Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
R/iUió KOSSUTH 8.18 Operarészletek 9.00 Különös Házasság. 5. folytatás 9.15 Esztrádparádé 10.05. Ny itnikék 10.40 Százezerrel kevesebb! 10.50 Beethoven: Athén romjai 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népdalok 13.48 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.03 A rivalda tnlsó oldaláról. (Ifjúsági rádiójáték) 14.30 Nőkról — nőknek 15.10 Fúvószene 15.20 Iskolarádió \ 16.05 Kóruspódium 16.23 Atlasz 16.43 Operettnyitányok 17.20 Lemezek közt válogatva 17.50 Riport 18.05 Dalok 18.18 A fonó — néprajzi összeállítás 19.25 Házi Erzsébet áriaestje 21.03 Mezőgazdaságunk nagy öregjei 21.33 Népi zene 22.20 Jugoszláviai útijegymet. 2. rész 22.30 A dzsessz világa 23.30 Daljátékokból PETŐFI 8.05 Brahms-művek 8.20 Népi zene 0.03 Zenekar) muzsika 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Triók 13.03 Házunk tája 13.23 Pergolesi operáiból 14.00 Kettő tói hatig ... Zenés délután 18.20 Éneklő világ 18.45 Operettdalok 19.12 Bartók: Két arckép 19.25 Népi zene 20.20 Kis magyar néprajz 20.25 Közvetítés a Madrid- Budapest labdarúgó« mérkőzésről 20.33 Made In Hungary 21.13 Monteverdl-kőrusok 21.30 Visszhang . . . 22.00 Könnyűzene 22.20 Pablo Casals gordonkizik 23.21 Magyar muzsika MAGYAR st» rrv 9.20 £n és a 40 éves férfiak; Francia film 11.10 Mi újság? 17.23 Hirek 17.30 Zenés ritmusok NSZK zenés film. L rész 17.55 Mindenki közlekedik ... 18.40 Stabat mater. Csehszlovák képzőművészeti kisfiún 13.53 Miről ír a világsajtó! 19.15 Esti mese 19.20 Tv-híradó 80.00 Doni elbeszélés. Magyarul beszélő szovjet film. (16 éven felüli) 21.30 Műkorcsolyázó EB. (Páros versenyek) 22.20 Tv-hiradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor: Csárdáskirálynő Kálmán Imre operettje, Szines, magyar—NSZK filmen. Fél 6 és este 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia filmvígjáték. ^ EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és fä 5 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westemflUn. ; (Felemelt helyárak.) 5 GYÖNGYÖSI PUSKIN S Csárdáskirálynő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétarcú felderítő HATVANI VÖRÖS CSILLAG i özvegy aranyban ^ HATVANI KOSSUTH Délután fél 6 órakor Idegen a cowboyok között I—II. (Dupla helyárak.) ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- { linszky utcai rendelőben (Telefon: 11-10). Rendelés gyérmetek részőre is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 órá’g, a Jókai utca 41. «•ám alatti rendelőben. (Tele- AM; 17-27). * Kősindeles egri házak... Eger szebbnéii szebb műemléképületei szemünk előtt sorra megújulnak. Visszanyerik eredeti régi arculatukat, belsejükben pedig korszerűekké, kényelmesekké válnak. Műemléki helyre- állításuknál azonban hiába Igyekeznek eredeti arculatukat mindenben visszaadni, az ma már teljesen nem is sikerülhet. Ugyanis jeles öreg épületeink, mint a líceum (tanárképző főiskola) , a, volt kispréposti palota, a megyei tanács régi székháza, annak udvarán a levéltár (volt vármegyei börtön) épülete, a hittudományi főiskola és számos régi lakóház is, helyreállításuk előtt természetes palával voltak fedve. A palát az egri érsekség palabányájában, a közeli Felsőtárkányban fejtették és hasogatták. Az 1800. évi első nagy egri tűzvész következményei is serkentőleg hatottak a pala, élvnek a nem gyúlékony tetőfedő- anyagnak használatára. Az 1811-ből származó „Egéé Város Tűzi Rendje” is kimondja: „... ha az épületek tserép- pel vagy kő slndellel nem fedhetnek, legalább slndellel fedettessenek .. A közelmúltban tatarozták a Heves megyei Nyomda Vállalat (Fazola-féle műemlékház) épületét. Mint sok más régi házról, erről Is leszedték a már javíthatatlanná vált természetes palatetőt. Felvettem egy lehullott tenyérnyi darabot és eltettem emiékül. Nemrég egy budapesti fiatal építészmérnök Járt nálam. Beszélgetés közben megmutattam neki a tetőpala darabját. Ez egy kőzetdarab, egy ásvány — mondta, de arról nem tudott, hogy ezzel az ásvánnyal hajdan házakat fedtek Egerben. Hadd mondjam el itt, hogy Egerben még mapapság is látni nagy ritkán, ltt-ott, természetes palával fedett épületet. Az egyik legszebb és legépebb „kő. sindel” tető a Széchenyi utca 35. számú házon látható, a természetes palához szabott és Illő padlásszellőztető ablakokkal. Ibinek pusztulásával egri műemléképületeinken sem láthatunk majd többé ilyet. Mártonfíy Dénes Téli előadások Récékén Január 10-én megkezdődtek községünkben a Bányász Művelődési Házban a téli előadások. Az első előadást a járási pártbizottság küldötte tartotta, a többi előadást a helyi szervek vezetői. Három héten keresztül hétfőn és csütörtökön hangzanak el előadások, amelyek témáinak összeállításánál figyelembe vettük a X. párt- kongresszus által kitűzött feladatok, valamint a helyi községpolitikai célkitűzések ismertetését. Az előadássorozat idején az aktívacsoportok tagjai családlátogatásokat végeznek, közvetlenül elbeszélgetnek a község lakóival az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a község politikai feladatairól. Ezeket a beszélgetéseket a tsz tervtárgyaló közgyűléséig folytatjuk. Az előadások érdekesebbé tételéhez filmvetítés is hozzájárul. A téli politikai előadássorozat tervét összehangoltuk az általános népművelési tervvel. A tömegszervezetek maguk is részt vesznek a hallgatók szervezésében. Maruzs János Recsk Lesz-e telefonom a tízéves jubileumra? A január 5-i Népújságban olvastam a Telefon című cikket. Ez adta az ötletet, hogy megírjam, van „aki csak szeretne beszélni”. 1963. május 23-án kérelemmel fordultam a Posta műszaki üzeméhez, hogy lakásomba szeretném beszereltetni a telefont. Gondoltam, kivárom azt az egy-két évet, amíg rám kerül a sor. A postaműszak „T. 728/1963. november 14-i” levelében értesített, hogy műszaki akadály miatt nem áll módjukban kérelmemet teljesíteni, de azt negyedévenként felülvizsgálják és értesítenek. Ha jól számolom, nem sok idő kell és kérelmem éléri a kilenc évet. Türelmem volt a dalgok sürgetésére, mer azóta újabb kérvényt adtam be és szabadságom alatt sokszor elmentem, amíg Tóvári elvtárssal beszélni tudtam, de a nyugtatás kivételével más eredményt nem értem eL Tudom és meg is értem, milyen gondokkal küzd Eger városa a telefon miatt. Azt is tudom, hogy vannak olyanok, akiknek fontosabb a telefon, mint nekem. De kérdem ón: kilenc év alatt hány olyan személynek kapcsolták be a telefont, akinek pont annyira szükséges, mint nekem? Pedig nekem csak a négy szám kellene, mert a lakásom falán ott húzódik a telefonvezeték. Nagy Károlyné ; Eger A hajdúról és a harangöntésről szóló közmondást ezennel lefoglalom férjecs- kém, Guszti számára. Ugyanis az előbb beszélgettem vele, s e beszéd kapcsán döntöttem úgy, hogy Guszti pontosan úgy önti a harangot, mint egy karakán hajdú. Mivelhogy édes egy mafla ez a Guszti. Arról van szó, hogy a legközelebbi ünnepre meghívta barátait vacsorára. A beszédet mindjárt azzal kezdte, hogy mi legyen a vacsora. Guszti egy darabig elmerengett, aztán a homlokára ütött és aszonta: — Hopp, megvan! — Akkor halljuk. — Először is legyen előételnek túrós gombóc —- jelentette ki és nyelt egyet, mert közben igen behatóan gondolt a túrós gombócra. — Guszti, ez remek ötlet. — Es várakozóan tekintettem rá, bízva a pompás kezdet remek folytatásában. — Ezután jöhet egy sült kacsa galuskával. — Galuskával ? ? ? — Csakis — nyelt egy újat, még behatóbban gondolva a galuskára.-L Nem rossz ez a kacsa galuskával! — szóltam óvatosan, nehogy ugratásnak vegye. Ű persze erre vérszemet kapott: —A vitaminról se feledkezzünk meg. Csinálni kellene, mondjuk, sóskaszószt kapormártással, mellé nyulat rántva, vagy hogy is volt az a múltkoriban? — Rántva, szósz osan. Hát még mit, szivem? — Mondjuk: grenadirmar- sot. — Pazar, Gusztikém. De PILLANTÁS AFRIKÁRA Barátok és ellenségek A Közép-Guineában megtett félezer kilométeres autó- utunk során is tapasztalhatjuk, hogy mennyire tisztelnek, becsülnek minket, magyarokat, a hazánkénál több mint két és félszer nagyobb területű, mintegy 4 millió lakosú országban. A francia gyarmaturalom alatt oly sokat szenvedett nép, amelynek 95 százaléka másfél évtizede még analfabéta volt, ha sokat nem is, annyit azonban tud rólunk, hogy olyan fehér bőrűek vagyunk akik másfajta nézeteket vallunk, mint a francia és más nemzetiségű tőkések, vagy az engesztelhetetlenül gyűlölt portugál fasiszták. Tudják a gumeaiak, hogy az általuk gyakran éltetett forradalom népe vagyunk, azé a forradalomé, amely megnyitotta előttük is a fejlődés útját, s ebben a többi szocialista országgal együtt mi is segítettük és segítjük őket. Az értelmiségiek azonban meglepően jól ismerik hazánkat. Az egyik közigazgatási terület székhelyén, Mamouban, találkozunk az ország uralkodó pártjának, a Guineái Demokrata Pártnak egyik területi vezetőjével, akinek az Íróasztalát Lenin mellszobra díszíti. A hatvanéves férfi (35 éven át tanító volt, s néhány esztendeje választották meg függetlenített pártfunkcionáriusnak) úgy sorolja a szocializmus építésében elért eredményeinket, mintha könyvből olvasná. És könnybe lábad a szeme, amikor egy budapesti élményét feleleveníti. Műtétre volt szüksége, ezért 1970 őszén az NDK-ba utazott Mielőtt a műtőasztalra került volna, tudomására jutott, hogy hazáját — november 22-én — megtámadták a portugál gyarmatosítók zsoldosai. — Percig sem tudtam nyugton maradni, s operáció nélkül a legközelebbi repülőgépen hazaindultam — mondja. — Budapesten, a repülőtéren várakoznom kellett az átszállásra. Beteg is voltam, s mivel a trópusi éghajlathoz vagyok szokva, irgalmatlanul fáztam, vacogott a fogam. S akkor egy magyar férfi, ott, a tranzitváróteremben, levetette a nagykabátját, rám terítette. Soha nem felejtem el... S ha még hozzáteszem, hogy a fiam 1962-től hat éven át az önök fővárosában tanult, a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azt hiszem felesleges bizonygatnom, miért rajongok úgy a magyarokért. Fiával, a megnyerő modorú, 29 esztendős Barry Al- hassane-nal másnap Lábéban találkoztunk, ö Közép- Guinea építésügyi főnöke. Kitűnően beszéli nyelvünket; ha telefonon váltanék vele szót, nem mondanám meg, hogy bőrének színe csokoládébarna. — Gyakran gondolok Budapestre, Magyarországot a második hazámnak érzem és vallom — nyilatkozza. — A Műszaki Egyetemen kitűnően tanítanak. Magammal hoztam több magyar könyvet, hogy ne felejtsem el második hazám népének, testvéreimnek nyelvét. Budapesti barátaimtól és az egyetemtől is kapok néha könyveket. Szándékom, hogy az egyetemmel még szorosabbra fűzöm a levelezőkapcsolatot. Egyebek közt azért is, mert szükségem van egykori tanáraim tanácsaira, az új építészeti eljárások megismerésére. Mert nálunk rengeteg az építeniva- ló. Most például egy alumíniumgyárat és cementgyárat építünk. Az utóbbiból nagyon sok kell hazámnak, hiszen láthatták, milyen nyomorúságos viskókban laknak a guineai parasztok, sőt a városiak jelentős része is. A város repülőterének várótermében egy húszéves leánykával is megismerkedtünk, akinek a bátyja jelenleg hallgatója Műszaki Egyetemünknek. (Az úgynevezett Fekete-Afrika 22 országából különben a mostani tanévben 230 ösztöndíjas tanul egyetemeinken és főiskoláinkon, a középfokú szakmai képzésen pedig hét országból 30 tanuló vesz részt.) A technikumi végzettségű, rendkívül csinos Balde Mariama Cire megható- dottan veszi elő retiküljéből fivére legutóbbi levelét, S már kívülről tudja annak Hess Ahdrás téri lakcímét Csak Lábé három középiskolájában egyébként négynégy NDK-beli, illetve román és két bolgár tanár tanít, főként fizikát, kémiát, matematikát. S a helybeli kórházban bolgár orvos dolgozik. Egy jugoszláv orvossal a fővárosba visszavivő utunkon, a bőkéi repülőtéren hoz össze a véletlen. Sebész, s az ottani kórházban a portugál bandákkal 1970. november végén vívott harcokban súlyosan megsebesült szabadságharcosokat gyógykezeli. A mi hazánkfiai közül is többen segítik közvetlenül munkájukkal e sokat szenvedett .népet. Conakry, a főváros egyik kórházában tf Márton orvosházaspár gyógyítja a betegeket, az egyetemen, ahol 1600-an tanulnak, Marton Imre filozófus tanítja a marxizmust—leni- nizmust. (ö egyébként gyakori vendége Sekou Touré elnöknek.) És Budai László, valamint Szépföldi József személyében a sportolásra is egyre nagyobb gondot fordító Giunea nemzeti, illetve a főváros labdarúgó-válogatottjának az edzője is magyar. E földrajzilag távoli nép elegendő bizonyságból tudja hát, hogy kik a. barátai — s. ismeri ellenségeit is. Az említett portugál agresszió visz- szaverése — Marton Imre er- erről írt cikkét idézve „megnövelte a guineaiak önbizalmát és az államfő hazai, s összafrikai tekintélyét”. A portugál fasiszta rendszer zsoldosai által végrehajtott és az amerikai imperializmus részéről is támogatott, két oldalról — az óceánról és a száraföldről — indított támadásnak a segítésében nem kis része volt az új világ építése belső ellenségeinek, a neokolonia- liisták jól megfizetett lakájainak, „ötödik hadoszlopa” tagjainak. Az államigazgatás és a hadsereg több magas rangú tisztségviselője, illetve tisztje helyezte előtérbe egyéni érdekeit hazájával szemben. A conakry-i Nép Palotájában az egyik széles folyosón állandó kiállításon láthatók hónapok óta a hazaárulókról már a börtönükben készített fényképek, sőt a letartóztatásuk előtti Időszakból olyan fotók is, amelyek a támadás előkészítésében szintén részt vett nyugati diplomaták társaságában ábrázolják őket. A kiállítási anyag között vannak a lakásaikon lefoglalt drága külföldi italok Is. A kormány néhány hónapja kiadta az úgynevez t „fehér könyv”-et, amely 7 09 oldalon ismerteti e brigan c aknamunkáját, azt is, ki hány ezer dollárt kap it népellenes tevékenységé r*t az USA kémközpontjától, a CIA-tól. Hasztalan volt törekvésük, sok évi börtön, vagy bitóla lett a vége a hazaárulásnak. A nép eltiporta ellenségeit — s ugyanakkor szívére öleli a barátait. Tarján István Következik: ARAD A KONGO nem gondolod, hogy a túrós $ gombóc és a galuska után\ egy kicsit, hogy is, mond-? jam, tömör lesz a grenadir-\ mars? | — Persze, persze — va-\ karta meg Guszti a bajuszát.\ — Akkor inkább legyen ka-^ posztás kocka tejfellel, ra-\ kottán. — Ragyogó! — kiáltottam.* de nem bírtam tovább, ki-$ tört belőlem a nevetés. Gusz- ? ti rám nézett, mint Varga $ Rozi néni tehene, egy dara- ? big áüt, csak állt, aztán fel-§ öltötte legszigorúbb vonásait — De kérlek, Elvira, meg-\ beszélést tartunk, vagy ka- ^ bárét? $ Nevetésem orkánná fajult.^ Erre ő sarkon fordult és el- ^ vágtatott. Még csak nem is'i gyanítja, hogy a menü válo-$ gatott összeállítását nevettem. § Édes pofa ez a Guszti Nem-% sokára visszajön lehiggadva^ és én azt mondom neki: | — Guszti, hány vendéged $ érkezik? — Mire 6: — Nyolc. Vagy$ tíz. De mondhat tizenötöt is.^ — Mire én: — Akkor gyor son csinálj nyolc, tíz, vagy§ tizenöt nyársat népművészt-s esen kihegyezve. — Nem fog-$ ja érteni, oly magas lesz ne-\ ki, mint kacsának az eperfa, de én megmagyarázom: —( Vegyél szalonnát is, s o' nyársak végére feltűzzük, rakunk a kiskertben tüzet és megrendezzük barátaidnak a legférfiasabb főzőcskét: ai szalonnasütést. Elvira után lejegyezte: ? ftfctóí Géza ^ HmüsünGi 1972, január 12., szerda A Losonczi Pált ünneplő guineaiak a falvak utcáin.
