Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

I Rtfcti# KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok. 3.10 Zenekari muzsika. 10.05 Szemirámisz szerelme. Hangjáték. 11.84 A tőkés valutaválságokról, U.44 Borogyin: Polo ved táncok. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.52 Jegyzet. 14.02 Kóruspódium. 14.25 Oj Zenei Üjság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 10.00 158 óra... 17.30 Veres Pétert Életem, emlékeim. 18.28 Mozart: d-moU zongora« verseny. 18.30 Egy rádiós naplójából. 20.30 A világirodalom humora. 21.00 Nóták. 21.40 Holnap közvetítjük . 22.20 Ritmus és melódia. 0.10—2.00 Melódiákoktól.. PETŐFI 8.05 Mesejáték. 8.50 Dalok. 9.03 Népi muzsika. 9,45 Válaszolunk hallgatóinknak! 11.50 Jelképek erején át. 12.00 Bartók-íelvételek. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.33 Operarészletek. 14.00—15.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Debussy: A tenger. 15.29 Két szilveszter múlt el... — 18.05 Hangjáték. 16.30 Az élő népdal. 16.40 Lemezalbum. 16.57 Schubert-müvek. 17.20 Kórusművek. 17.38 Egy hir a mikroszkóp alatt. 17.53 Fúvószene. 18.14 Cook kapitány története. (Befejező rész.) 19.07 Puccini: Bohémélet. Négyfelvonásos opera. Közben: 21.19 Folyólratszemle. 22.07 Verbunkokmuzslka. 23.22 Kamarazene. 23.37 Operettrészletek. MAGYAH 9.00 Szünidei matiné. KI (=£1 Írnek. 10.00 A márka: PoUena. Riportfilm. 10.15 Találkozások. Francia fiira. 15.53 Eric Marecambe. Angol zenés film. 10.25 Es mégis repül az ember.' Kisíilm. 10.40 Román képzőművészeti kisfilmek. 17.00 Hírek, 17.05 Mihály úr kalandjai. Lengyel filmsorozat. X. 17.33 Telesport. 18.20 A belga tv könnyűzenei műsorának II. része. 18.45 Dokumentumfilm Angela Davisről. 19.15 Cicavízió ... 19.30 Tv-hiradó . 20.00 Tabi László öt perce. 20.05 Töltsön egy fél évszázadot Blllcsl Tivadarral. 21.10 Nászéjszaka. Magyarul taeszélő angol tv-film. 22.10 Tv -híradó. — 2. kiadás. 22.20 Az örök férj. NSZK film. 'fntfU] W- .. — ______ E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor: Csárdáskirálynó Kálmán Imre operettje. Színes, magyar—NSZK filmen. Fél 6 és este 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia filmvígjáték. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Az állatnak meg kell halnia Színes francia—olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Csárdáskirálynó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nulla délkör HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hangyaboly HATVANI KOSSUTH' Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében FÜZESABONY ördögcsapat PÉTTJRVÁSARA Baleset a tengerparton Egerben, este 7 órakor: M 4 rPnFT (Madách-bérlet.) 9 Corvina három újdonsága O Hosszú séta a Diáknegyedben Q Illusztrátor: a világhírű férj □ Életregény, harmadik kiadásban „Párizsban a szellem majdnem mindig értékesebb és fontosabb volt, mint a kereskedelem, az ipar.. —■ állította néhány évtizede Léon Bopp svájci-francia író, Paris című munkájában. A szavak igazán azóta sokat koptatott az idő, de tény, hogy a farkasétvágyú ipari fejlődés sem tudta fölemész­teni Párizs világhírű negye­deinek sajátos légkörét, von­zását. Montmartre, Montpar­nasse, Quartier Latin... Aligha büszkélkedhet még város ennyi világhírű ne­gyeddel, s Bajomi Lázár Endre a föntebb említett el­ső kettő után megírta a har­madik történetét, szellemi útikalauzát is. A Quartier Latin kiemelkedő szerepet játszott az emberi gondolko­dás történelmében, mert rö- videbb-hosszabb ideig, majd mindenki megfordult itt, aki a halhatatlanok közé soroló­dik. A szerző könnyed, de korántsem felszínes stílusú kalauzolásával kétezer évet tekinthetünk át; ennyi idős ugyanis a Latin Negyed. Mi minden sűrűsödik e két év­ezredben! Genovéva, akiből később a város védőszentje lett, Villon, aki először itt hallatta — Gyergyai Albert szavai szerint — „dallamos farkasüvöltését”, Voltaire éppúgy, mint Ady és Déry * Tibor; kivégzések, tünteté­sek, vidám — városra szóló — tréfák, szajhák kegyeiért vívott gyilkos küzdelmek.., tenyérnyi helyen az emberi történelem maga. A szerző, aki hosszú ideig lakója volt a Diáknegyed­nek, ura témájának. Nem vész el a részletekben, de sok apróságot ad, hogy vé­gül is birtokosai lehessünk az egésznek. Chagall — mondjuk, 8 képek jelennek meg előt­tünk, sajátos, mások alko­tásaival össze nem téveszt­hető festmények. (Miféle em­lékek, élmények, benyomá­sok olvadnak össze értelem és érzelem kohójában, míg művé lesznek. E bonyolult folyamatba ad közvetett be­tekintést Bella Chagall Égő gyertyák című könyve. A művész első felesége — 1915- ben esküdtek meg — érzel­mes visszaemlékezéseiben ré­gen letűnt világot elevenít fel, az orosz kisváros zsidó­ságának életét a század ele­jén. Marc Chagall e kör­nyezetben nemcsak jövendő­beli feleségét ismerte meg, de azokat az embereket is, akik újra meg újra fölbuk­kannak -vásznáin. Bella Cha­gall finommívű mondatai — a fordítás Széli Jenő mun­kája — s a világhírű férj kötetet illusztráló rajzai bár ugyanazt jelenítik meg, de mást és mást mondanak el róla. Az asszony inkább el­lágyuló, a ( férfi a mosoly mögé a gúnyt is elrejti, akár gyermekek önfeledt játékáról, akár az imaház misztikus lég­köréről is legyen szó. A szer­ző — talán tudatos, talán ösztönös módon — a maga személyénél fontosabbnak tartja a környezetet; a mik­rovilágot, amelyben az egyén elnyeri arculatát. Ezért, hogy nemcsak olvasmánynak ér­dekes a kötet, hanem for­rásnak is. Örökre elsüllyedt Világ tűnik elénk az emlé­kek ködén át, nem a föltá­masztás, hanem a megörö­kítés szándékával. A harmadik kiadást éri meg Pierre la Mura műve, a Moulin Rouge, azaz a Tou- louse-Lautrecről szóló regé­nyes életrajz. E könyvek si­kerének magyarázata * első­sorban maga a főszereplő, s csak kisebb mértékben a fel­dolgozás. Igaz ez ebben az esetben is. A szerzőnek nem kellett törnie a fejét, miként tegye érdekessé az alaptala­nul hírhedt, de teljes joggal híres festő életét. Nem kell színeket keverni ehhez az élethez, hogy érdekes legyen. Az volt, talán túlzott mér­tékben is. Inkább magyará­zatra, okok és okozatok megmutatására lenne szük­ség, de ezt a könyv csak részben teljesíti; az érzel- mességet. részesíti előnyben a tudatosság ellenében. A Vermes Magda fordította művet Toulouse-Lautrec hu­szonnégy festményének — nyolc esetben színes — rep­rodukciója díszíti. (n) PILLANTÁS AFRIKÁRA Viharos évszak Dél-vietnami elbeszélők Mesék szépsége, legendák alakjainak vonzása • kevere­dik a kegyetlenül nyers va­lósággal abban a tíz elbe­szélésben, amelyet kötetbe foglalt az Európa Könyvki­adó. Nem 9supán azért érez­zük ezt, mert távoli, legin­kább újsághírekből ismert világba pillanthatunk be az írások segítségével, hanem azért is, mert a tragikus helyzetek mindig megszülik a hősöket, a való legendá­kat. Rendkívüli helyzetben aj sorsok is rendkívüliek, gyér-^ mekeké éppúgy, mint fel- j nőtteké. Pöttömnyi emberpa-; lánták éreznek rá ösztönö-' sen, hogy melyik az igazit oldal, hol van valódi hazá-j juk, s kemény, sok poklon j áttörő felnőttek acélarea mö­gül bukkan elő a lágy, mé­lyen érző ember. Előbbire Anh Dúc A fiú, utóbbira Giang Nam Egy tanítónő vallomásai című írása szol­gál példaként, de mind a tíz novella a szenvedések, megpróbáltatások között is érző embernek megmaradó öregek, középkorúak, gyer­mekek sorát állítja elénk. • (m) A Központ! Sajtószolgálat megbízásából tagja voltam annak a tíztagú újságíró- csoportnak, amely elkísérte Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét és a magyar kormánydelegációt az elmúlt év végén tett afrikai útjára. Itt kővetkező Írásaim koránt­sem hiánytalanul számolnak be az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba:}, a Guinea: Köztársaságban, s a Kongói Népi Köztársaságban látottakról, de talán adnak némi ízelítőt e három antl- imperialista, haladó ország népének életéről A forradalom bölcsője —■ Ez volt a franciák ural­ma^ alatt a börtön . — mutat kísérőnk, a tájékoztatásügyi minisztérium fiatal tisztvise­lője egy magas kőfallal kö­rülvett, jókora épületre. — Az arab hazafiak ezreit kí­nozták halálra a falai között. Ma a mártírok múzeuma. A Kasbah (fellegvár) tetején vagyunk, a másfél millió la­kosú Algír e-zsúfolt városré­szében, a 132 évig uralkodó francia gyarmatosítók elleni mozgalmak központjában. A „forradalom bölcsőjé”-nek nevezik az algíriak. Több falon olvashatók még a ki­lenc esztendeje győzelemmel véget ért, s másfél millió arab életét követett küzde­lem jelszavai, az 'egységes felszabadító hadsereg, az ALN harcba hívó felhívásai. Most béke honol a törté­nelmi múltú, a kísérőnk szerint 200 ezer lakosú ne­gyedben, amelynek megfelelő szintjéről szüli sikátorokon át több száz lépcsőn lehet lejútni a fehér tarajú hullá­mokat vétő Földközi-tenger partjáig. A Teli-Atlasz olda­lában egymás hegyóre-hátá- ra épített lapos tetejű házak között kifeszített köteleken zászlókként lengenek a szá­radó lepedők, hófehér alsó­neműk, az apró tereken kré­tán égy szögekben fél lábon ugrálva ugyanúgy játszanak az élénk szemű gyerkőcök, akár idehaza a mieink. Fel­megyünk az egyik kétemele­tes ósdi épület keskeny csi­gavonalú lépcsőházának fel­ső szintjére, s bekukkantunk két nyitott ajtajú lakásba. Az egyikből egy kislány, a piásikból egy, a konyha kö­vezetét mosó asszony köszön ránk: „Bon jour, messieurs!” (Jó napot, urak!) Nem a legkellemesebb sé­ta leballagni az egyik siká­toron a Kasbah aljáig —, a forradalmárok, a hősök irán­ti tisztelet érzése és az él­ményt kereső kíváncsiság azonban némiképp semlege­síti az elszomorító látvány és bűz hatását. Megérti az ember: miért itt harcoltak legelszántabban a francia gyarmaturalom ellen. A sikátorba pillanatra sem süt be a nap, a lépcsőkön nehéz szag. A néhány négy­Alglr óvárosa, a Kasbah. zetméter alapterületű cipész-, rézművesműhelyek mesterei a lépcsőzetre kirakott por­tékájuk mögött végzik mun­kájukat. A nem sokkal na­gyobb kávéházakban humu­szos férfiak reggeliznek, az egyik pirinyó mészárszék tulajdonosa az üzletecskéjé­ben Icám pók on lógó, s a le­gyektől körülzsongott húso­kon kívül a járdára terí­tett gyékényszőnyegre fekte­tett levágott borjúfejeket is kínál. Négy-öt trachomás koldus guggol a sikátor sar­kain, s megfigyelem: jófor­mán senki sem megy el mel­lettük anélkül, hogy néhány centime-t ne nyomna a 'mar­kukba. (A kormány több ezer családot kimenekitett már innen, s helyezett el a franciák által elhagyott mo­dern lakásokban. A Kasbah mai állapotának teljes felszá­molása azonban még sok évi gond marad.) A negyed alján vidámabbá válik a kép: a Rue Gagiía- tán már a jelentékeny nagy­ságú állami üzletek találha­tók, bár a kiskereskedőik még az úttest szegélyére te­rített pokrócokra helyezik a különböző kisipari terméke­ket, élelmicikkeket, amelyek megvásárlását élénk alkudo­zás előzi meg. S nagyjából a mi hódoltsá­gunkkal egy időben itt ural­kodó törökök által építtetett gyönyörű paloták is emel­kednek. Betérünk a keleti stílusban épített kéttornyú Kisala máséval — iszlám templommal — szemben pompázó, most az idegenfor­galmi hivatalnak helyet adó, s még ma is „török herceg­nők palotá”-jának nevezett épületbe, amelyből titkos alagúton keresztül jártak a hárem tagjai a tengerpartra, tiltott légyottjaikra. Muszta­fa pasa közelben levő egykori palotájának mozaikokkal, le­heletfinom gipszcsipkékkel díszített falú termeiben is megfordulunk, A franciák uralma alatt itt lakott az al­gériai római katolikus érsek (akivel egyébként a koráb­bi elnöki fogadáson beszéd­be elegyedtünk, s elmondot­ta, hogy egyetért a jelenlegi kormány politikájával. Ezért 1962-ben algériai állampol­gárságot kért és kapott.) Most több tucat' fiatalember a Koránt, s az arab kultúra reneszánszát e század első fe­lében elindító nagy filozó­fus, Abdelhamid Benbadis műveit tanulmányozza a pa­lota falai között. Algír összképéhez termé­szetesen nemcsak a Kasbah tartozik. Különböző orszá­gokból érkezett hajókkal, a kikötő, a három-négy sorban közlekedő autókkal a belvá­ros. a narancs- és datolya­fákkal beültetett kerttel öve. zett villák (amelyekben egy­kor a gazdagok iaktik, s most általában közhivnaiok székelnek, vagy turistákat helyeznek el), a modern szállodák (egy új jelenleg épülőfélben van), mind-mind gazdagítja e nagyon szép va­ros arculatát. Az élet lüktetése közepette azonban gyakran felidézik az algírink az elnyomás éveit. — A franciák a kutyáikat is többre becsülték, mint min­ket — mondja sotti’ürK, aki hazája felszabadító aáért fegyverrel a kezéoen harcolt. Négy fivére életét áldozta a szabadságért, az ötödiknek pedig súlyos ■.eb es ülése kö­vetkeztében m nd a két lá­bát amputálni kellett. Tarján István Következik: A SZAHARA SZIVE Egerben, szombaton délután 2 órától, hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő- ben (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 órá'g, va­sárnap délelőtt 9 órától 10,30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig! az Alkotmány utcai ren- , de’.őben. (Telefon: 17-74.) Ren-’ delési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi- linszky utca.) Hétfőn 19 órától k-’dtl reggel 7 óráig, a Bajcsy-^ Zsilinszky utcában. 1; Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár- nro délelőtt 10 órától 12 őrá’?, a Puskin 'utcában. (Telefon: 23- 50.) H nyáriban: szombaton 12 órától i. nró re-'g"' 7 ór; ", . rendelő­intézetben. (Te' : 10-041. Ron­i ctfk rézére Üs. Gyermekorvosi ügyeiét vasár­it-'P 10- 12 óráig, a rendelőinté­zet ' . . e . - ' 'són. (Tele­tő«: M-WJ — Magának biztosan okos embernek tetszik lenni — for­dult hozzám optimizmustól átfűtött tekintettel egy Le­ander Elza nevű idősebb hölgy, aki ennek ellenére ak- . tív és fiatalos hevű újság­olvasó. — Tessék már ne­kem megmondani, hogy ez mi ez? — nyomta az orrom alá a kezében tartott újságot. — Mi az, ami ez... illető­leg mi az, aíjút nem tud? — Ez itt ni, tessék csak nézni... Helium-neon lézer- berendezéssel világítanak meg egy új ausztráliai vilá­gítótornyot ... — Hát kérem szépen, ked­ves Elza néni, a világítóto­rony az arra való, hogy... — Nem, kedveském — in­tett le finom tapintattal Le­ander Etea, ez a fiatal hevű újso lolvasó néni. — Nem Hogy mi a világítótorony, azt még én is tudom. De azt sze­retném megtudni, hogy ml az a hélium-neon lézerberende­zés ... Tetszik tudni, ké­rem, nem altar ok lemarad­ni. Ha az ember már újságot olvas, akkor valóban tartson lépést az élettel. Nem igaz? Szóval? — Hogy tehát, mi az a neonlézeres hélium? — Nem, kedveském. Rosz- szul mondta — csippentette össze kissé szemöldökét Le­ander Elza, amitől egy nagy találmányon töprengő cic­kánynak tűnt előttem... — Hélium-neon lézer. Es bérén-' dezés! Ezt nem. tudom. Ezt tessék nekem megmagyaráz­ni — függesztette rám oly bizalommal a tekintetét, hagy kénytelen voltam mkikezde- ni a magyarázatnak. — Hát kedves Elza néni. Mint tudja, van hélium. Az­tán van > con is. Meg van az a is. Mint tetszik tud­ni. — Tudom... hallottam ezekről már — bólintott El­za néni jelezve, hogy az ala­pokkal tisztában van. — Nos tehát, ha ezt a két izét, mármint a héliumot és a neont összekötik é$ az egé­szet megkeverik lézerrel, egy olyan izét kapnak, ami vilá­gít. Tudniillik, ha nem vilá­gítana, akkor nem alkal-\ máznák a világítótoronyban. Mert ugyebár, példának oká­ért a spenótot sem alkal­mazzák még a fényes tükör­tojással sem a világítótorony­ban. Na miért nem? Mert nem világít. Ügy bizony. Míg ez a lézeres neon hélium, ugyebár, az világit... — Hélium-neon lézerbe­rendezés — javított ki Elza néni. — Az, az, persze, hogy az. En is úgy akartam, mondani. Világos? — Micsoda kedveském? — kerekítette rám tekintetét az öregasszony. — Hát amit kérdezett? — Amit kérdeztem magá­tól, kedves, az világos. Az nem világos, amit válaszolt Szóval, hogyan is van az... Ha lehetne magyarázza el még egyszer. — Ide figyeljen. De jól. Mert több ’t nem mondom. Először is van a hélium. Stimmt? Aztán van az az izé, a neon. Stimmt? Ezt be­leteszik egy berendezésbe, ami lézer, s az egészet meg­világítják egy toronnyal, ami világítótorony. Nem. Fordít­va! A tornyot világítják meg az egésszel, amiben a lézer megneonozza a héli­umot, s ettől áll elő a héli­um-neon, amiben berendez­kedik a lézer, hogy világít­hasson ... Stimmt? — Egy szót se értek belőle, kérem szépen... Ha lehetne egy kicsit világosabban... Ha lehetneI — Egy frászt, nyanya. Egy frászt. Mit gondol, mire való vagyok én? Hogy értelmet­len öreglányoknak magyaráz­zam meg azt, amit kimonda­ni se tudnak rendesen, azt, hogy mi a kripton-hidrogén- nel berendezett lézer? — Pardon! Hélium-neon lé­zerberendezés. Így hívják... Ekkor fakadtam sírva, s könnyeim vastagon áztatják ma is a lexikonokat: mi a keserves úristen lehet az a hélium-neon lézerberende­zés ... Űristen, mi lehet? (egri) 1972. Január »-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents