Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

€7t Hädl» KOSSUTH (.18 Régi melódiák 9.00 Különös házasság. 6. folyt 9.20 Áriák 10.05 Iskolarádió 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.15 Bach: A-dúr szonáta 11.00 A tél statisztikája 11.10 Zenekari muzsika 12.20 Bi nyer mai 12.33 Tánczene 13.20 Népi zene 13.45 Elbeszélés 14.00 A Gycrmckradló műsora 11.25 Nyitnikék 15.40 Filmslágcrek 15.52 Kóruspódíum 16.05 Riport 17.20 Holnap közvetítjük . • • 17.40 Népi zene 18.23 Faulkner: A két katona. Hangjáték 19.40 Kedves lemezeim 20.21 Láttuk, hallottuk... 20.41 West Side Story. Részletek 21.09 Esti beszélgetés 21.39 Lcmezmúzeum 22.15 jugoszláviai útijegyzet. UI. rész 22.25 Nóták 22.50 Meditáció PETŐFI 8.05 Népi muzsika 8.30 Mozart: C-dúr concertone 9.03 Ezeregy délelőtt 11.40 Aranyíjász. Hangjáték: 12.00. Beszélgessünk zenéről] 12.20 Fúvószene 12.30 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 13.03 Purcell: Didó és Aeneas. Részletek 14.00 Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... 18.20 Üj magyar zene az 1971. év dijáért 19.21 Régi csárdajelcriet 19.39 Japán Európában 20.28 Plautus: A hetvenkedő katona. Rádióváltozat 21.59 Mario Lanza énekel 22.17 Századunk mesterin Öveiből „SzaJa”, Gyöngyös: Kérjük, közölje nevét és el­mét is. Bár figyelemre méltó amit közölt velünk, 'így nem foglalkozhatunk az üggyel. „Elkeseredett anya” jeligére: A gyermektartási díj megítélé­sére beadott kereset díjtalan, ezzel perköltség az ön részére nem merül fel. Javasoljuk, ke­resse fel a megyei bíróságot, s a soros bírónál megteheti pa­naszát Ha valami probléma adó­dik., keresse* fel személyesen szerkesztőségünket. A gyermek- tartást nem fizető apa ellen a bíróság Indokolt esetben bűn­vádi eljárást Is indíthat. Kovács László, Eger: Kérjük, keresse fel személye­sen szerkesztőségünket, mert le­veléből nem látjuk világosan a problémáját;. Zele Sándor, Eger: Ügyükben felkeressük a váro­si tanács építési osztályát. Kér­jük szíves türelmüket. „Nyereségrészesedés” jeligére: A vállalat kollektív szerződé­sének egyik pontja részletesen foglalkozik a nyereség, felosztá­sának módjával. Ebbeií a pont­ban rögzítik, hogy kik kaphat­nak és milyen arányban nyere­ségrészesedést. Nem ismerjük vállalatuk kollektív szerződését, de az valóban tartalmazhat olyan kitételt, hogy nyereségré­szesedést csak azoloiak a dolgo­zóknak fizetnek, akik a fizetés időpontjában a vállalatnál áll­nak alkalmazásban. (Kivétel az lehet, ha valaki áthelyezéssel ke­rül át másik vállalathoz). A kollektív szerződésnek ilyen pontja nem áll ellentétben Munka törvénykönyvével. A nyereségrészesedéssel kapcsola­tos panaszokkal egyébként első fokon a vállalati döntőbizottság­hoz kell fordulniuk. FŐT© kSAROK^ 8.85 rrv 17.33 Hírek 17.40 Nyolckor a folyóról Az Intervizió műsora Berlinből 18.35 Az újra felfedezett XVII. század, 2. rész 18.50 Riportfiim Fehér Lajos afrikai és közel-keleti útjáról 19.20 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Hol van a testvére*. Ábel? Dráma két részben. A Pesti Színház előadása. (14 éven felülieknek!) 22.05 Közvetítés a műkorcsolyázó EB-röl. (Jégtánc) 23.10 Tv-hlradó fHÜZi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás III. (A föcsapás Iránya) .Színes szovjet történelmi film EGRI BRODY t (Telefon: 14-07) Fél 4, tél 6 és IS 8 érakor Négy gyilkosság elég lesi kedvesem! Színes, szinkronizált csehszlovák film GYÖNGYÖSI PUSKIN Szelíd motorosok (Easy Rider) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mr. Tibbs nyomoz HATVANI VÖRÖS CSILLAG Queimada FÜZESABONY Szindbad LŐRINCI Csapda a tábornoknak §ÍNHHL Egerben, este 7 órakor: MAC3ETH (Gárdc nyl-bérlet) mmm ÜGYELET; Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óiá!'T. a Bnjcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Te­lefon:' lt-tOj Rendelés gyerme­kek rész're Is. Gyöngyösön: 19 ó"ától szombat reggel 7 órá g. a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27). I»1 Színes filmek gradációja Legutóbb arról számoltunk be. hogy a színes fordítós filmek in­kább igénylik a pontos expozí­ciós időt, mint a színes negatí­vok. Most nézzük ennek az okát. s ezzel kapcsolatban foglalkoz­nunk a színes filmek gradáció- Jával. A színes fordítós filmek gra­dációja általában 1.0—1,2 érték körül mozog. Erre az aránylag kemény filmre azért van szük­ség. mert a kidolgozott filme­ket vetítjük, s vetítés közben a kép veszít íényellentéteiből. És ez a veszteség annál nagyobb, minél nagyobb mértékű a na­gyítás. Ha lágy lenne a vetített film, akkor a fényveszteség élvezhe­tetlenné tenné a kivetített ké­pet. Gyengébben sikerült felvé­teleink kivetített kockáinál így is' tapasztalhatjuk, hogy egészen Jellegtelenek egyes színek. Meg sem közelítik a természetben látott .ragyogó színhatásokat. A nagymértékű nagyítás okoz­ta szórődásos színveszteségek mi­att terjednek újabban a 6x6 cm méretű diafelvételek. Külföldön évek óta, nálunk csak a leg­utóbbi Időben. Ilyen méret* ve­títőgépek csak az elmúlt év má­sodik felében jelentek meg üz­leteinkben, de a vetítőgépek megjelenésével nagyot léptünk mi is előre a színes dlázás tün­döklőén szép területén. A színes fordítós filmek me­redek gradáclójából. kemény fo­kozatukból következik az expo­zíciós idővel szembeni Igényes­ségük. A fekete-fehér filmek­kel kapcsolatban részletesen tár­gyaltuk, hogy a keményen dol­gozó emulziók pontos expozíci­ós Időt Igényelnek. Azért ponto­sat, mert ha levetítjük gradációs görbéjük egy darabját, vagyis árnyalati terjedelmét a vízszin­tes egyenesre, akkor az Így kapott megvilágltásbelt terjede­lem lényegesen kisebb, mint egy lágy film esetében. A színes negatívoknál nincs szükség kemény gradációra, mert ezeket a negatív képeket egy másik filmre, vagy papírra másoljuk át. Kemény vagy nor­mál pozitív film, vagy papír alkalmazása esetében akkor Is tónusgazdag, briliáns pozitív ké­pet kapunk, ha a negatív ma­ga lágy gradáciőjú. Mivel pe­dig itt is érvényes az a sza­bály, hogy nagy fényellentétek­kel bíró témákról csak lágy negatívokkal érhetünk el szép képhatásokat, minden színes ne­gatív filmet lágy gradáclójúra készítenek. Annál is inkább, mert színes fényképezésnél csak a fényellentétes témák az érde­kesek. Arról nem Is beszélve, hogy maguk a színek Is nagy fényellentétek hordozói, mert különböző mértékben hatnak a fényérzékeny rétegekre. Az elmondottak teszik érthe­tővé. hogy a színes negatívokat 0,7 gammával gyártják, s így azok az exponálási idővel szem­ben kevésbé Igényesek. Körmendi Károly PILLANTÁS AFRIKÁRA „Szervusztok, kongóiak!" . A Kongói Népi Köztársa­ságba érkezésünk harmadik napján delegációnk két bel­földi különrepülőgépen el­utazik a Brazzaville-től az Atlanti-óceán irányában 200 kilométerre fekvő, 15 ezer lakosú Jacob városka hatá­rába. A táj olyan, mint a mi dunántúli dombos vidé­künk, s végül hegyvonula­tokkal körülhatárolt sfkság következik, amelyen — a repülőgépről jól látni — széles dűlőutakkal négyszög- letűekre szabdalt, zöldellő parcellák sorakoznak egy­más mellett A repülőtér amolyan me­zei létesítmény. A fel-, il­letve leszálláshoz szükséges pálya betonját ledöngölt vö­rös agyagos föld helyettesíti. Ám ez nem akadályozza meg a kitűnő pilótákat ab­ban, hogy zökkenőmentesen „rakják” földre a két gé­pet A váróterem: néhány faoszlop, s rajtuk cukornád szárából készült „zsúptető”. Felnőttek tömege, s tor­namutatványokkal kedveske­dő úttörők fogadnak ben­nünket Ezt követően autó­kon nekivágunk a kaye-1 cukornád- és földimogyoró­ültetvények dűlőútjainak. Kilométerekre a lakott hely­ségektől cukornádkunyhója előtt feszes vigyázzban áll egy, a zakóját három kitün­tetéssel dekorált Idős kon­gói férfi, s katonásan tisz­teleg delegációnknak. (Ki­tüntetéseit valószínűleg a függetlenségi harcokban va­ló helytállásáért kapta, s most talán 6 az egyik hatal­mas ültetvényparcella fel­ügyelője.) Rekkenő hőségben összesen 64 kilométer utat teszünk meg autóinkon, mi­közben meglátogatjuk az ül­Népi táncbemutató. tetvények két cukorgyárát, 8 egy földimogyoró-olajat saj­toló üzemet. Szakembereink szerint az utóbbiban állítják elő a világ egyik legjobb minőségű étolaját Előző Írásomban említet­tem, hogy a francia tőke milyen jelentős szerepet ját­szik még a kongói gazdasá­gi életben. Ez az említett három üzemben annyiban észlelhető, hogy több fran­cia mérnök is dolgozik ben­nük. A szakemberek gárdá­jának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenléte még inkább észlelhető a sa­ját kórházzal is rendelkező ÁGH TIHAMÉRs Sőiálfatás Először ügy volt, hogy a Rio de Cruz-i filmfesztiválra utazom reprezentálni, de az­tán mégis inkább úgy dön­töttem, hogy egy puszpáng- biikkösi irodalmi est rende­zését vállalom. Hiába, ké­nyelmes ember vagyok. Pusz- pángbükkös ugyanis lénye­gesen közelebb van mint Rio de Cruz. Meg talán azért is jobban csábított ez a megoldás, mert ebben a mű­sorban a nagy Rábavölgyi Menyhért is hirdetve volt, ami már egymagában _ él­mény. Nekem. A puszpáng- bükküsíeket pedig nem , kér­dezte meg senki. Délután érkeztünk meg a községbe, s jókedvemet rög­tön elrontotta a kultúrház igazgatója, amikor tudomá­somra hozta, hogy az esti előadás iránt semmi érdek­lődés nincs. Egy árva jegyet nem tudtak eladni elővé­telben, mindez azonban még nem ad aggodalomra okot, mert a közönség csak azért nem tülekszik a pénztár előtt, mert a faluban egy­szerűen nem hiszik el, hogy a -nagy Rábavölgyi Meny­hért Puszpángbüklcösön akarja eltékozolni istenál­dotta tehetségét. — De hiszen a neve rajta van minden plakáton! — próbálkoztam magyarázkod­ni. — Nézze meg, akkora betűkkel hirdetjük Rába­völgyi Menyhértet Pusz- pángbükkösön, mint egyes metropolisokban az Omnia kávét szokták!... — Az -nem számit — trom­folt íz az igazgató —, mifa- l ink már nem hisz a nép ... Múltkoriban is úgy volt ■ például, hogy fellép nálunk a népszerű Crimbusz Aran­ka, de helyette csak száj- és körömfájás lépett fel. Iga­zán nem csoda, ha ezek után bizalmatlanok a dolgozók... — De bocsánat, Rábavöl­gyi Menyhértet, aki már szinte haladó hagyomány, akit a műemlékvédő bizott­ság a saját színészének te­kint, aki még a Tenkes ka­pitányában tűnt fel, egy ilyen művészt nem tehetünk ki annak, hogy érdektelen­ségbe fulladjon a műsora! megérkezett Rábavölgyi Menyhért és meglátja, esté­re zsúfolt házunk lesz. Be­lőlem csak a tapasztalat és a jóindulat beszél! Nem ellenkeztem. A kocsi­ban várakozó Rábavölgyi Menyhérttel igyekeztem ta­pintatosan közölni, hogy sé­tálni megyünk. Erre azon­ban semmi hajlandóságot nem mutatott. Arra hivat­kozott, hogy ez nincs benne a szerződésben, különben is neki előadás előtt el kell mélyülnie. Nagy nehezen azonban mégis kötélnek állt, amikor arra figyelmez­— Szó sincs róla! Teltház lesz, csak előbb meg kell nyugtatni a közönséget, hogy Rábavölgyi Menyhért csak­ugyan megérkezett a köz­ségbe ... Sétáltatni kell! — Mit kell csinálni? — Mondom: sétáltatni — magyarázta hangjában némi sértődöttséggel az igazgató. — Végig kell vele vonulni párszor a promenádon! — Hol, kérem szeretet­tel!? — A promenádon... az eszpresszó és a nagytemp­lom között .. vasárnap ilyenkor ott vannak a leg­többen ... Sétálnak egy órácskát, híre megy, hogy tettem, hogy a népszerűség mi mindenre kötelezi az embert. Sűrű dobogások kö­zepette végül is kikászáló­dott a kocsiból és elindul­tunk vasárnap délutáni sé­tánkra a promenádon. A kultúrház-igazgatónák igaza lett. Az öregasszonyok még a pletykálkodást is abbahagy­ták, a kerítésekhez lopakod­tak, hunyorgó szemé~tnes pillantásokkal kísérték a nagy Rábavölgyi Menyhértet miközben lelkűk mélyén úgy elpirultak, mint amikor elő­ször csalták meg a férjüket. A kocsmában félúton meg­állt a kés. sokan elhalasztot­ták a menetrendszerű vasár­napi pofozkodást, a harago­sok kibékültek, a barátok pedig összevesztek azon,' hogy ki kérjen előbb auto­gramot a nagy Rábavölgyi j Menyhérttől, az egész ország népszerű Menyusától. Min- ! denki az utcára tódult, fia-', talok és öregek, nemzedéki ] ellentéteket félretéve, egy-., aránt nagy érdeklődéssel bá­multák a ritka látványossá-. I got. Közben elkaptam a han­gokat, áhítatos és ámuldozó párbeszédeket, melyek nyo-. mon követték sétánkat. — Né, mán ki megy ott —! lökte oldalba bögyös, gúvadt szemű asszonyát egy rátarti férj —, né mán, ott ménj akit a múlt héten láttunk a tévében... * — A Rita Pavóne!? — ál- mélkodott az asszony. — Egy csudát — tudóié-, koskodott az ember —- a Ri-j fa az sokkal szeplösebb, ere-' nek meg még bajusza is van... ez a Rábavölgyi Me- nyus... És mi közben csak róttuk az utat le-fel. Az esti előadás minden igyekezetünk ellenére, ér­deklődés hiányában mégis elmaradt. Az igazgató a ke-', zét tördelte, a felesége vi­szont gúnyos, oktató han-' gon leckéztetett meg ben­nünket; — Nem is érdemelnek mást, minek kellett egész délután mutogatni magukatl a főutcán?! Nem bolondl mifelénk a nép este oíyas-j miért fizetni, amit nappal ingyen is láthatott! Menyussal egymásra néz­tünk, néztünk, tekintetünk fáradt volt és törődött, de abban mindé resztre egyetért tett ez á pillantás, hogy ta­lán soha nem fogjuk mégis-] merni a puszpángbükkösi kó ' zönség lelkivilágát. Es a kultúrház-lgazgatóét . _________ h olle-i káliumgyárban, aho­vá — egészen a gyár terü­letére — az óceáni kikötő­városból, Pointe Noire-ból két kocsiból álló különvona- ton érkezünk. Az 1100 mun­kást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világ­bank kölcsönéből hét eszten­deje 100 millió dollárért épí­tették. Évente 430 ezer ton­na, háromféle szemcséjű ká­liumot állítanak itt elő. K mennyiségből a Nemzetközi Kálisó Kartell közreműkö­désével 420 ezer tonnát ex­portálnak. Hogy hová? A tőkés szervezet ténykedése egyelőre nehezen ellenőriz­hető. A gyár igazgató.]* azonban már külföldi egye­temet végzett kongói, a fő­mérnök, s vagy tucatnyi mérnök viszont még fran­cia Tavalyelőtt mintegy 2C0 honfitársuk dolgozott itt ala­csonyabb beosztásban, de az­óta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek he­lyét NE'K-beli és kongói „középkáderek” foglalták el. S ami szintén nem lényeg­telen: a kormány Kötelezte a tőkések szakembereit, hogy foglalkozzanak az üzem kon­gói munkásainak szervezett formában történő szakokta­tásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 millió tonnás áruforgalmat lebo­nyolító Pointe Noire-i kikötő igazgatóságában már a kon­góiak vannak túlsúlyban. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalem­ber lelkesen tájékoztat ben­nünket arról, hogy nemso­kára hozzáfognak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üze­met is létesítenek rajta. A nyugati tökének tehát, bár jelen van a Kongói Népi Köztársaság gazdasági éle­tében, évről évre csökkentik a befolyását — a szocialista országok egyre növekvő se­gítségével is. Amikor brazzaville-i szál­lodánkból a hazánkba visz- szahozó repülőgéphez indu­lunk, a csillebérci úttörőtá­borban jáirt leányka ismét csak így búcsúzik . tőlünk: „Szervusztok, magyarok!” Szívből mondjuk neki, s üdvözlésképpen a független­ségével jól sáfárkodó derék népének is: „Szervusztok, kongóiak!” (Vége) Tarján István <|J 1972. január 1L. pásütafe

Next

/
Thumbnails
Contents