Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

« R/uü& KOSSUTr 8.18 Népdalok. S.00 Kozmosz. 8.85 Áriák. 10.05 Bádióegyelem. 10.35 Zenekari muzsika. 12.80 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.42 Ember a háztetőn. 14.02 Cook kapitány, II. rész. 15.10 Sztravinszkij: Pulcinella — szvit. 15.34 Hangjáték. 18.05 Dalok Budapestről. 16.15 Bartókiána. 16.35 Népi zene. 17.05 Kórumüvek. 17.23 Dzsessz. 17.35 Elfogadjuk-e a választ? 18.00 Schubert-zongoraművek. 18.23 Operarészletek. 18.48 Zenéről — tíz percben. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.36 Bizet: Carmen. Négyfel- vonásos opera. 22.53 Riport. 23.08 Nótacsokox. o.io Szonáta. PETŐFI 8.05 Mesejáték. 8.48 Keringők. 9.03 Kemény—Dalos: Tavasz a télben. 9.30 Athozat. 11.50 Magánvélemény / közügyekben. 12.0» Ki nuyüzonei híradó. » 12.30 Händel-müvek. 13.03 Szolnoki stúdió. 13.20 Wagner-felvételek, Kettőtől — hatig... 18.10 Rádióegyetem. 18.40 Népi muzsika. 19.o-l Rádióhangversenyekről. 19.34 Az orosz nép történetéből. 20.28 Éneklő ifjúság. 20.46 Ifjúsági Rádiószínpad. 21.28 Táncdalok. 22.18 Kamarazene. 22.29 Könnyűzene. 23-15 Beethoven: n, József, kantáta. MAGYAR 10.00 Szünidei matiné. Kisfilmek. 11.00 Zseb-tv. 17.33 Hírek. 17.40 Riportfilm. 17.55 Szovjet népi táncok. 13.35 Múzeumi séták. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó, 2Ü.00 Shakespeare: Felsült szerelmesek. Tv-változat. 21.55 Tv-huvidó. 22.05 A Napjaink, Folyóirat­bem utató. .......- ,,, ........... E GRI VÖRÖS CSILLA.® (Telefon; 22-33) Fél 4 órakor: Csárdáslclrálynő Kálmán Imre operettje, Színes, magyar—NSZK filmen. Fél 6 és este 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia íilmvígjáték. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor Az állatnak meg kell halnia Színes francia—olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Csárdás királynő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nulla délkör HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ilangyaboly FÜZESABONY ördögcsapat LŐRINCI Bűntény a Via Venetón Egerben, este 7 órakor: MACHBET (Bemutató-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 órá’g, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: H-10.) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 óráiéi péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. esám alatti rendelőben. (Tele­li»: 11-334 Magyar gyógynövények külföldön Itáliai utazás Tél derekán különösen nagy az érdeklődés külföld­ről a magyar gyógynövé­nyek és vitamindús készít­mények iránt. A MEDIM- PEX Vállalat- 20 országba exportálja a Herbária és az Erdei Termék Vállalat ké­szítményeit. Január első felében a Herbária legkeresettebb ' „náthaűzőjéből”, a tisztított csipkehúsból 4 vagonos szál­lítmányt indítanak . útnak , Svédországba. A csipkeszörpből, a kerin­gési betegségeket enyhítő, magnéziumtartalmú Viroma és Diviroma szörpökből el­sősorban Angliába, Svédor­Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák ütemeinél a szakszervezeti bizottságok nagy gondot for­dítanak a dolgozóik kulturá­lis igényeinek kielégítéséire, politikai és szakmai nevelé­sére. A nevedőmunka egyik eszköze a szakszervezeti po­litikai iskola. Az 1971—72- es oktatási évben 59 csoport­ban 1489 dolgozó tanul. A társadalom időszerű kérdé­seiről, a szocialista demok­ratizmusról, a világpolitika időszerű kérdéseiről hallgat­nak előadásokat, részt vesz­nek konzultációkon. Petőfi- bányán 120 hallgatója van a munkásakadémiának. A politikai munka mellett segítik a dolgozók szakmai műveltségének fejlesztését is. Ez fontos, mart a modern gépek mellett magasabb műszaki képesítésű embe­rekre van szükség. A szakszervezeti bizottság felmérést végzett a kulturá­lis-nevelő tevékenységről, s megállapította, hogy az kö­zelebb került ugyan a min­dennapi üzemi élethez, de még sok a tennivaló. A mű­velődésügyi intézmény éli ma­guk nem tudják megoldani a munkát, azért szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk az üzemekkel és intézmé­nyekkel, igényelniük kell magasabb színvonalú ren­dezvényeket is. Olyan jelle­gű előadásokat is kell szer­vezni, amelyek emelik a dol­gozók általános műveltségét Színesebbé kell tenni a jö­vőben a klubrendszerű fog- s ' lakkozásokat, s ebben a-$ munkában fokozottan szá- ^ mítanak a fiats lókra. Tóth Lajos ^ Egerből j A dohánygyár pinceklub- ^ jában műsorral egybekötött $ brigádtalálkozót rendezett a $ Komplex szerkesztési bri- § gád. Az összejövetelen részt S vett Huszti Ferenc, a gyár $: főmérnöke, a brigád patró- ^ nusa is. A találkozót két § egyetemista, a János- és 1st- $ ván-napot ünneplő brigád- ^ tag tiszteletére rendezték. ^ A műsor este kilenc órakor^ kezdődött. Alighogy véget ^ ért az öt brigádtag által S szervezett műsor, egymás $ után jelentkeztek a többiek $ „magán-számokkal”. A jó' brigádkapcsolatot jelzi, hogy 1 a műsor összeállításában se-' gített az ifjúsági brigád ve­zetője, Pusztai Mihály. § Iványi Illés $ ü Hevesről § Vendég érkezett a hevesi ■ i ITX-as számú iskolához, a- Tisza II. építkezés Vásárhe­lyi Pál szocialista brigádjá­nak képviselője, Homonnai Gábor. 19 társa képviseleté­ben kereste fel az iskolát, 1009 forintot adott át a bri­gádtagok nevében, hogy könwtárat alapítsanak' az iskola n'-’okö.zi otthonában. A p*n7t áz iskola igazgató­in és Sárközi János nanközi- otthom-vezető vették át. A könyvtár segítséget nyújt majd a fizikai dolgozók gyermekeinek a tanulásban. A 19 tagú Vásárhelyi P<^1 szágba, Norvégiába, Auszt­riába és Svájcba szállíta­nak. A magyar csipkebogyót az európai országok mellett az Egyesült Államokban és Kanadában is vásárolják. A különböző vegyes tea­keverékekből az év első hónapjában több mint 20 vagonnyi kerül külföldre. A fehérüröm fő vásárlói NSZK-beli és olasz cégek, főleg ürmösborok és a híres olasz vermutok ízesítésére használják fel. Űj berendezésekkel az idén az export további nö­velésére számítanak -— 1971-ben mintegy kétmillió dollár értékű gyógynövényt értékesítenek.. brigád 1959-ben alakult. A brigád vezetője Timkó Imre, aki már Mongóliában is járt. Ök patronálják a szociális otthont is. A brigád tagjai személyenként 4—4 társa­dalmi munkaórát vállaltak havonta, munkájukra min­dig tehet számítani. A Ill-as számú iskola nap­közi otthonosai örömmel fo­gadták az ajándékot, s töb­ben a brigád tagjait válasz­tották példaképül. Tóth Mária Tiszanánáról A Petőfi Termelőszövet­kezet párt- és gazdasági ve­zetősége konzultációt ren­dez a 3-as szövetkezeti tör­vényből. Ennek keretében a termelőszövetkezet függetle­nített vezetői megismerked­nek a termelés és gazdálko­dás során őket legjobban érintő és érdeklő jogszabá­lyokkal, kötelezettségekkel. A konzultációkon részt vesz a Dél-Heves megyéi Terüle­ti Szövetség jogtanácsosa, hogy tisztáziák a vitás kér­déseket. A 3-as szövetkezeti tör­vény tovább szélesíti az üzemi vezetők önállóságát, s ezzel együtt a felelősségét is. Feltétlenül helyes tehát a törekvés arra, hogy a tör­vényeket alaposan megis­merjék a vezetők és közép­vezetők. Marsaiké János „Kedves Vovka I! t Igaz, hogy régen írtam már neked, de szolgáljon mentsé­gemre, hogy igen-igen sok dolgom akadt. Az a helyzet, hogy mi új tanár nénit kap­tunk, Tatjana Ivanovnát. Ö igen fiatal, a múlt évben fe­jezte be tanulmányait a fő­iskolán. Amikor magyaráz nekünk valamit, egészen el­vörösödik az izgalomtól, ál­landóan csak a könyvet nézi, ■ úgy összezavarodik néha sze­génykénk, hogy még nézni is rossz! Miért küldenek ilyen tapasztalatlan fiatalokat ta­nítani? Nagyon sajnáljuk szegénykét. Egyszer órák után néhá- nyan ott is maradtunk az osztályban azon kínos ügy megtárgyalására, hogy mit is csináljunk Tatjana Ivanov- nával, azaz, hogy ki mit ja­vasol a megoldás érdekében. A lányok azt kérik, hogy elő­zékenye oben, finomabban vi­Róma Zuhog, csobog, csöpög, pa­takzik, omlik alá a víz Kó­ma kútjaiból. Hangosan zu­bog, csendesen sustorog, szobrok szájából, melléből, kürtjéből, korsójából. Ten­geri szörnyek és szelíd le­ánykák, faunok és teknős- békák állnak a vízhullás­ban. Itt harsogó szimfóniá­vá egyesülnek, amott alig hallhatóan, titokzatosan permeteznek a vízeseppek. Kutak a tereken, az ud­varokon, pálmafák és cipru-. sok között, álmodó paloták kertjében, kapualjakban — éjszaka csillogón kivilágít­va, vagy az est sötétjébe veszve. Orgiája a víznek, a klasszikusan egyszerű tálak, kádak ölén. Itt vízesést utá­noznak, amott dús barokk szobrok foglalják keretbe. Róma szökőkútjain több víz folyt el már Augusztus idején, mint amennyi ma­napság Budapest vízfo­gyasztása. Agrippa, (Augus­tus barátja, utóbb veje) hi­vataloskodásának három éve alatt saját költségén két víz­vezetéket, 130 víztartályt és 200 szökőkutat állíttatott. Caligula és Claudius két áj vízvezetéke annyi vizet szál­lított Rómába, mint az ösz- szes előző vízvezeték együtt. Trajanus korában tizenegy vízvezeték táplálta az 1300 római kutat. A rómaiak mindig is tob­zódtak a vízben. Akkora medencéket építettek, • ame­lyekben tengeri ütközeteket játszhattak. Időnként vízzel árasztották el a Colosseum küzdőterét, az arénában vízi csatákat rendeztek. Ez Róma varázsa —■ a kutak zenéje, az ablaksze­rű aquaeductusok, a völ­gyek fölött ívelő vízvezeté­kek, s ez volt Róma erős­sége is. Amikor 537-ben a gótotk lerombolták vízveze­tékeit, kihalt, elnéptelene­dett a város, s mint varázs­ütésre támadt fel a rene­szánsz nagy építkezései — mindenekelőtt vízvezeték­építései — nyomán. Kutak, nagy alkotók — Barberini, Fontana, Mader- na — ihletéből és kismeste­rek szorgalmából. Legendák­kal, színes történetekkel bő­velkedő kutak. Beszélő ku­tak, ahová a hírességeket^, hatóságokat gúnyoló versei­ket aggatták a népi verse- lők. A Spanyol lépcső elé azért selkedjünk vele, hogy tanú­sítsunk több türelmet, és ami a legfontosabb, hogy bele ne gázoljunk fiatal leikébe. Mi pedig azon kardoskodtunk, hogy a családi otthonában kell meglátogatni Tatjana Ivanovnát, megnézni hogyan él, beszélgetni őszintén a csa­ládi helyzetéről, és ha erre nem mutatna hajlandóságot, akkor egyenest a szüleivel kell tisztázni a dolgokat. És ez ellen csak Vityka Ljagu- sin tiltakozott, mondván: — Marhaság. Minek kelle­ne babusgatni? Szokjon csak hozzá a nehézségekhez. Hisz ő már nem kicsi — már is­kolába is jár! V ily kát- mi egy-kettő lesza­vaztuk. Közösen elhatároz­tuk, hogy védnökséget válla­lunk tanító nénink felett. Még azt is megfogadtuk, hogy — legalább egy ideig — jól fogjuk magunkat viselni, nem puskázunk, nem másol­juk eg«?«« házi feladatát. kútjai került Pietro Barberini bár­ka formájú szökőkútja, mert a XVII. században a meg­áradt Tiberis e térre sodort egy bárkát. A Trevi legkisebb sziklá­jából is csörgedezik, özön- lik a víz. Az óceánok lova­sai valóságos habtengerben tobzódnak. Neptunus ten­geristen ezüstös gőzökből lép elő. A dús barokk vízi- színjátéknak mindig népes a nézőserege. Hiszen a kút a Rómába visszatérést ígéri — éppen száz év óta, amikor egy angol utazó beleejtette teli erszényét. A Szent Péter tér kere­setlen szépségű kútja, a fel­szökő és aláhulló víz árada­tában: a vidám Tritonok, a nagyvonalú Najádok kútja!. Csupa szemet, szivet gyö­nyörködtető látvány, csupa zene. A Villa Medici kertjében — Michelangelo tervezte kút — Krisztina királynő ágyú­golyójából szökell a víz. A Farnese palota előtt Cara- calla thermáiból származó szürkészöld gránitkádakba hullik alá a Farnese címer liliomából. Zondadari, a máltai lovagrend nagymes­tere, megválasztásánál! örö­Másnap aztán Tatjana Ivanovna bejött az osztály­ba, nagy igyekezettel kezdte magyarázni a leckét, de igye­kezete ismét csütörtököt mon­dott. Ismét az izgalom lázá­nak fogságába esett, pedig látszott rajta, hogy készült. Könnyen meglehet, hogy éj­szakába nyálán írta az óra­vázlatát, lehet, hogy még a televíziót sem nézte, és lám, ennek ellenére, az órán még­is balul üt ki minden! Ide­geskedik, feleslegesen ismé­tel, és így minden rosszul sül el. Például ki akarta venni táskájából a tankönyvet, ám idegességében kiejtette az al­máját is. Előbb úgy tett, mintha semmi sem történt volna, de aztán mégiscsak fel akarta venni. A lábával pró­bálta közelebb görgetni, s még a cipőjét is lehúzta, hogy az se zörögjön közben. Nos, addig-addig iparkodott köze­lebb forgatni, mig el nem sza­kadt a nylonharisnyája. Ekkor aztán végképpen kiborult, a magyarázatot is abbahagyta. Hallgattuk mi is, ő is. Igor Szmirnov nem bírta tovább cérnával, felállt és határozot­tan biztatni kezdte: — Ne féljen tőlünk, Tat­jana Ivanovna. Ne ideges­kedjék, próbálja levetkőzni zavarát. Magyarázzon nyu­godtan. Kezdje elölről. Ha kívülről nem tanulta mag, ol­vassa nyugodtan a könyvből. Megértjük mi úgy is. Hát mik vagyunk mi? Pályások?! Sírógörcs"t kapott és kiro­hant az osztályból. A lányo­kat küldtük utána, hogy nyugtassák meg. Vissza is tért, mosolygotl, és már a mére egy napig bort folyat tott a Via Giulia szökőkút­jából. S mi emlékeztetne jobban Dioclétianus stádiumára, a kegyetlen vízi ütközetek színhelyére — amelyben egy gladiátor sem hagyhatta el mint a teret uraló három szökőkút. E téren, a Piazza Navo- nán, egészen a múlt szá­zadig, augusztusi vasárna­pokon vízi karneválokat rendeztek — a szökőkutak levezető nyílásait eltömve, két óra alatt víz alá került a tér teknője, hogy aztán fáklyás gondolákon mulas­son, ünnepeljen a nép. A középkorban ' lovasjátékok színhelye volt a tér. A re­neszánszban piacnak, ítélet- hirdet'őhelynak használtál?. Napjainkban a Piazza Na- vonán zajlottak a legheve­sebb tüntetések a válás mellett. Máig is fennmaradt kedves ünnepe a rómaiak­nak a karácsony körüli Be- fana. Ilyenkor a Piazza Na- vona megtelik ajándékáru­sító bódékkal, bábosokkal, trombiták, sípok, dobok za­jával, hangoskodó gyerekek­kel. Róma kútjaiból, a Trito­nok, Najádok, Neptunok, a tengeri szörnyek, faunok és teknősbékák szájából, mel­léből, kürtjéből, korsójából ömlik, árad a víz. Kádár Márta (Vége) könnyei sem potyogtak olyan sűrűn. — Gyerekek — mondta —, kérlek benneteket, legyetek a segítségemre. Vitylta Ljagusín ugrott talpra, és már hadarta is: — Tatjana Ivanovna, le­gyen szigorúbb hozzánk, hí­vássá gyakrabban a szüle­inket !... Erre elmosolyodott, meg­nyugodott és ismét magya­rázni kezdett. A dolgok azóta nálunk job­ban mennek. Mi természete­sen még tartjuk fogadalmun­kat. A szakfelügyelő meg is dicsérte Tatjana Ivanovnát kitűnő magatartásunkért. Igaz, hogy a gyerekek ma is odajöttek hozzám a szü­netben, és megkérdezték: — Szerjózsa! Sokáig kell még magunkba fojtani a csintalansúg nemesítő erejét? Lassan már visszafejlődünk, és rólunk mintázhatják a jó­ság szobrát; az igazi gyer­mekkorunk meg haszontalan nul elszáll a fejünk felett! Am én még nem adtam en­gedélyt Ösztöneink üjAbóli el- szabadítására. Még Korai'. A mi kedves Tatjana Ivanov- nánk hadd szokja meg a kol­lektíva levegőjét. Aztán majd meglátjuk... Baráti öleléssel Szerjizsa” Fordította: Sigér Imre élve a küzdőporondot A Piazza Navona, előtérben a inor kút.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents