Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
I R/fdti KOSSUTH 8.10 Zongoraművek. 9.00 Különös házasság. * 3. folyt. 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Zenekari muzsika. 11.00 Zákányszéki tapasztalatok. 11.10 Verdi: Nabucco. Készletek. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.45 Riport. 14.00—14.34 A Gyermekrádié műsora. 14.09 Tudod-e? Paál Rózsa összeállítása. 14.34 Éneklő világ. 15.10 Bacli-művek. 15.49 Az élő népdal. 16.05 Falusi délután. 17.20 Monteverdi-kórushang- verseny. 17.55 Versek. 18.05 Láttuk, hallottuk... 18.25 Nóták. 19.40 Pódium. 21.13 A gazdasági növekedés anatómiája. IV. 21.23 Varázskeringő. Részletek. 22.20 Két szimfónia. 22.52 Meditáció . . . 23.43—0.25 Nóták. PETŐFI 8.05 Fűvószene. 8.20 Operettrészletek. 9.03—10.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Schubert-müvek. 13.03 Operarészletek. 18.20 Üj magyar zene. 19.23 Népdalok. 19.39 Herion. II. 20.28 Emlékezés Szántó Rezsőre. 20.58 Tánczene. 21.18 Hangverseny. 22.03 Könnyűzene. 23.15 Zenés játékokból. MAGYAR 10.00 Szünidei matiné. Kisfi Írnek. 17.23 Hírek. 17.30 Nyári emlékek. 3. Túl a kéklő hegyeken. 17.50 A Vysehradi kódex. Csehszlovák kisfILm. 18.10 RiportfUm. 18.45 Az állam élet és a szocialista demokrácia. 10.15 Esti mese 19.30 Tv-hícadó. 20.00 Krimiparódiák:. 20.50 Duke Ellington az Erkel 'Színházban. 21.10 Magyar tudósok . . „ 21.50 Tv-híradó. — 2. kiadás. ____u_ E ZZHI2EHB3 M. József, Tarnazsadány: Kérésének elbírálása attól függ, hogy tagként lépett-e be a termelőszövetkezetbe, vagy alkalmazottja a termelőszövetkezetnek. A családi pótlókra való jogosultság megállapításánál ugyanis más szabályok vonatkoznak a termelőszövetkezeti tagokra és más az ipari' biztosítottakra. Kérjük pótlólag ezt az adatot is közölni. Wéber Erika, Eger: Kis pajtásaid találékonyabbaknak bizonyultak, s megfejtették a közmondást, amelynek első sora, az első sorban volt elrejtve. Ha megfejted az első sor függőlegeseit, megtalálod az első sorra való választ is. Még ma délig behozhatod a megfejtést. Molnár Gáborné, Eger: Kedves Olvasónk! A lakótelepeken nemcsak három-öt esztendős gyermekek laknak, hanem 9—15 éveséle is, akiknek mozgásigénye még több mint a kicsiké. Ezért született az a megoldás, hogy labdázóhelyeket is készítettek, s hogy az útra ne guruljon a ki a labda, i— sok baleset forrása ez — körülkerítettéle olyan magas hálókkal, hogy sem a gyermekéltben, sem a környező lakások . ablakaiban nem tesz kárt a labdázás. Súlyos hiba lenne a gyermekeket megfosztani a labdázás lehetőségeitől. Ha talán az Egerbe tévedő látogatónak kényelmetlen is a gyermekzsivaj, más megoldást nem áll módunkban keresni sem a szülőknek, sem a városi tanács illetékeseinek. S a gyermekes szülőktől nóm is érkezett még hasonló panasz. M. A. Eger: Jó lett volna, ha a gyárat is megnevezi, mert csak így lehetne megvizsgálni, igaza van-e észrevételeiben. A tények nélkül az igazság csak fél igazságnak tűnik, örülnénk, ha megnevezné a gyárat is. „Egri olvasónk” jeligére: Sok értékes, — hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos emléknek híján lennénk, ha valami félreértelmezett kegyelet címén nem tárnánk fel az ősi, avarkori, vagy szarmata temetőiket. Ezek az ásatások az emberiség történelmének alaposabb megismeréséhez vezetnek. Csupán ez történt Egerben is. Ellentétben olvasóinkkal, helyesnek és jónak tartjuk, hogy amikor építkezések közben régi emlékek nyomára bukkannak, akkor azokat feltárják, s mondhatnánk közkinccsé igyekeznek tenni az ott talált tárgyakat, amelyek a régi időkben élő emberek életmódjáról is vallanak. ntű&e, ECm VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor: Usárdáskiralynő Kálmán Imre operettje, Színes, magyar—NSZK filmen. Fél 6 és este 8 órakor A kalóz menyasszonya. Színes francia filmvígjáték, EGRI BHÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és háromnegyed ❖ 8 órakor ;* Az állatnak meg kell halnia.:’ Színes francia—olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Csárdáskirálynő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nulla délkör HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hangyaboly .• HATVANI KOSSUTH * Vizsgálat egy minden gyanú * felett álló polgár ügyében •• FÜZESABONY ördögcsapat HEVES Préri LŐRINCI Bűntény a Via Venetőn PETERVASARA Baleset a tengerparton A színes film érzékenysége Exponálás előtt feltétlenül számolnunk .kell a film érzékenységével. ' Sokkal pontosabban, mint ahogy megszoktuk a fekete-fehér filmeknél. A színes film érzékenységét szintén Din-skálában tűn’ étik fel. Érzékenységük messze elmarad a legérzékenyebb fehér-fekete filmektől. A fordítós filmeké jelenleg 16 Din, a színes negatívoké 17 Din nagyságrendű. . A kétféle film között mutatkozó egy Din érzékenységeltórés Jelentéktelennek látszik. Pedig nem az. Nem pedig azért, mert a színes filmek sokkal Inkább Igénylik a pontos expozíciós időt, mint a fehér-fekete filmek. Különösen a fordítós filmek Ügyannyira, hogy ezen a területen szinte nélkülözhetetlen a megbízható fénymérő használata, ha nem akarjuk, hogy csak minden második-harmadik felvételünk légyen - használható. Különösen akkor van szükség erre a műszerre, ha minden évszak mindem napszakában akarunk fényképezni. Fénymérő nélkül le kell szűkítenünk felvételünk időpontját a legkedvezőbb világítási viszonyokra. Bizonyos évszakok bizonyos óráin belül használhatjuk csak kényképezőgépünket, de így szép sikereket érhetünk el. Különösen kellő gyakorlat után. A legkedvezőbb világítási viszonyokat viszont ismernünk kell, ha csalódást nem akarunk magunknak szerezni. Ezekről a világítási viszonyokról külön fogunk szólni. A színes fényképezés biztos eredményedhez a fénymérő használatán kívül más is szükséges. Megbízhatóan kell működnie fényképezőgépünk zárszerkezetének. Mert hiába mérjük ml be a pontos expozíciós időt, ha a gép mást exponál, mint amire beállítottuk. Nem is hisszük, hogy ezen a téren hihetetlen hibáit fordulhatnak elő. Fehér- fekete filmeknél ezt egyáltalán nem vettük észre. Éppen ezért ki kell tanulmányoznunk gé- • pünk zárszerkezetét, s az eltéréseket a beállításnál figyelembe kell vennünk. Lehet, hogy akkor exponálunk pontosan század másodpercet, ha kétszázötvenedre állítunk. Ebből a szempontból az olcsó gépek kevésbé megbízhatóak, mint a drágábbak, mert kivitelezésük gyengébb. Negatív színes filmeknél nem annyira vészes a megvllágításbe- 11 eltérés, mert a nagyítás (másolás) szűrési mozzanatainál ki lehet, egyenlíteni a hibákat. Tűrőképességük azonban korántsem olyan nagy, mint a fehér- fekete filmeké. Körmendi Károly A Mars a komplex kutatások központiéban Sima leszállás a bolygó felszínére A TASZSZ részletes ismertetőt ad a légutóbbi szovjet űrsikereücröl. Mint ismeretes a korábbi híradásokból, a Mars 2. automata űrállomás 1971. november 27-én egy kapszulát bocsátott a Marsra a Szovjetunió címeres zászlajával, majd december 2- án a Mars 3. leszálló egysége elsőként hajtott végre sírna leszállást a vörös bolygóra, a két űrállomás pedig a Mars mesterséges holdja lett. A Mars naprendszerünk azon bolygói közé tartozik, amelyek már korán felkeltették az emberiség érdeklődését. Sokan hasonlatosságokat véltek felfedezni a marsbeli és földi viszonyok között, lehetségesnek vélték értelmes lények meglétét is. Az utóbbi tíz évben végzett optikai és rádiótávcsöves kutatások, a „Mariner" űrállomások mérései sok új adatot nyújtottak a Marsról, amelyek közvetve naprendszerünkről is gazdagították ismereteinket. Megállapították, hogy a Mars atmoszférája rendkívül ritka, olyan mint a földi viszonyok között a sztratoszférában 30—35 kilométer magasan. A légkör jórészt széndioxidból áll, s hogy milyen mennyiségben van oxigén, nitrogén, vagy mennyi a légkör páratartalma, pontosan még ma sem tudjuk, de az biztos, hogy csak jelentéktelen mennyiségben fordulnak elő. A légkör és a felszín hőmérséklete rendkívül széles határok között mozog, a napi hőmérséklet-ingadozás akár a 100 fokot is elérheti, ami jelentős légnyomásváltozásokat és viharos szeleket idéz elő. A szél másodpercenként 60—80 m sebességgel fúj, de egyes helyeken eléri a 150 m/sec-at is. További kutatások döntik majd el, hogyan változik a hőmérséklet a Mars különböző vidékein, hogy a sötét és világos foltok — amelyeket most „tengereknek és szárazföldeknek” neveznék — miért változtatják határaikat. A viharos szelek, néha hetekig fújnak, porviharokat kavarva, amelyek a Földről is jól megfigyelhető, sűrű fátyolként borítják a Marsát. A Mars körüli kozmikus viszonyokat is csak a körülötte keringő mesterséges holdak tanulmányozhatják. Teljesen új lehetőség nyílik a Mars légkörének és felszínének tanulmányozására olyan kozmikus eszközök segítségével, amelyek sima leszállást hajtanak végre a bolygó felszínére. A nyert adatok a felszínről, az atTf. Ladigln szovjet grafikusművész rajza a Mars—3 jelzésű szovjet űrállomás kabinjának leereszkedéséről. A leszálló- berendezés ejtőernyőn simán leereszkedett a Mars bolygó déli féltekéjén. A kép az „Izvesztyijában” jelent meg. Egerben, este 7 órakor: MACHBET (Sliakespeare-bérlet) Egy piros sportzakós elálló fülű fiatalember, s egy méltóságteljes, őszbajszos, mellényes, óraláncos idősebb úr ládát akart betenni egy Trabantba. Meglehetősen nagy láda volt, de a bútor- szállításban jártas emberek tudják, hogy megfelelő fifi- i kával, elf ordítással, emelin- .» téssel szinte lehetetlennek : látszó feladatokat is meg lehet oldani. Na erről a kettőről első látásra kiderült, hogy e területen . való jártasságuk hagy még kívánnivalókat. S kiderült az is, hogy a Tra- .■ bánt az öregé, mert ahány- J szór a karosszériához verö- dött a láda, bajusza idegc- | sen megremegett. * A produkció nézőket is | vonzott, mi sem természeteit sebb, az utcán mindig akad néző. Izgatottan szurkollak, a közös él mér y kapcsoltat teremtett köztük, a s'oms'őilyssreleképpen: Na rn~~t a nagyfiiK erősen megnyomná. Az öregnek eißelnie ki.lene. Emelni? Ne hülyéskedjen, lejjebb nyomniJ fogadjunk, most bemegy. Da nem ment. Pedig már próbálták így, próbálták úgy, sarokkal, véggel, másik ajtón. A piros inges elálló fülei kivörösödtek, a bajszos előbb mellényéi felelte le, majd a méltóságát és iszonyúan ká- ■ omkodni kezdett. A k""nség mindeddig .ozoit bele még (.-iák ha jós t, áccsal sem, le most a sorok közül kilépett egy elegáns férfi, esernyővel, fi' ír.i slcával. Minden szem feléje fordult, « két Egerben: 19 órától szombat reg ff «1 ,7 c ff'irg. n Bajcsy-ZsilijTbzky ut léi ’T ifid "ben. ‘ (Teleront il-l il J Rendelés gyermekék rés öi: 19 órától szombat reggel 7 ó rá^ff. a Jókai utca 41. szám alatt A rendelőben. (Tele17-27.)’ jusza is elvörösödött, huyyis-;. ne, hiszen már minden va-' riációt kipróbáltak. ... Üvöltve kérdezte: £ — Hogyan fordítva? * Az esernyős fapofával felelt: — A Trabantot tegyék a ládába. lázár árvám ( Bioszféráról, a felszínen vagy a légkörben észlelt változások jelentős mértékben kiszélesíthetik a naprendszerünk fejlődéséről alkotott fogalmainkat is. 1971. május 28-án 18 óra 26 perc 30 másodperckor hatalmas kozmikus rakéta- rendszer emelte magasba a Mars 3. automatikus űrállomást A második kozmikus sebességet megközelítő értékkel száguldott kijelölt célja felé. Hamarosan levált a rakéta utolsó fokozatáról, majd több hónapi repülés után — mialatt három pályamódosítást hajtottak végre — érkezett a Mars közelébe, és december 2-án megkezdődött a leszállási művelet. A Mars 3. leszállóegységének — amit a szakemberek AMSZ-nek, automata Mars-állomásnak neveznek — a felszínre ereszkedése egy nagyon fontos és bonyolult tudományos-technikai kísérlet megvalósulása volt. A feladat nehézségét elsősorban az okozta, hogy a Mars légköre rendkívül ritka, összetételéről szerzett ismereteink hiányosak, ugyanakkor tudjuk, hogy heves szelek fújnak, ami nagyon megnehezíti a leszállást. A felszín domborzatáról is keveset tudunk, a marsbeli kőzetekről pedig jóformán semmit sem. Az ejtőernyőket, a sima leszállást biztosító fékező rakétákat és egyéb berendezéseket a Mars légkörére elképzelhető viszonyok között próbálták ki. Bár a légkör ott rendkívül ritka, az abban megközelítően 6 kilométer másodpercenkénti sebességgel belépő leszálló egység erősen felmelegszik, ezért azt hőálló pajzzsal kell megvédeni a melegtől. A történelmi pillanat 1971. december 2-án 12 óra 14 perckor kezdődött. Először a leszálló egység elvált az űrállomástól. 15 perc múlva működésbe léptek a hajtóművek, amelyek a bolygóra való leereszkedéshez szükséges pályára állították az automata Mars-állomást, rpajd olyan helyzetbe hozták, hogy az a kiszámított szög alatt érje el a Mars atmoszféráját. E bonyolult műveletsor körülbelül 4 ás véli igénybe. 16 őn 44 perckor a leszálló egység belépett a légkörbe és megkezdődött az aerodinamikai fékezés. Amikor az egység lefékeződott a hang sebességére, kinyíltak az ejtőernyők és működésbe lépett a síma leszállást biztosító rádiórendszer. Körülbelül 20—30 m magasan lehetett a Mars-állomás, amikor bekapcsolódtak a rakéták, és simán letették azt a felszínre. Ezalatt egy kis rakéta segítségével félretolták az ejtőernyőket, hogy azok ne borítsák be az egységet. A leszállás pillanatában speciális lökéscsillapítókkal védték me§ az állomást az esetleges sérülésektől. Az atmoszférába való belépéstől a leszállásig mindössze 3 perc telt el. A talaj elérése után másfél perccel megkezdődött a képjelek adása a bolygó felszínéről. A képjeleket a Földre a Mars 3. továbbította. A bolygó felszínéről az adás 20 másodperc múlva váratlanul megszakadt. Ez alatt az idő alatt az állomás a látóhatár egy részét mutatta, amelyen a domborzat részletei eléggé elmosódtak. Ma még nehéz megmondani, miért szakadt meg az adás. Talán a leszállás helyének körülményeiből adódóan, vagy a leszállás idején dühöngő porvihar miatt. Nem tudjuk Szemmel láthatóan ez a porvihar vont leplet a panoráma elé, s takarta el a részleteket, amikor az automata Mars-állomás fényképezte azt. A rádióadás megszakadása miatt a tudományos műszerek működéséről nem kapunk már adatokat. Az automata űrállomások bolygóközi repülése, majd Mars-körüli szpuínvikpályá- ra való állítása, a kozmoszkutatás történetében az első sima leszállás a Mars felszínére, a bolygó és az azt követő körülvevő kozmikus tér komplex kutatása, a Földtől nagy távolságban levő űrhajók automata navigációdnak és irányításának sikeres megoldása széles perspektívákat biztosít a szovjet tudomány számára nanrendszerünk bolygóin fik automata rendszerekkel való további kutatásaihoz. (A Pravda nyomán) Fvrdi.otta; ár. Síket DórimI V" vvvvvvvvwv* I I tár-mór reményvesztett tüzdőé is, s az elegáns a -.őzfigyelem kellős közepén ntett az esernyőjével, s ha- ározottan így szólt: ; — Fordítva! 1 Az öregurat elöntötte a mlykaméreg, még tán a bai (
