Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 39. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. február 16., szerda Szolgáltatás — Hatvanban A város ivari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetke_ zeteinek, közel 200 kisipa­rosának, a Patyolat és Gelka részlegeinek munká­járól, fejlődéséről írunk la­punk 3. oldalán. Mindennap az életért Példázat a helytállásra — igy summázhatjuk Petőfi- bánya orvosházaspárának munkáját, életéi. Róluk szól Patáky Dezső riportja a 4. oldalon, Készülődés a tavaszi rajtra Kisköre, Sarud, Gyöngyös­halász labdarugó-csapatai­nak készülődéseiről számo­lunk be a 6. oldalon, Sikeres magyar kezdeményezések a versailles-i világtalálkozón Áz indokínai népekkel vállalt szolidaritás új akcióiról nyilatkozott Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára Kedden hazaérkezett Fran­ciaországból az a magyar de­legáció, amely dr. Beresz- tóczy Nliklós c. prépostnak, az országgyűlés alelnökének, az Országos Béketanács ka­tolikus bizottsága főtitkárá­nak vezetésével részt vett — február 11—13-án — Ver­sailles-ban azon a szolidari­tási világtalálkozón, amelyet az indokínai népek békéjé­nek és függetlenségének tá­mogatására rendeztek. A kül­döttség fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren a Hazafias Népfront, az Országos Béke­tanács és a Magyar Szolida­ritási Bizottság vezető kép­viselőivel együtt megjelent Le Van Than, a VDK és Nguyen Hung Khanh, a DVK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára — a küldöttség egyik tagjaként — a hazaérkezés­kor úgy értékelte a világese­ményt az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában, hogy az emberiségnek az indo­kínai népekkel vállalt szolidaritása egyértel­műen kifejezésre jutott Versailles-ben, s a nem­zetközi békemozgalom, benne a magyar béke­mozgalom újabb fellen­dülése várható a talál­kozó állásfoglalása nyo­mán. — A földkerekség 84 or­szágából mintegy 1200 kül­dött vett részt a szolidaritás világméretű demonstráció­ján, amely minden tekintet­ben kitűnő szervezésű ese­mény volt. A vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép messzemenő támogatásáról a küldöttek egy emberként tet­tek hitet. GaporssricsFleg ca bünsö^és lS71-es caBciSculäsäröl A legfőbb ügyész sajtóértekezlete Magyarországon 1971-ben a bűnesetek szánra 0.7 száza­lékkal emelkedett, lényegé­ben tehát az előző évi szin­ten mozgott. A bűnüldözést természetesen olyan kategó­riájú bűncselekmények is ala­kították, amelyekben csök­kenő volt a tendencia és olyanok is, amelyekben emel­kedés mutatkozott. Változat­lannak mondható a leggya­koribb bűncselekmény-for­ma: a vagyon elleni bűncse­lekmények — ezek az össz- bűuözésnek mintegy 56 szá­zalékát jelentették; a máso­dik, méreteiben legnagyobb kategóriát a közlekedési bűn- cselekmények képviselik, ezekből adódik az összbűnö- zés 17 százaléka. Minderről dr. Szénást Géza legfőbb ügyész számolt be keddi sajtótájékoztatóján, amelyen gyorsmérleget vont a bűnözés 1971-es alakulá­sáról. Kiemelte, hogy a fiatalko­rúak „részesedése” az össz- bűnözésben 14 százalékkal emelkedett. Hasonló a tapasz­talat a nők bűnözésénél is, különösen a fővárosban. A fiatalkorúak elsősorban a be­töréses lopásokban szerepel­tek magas arányszámmal: ehhez a korcsoporthoz tarto­zók követték el a társadalmi tulajdon és az egyéni tulaj­don sereimére a betöréses lopásoknak mintegy 40 szá­zalékát. Felhívta a figyelmet arra. hogy a bűnözés elleni eré­lyes fellépés — a rendőri, ügyészi, bírói szervek szigo­ra — következtében csökken a száma a garázda és az erő­szakos bűncselekményeknek. A vagyon elleni bűntettek között jó néhány esetben szer­vezett, hosszabb időn át foly­tatott visszaéléseket leplez­tek le a bűnüldöző szervek. A bűncselekmények elköveté­sét gyakran az ellenőrzés hiá­nya. vagy fogyatékosságm- tet­te lehetővé, és nemegyszer észleltük olyan személyi ösz- szefonödást, ami az elkőve- megkönnyítette, a lelep­lezést pedig megnehezítette. A rendőri, az ügyészi és a bírósági szervek — jelentet­te ki dr. Szénást Géza — to­vábbra is készek a bűnözök szigorú felelősségre vonásá­ra; az olyan társadalmi problémák megoldásában, mint például a törvénysértés elnézése, a korrupció, a vá­sárlók megkárosítása, széles körű összefogásra van szük­ség az egész lakosság részé­ről. Ami a közlekedési bűncse­lekményeket illeti, itt külö­nösen arra kell felfigyelni, hogj' 3,2 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a szá­ma, amikor a jármüveket; it­tasan vezették. Közúti közle­kedési balesetek következté­ben tavaly 1528-an haltak meg, 1970-ben 1356-an. Sok kívánnivalót hagy maga után a közlekedési fegyelem: a balesetek túlnyomó többsége gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, szabálytala- lanul végrehajtott kanyaro­dás, szabálytalan előzés miatt történt. Gyakori baleseti ok a figyelmetlen, gondatlan ve­zetés. — Kevesebb erőszakos sze­xuális bűncselekmény történt tavaly, mint a megelőző esz­tendőben, s csökkenő a ten­dencia a hivatalos személy el­leni erőszaknál is. A gyil­kosságoknak több mint fele rokonölés, és sokszor az elkö­vető öngyilkos lesz. A gyer­mekek védelmét szolgáló tar­tási kötelezettség elmulasz­tása : bűncselekmény — ezek­nek a száma 2.8 százalékkal emelkedett tavaly. Jelentős csökkenést tapasztaltak vi­szont a politikai bűnözés kö­rében az állam, a béke és az emberiség elleni — ismertté vált — bűncselekményeknél. Az ugyancsak politikai jelle­gű bűncselekménynek számí­tó tiltott határátlépések szá­ma csökkent, emelkedett vi­szont a hazatérés-megtagadá soké. ­A visszaesők száma 7.8 százalékkal csőként (1971­ben 9257, 1970-ben 10 045 volt). E csökkenéshez az is hozzájárult, hogy a büntető­jogi íelelősségrevonásnak kö­vetkezetes, a korábbi éviek­nél szigorúbb gyakorlata ala­kult ki. A Btk legutóbbi mó­dosítása nyomán a követke­ző időszakban nyilván több lesz a visszaesők száma, mert olyan cselekményeknél is visszaesést lehet megállapí­tani, ahol erre korábban nem volt lehetőség. Az ismételt bűnelkövetésnek viszont a jövőben szigorúbb jogkövet­kezményei lesznek. A bűnül­döző szervek ezektől az in­tézkedésektől visszatartó ha- . tást várnak. — Ami a magyar küldöt­tek részvételét illeti mondta az OBT főtitkára delegációnk nemcsak a vi­lágtalálkozó plenáris és mun­kabizottsági ülésein hallatta szavát, hanem már a ver- sailles-i esemény előkészíté­sében is tevőlegesen közre­működött. A találkozó plénumán ismertették teljes terje­delmében azt a levelet, amelyet Losonczi Pál, Elnöki Tanácsunk elnöke küldött a konferenciá­hoz. A konferencia öt munkabi­zottságának mindegyikében szót kértek és kaptak a ma­gyar küldöttség tagjai, s ja­vaslataik, indítványaik bele kerültek a találkozó külön­féle dokumentumaiba. Min­denekelőtt azt szorgalmaztuk és sikerrel — mondta Se­bestyén Nándorné —, hogy a következő időszakban orszá­gonként új meg új akciókat kezdeményezzenek Indokína érdekében, s a megmozdulá­sok ne kötődjenek különféle dátumokhoz, hanem állandó segítői legyenek a vietnami, laoszi és kambodzsai nép igaz ügyének. Különösen el­ismeréssel fogadták azt a kezdeményezésünket,' hogy az eddiginél hathatósab­ban emeljék fel szavukat az agressziód háború ellen a tudósok: az elektronikus háború meg­annyi veszélyére, szörnyűsé­gére, a • józan észre hivatkoz­va, a humanizmusra apellál­va hívják fel az emberiség figyelmét — tudományos konferenciákkal, egy-egy szakterület rangos nemzeti képviselőinek regionális ösz- szej öve teleivel. A tanácskozás részletes értékelésére, magyar vonat­kozásainak taglalására rövi­desen sor kerül az Országos Béketanács február 25-ére összehívott ülésén — zárta nyilatkozatát Sebestyén Nán­dorné főtitkár. Nyolc nemzet újságírói Egerszóláton A Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében hazánkban tartózkodó külföldi újságírók 17 tagú delegációja — közöttük szudáni, venezuelai, indiai, Szíriái, ghánai, nigériai, egyip­tomi és tanzániai újságírók — kedden Heves megyébe láto­gattak. Eger város nevezetességeinek megtekintése után az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetbe utaztak. Útjukra el­kísérte a vendegeket Kalmár György, a Népszabadság fő­munkatársa is. A termelőszövetkezetben a vezetőség nevé­ben Dér József elnök fogadta a vendégeket, majd bemutatta a már országos hírű libafarmot és a modern gépekkel fel­szerelt keltető üzemet. A delegáció valamennyi tagja nagy elismeréssel nyilatkozott a termelőszövetkezet eredményei­ről, hosszasan elbeszélgettek a brigádvezetőkkel, a termelő- szövetkezet vezetőségével, s bőséges jegyzetanyaggal tértek vissza a fővárosba, hogy ki-ki a saját hazáját tudósítsa a Heves megyei látogatás során szerzett élményekről, tapasz­tala tokról. Képünkön Dér József, a termelőszövetkezet el­nöke a híres rajnai lúdállomány egyik „tagjai” mutatja be a külföldi újságírók egy csoportjának. (Foto: Kiss Béla) Megméretett négy év munkája . .. Ismét bizalmat kapott a besenyőtelki népf rontbizottság Kedden’ este, -valamivel há­romnegyed hat előtt már egyetlen szék sem volt üres a , besenyőtelki . kulturház nagytermében. Mindenki el­jött ugyanis1 a falugyűlésre, aki csak tehette, hiszen sa­ját községük fejlődésének, arculatváltozásának egy lé­nyeges szakaszát zárták le ezzel a közös fórummal: nem kevesebb, mint négy év mun­kája, együttes tevékenysége került a mérlegre ezen a hételeji estén. A részt vevő asszonyok és férfiak bizakodó kíváncsi­sággal ültek szemben az el­nökséggel, amelynek tagjai közül a járási és a megyei népfrontbizottság nevében Szalay István, a megyei ta­Fórum 7 2 Hogy jut valaki gyorsan lakáshoz ? Kedden este tartották a Megyei Művelődési Házban a Fórum ’72 első rendezvényét. A közérdekű téma — Eger város IV. ötéves tervének el­képzelései — sok érdeklődőt vonzott, többen telefonon is jelentkeztek kérdéseikkel. A rendezvény vendégei: dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke,- és a vá­rosi tanács egyes osztályai­nak képviselői voltak. Elő­ször dr. Varga János ismer­tette Eger város IV. ötéves tervének legfontosabb elkép­zeléseit. Hangsúlyozta többek között, hogy a beruházásokra fordított összeg — a koráb­bi 1,3 milliárd forinttal szem­ben — 3 milliárd 550 millió­ra emelkedett. Ezután a la­kásépítkezésekről beszélt. El­mondotta, hogy 2400 állami lakás épül a IV. ötéves terv folyamán, utalt a közműhá­lózat fejlesztésére, az északi vízmű kiépítésére, az elavult szennyvízhálózat korszerűsí­tésére. A tömör, rövid tájékoztató után a városi tanács illetékes képviselői a hallgatóság kér­déseire válaszoltak. Sok ak­tuális gondot vetettek fel. a Fórum ’72 részvevői. Érdek­lődtek arról, hogy miért ren­dezetlen Eger városának hús­ellátása, mi a magyarázata annak, hogy csak a mezőkö­vesdi ÁFÉSZ áruházában le­het kapni bizonyos keresett árucikkeket? A válaszadás során fény derült arra, hogy a húsellátás jelenlegi problé­mái — amelyek csak a pén­teki és a szombati napokon jelentkeznek — a IV. ötéves terv során megoldódnak, mert tárgyalások folynak ál­lami gazdaságokkal és ter- melőszö ve tkezetekkel. Kérdezték azt is, hogy mi­ként juthat valaki leggyor­sabban lakáshoz? A válasz során kiderült, hogy az OTP segítségével lehet ezt leg­könnyebben megoldani, hi­szen állami lakásra csali azok jogosultak, ahol az egy főre eső jövedelem 1200 forint alatt van. A hallgatók arról is érdeklődtek, hogy a IV. «•»vett terv során megoldód­nak-e Eger város jelenleg még súlyos lakásgondjai? Dr. Varga János válaszában utalt arra, hogy figyelembe véve az évenként jelentkező igénye­ket, körülbelül 80—90 száza­lékos kielégítési-e számítha­tunk. Többen érdeklődtek a köz­lekedés, az oktatás aktuális gondjairól, mindenre kimerí­tő választ kaptak. A kezde­ményezés bebizonyította, hogy érdemes ilyen közéleti hangoltságú rendezvényeket tervezni és lebonyolítani, hi­szen alkalmat adnak arra, hogy a város vezetői minden olyan problémára választ ad­janak, amelyek a megyeszék­hely lakosságát jelen pilla­natban foglalkoztatják. A rendezvény után egy olyan amatőr filmet vetítettek le, amely az elmúlt ötéves terv egri beruházásait illusztrálta, így a résztvevők összehason­líthatták a múltat a jelennel, s megítélhették a jövő elkép­zeléseit, (pécsi) nács 'elnökhelyettese is’Äök szöntötte valame'inyúükei,,1 s szóit az elismerésre, -méltó' helyi eredményekről. Hogy, melyek is voltak ezek? Csak néhányat emelünk ki Máté Gáspár községi népfront­titkár beszámolójából. Más­fél millió forintra becsülhe­tő az a társadalmi munka, amelyet a község lakói a népfront ösztönzésére végez­tek. Utat, járdát építettek, Hogy megszűnjön a cipőt, csizmát lehúzó sár a faluban, díszítették, parkosították az utcákat, tereket, vagy — s ez talán az egyik leglénye­gesebb — majd egy ember­ként kivették részüket a víz­hálózat megépítésében, régi vágyuk megvalósításában. El­sőkként kezdeményezték a harcoló vietnami nép gyere­keinek a megsegítését, közös összefogással otthont terem­tettek az elhagyatott öre­geknek, s még sorolhatnánk a négy esztendő sikeres ak­cióit, amelyekben a három­ezer lakosú község apraja- nagyja részt vett. A falugyűlésen — ezt na­gyon várták az emberek — szóba kerültek a jövő ter­vei: a további út- és járda­bővítés gondolata, a középü­letek, iskolák felújítása, s a kisebb elképzelések is. . A népfrontbizottság tagjai azt sem. rejtették véka alá, hogy továbbra is számítanak a la­kosság odaadó támogatására, hiszen közös ügyüket csak így vihetik tervszerűen, meghatározott ütemben előbbre... Késő estébe nyúlt a kis község népírontgyülése, ahol — s ez várható is volt — ismét bizalmat kaptak a nép- frontbizottság tagjai, élen Czakó Lajos elnökkel és Má­té Gáspár titkárral. Megvá­lasztották a 43 tagú bizott­ság mellett a kilenctagú el­nökséget, a négy járási és a négy megyei küldöttet is, akik között szószólójukként delegálták Szalay István megyei tanácselnök-helyet­test is (szilváüj < l \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents