Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

»TOOMÄNT fis technika;,; Messzelátó fényképezőgép tudomány es technika:.: fis TECHS® MIGRÉN „Rövidzárlat” a fejbőr vérellátásában A geológusok elektromos segítőtársa A föld mélyét kutatók, szá­mára lényeges kérdés a geo­lógiai előrejelzés. A jelenle­gi kutatási módszer melleit nem lehet abszolút bizton­sággal megállapítani, hogy adott körzetben a kutatás tárgyát képező ércen vagy ásványi anyagon kívül ta­lálhatók-e mások is. Nyugat- Szibériai kutatók megpróbál­ták pontosítani a prognózist. Az elmúlt évtől kezdve gyűj­tik a kutatási területről a vízminták analízisének ada­tait, s azokat egybevetik a geofizikai kutatások anyagá­val. Az összegyűjtött anya­got, valamint a színképelem­zés bekódolt adatait elektro­mos számítógéppel dolgozzak fel. A gép az adatok sokasá­gából kiválasztja a szüksé­geset, megadja a vizsgált körzet jellemzőit és megjelö­li a perspektivikus területe­A részlegnél matematikus csoportot létesítenek, hogy a kutatási munkálatokat minél pontosabb előrejelzéssel se­gítsék. Édesvíz a tengeíekbal Az emberiségre nagy fel­adat vár megoldásra: a víz­ellátás. Planétánkon ugyan­is az egész vízmennyiségnek csak 2.8 százaléka édesvíz, ebből Is 2,15 százalék a gleccser- és csak 0,6^o sxa- zalék a folyó- és a föld alatti vizek mennyisége. A rendelkezésre álló édesvíz már már alig elegendő, s a szükségletet csak a tenger­vízből lebet kielégíteni, hi­szen a tengerek és óceánok képezik földünk vízmennyi­ségének 97,2 százalékát. Min­den eddigi próbálkozás kö­zül a tengervíznek édesvízzé alakítására legalkalmasabb­nak látszik az atomenergia. Gazdaságos módszereken dolgozik a tudomány, ame­lyek közül legalkalmasabb nagy atomerőművek építése, amelyek amellett, hogy a tengervizet édesvízzé változ­tatják, nagy mennyiségű nyersanyagot is vonnak ki a tengerből, különféle sókat az ipar és trágyát a mező­gazdaság számára. Egy 49 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű naponta 4 10 mil­lió tonna édesvizet tud ter­melni, ez a mennyiség kielé­gíti egy’ kb. 4 millió lakosú terület polgári és ipari szük­ségletét — és ezenkívül na­ponta 100 ezer tonna kony­hasót, kb 3500 tonna káli­sót, 5 ezer tonna magnéziu­mot, 3 ezer tonna brómot és több mint 10 ezer tonna kénsavat von ki a tenger­vízből. Víz alatti kötélpálya Marseille partjaival elké­szült az első víz alatti kötél- pálya, amely magából a fco- télpályából és négy (mind­egyik oldalftn 2—2) vízbe me­rülő fülkéből áll. A fülkék­ben a víz alatti tartózkodás idején megfelelő légnyomást tartanak fenn. A kötélpálya hossza 1 ki­lométer, legnagyobb merülé­si mélysége 30 méter, a víz alatti utazás időtartama Is perc! A fülkék 6 feröhelye- $ak. és körkilátasiiak. Uj fejezet a Hars-kutatásban Az űrkuta tás szakembe rei messzeme nőén felhasz nálták azoka a kedvező le hetősógeket, amelyet ; Föld és < Mars ritkái előforduló "nagy együtt állásai nyúj­tanak: égj amerikai éí két szovjei rakéta mű­szertartályai tevékenyked­nek a Mars térségében. Most else alkalommal került sor ar­ra, hogy mes­terséges hol­dakat telepít­senek Mars körüli pályá­ra, illetőleg, hogy kutató­rendszert ép­ségben szállítsanak le boly­gó-testvérünk felszínére. Az amerikai Mariner 9., vala­mint a szovjet Mars 2. és 3 egyaránt Mars körüli pályá­ra tért. A Mars 3. azonban (december 2-án kutató auto­matát küldött a bolygó fel­színére, amely ott — ép­ségben — leszállt. Ezzel megvalósult a lágy leszállás a naprendszer második ide­gen bolygóján, a Venus után a Marson is. A Mars 2. és 3. felhaszná­lásával folyó kutatások Igen érdekesek, annak ellenére, hogy röviddel a lágy leszál­lás után váratlanul megsza­kadtak a felszínről továbbí­tott képjelek. A bolygó kö­rül keringő, két mestersé­ges hold pályája ugyanis jelentősen különbözik. A Mars 2. keringési ideje mint­egy 12 óra, a Mars 3. vi­szont 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A pályák ilyen erősen el­térő volta lehetőséget ad ar­ra. hogy például részletesen elemezzék a Mars és a nap­szél kölcsönhatását, azáltal, hogy azonos időpillanatok - oan a bolygótól jelentősen kü­lönböző távolságokban mé­rik a napszél adatait. Ez különben szovjet—francia együttműködés keretében fo­lyó munka, amelynek so­rán francia gyártmányú mű­szerek is íelhasznalásra ke­rültek. A Mars 3. erősen meg­nyúlt pályadlakjánák két alapvető oka is van. Az egyik ok az, hogy ebből az egységből útnak indított le­szálló rekesz nem volt fel­szerelve nagy teljesítmé­nyű rádióadóval és irányí­tó tükörantennával. Célsze­rűbbnek látszott az a meg­oldás hogy a felszíni egy-, ség jelzéseit a pályán ma­radt, s a Földdel való össze­köttetésre alkalmas rádió­technikai rendszerrel amúgy is felszerelj^ egység biztosí­totta. Így a keringő rekesz felvette, majd erősítés után a Földre továbbította a fel­színi egységtől érkező jele­ket : röviden fogalmazva, az átjátszó állomás szerepét is ellátta.' Ahhoz, hogy az átjátszás során a felszínen felvett ada­tok a keringő adóhoz, s on­nan a Földre folyamatosan eljuthassanak, szükség volt arra, hogy az átjátszó hold egész idő alatt kapcsolatot tarthasson a felszíni egység­i, lyek bizonyos ellenállást fej- s tenek ki a vérárammal szem­- ben, ennek következtében í. egy kisebb-nagyobb szövet­- rész elvértelenediik, nélkülöz­- ni kénytelen az oxigént. A- vérellátásnak ez a ,,rövid- c zárlata” a fő oka a fejfájás- i rohamoknak. ü Ha a migrénben szenve- 7 dőknek anyarozsból nyert ki­1 vonatot adnak, a véredé­2 nyékben beállt görcs. feld­- dódik és a vél- ismét átfo­- lyik a hajszálereken. Az el- , halványult fejbőrrész új színt : kap és a fájdalom alábbhagy.- E gyógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kellada­- golni, s tabletta alakban csal: l akkor hatásos, ha koffeinnel i keverik. Egy másik gyógyszer, a • pangamsav (ismertebb ne- ; vén: B15-vitamin), azon az • alapon csökkenti a migrénes . fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigénfel- hásználást. Az anyarozské- ■ szítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mellék­hatása. Persze az lenne a legjobb megoldás, ha a migrénroha­mokat már csírájában el le­hetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biz­tató eredményeket hoztak. Felfedezték, hogy a vér egyik összetevőjének, a szerotinnak az aránya a migrénrohamok idején csökken. Remélik, hogy rövidesen megtalálják a módját, milyen módon tart­ható egyensúlyban a vér szerotintartalma, ami egyben a migrén elleni „hadjárat” teljes sikerét is jelentené. A migrénben szenvedők 80 szá­zalékát gyógyszerek segítsé­gével már ma is meg lehet szabadítani a kínzó fajdal- maistól. ' A migrén, bár ártatlai 1 mégis igen kínos, fájdalma " betegség, amely csaknem ki * zárólag a nőknél fordul elí ' Nem állítható, hogy a mig ' xén a modem technikai vi lág betegsége: mar a régi gö rög és arab orvosok is írtai róla. Sok évszázadon át i felső polgári réteg divata betegsége volt, nem eg; esetben a kötelezettségek aló való kibúvás eszköze. A: ókorban hemikraniának hív ták a betegséget, a közép korban migrania lett belőle majd a franciák honosítottál meg a migrén (migraine) el­nevezést. A migrén tünetei sokfé­lék, az enyhe viszketegségtő! kezdve az elviselhetetler émelygéssel, hányással, bénu­lással kapcsolatos rohamo­kig. Örökölhető betegség, as esetek 80 százalékában be­bizonyítható az öröklődés. A migrénre hajlamos nők több­sége azt állítja, hogy édes­anyja is migrénben szenve­dett. Migrénrohamoknál a fej­bőrben vérkeringési zavar áll be. Ezt a zavart; melyet akár rohamnak is nevezhetünk, az agynak abból a központjá­ból — az ún. vazomotorikus központból —, eredő inger váltja ki, amely a véredé- nyek idegszabályozását ellen­őrzi. Ide futnak össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen in­dulnak ki a fejbőr felé irá­nyuló „parancsok” is. Bizo­nyos alkalmakkor — időjá­rás-változáskor, könnyű al­koholmámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bo­csát ki, amelyek a műszere­sen regisztrált, agyáramké- pen világosán kirajzolódjak. Érdekes, hogy az ilyen agy- áramkép nagyon hasonlít ah­hoz, amelyet epileptikus ro­hamoknál jegyeznek fel a betegeknél, holott a klasszi­kus migrénnek semmi köze az epilepsziához. Mi történik tehát a vazo­motorikus centrum „riasztá­sakor”? A fej egyik feléhez tartozó halánték , és hom­lokrész véredényei lökéssze­rűen vérrel telnek meg a főütőerekből. De a fejbőrbe érkező vér megkerüli a leg­finomabb hajszálereket, ame­Guruló váróterem Á világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugat­német márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olaszország sajkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messiná- val. Az olasz kormány pá­lyázati felhívására beérke­zett 143 tervből 12 került a döntőbe. A legesélyesebb terv szerint négy, párosán elhelyezett, 600 méter magas, mélyen a tengerszoros tala­jába süllyesztett pilon tar­taná a 3090 méter hosszú függőhidat. Közbeillesztett tartóoszlopokon négy méter vastag aeélkáöelek tartják az autóuíakat és a vasúti pályatestet. A nagyerejű vi­harok miatt a hidat úgy tervezik, hogy mindkét ol­dalán 4—4 méteres kilen­gése legyen. A hídpillérek magassága kétszerese az Eiffel-toronynak. a pillérek , közötti távolság is megha­ladja az eddigi legmoder­nebb fűggöhidakét, a San Francisco-i Arany Kapu hű­dét, és a New York-i leg­újabb, 1984-ben elkészült hídét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tengerszorost egyszerűen be kell temetni, de a terv kivihetetlen, mert a 250 méter mélységű ten­gerszorost vad áramlatai mi­att már Homérosz is rend­kívül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. —> A híd 1980-ra készül eL ilíomfényltépeli Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi kon­ferencián. Normál elektron- mikroszkóppal urán- és tó- riumatom-f elvételeket készí­tett. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfele­lően világos foltként jelen­tek meg. i UlOMAXV ÉS TECHNICAL 3 Japán mérnökök készí­tették a Teleka—240 elne­vezésű fototávcsövet, amely igen erős lencséi segítségé­vel lehetővé teszi nagyon távoli objektumok megfi­gyelését és lefényképezését. A „messzelátó” fényképező­gépbe 35 milliméteres fil­met kell tölteni. Különös érdekessége a most folyó kísérleteknek, hogy a Mars térségében vég­rehajtott valamennyi manő­ver — a bolygó körüli pá­lyára állás, valamint a le­szállás — autonóm rend­szerék segítségével, vagyis a földi irányi tóközpant rész­vétele nélkül ment végbe. A korábbiakban, a Venus- hoz érkező, és arra leszálló szovjet Venera, „menetből”, vagyis mesterséges holdpá­lya közbeiktatása nélkül hajtatta végre a leszállást. Most viszont ilyen pálya közbeiktatásával került sor, a Marsra történő leszállásra. Az új módszer általáno­san alkalmazható, mind a Hold, mind a bolygók ese­tében, s éppen ezért a boly­gók felszíne elérésének ez a technikája új, perspektivikus lehetőségek forrása a bolygó- kutatásban. Ugyanakkor megállapítha­tó az is, hogy a most folyó kísérletsorozat a szovjet űr­kutatás automatákra épülő ágazatában töretlenül felfelé ( ívelő fejlődés eredménye, és egyenes következménye a ] holdkutatásban már eddig I is sikeresen alkalmazott el­járásoknak. SInka József A Mars 3. leszállási helye a déli szélesség 45. és a nyugati hosszúság 159. fokán. gél, akkor is, amikor a Mars nincs a földi központ látóte­rében. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, hogy az átjátszó holdat rendkívül megnyúlt, ezáltal igen hosz- szú keringésidejű pályára állítják. Ez a megoldás ha­sonlít a földi gyakorlatban már jól bevált Molnyija 1. típusú híiközlő holdaknál alkalmazottakhoz A Mars 3. erősen meg­nyújtott pályája ezenkívül lehetőséget adott a Mars 2. által folytatott kutatások­ban a már korábban emlí­tet együttműködésre.

Next

/
Thumbnails
Contents