Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

J92ULG PBOLETABJAI, EGYESÜLJETEK I ^W^AAMMAAM^WWW/WWWWVWVWWVW^VW^VWWVW Mindig támaszként /§ terv és a terv megvalósításának derékhada, a szocialista munkaversenyre, a magasabb rendű munkára, magatartásra szövetkező közösség egymástól el­választhatatlan. Ezt tükrözi a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának december 1-i határozata. A párt vezető szerve az 1972. évi népgazdasági terv valóra váltásának személyi feltételét a segítő szándékú dolgo­zóknak e sokszorosan kipróbált, tiszteletre méltó közössé­geiben leli meg. Méltán, hisz aligha akad alkotó közösség, amely ne mondhatna magáénak olyan brigádokat, mélyek­nek tagjaira mindig számítani lehet. Igaz, e „mindig” nem mindenkor és nem mindenütt érvényesül a munkát közvetlenül irányítók szemléletében és tetteiben. A mostanában megtartott brigádvezetői ta­nácskozásokon sűrűn elhangzik az észrevétel; sok szakmai vezető a nyugodalmas időszakokban szinte elfelejti a szo­cialista brigádok létét. Többnyire a rendkívüli helytállást, erőfeszítést kívánó időben fedezik fél újra és újra őket. A munkaverseny-mozgalom értékelésében itt is, ott is elhangzik: a munkapadoknál az irányitó gazdasági veze­tők nem úgy viselkednék a brigádokkal, mint ahogyan a felülről hangoztatott elvek szerint kellene. Szinte tehernek érzik a brigádokkal váló törődést. Másként nehezen lenne elképzelhető, hogy bár majd’ min­den üzemben megtalálhatók brigádközösségek, nem min­dig ők a hangadók. S néhány helyen „békésen megfér” egymás mellett az igazán emelkedett műnkaerkölcs a ki­rívó fegyelmezetlenséggel, a társadalmi tulajdon óvásának szép példája a herdálással. Márpedig a szocialista munka­verseny igazi célja, rendeltetése, hogy az elmaradókat az élenjárók színvonalára emelje. Akkor jó valamely brigád, ha tagjainak munkája, magatartása az egész műhely kol­lektívájának büszkesége, példaképe, amelyhez hasonulni, még inkább tartozni, minden valamire váló munkás törek­vése. S ennek lényeges eleme, hogy minden gazdasági vezető irányító tevékenységében támaszkodjék természetes segítőire, a brigadKözösségekre. Mert a törődés hamar megtérül. Számos példát lehet­ne felsorolni, hogy a brigádokkal napról napra együtt­működő szakvezetőknek nincs gondjuk a fegyelmezésre, a munka elosztására, a szabadságok egyenletes beosztására, a betegek helyettesítésére, a munka erderri szerinti jutal­mazására. Mert mindezt önállóan és jól végzik a brigá­dok. A megbecsülést állandóan érző közösségek minden, az üzemmel kapcsolatos problémáról, tervről jól tájéko­zottak, ennélfogva környezetükben nem zavarhatják meg az emberek nyugalmát, egyetértését megalapozatlan men­demondák, találgatások. A szocialista címet méltán viselő özösségekben élénk és tartalmas politikai és kulturális evelés folyik. Mindez nagyon megkönnyíti a vezető lolgát. A brigád teremtette meghitt emberi kapcsolatok alig­ha tűrik a normális munkát gátló rendellenességeket. Ha brigád és szakvezető együttműködése nem formális, ha­em élő, eleven, a közösség érdekeinek szolgálatán alapul, rém maradnak rejtve a problémák, közös erővel gyorsan •Iháríthatják a bajokat. Az üzemszervezés tökéletesítése, a munka- és techno­piai fegyelem erősítése, a minőség védelme es a laka- íkosság, a közös tulajdon óvása, gyarapítása, mind olyan zladat, amelyhez a címet megérdemelten viselő' szocia- .sta közösségek még a mostaninál is többel járulhatnak ■ozzá. ők tudják legjobban, hogy a műhelyekben a haté- onyabb munkának még mekkora tartalékai vannak. Or- zágos ipari tanácskozások folynak a szocialista brigádok iildötteinek részvételével. Ezeket megelőzték a brigád- ezetők helyi megbeszélései. E tartalmas eszmecserék ’aszna a hétköznapokon realizálódik. S csak oly módon, <a a brigádtagok érzik: vállalatuknál a munkaversennyel 'aló törődés az üzemvezetőnek, művezetőnek éppúgy -Avilgye, mint az igazgatónak, a párt- és szakszervezeti zottság titkárának. Ez utóbbiaktól főként azt várják a munkaverseny ki- róbalt harcosai, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 'lásfoglalásával még inkább felvértezve, maradéktalanul •rvényesíték középen és „lent”'is a helyes elveket. (J. L-né) Életveszélyes az egri tejüzem Miért kell életveszélyes épületekben, rendkívül mostoha körülmények kö­zött dolgozniuk as egri tejüzem dolgozóinak? Erről szól írásunk lapunk 3. ol­dalán, Képi ellenőrök — Haivanról A város néhány kis üze­mének és vendéglátöijxiri üzletének egészségügyi helyzetét vizsgálták nem­régiben a hatvani népi el­lenőrök, akiknek tapasz­talatairól lapunk 3. olda­lán írunk. Minden a legnagyobb rendben * ’szűcsi Bajza, József Ter­melőszövetkezet főkönyve­lője mégis aggódik. Vajon miért? Erről szól írásunk , az oldalon Csend az olajmezün Olajbányászok a téli, csen­des olajmezőn. Riportunk az 5. oldalon olvasható. I nyugdíj kell a lakbérbe Egy megoldatlan számtani feladvány egy emberi éle­tet példáz Gyöngyösön. Erről szól cikkünk a ti. ol­dalon. OBSITOSOK P2TATAS Egymillió pisztráng Az erdőgazdaság híres Szalajka-völgyi pisztráng­tenyészetét mutatja be ri­portjában Pataky Dezső, lapunk ti. óldalán. Kedves és megható ünnepségre került sor szombaton délelőtt az egri Fegyveres Erők Klubjában: véglegesen leszerelő „katonákat”, a hadállományból immár törölt idős embere­ket búcsúztattak. Csupa olyan régi harcost, aki becsülettel leszolgálta az idejét, s most átadja helyét a fiatalabb korosztálynak. , Lezsák László főtiszt köszöntötte a megjelenteket, majd ezután dr. Varga János, a városi tanács elnöke kiosztotta a díszokleveleket és az obsitkönyvekz,. A. ünnepi aktust lcövetöen az egykori bajtarsak, harcosok meg sokáig együtt maradtak, s baráti beszélgeté­sen elevenítették fel a közös és feledhetetlen élményeket. A beszélgetés egy pillanatát örökítette meg képünk is, melyen Juhász Anlal. a vala­mikori tüzér mesel eppent , (Vóth Gizella felvetele) Titokzatos küldetés? Mudzsibur Rahman Londonban Patak Károly, az MTI tu­dósítója írja: Mudzsibur Rahman sejk, a kelet-pakisztani Avami Li­ga vezére és Bangla Desh kijelölt köztársasági elnöke, szombaton egy pakisztáni utasszállító különgép fedél­zetén váratlanul Londonba érkezett. A gép reggel helyi idő sze­rint ti.30 órakor ereszkedett le a heathrow-i repülőtér, be­tonjára. A beavatottakon kí­vül senki sem tudta, hogy a sejk, aki néhány órával ko­rábban szabadult ki pakisz­táni házi őrizetéből Angliába tart. A pakisztáni Pia Légi­társaság gépe, fedélzetén a politikussal * a Pakisztánból származó hírek szerint Dac­ca felé1 szállt fel, miután Bhutto elnök elbúcsúzott Mudzsibur Rahmantól, és meg nem tudják, mi változ­tatta meg az események menetéi, A sejk azt kérte a pakisztáni hatóságoktól, hogy tartsák titokban valódi úti­tervét. A londoni repülőtér kor­mányváróját, ahová a sej­ket a Pia Légitársaság ve­zérigazgatójával és más légi- társasági tisztviselőkkel és a brit ' külügyminisztérium megbízottjával együtt bevo­nult, szorosan őrizték. A heathrow-i repülőtéren Rahman rögtönzött sajtóér­tekezletet tartott az össze­gyűlt angol és külföldi új­ságíróknak. nem volt haj­landó nyilatkozni londoni lá­togatásának céljáról, csupán annyit mondott: „Mint lát­ják, éleiben vagyok és jól érzem magam. Pillanatnyilag Szamukra a legfontosabb, az, hogy lássanak, s nem az, hogy hallhassanak is.” Még a repülőtéren a sejk egyórás megbeszélést folytatott lan Sutherlanddel, a londoni kül­ügyminisztérium délkelet­ázsiai osztályának vezetőjé­vel, s szemtanúk állítása sze­rint igen elégedettnek lát­szott a megbeszélés eredmé­nyeivel. Másfél évtized a nép szolgálatában / - v^>SAAAAA<VVVWWVWWWWVWWVVVVWVWVWWWVWWVVWSAAA^\ A KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése Munkásőregység-gyűlés Hatvanban Dr, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter vezetésé­vel hazaérkezett a magyar delegáció, amely Moszkvában a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottságának 31, ülé­sén vett részt. A január 4. és 7. közötti ülésen jelen volt a jugoszláv küldöttség is, amelyet ß. Boj- líűvszki szövetségi titkárhe- lyetles vezetett. A delegációk metfvitsttéfc és elfogadták a komplex in­tegrációs programból a bi­zottságra 1972—73-ban háru­ló feladatokat, az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését szolgáló in­tézkedéseket. A bizottság tárgyalt az 1971—75. évekre megkötött árucsere-forgalmi megállapo­dások teljesítését szolgáló in­tézkedésekről és foglalkozott egyéb, a bizottság feladatkö­rébe tartussá tedösekksí. Mint ismeretes a munkás­őrség az idén ünnepli meg­alakulásának 15. évforduló­ját. A nép szolgálatában ki­fejtett másfél évtizedes tevé­kenységét. Ebből az alka­lomból rendezték meg szom­baton délután Hatvanban, a cukorgyár'kultúrtermében a hatvani munkásőrök ünnepi egységgyűlésüket. A rendez­vényen megjelent Pálinkás Ferenc, a megyei párt-vég- rehajtóbizottságániak tagja,, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője, Nagy Emil, a megyei munkásőrparancs- nok helyettese, dr. Lévai András, a megyei pártbizott­ság képviselője, Fehér Ist­ván, a hatvani városi ta­nács elnöke, valamint a társ fegyveres erők és az üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek, képviselői. Külön aagy uaaruteitel jgdeaaofotiisk a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának parancs­nokát is az ünnepi egység­gyűlés résztvevői. A Zalka Máté nevét vise­lő hatvani munkásőregy- ség ünnepi ülése a Himnusz ■ hangjaival kezdődött, majd Képes Lajosnak, a városi pártbizottság osztályvezető­jének köszöntő szavai után Tőzsér József, az egységpa­rancsnoka értékelte a hat­vani munkásőrök elmúlt évi ■ tevékenységét, kiemelve, hogy' a szocialista verseny­mozgalomban, a kiképzési feladatokban és a termelő munkában egyaránt példá­sán helytálltak a munkás- őrök, eleget téve önkent vál­lalt kötelezettségüknek. Az elért eredmények alap­ján kerten kivaio parancs­noki, hatan pedig tavalp munkásőr kitüntetésben ré­szesültek. A 15 éves szolgá­latért 25-en, 5 éves szolgá­latért 11-en részesültek még kitüntetésben. Az országos parancsnok 10 éves szolgá­latért egy munkásőrt tünte­tett ki munkásőr-emlékiel- vénnyel. Az Egység Legjobb , Raja címet a velejáró ván­dorzászlóval és- oklevéllel együtt a vasutas szakasz fű­tőházi raja nyerte el. Az évforduló alkalmával Szabó Ferenc, a hatvani vá­rosi pártbizottság titkára emlékezett meg a munkás­őrség tevékenységéről és méltatta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a mun­kásőrök, köztük a hatva­niak elértek a belső rend, a biztonság megszilárdításá­ban. A kSs úttörők: is feössärs- lőtték a hatvani muakűsúr­ség tagjait. Jó kívánságai­kat $zécsényi Mária, a 3-as számú Iskola tanulója tolmá­csolta. ­Sor került az idős munkás­örök búcsúztatására is. Ne­vükben Németh Ferenc ad ta át a fegyvert jelképesen ' a fiataloknak. Rékasi András új munkásőr, aki az ünnepi gyűlés, alkalmával vette át a fegyvert az idősebbektől és tette le az esküt sok fiatal társával együtt, mondott kö­szönetét, idős, leszerelő mun­kásőr társainak. Az egységgyülest követően az úttörők és KISZ-fiatalok szórakoztattak műsorukkal a gyűles résztvevőit. A rendezvénnyel egyidő- ben a hatvani munkásór- egyseg .életéről, és eredmé­nyeiről, kiállítás is nyűt a kultuEhszibaia,

Next

/
Thumbnails
Contents