brezsnyev véleménycseréje Takritivel Leomyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden találkozott a Moszkvában tartózkodó iraki párt- és kormányküldöttség vezetőjével Szadam Husszein Takritivel, az iraki Baath-párt főtitká- helyettesével, a forradalmi parancsnokság tanácsának al- elnökével. A két fél véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Határozottan elítélte az arab államok elleni izraeli agressziót és kifejezték azt a nézetüket, hogy az imperialista cionista bétolakodók és amerikai szövetségeseik visszaveréséhez az 1967-ben megszállt arab területek felszabadításához az arab államok akcióegységének megszilárdítására van szükség. Leonyid Brezsnyev üdvözölte a Baath-pártnak valamennyi iraki imperialistaellenes, a haladó erők egresi lesére. a társadalmi haladás biztosítására irányuló törekvését. szünetek miatt. Kedden a Nagy-Britannia különböző részeiből^ Londonba érkezett bányászok a Tower Hilltől a City érintésével a parlamenthez vonultak, hogy nyomást gyakoroljanak a törvényhozókra és a kormányra. A bányászok felvonulásában részt vettek a rokonszervező más szakmabeliek is. A menet élén bányászzenekar haladt. A bányászok és a bányászfeleségek ütemesen kiáltozták: „Heath, kifelé!” Tábláikon tisztes bért, igazságot követeltek „Megélhetéshez elegendő fizetés kerestetik” — hirdették a táblák tucatjai. A felvonulók létszámát több tízezerre becsülték. A Tízek: statisztika kérdőjelekkel N [ agy-Britanmia, Norvégia, Dánia és Írország január végén aláírta csatlakozását a Közös Piachoz — ezzel a nyugat-európai integrációs szerveset tíz tagúvá vált. 1958. óta, amióta az úgynevezett római szerződés létrehozta a Közös Piacot, a szervezetnek összesen 6 teljes jogú tagállama volt: az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, és Luxemburg. Tizenkét esztendő alatt a Közös Piac megvalósított gazdasági célkitűzései közül a leglényegesebbek: 1. Eltörölték az ipari áruk belső forgalmában az egyes országok közötti vámkorlátokat. 2. A külvilág •— azaz harmadik országok —, irányába folytatott kereskedelemben közös külső vámszintet határoztak meg. 3. Közös mezőgazdasági árrendszert hoztak létre. Ennek lényege, hogy megfelelő pénzügyi alap segítségével — agrárprotekcionista politikát folytatva —, magas szinten tartják a közösség mezőgazdasági termékeinek árszínvonalát. Ennyiből is világos, hogy 12 év alatt a Közös Piac megkülönböztető jellegű, diszkriminációs alakulattá vált, s ez sérti a kívülálló országok kereskedelmi érdekeit. Ugyanakkor tényként lehet leszögezni, hogy az említett intézkedések, párosulva az 1958—1970. közötti gazdasági konjunktúrával, igen előkelő helyet biztosították a hattagú Közös Piacnak a világgazdaságban. Az egész nemzetközi kereskedelmi forgalomban a Közös Piac több mint 30 százalékkal részesedett, s ezzel az elsőrendű „külkereskedelmi hatalommá” vált. A Közös Piac lett a világ második legnagyobb 1973. fogyasztói piaca és harmadik acél- és elektromos áramtermelője. A Hatok Tízekké válása és mindenekelőtt a ma is jelentékeny gazdasági erőt képviselő Nagy-Britarmia csatlakozása tovább növeli a Közös Piac súlyát a világgazdaságban. Az űj helyzetben a Tízek együttes lakossága meghaladja a 257 milliót és a bruttó társadalmi össztermék megközelíti a 700 milliárd dollárt évenként. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok után elvben a Közös Piac lenne a világ második legnagyobb gazdasági hatalma. Ugyanakkor megnövekszik részesedése a nemzetközi külkereskedelemben is (mintegy 8 százalékkal), s ebben a vonatkozásban megerősíti első helyét. (Ezeknek az adatoknak az értékelésénél azonban hangsúlyozni kell, hogy a Közös Piac országait az előrehaladott gazdasági integráció ellenére jelentős érdekés nézetkülönbségek választják el egymástól! Az említett, imponáló számok ezért továbbra sem változtatnak azon a tényen, hogy gazdasági erő szempontjából az Egyesült Államok továbbra is első helyen áll, majd a Szovjetunió, Japán és Nyugat-Németor- szág következik.) Az említett korlátokkal együtt a Közös Piac kibővítésével rendkívül erőteljes gazdasági komplexum jött létre Nyugat-Európában, amelynek hatásával tényszerűen minden ország gazdaságpolitikájának számolnia kell. A Közös Piac kibővítése természetszerűen megváltoztatja annak a belső gazdasági erőviszonyait. A bruttó társadalmi összterméket tekintve az NSZK továbbra is a Közös Piac első hatalma marad, a második helyet azonban Franciaországtól Nagy-Bri- tannia veszi át, Olaszország pedig a negyedik helyre szorul. (Ebben a vonatkozásban gazdaságpolitikailag Is a Tízek belső fejlődésének egyik legérdekesebb kérdése, hogy nem alakul-e ki egy sajátos gazdasági szövetség a kibővített piacon belül Anglia és Franciaország között — az NSZK-val szemben.) I ényegesen megváltoz* “ mák a kibővítés következtében a Piac tagállamainak külkereskedelmi erőviszonyai is. Eddig a teljes Közös Piac belső kereskedelmi forgalmából körülbelül 31 százalékot az NSZK bonyolított le, 21 százalék jutott Franciaországra és 35 százalék a három Benelux államra. A fennmaradó 13 százalék volt Olaszország részesedése. A jelenlegi helyzetben természetesen nem lehet számszerű jóslatokba bocsátkozni. Miután azonban Nagy- Rritannia egymaga az egész világkereskedelem 7 százalékát bonyolítja le, nyilvánvaló, hogy a kibővített Közös Piacon belüli forgalomban részesedése meg fogja közelíteni a rendkívül erős Benelux- és nyugatnémet arányokat. Angol gazdasági szakértők jelenleg (tisztán spekulatív alapon), arra számítanak, hogy a Tízek belső kereskedelmi forgalmából a három legerősebb kereskedő ország 22—25 százalékkal részesedik. Ennek megfelelően 20 százalék alá csökken majd Franciaország aránya és kevesebb lesz az olasz részesedés is. Megváltozik a Közös Piac harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak képe is. Jelenleg a hat ország teljes külkereskedelmi forgalmának körülbelül 45 százalékát bonyolítja le a maga belső piacán és 55 százalék jut kívülálló országokra. A belépés után — ugyancsak szakértői becslések szerint — a Tízek teljes k ü tkereskedelm i forga 1 m ú na k mintegy 60 százaiéivá a kibővített 1 rónai közös ifi', con belül fog lezajlani. A valóság ezt a statisztikai képet nyilvánvalóan korrigálja majd. Végül, de nem utolsósorban: figyelembe kell vermi azt is, hogy a csatlakozás jogi aktusával, a Közös Piac ki bővítésének folyamata nem befejeződött — hanem csak elkezdődött! A szerződések 1973. január elsején lépnek életbe. 1973. április elsején hajtják végre az első 20 százalékos vámcsökkentést az ipari árule forgalmában a korábbi Hatok és a csatlakozó négy ország között. Ez a folyamat 1977. július 1-ig tart, ekkor szűnik meg teljesen minden ipari vámkorlátozás a Tízek piacán belül. Ezzel párhuzamosan zajlik le a mezőgazda- sági árak kiegyenlítése, valamint a kívülálló országokkal szembeni közös külső vámtételek mégha tározása is. Az utóbbinak elvben 1977. július 1-re, az előbbinek 1977. december 31-re kell „elkészülnie”. A bevezetőben említett statisztikai számításokat tehát több mint Öt év múlva lehet csak szembesíteni a valósággal. — te — Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy Egerben 1972. február 17-én 7.00—16.00 óráig középfeszültségű karbantartási munkák miatt az alábbi utcákban áramszünet! tartunk: Bástya u., Cecey É. u„ Janicsár u„ Litteráli u., András bíró u., Domokos J. u„ Szabó S. u„ Leányka u., Rókus u„ Gárdonyi G. u. (Mekchey— Cecey E. ü. közötti szakaszán). EMÄSZ V. EGRI KIRENDELTSÉGI1 Ma kezdődik az ASZÚ országos kongresszusa KAIRÓ: Ma délelőtt Szajed Maréi, az ASZÚ Központi Bizottságának első titkára, az országos kongresszus újonnan kinevezett főtitkára nyitja meg Kairóban az Arab Szocialista Unió országos kongresszusának rendkívüli ülésszakát. Ezt követően Anvar Szadat államfő, az ASZÚ és az országos kongresszus elnöke számolt be azokról a nemzetközi, közel-keleti és belpolitikai fejleményekről, amelyek a múlt év júniusában tartott tanácskozás óta következtek be. Csütörtökön Szadek had- 6el is- amelyet az 1971-re ügy miniszter és Ghaleb kül- ígért politikai vagy katonai kai helyzetéről. ki. Az ASZÚ országos kongresszusa az előzetes értesülések szerint jóváhagyta , a következő időszakra szóló egyiptomi stratégiát, s megerősíti azt a Szadat által meghirdetett irányvonalat, amely a katonai megoldás decemberi elhalasztása után a felszabadító harc sokoldalú előkészítését, a belső front, megszilárdítását, az összes erőforrások mozgósítását tűzte napirendre. • f.Í '. Az országos kongresszus" összehívása kétségtelenül ősz- szefügg azzal a belpolitikai nyugtalansággal, értetlenséggel is, amelyet az 1971-re ígért politikai vagy katonai megoldás elmaradása vádlott ki. Vietnam népét nem lehet megtörni! MOSZKVA; Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg a Dél-vietnami Felszabadító Népi Fegyveres Erő. Az évforduló kapcsán Szergej Afonyin, a TASZSZ kommentátora kiemeli: az amerikaiak barbár háborújának tizenegy éve alatt bebizonyosodott, hogy az agresszorok nem képesek megtörni a vietnami népet. A Felszabadítás hírügynökség adatai a hazafiak újabb sikereiről tanúskodna!;: 1971-ben 250 ezer ellenséges katonát és tisztet tettek ártalmatlanná, köztük húszezer amerikait és az Egyesült Államok csatlósait; lelőttek, illetve a földön megsemmisítettek 1800 repülőgépet és helikoptert; az ellenség nyolcezer katonai járművét semmisítették meg, vagy ejtették zsákmányul. Heves megyei Szolgáltató Vállalat felvesz felvesz í" szakmunkásokat, továbbá ÉPÜLETGÉPÉSZ- TECHNIKUST előkészítő munkakörbe. Jelentkezés: építőipari szolgáltaié osztály, EGER, Somogyi B. u. 13. szakmunkásokat Jelentkezés: talajerő-gazdálkodási eszlily, EGER, Merengő u. 3. « „Heath9 hi felér lepi bányászsztrájk 37. napja Képünkön: a sztrájkolok feltartóztatnak egy teherautót, amely a bridgewaterl kikötőből nyugatnémet importszenet szállított. (Telefoto — AP—MTI—KS)
