Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
Egymillió pisztráng ' Minden évszakban ellátogatok a S^alajka-völgybe, a bükki erdővilág mindig új csodáit megcsodálni. Ilyenkor el nem mulasztanám soha, hogy az erdőgazdaság híres pisztrángtenyésaetét fél- 1 er essem. Hallgatom Simon Károlynak, a pisztrángos gazdájának, ennek a tudós erdész-halásznak történeteit a halak mindennapjairól, érdekes megfigyelésednek szakszeré, s ugyanakkor ízes-élvezetes előadását. A piszt- rángtélepen annyi a látnivaló, hogy nem lehet megúmnd soha. Különösen az etetés színjátéka megunhatatlan és gyönyörű. A szögletes tavacskákban szelíd halcsordák, halcsapatok kalandoznak, csordákban úszkálnak, • de vannak magányos, ,individualista” halak is. Kristályos, átlátszó forrásvízben úszkálnak, surrannak, suhannak a kecses testű halak, a sebes- és a szivárványos pisztrángok. • Amikor feltűnik a medencék szélén az „ételeskocsi”, elénk nagy mozgás, siető tülekedés kezdődik a vízben, a • halak lázas türeimetlenke- déssd várják porciójukat. S hogy a lapátról vízbe hullanak a darált, véres húsdarabok, na^y verekedést láthatunk. Nem várják meg, amíg a húsdarabok a tavacska fenekére hullanak, hanem gyönyörű cirkuszi fejesekkel ugranak a repülő falatok után. . Tapasztalatból tudom, ezernyi gyenmekemlék idézi élóm, hogy az alkotó emberek, a jó gazdák mennyire szeretnek etetni. Láttam nemegyszer, hogyan nézik, élvezik a jószágtartó emberek negyedórákon át, ahogy a süldőmalac befalja a disznóparajt, ahogy felnyúlja a moslékot és bekapja a darát, a kukoricát. Láttam, ahogy , nagy gyönyörűséggel szemlél-* ték, amint a koca' emeletes csöcsén két sor malac függött, s te se ment onnét, amíg jól nem lakott. Ez a színjáték, amint a koca emeletes ilyen gyönyörrel nézi és élvezi a halász is az etetést! Hiszen ezért fárad, ezért kínlódik a halaiért, hogy megérje ezt a pillanatot, e pillanatok ezreit A telepen megtekintünk minden medencét — Nyolcvan mázsa pisztráng úszói a tavakban. Ezeket mind mi segítettük a világra, -mi neveltük fél. Évente hatvan mázsát adunk él, étkezési célokra. Most fontos, nehéz munka színhelye a Szalaj ka-völgyi pisztrángos telep. Javában tart a pisztrángok násza — az ívás. Nem tudom, hogyan tetszik ez a nász a pisztrángoknak, hiszen ezen a telepen nem az 6 akaratukon múlik ez sem. Az ember rendezi számukra ezt a nászt Igen prózai tevékenység: megfejik a szaporító-haílákat A nőstények ikráit ember keveri össze a hímek tejével»^ ■— Így kétL tennünk, különben minden fáradságunk karba menne. A pisztráng igen falánk ragadozó, s természetes körülmények között az ikrákat is szépen, elfogyasztanák, mint az eleséget A megtermékenyített ikrák keltető „edényekbe” kerülnék, s két-háncm hónap alatt fejlődik ki bennük az élet. A legkorábban a sebes pisztrángok kelnek, s ők már február végén a nevélő betonvályúk lakói lesznek. A szivár- ványos pisztrángok kicsit kényelmesebbek, ezek .születési” hónapja a március, A kikelt ivadékok 3—4 hétig tanyáznak a nevelővályúkban, ahol ember gondoskodik a táplálásukróL Az ivadékok menüje: finomra őrölt főtt tojás. A három-négy hét letelte után a pisztrángivadékokat a nevélőtavakba telepítik át. — A harmadik-negyedik: hét fordulópontot jelent a halak Setében. Ä haüfiak ilyenkor kenesztúton járnak. Ha esznek, jó. Ha nem esznek, bizony rossz nekünk és nekik is. Ha valamelyik halfiú nem eszik, akkor az azt jelenti, hogy gyenge, mafla, nem életrevaló, s az ilyenek el is pusztulnak hamarosan. — Mennyi ivadékra számi- tanok? — Egymilliót várunk... Ha életrevalóak, két év múlva elérik a 18—22 dekás étkezési súlyukat. A Szalajka-vöügyi pisztrángos nagy fejlesztés előtt áll most Az Intercoorporatiom- tól 800 000 Ft-ot kaptak a haltenyészet beruházásaira. Mit építenek ebből a pénzből? — Kilenc szögletes és 15 kör alakú tavat létesítünk. Épül egy korszerű hűtőkamra, ahol a pisztrángéleddtt, a húshulladékokat tárolhatjuk. Sor kerül majd a Szalajka- patak medreinek szabályozására, s az üj torendszer működtetéséhez szükséges gépek, berendezések beszerzésére. A beruházásra kapott 800 000 Ft-ot pisztránggal fizeti majd vissza az erdőgazdaság haltenyészete. Már az idén 15 mázsa pisztrángot szállítanak az Initercoarpora- tionnak, jövőre pedig ezt is megkétszerezik. — Szilvásvárad pisztrángjait exportra szállítja azln- tercoorporation. Külföldi országokban kerül asztalra ez a finom csemege. De a hazaiaknak is több jut majd halainkból, mint eddig... ...Tudják-e majd, gondolnak-e rá a pisztráng ínyencei, hogy ezt az ízletes csemegét Simon Károlynak és munkatársainak köszönhetik? Pataky Dezső A nyugdíj kell a lakbérbe Többször is kerestem a lakásán. Eredménytelenül. Végül a szomszédjától tudtam meg, hogy Rózsika néni csak késő esté jár haza. Az öregek napközi otthonában van reggeltől estig. ra A NAPKÖZI. Gyöngyösön a Petőfi utca elején található az egyik házon az. a tábla, amely tudtul adja: itt pihennek napközben az élettől, elfáradt öregek, öt éve nyitotta meg a városi tanács, ma is több mint'harminc idős embert fogad be naponta. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A tízórai tulajdonképpen reggelinek számít, ahogy az uzsonna is sokkal inkább a vacsora feladatát tölti be Szegényház? Megborzongat maga a gondolat is. Dickens regényalakjai • rémlenek fel a kifejezés hallatán. Elkese- rítően kiégett lelkek, akiket az emberség ürügyén nyomorban tartanak... Itt minden más. A kis előszoba is már hangulatos légkört ígért. Mellette egy parányi szobácska, amelyben hárman tartózkodtak akkor. Az egyik idős férfi a fejét a tenyerebe hajtva ült a széken és fél- álomban nyöszörgőit. A sez- lonon fehér -hajú néni pihent, fürgén mozdulva az idegen kérdésére. Az ablak mellett még egy hajlott korú asszony, aki a szürke égboltot látszott vizsgálni. A másik, a nagy szobában vagy húszán ültek az asztalok mellett és a tv-t nézték^ Csépe Józsefné, az otthon vezetője anyáskodott kö, 1972. január St» vasamao zöttük, bár védencei közül a legfiatalabb is nyugodtan az anyja lehetne. De hát ő a vezetője ennek az intézménynek, aszerint is részesítik megbecsülésben a többiek. Rózsika néni a kályha mellől állt fel, ahogy ki- mondtam a nevét. Apró léptekkel'sietett hozzám. j-T-j \ TÖRTÉNET. Tulaj- I —1 doniképpen az idős asz- szony története akkor kezdődött, amikor kis lakását még 1969-ben a város fejlesztése miatt ki kellett sajátítani és le kellett bontani. Már akkor özvegyen élte a magányos asszonyok eseménytelen . mindennapjait Mostohalánya más természet volt, mint ő, ezért kellett elköltöznie abból a házból, amiben volt férjével lakott együtt. Józsi bácsi az üj Elet Tsz tágjaként dolgozgatott a szőlőben. Ott érte utol a halál is. Szívroham. Jelképnek is szép elmúlásának a módja. Rózsika néni fogta a kis motyóját és megvett egy házrészt. Aztán a város megújhodása megkövetelte magányos életének utolsó menedékét. Ügy egyezett meg a hatósággal, hogy kap másik lakást és még pénz is jutott neki: valamivel több mint ötezer forint. A csákány és a markológép lerombolta a régi otthont. Ideiglenes lakásba kellett költöznie. 'Néhány héttel ezelőtt vette kézhez a kiutalást: egy szoba-konyha, összkomfort. Állandó melegvízszolgáltatás, távfűtés, a konyhában beépített bútor. Mint a mesében, olyan szép minden ebben a falatnyi lakástrtm. Lelkendezett, örült, valósággal újjászületett Rózsika néni a boldogságtól. nrr A LAKBÉR. Kereken I ** 1 háromszáz forintot kap Rózsika néni járadékot özvegységére a férje után. A napköziben egy fillért nem kell fizetnie éppen ezért Azon a szerződésen viszont, amit az Ingatlankezelő Vállalattal kellett megkötnie, az áll. hogy a lakbér a különböző' használati díjakkal együtt, beleszámítva a fűtést is: több mint négyszázötven forint havonta., Tavasztól őszig százhetven forinttal lesz kevesebb a fűtésdíj hiányában. Nem kell pénzügyi zseninek lenni ahhoz, hogy a számítást elvégezzük: hogyan lehet háromszázból . négy- százötvenet kifizetni. Sehogy. Pedig ki kell fizetni! Az Ingatlankezelő Vállalat nem vizsgálódhat: kinek miből telik lakbérre. Az Ingatlankezelő Vállalat még csak nem is maga állapítja meg a lakbéreket. Még szerencse, hogy Rózsiba néni az öregek napközijében karácsonykor kapott néhány száz forintot. Ebből tudott magának fehérneműt vermi. Még szerencse, hogy a napközi egy évben kétszer vagy háromszor elviszi Rózsika nénit a többi idős emberrel együtt moziba is, kirándulni is, minden fillér térítés nélkül, hogy az életből jusson szép nekik is. 'Még szerencse, hogy Rózsika néni a napköziben tv-t nézhet, könyveket olvashat, enni kap. A mostohalánya és a mostohafia olyan távol él tőle, mintha nem is ezen a bolygón laknának. De a napközi otthon minden öregje ilyen magányos, a családtól elhagyott hajótörött, akivel csak a napközi vezetője és két PILLANTÁS AFRIKÁRA A Szahara szíve Az elmúlt év tavaszán olvashattuk, hogy Algériában a forradalmi tanács határozata értelmében a francia kőolaj-érdekeltségek vagyonának 51 százalékos, a földgázkincsnek s a szállítóhálózatnak pedig teljes államosítását hajtották végre és felemelték az olaj árát. A lapok híradása révén tudomásunk volt arról is, hogy az egykori gyarmattartók olajtrösztjei mindent elkövettek, hogy az algériai kormányt intézkedésének a megváltoztatására kényszerítsék. A többi közt meghirdették az algériai olaj bojkottját, s hazahívták másfél száz olajszakemberü- ket. Ám csatát vesztettek, amiben nemcsak az algériai kormány hajthatatlánsága, há- nem a francia tömegek, a baloldali sajtó követelése, s bizonyos tőkés körök józansága is szerepet játszott. dolgozója törődik naponta. 0 AZ EMBERSÉG. Amikor Rózsika néninek az új lakást a városi hatóság kiutalta, lényegében jót tett ezzel. Modern lakás, tele kényelemmel, ideálisabb nem is lehetne egy idős, magányos asszony részére. Nem kell hamuznia, nem kell vizet melegítenie. Jogilag is minden a legnagyobb rendben. De hát vannak íratlan szabályok is, amikre mi — éppen szocialista társadalmi létünk alapján — nagyon kényesek vagyunk. Ez pedig a körültekintés: például. Ha Rózsika néni 1971. július 1-e előtt költözhetett volna ebbe a szép kis lakásba, akkor most megkapná a régi és az új lakbér közötti különbséget élete végéig, mint nyugdíjas. Ez minden négyzetméterre négy forint. Havonta legalább százötven forint maradhatott volna meg szűk pénztárcájában. Ez pedig az ő esetében létkérdés. Egyébként alig számító összegecskékról van szó, ha azt vesszük. De a tényleges esetben óriási pénzek ezek. Nagyon sok egyszerű ember kapott új lakást tavaly az első félévben. A tanács igyekezett élni a lehetőségekkel. Ez tény, ezt meg kell állapítani éppen az igazság végett. Rózsika nénin azonban mindez nem segít. És akármilyen nehéz is az állam- igazgatásban az egyének gondjaira, bajaira odafigyelni, méghozzá nagyon pontosan és nagyon igényesen, a szocialista társadálmi viszonyok között ez olyan kötelesség, ami alól soha nem szabad kivételnek lennie. Éppen Rózsika néni példája bizonyítja ezt. Vajon az ő helyében M tudna havi háromszáz forintból négyszázötvenet kifizetni ? G. níolnár Ferenc „Húsz évvel ezelőtt a nemzetközi tőke ugyanilyen zsarolással még ki tudta erőszakolni az iráni olajmezők államosításának hatálytalanítását, — de a nemzetközi körülmények alapvetően megváltoztak, s Algéria ma nem áll egyedül” — írta tavaly áprilisban a Francia Kommunista Párt lapja, az Humanifé. — Ha a franciák vonakodnának ajánlatunkat elfogadni, annak a veszélynek tennék ki magukat, hogy mindent elveszítenek. Nem tételezhető fel, hogy Algéria Európában nem talál más kereskedelmi partnereket — nyilatkozta Bumedien elnök június elején. . . S a zsaroló tőkések megegyezésre kényszerültek — a korábban felajánlottnál számukra kedvezőtlenebb feltételek elfogadására. Így. például az államosításért kártérítésként áltahik követelt mintegy félmilliárd, saz algériai kormány részéről eredetileg felajánlott százmillió helyett csak 60 millió dollárt kapnak, — s nein egyszerre, hanem hét éven át történő folyósítással. A. megegyezésikor hazahívott francia olajszakértők újraalkalmazásáról szó sem volt, mivel a helyüket időközben a nemzeti olajtársaság, aSo- natrach algériaiakkal és angolokkal betöltötte. Mindezek ismeretében lépjük ál az Orantól 40 kilométerre, a Földközi-tenger partján fekvő 30 ezer lakosú Arzew város határában működő, földgázt cseppfolyósító üzem és nitrogénműtrágya-gyár kapuját. (Oran repülőterére egyébként Bumedien elnök kü- löngépén érkeztünk, a autókon folytattuk utunkat a napfényben fürdő tiszta arab falvakon át, amelyek egyikének díszkapuján magvar nyelvű felirat köszöntötte Losonczi Pál elvtársat, Elnöki Tanácsunk elnökét.) Műanyag védősisakkal a fejünkön járjuk be a hatalmas üzem területét, csarnokait, miközben láthatjuk azt is. hogy a tengeren hét nagyméretű tartályhajó várakozik az itt készülő kőolajtermékekre. Az arab munkások szakértelemre valló mozdulatokkal, odaadó figyelemmel kezelik a bonyolult gépeket, miközben barátságos integetéssel . üdvözlik delegációnkat. Végül az üzem fiatal igazgatója a grafikonokkal „dekorált” falú irodájában termelési adatokkal ismertet meg bennünket. A többi közt elmondja, hogy Arzew a Szaharából érkező kőolaj- és földgázvezetékeiknek csak az egyik végállomása, s Algéria szénhidrogén-kincsén alapuló iparának egyik gyorsan fejlődő központja. A földgázt cseppfolyósító üzem termékét hosszú lejáratú szerződésnek megfelelően az Egyesült Államokba exportálják, az első szállítmányt egy-két héttel előbb indították útnak. Az 1970 nyarán felavatott nitrogénműtrágya-gyárban évente 135 ezer tonna viza 1 íüixoec ammóniát, 170 ezer tonna ammóniumnitrátot es 188 ezer tonna ureát állítanak elő. E termékeket részben az algériai mezőgazdaság használja fel, részben exportálják. S a város szegélyén már épül egy másik földgáz- cseppfoiyásító üzem, s egy kőolajfinomító is, Hogy úgy mondjam, kőolajban, s földgázban gondolkodunk a repülőgépein is, amikor Oranbói a légvonalban mintegy 750 kilométerre fekvő Hassá Mes- saoudba, Szahara legjelentősebb kőolajtermelő és feldolgozó központjába utazunk, amelyet csővezetékek kötnek össze a meglátogatott Algíron, Arzew-n, s Ománon kívül a szintén tengerparton fekvő Annabával és Skikdával. Persze, a Szahara is izgalomban tart bennünket: eleinte az egyes és tanyabo- korezerűers csoportosan épített házakat rejtő Atlasz- hegység vonulatai látszanak a 8 ezer méter magasságból (az algériai parasztság nem kis része a francia gyarmatosítás következményeként még ma is a hegyekben lakik), majd feltűnik a sivatag. A vöröses-sárga homoktenger egyhangúságát szélhordta és éles árnyékot vető dombvonulatok törik meg; az egész olyan, mint valami élénk színű holdbéli táj. Egy óra múlva lobogó földgázfáklyákat vesz észre a mélységet kutató szemünk. És már landol is a gép a Hass! Messaoud-i repülőtéren. , Udvrivalgő tömeg sorfala között autóinkkal elhajtunk az olajközpont mesterséges oázisban épített lakótelepe mellett. Két évtizede repülőgépen hordták ide a termőföldet. A vizet másfélkétezer méter mélyre fúrt kütakból nyerik. Ma már labdarúgó-, tenisz-, röplabda-; és mínigolfpálya, mozi, klub, bárhelyiség, állatkert, kőolajipari múzeum és kőolajipari technikusképző iskola is van a helységben. Tavalyelőtt 23 millió 220 ezer tonna kőolajat nyomattak innen a csővezetékeken keresztül az olajipari üzemeikbe. E mennyiség az egész ország kőolaj termelésének csaknem a fele. A jelenlegi árat véve alapul 1970-ben körülbelül 1 milliard 250 millió dollár volt az algériai olaj érteke. (A barrelenkénti 15 centes áremelés évente összesein több * mint 54 millió dollárrá! növeli a bevételt.) Érthető a francia olaj- mágnások ellenszegülése, de meg kellett tanulniuk, hogy a 132 évig rab igába« tartott egykori gyarmatuk nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. S tudják azt is, hogy a Szaharán keresztül vezető műút mentén — amelyen késő délután a 120 kilométerre fekvő oázisvárosba, Ourglába utaztunk —, a homokdombokon nem az idegenlégiós zsoldosok, hanem jól kiképzett algériai katonák állnak őrt. Tarjim 1* tvan Követhez?1:A trópusok««'. I
