Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

* Közlemény az árváltozásokról A lig egy hónapja fejez­te be munkáját az MSZBT Országos ér­tekezlete. Irreális lenne «az azóta eltelt időszak munká­ját értékelni, viszont lehet­séges és szükséges is, hogy értékeljük és összegezzük az országos értekezlet előkészítésének megyei tapasztalatait, illetve az értekezlet elhatározásaival összhangban, azok magvaló­sítása érdekében megfogal­mazzuk legfontosabb teen­dőinket, feladatainkat. Az MSZBT történetileg és napjainkban is — híven pártunk politikájához — eredményesen szolgálta, erő­sítette, mélyítette a magyar —szovjet barátság ügyét Kezdetben munkájának nagy részét a kulturális ismeret­terjesztő tevékenység képez­te, és ahogy fejlődött társa­dalmunk, úgy fejlődött, gaz­dagodott a barátsági mun­ka és terjedt ki egyre in­kább az egész magyar társa­dalomra. Tevékenysége kez­dettől fogva a kommunista párt politikáját támogatta a maga módszereivel. A hazánk életében történt jelentős változások — a proletárdiktatúra megterem­tése, a szoocializrrius alap­jainak lerakása, majd a szo­cializmus teljes felépítésé­nek feladatai — serkentően hatottak a társaság életére, tevékenységére. A szocaliz- mus teljes felépítésének idő­szakában a .mozgalom tevé­kenységében minőségi válto­zást jelentett a szorosabb együttműködés kialakításá­ra való törckv""'. az állami és tömegszer." *■ kkel. Így lehetővé vált több'új, az ed­diginél hatékonyabb fonna és módszer. alkalmazása. A társaság megtisztelő fel- ff<*Kának tekintette, hogy a lati nép testvéri kapcsolatá­nak elmélyítésével, a kom­munizmus és a szocializmus építése tapasztalatainak ki­cserélésével, a magyar és szovjet nép életének, ered­ményeinek kölcsönös meg­ismertetésével hozzájáruljon a népünk előtt álló felada­tok — a szocializmus teljes felépítése — eredményes megvalósításához. Joggal le­het megállapítani: nincs po­litikai, társadalmi, gazdasá­gi és kulturális életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne éreznénk ennek a barátságnak a hatását, ere­jét. Mindezek alapján az MSZBT egyik fontos, talán legfontosabb feladata, hogy a felszabadulás nagyszerű élményét eredeti intenzitá­sában adja át a következő nemzedékeknek, hogy ennek emléke a magyar társada­lomban soha ne halványul­hasson el. Ahogy pártunk X. kong­resszusa a szocializmus tel­jes felépítésének magasabb szinten történő építését tűz­te ki célul, ezzel teHes össz­hangban megkezdődött a Szovjetunió iránti barátság ánolása és építése magasabb fokon. magasabb szinten, tartalmi és szervezeti kérdé­sekben egyaránt. A tartalmilag gazdagabb, színvonalasabb, soWrintűbb tevékenységet segítik az MSZBT úi mozgalmi, szer- vezeti a rfc<aO'nov­tok. P. T <rr.v t\ Művek néldáiát és fel - hívást köxratv» ez év étn folvam*»f/Ncran ala­-ni n Tbft f*T*A fff? rrw**Vo.m ez éj kezdeményezés? Jelenti el­sősorban, hogy az új szer­vezeti keretek jobban meg­felelnek a társadalom által támasztott igényeknek, a ba­rátsági munka számára az edigieknél szélesebb alapot, jobb feltételeket biztosíta­nak. Ez gyakorlatilag abban jut kifejezésre, hogy a mun­kahelyen a pártszervezet közvetlen irányításával va­lósulhat meg a magyar— szovjet barátság erősítését szolgáló politikai és kultu­rális tevékenység. Nem kü­lön csatornát jelent téhát az Ott működő politikai tömeg­szervezetek és mozgalmak mellett, hanem azzal a dön­téssel, hogy a munkahely az MSZBT tagcsoportja lett, az összes dolgozó kötelezettsé­get vállalt: tevékenyen reszt vesznek a barátság ápolásá­ban, segítik dolgozótársaik- ikal széles körben megismer­tetni annak jelentőségét. A tagcsoportok működési elvei részleteiben is körvonalaz­zák az őket megillető jogo­kat és rájuk váró feladato­dat. A barátságot ápoló te­vékenység minden szinten pártirányítás alatt áll. Mindezek együttesen je­lentik és biztosítják a ba­rátsági munka magasabb szinten történő végzését és fejlesztését, melynek tartal­mi vonatkozásait, fő irá­nyait pártunk X. kongresz- szusa egyértelműen megfo­galmazta, amikor hangsú­lyozta: „A Szovjetunió fel­szabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb se­gítőnk az élet minden terüle­tén. A Szövietunióh/w „aló viszonyunk nyílt és megin­gathatatlan, szilárd elvi, in­Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a belke­reskedelmi miniszterrel, va­lamint az érdekelt ár hatósá­gok vezetőivel egyetértésben 1972. január 3-ával megvál­toztatja néhány termék fo­gyasztói árát. Az intézkedés révén emel­kedik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árválto­zások a következők: — A kis méretű, I. osztá­lyú tömör falazótégla fo­gyasztói maximált ára ezer darabonként, a termelő üzem telephelyén rakatba rakva a termelő üzem te­lephelyén 914,— Ft, a keres­kedelem telephelyén 989,— Ft. — Az I. osztályú, kettős méretű, soklyukú falazótég­la ára ezer darabonként a termelő üzem telepén 2290 Ft. A kereskedelem telepén 2480 Ft. Az I. osztályú ma­gasított tégla ára, ha ter­melő üzem telepén vásárol­ják meg, 1240 Ft, illetve ha a vétel a kereskedelem te­lepén történik, maximálisan 1340 Ft lehet; — A kevéslyukú, I. osztá­lyú B 30-as blokktégla ezer darabonkénti maximált ára a termelőnél 4060 Ft, a ke­reskedelmi vállalat telepén 4400 Ft; — Az I. osztályú soklyukú B 25-ös blokktégla ára pe­dig 4930,— Ft, illetve 5340 Ft; ­A válaszfal-tégla ára. ha az I. osztályú minőségű, ezer darabonként a termelőnél 3200, a kereskedelmi válla­latnál 3460 forintnál nem le­het magasabb; — A BB 29-es falazóblokk tégla termelőnél ezer dara­bonként, I. oszt. minőség­ben 4750 Ft-ért, kereskedel­mi vállalatnál 5140 forintért árusítható; — Ä 100-as nyomószilárd­ságú, előregyártott tégla, kö- zépblokk köbméterenkénti ára termelőnél 900 Ft, a ke­reskedelem telepén 975 Ft; — A hornyolt szalagtető- cserepet és a hódfarkú te­tőcserepet a termelőnél ezer darabonként legfeljebb 1420 Ft-ért, a kereskedelem sa­ját telepén pedig 1540 Ft­ért értékesítheti; T- A vasbeton áthidaló ge­rendák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szabványos minőségben gyártott geren­da darabonkénti maximált ára a gyártelepen, szállító- eszközre felrakva, a keres­kedelem telepén szállítóesz­közre való felrakás nélkül 67 Ft; — A fecskefarkú, 1. oszt minőségű tölgyparketta maximált fogyasztói ára négyzetméterenként 198 Ft, a normál csaphornyos tölgy­parketta maximált ára 200 Ft. Ezek, az extra „K” osz­tályba sorolt minőségben maximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kő­ris, akác stb.) készített par­ketták maximált ára nem változik. Az előzőekben ismertetett építőanyag-árak a termelő üzem, illetve a kereskede­lem telephelyén alkalmazott, fuvar nélküli árak. A fu­vardíjat külön számítják fel. A színesfémek, az alumí­nium és a hőre lágyuló mű­anyagok. valamint az önt­vények termelői ára 1972. ja­nuár elsejével felemelésre kerül. A term-fői árak eme­lése a legtöbb esetben vég­rehajtható volt a fogyasztói árak változtatása nélkül, mi­vel a termelési áremelés kö­vetkezményét a forgalmi adó csökkentésénél a költségvetés viseli li. Egyes cikkek fogyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasztás értékének csak lus hányadát képviselik. így a garzon gáztűzhely korábbi 977 b't-os maximált fogyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhany­tál (Z 90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogató­medence (tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os falikúié 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft-ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft-ról 226 Ft-ra, míg a 18 cm-es félmagas vágott szé­lű, csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30,70 Ft-ra változik. Ugyan­csak emelkedik a mosógép, a centrifuga ára 30—60 Ft- tal, a gázboylereké 70—80 Ft-tal, a gáztűzhelyeké 20— 50 Ft-tal. A kerékpárok fo­gyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz maga­sabb. Nem emelkedik d- szont a motorkerékpárod ára, továbbá a kályha, tűz­hely, a hűtőszekrény, a rá­dió, valamint a tv-készülé- kek csoporjába tartozó Ipar­cikkek ára és általában a kis méretű alumínium edé­nyeké sem. Ezen termékek­nél is a termelői árak emel­kednek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségve­tés átvállalja a terheket a fogyasztói árak változatlan­ságának biztosítási érdeké­ben. Emelkedik néhány, nem alapvető műanyagcikk ára is. A személygépkocsi-gumi­abroncs és tömlőféleségek fogyasztói ára mintegy 20 százalékkal emelkedik. így például a Trabant gépkocsi­hoz használt gumiabroncs jelenlegi 340,— Ft-os fo­gyasztói ára 408,— Ft-ra emelkedik. Az intézkedés eredménye­ként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztító- szerek, valamint a kzappan- féleségek ára. Eszerint * leggyakrabban használt ter­mékek ára az alábbiak szer rint módosul: A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fogyasztói ára 4,60 Ft; a Tisztaság mosópor régi fo­gyasztói ára 6 Ft, új fo­gyasztói ára 4,40 Ft. A 250 grammos Tomi Super és a 350 grammos Tomi Automat mosóporok ára I Ft-tal lesz alacsonyabb. A Bio Auto­mate 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a Tip mosogatópor ára 8 Ft- ról 5,90 Ft-ra, az Ultra mo­sogatóporé 5,80 Ft-ról 5,— Ft-ra csökken. A pillirozott mosószappan ára 20,— Ft helyett 15,20 Ft; A márká­zott 1/6-os pipereszappanok kg-kénti ára 35,40 Ft he­lyett 27,— Ft, darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4,50 Ft. A babaszappan ára a je­lenlegi 4,40 Ft-ról 3,40 Ft-ra csekken. A borotvakrémek ára is csökken. A hatóságilag megállapí­tott új árak 1972. január 3- án lépnek életbe. A szabad­áras termékeknél az áremel­kedésieket a vállalatok a pia­ci helyzet alakulásának ha­tására fokozatosan valósítják meg. (MTI) 1971-ben készüli el a vi son tál Gagarin Hőerőmű negyedik egysége, amelynek ge­nerátora 200 megawatt villamos energiát szolgáltat az országos hálózatba. Ezzel a még épülő hőerőmű összesen 600 megawatt villamos energiát termel. • (MTI foto — Erezi K. Gyula.) A kubai forradalom évfordulója A forradalmi hadsereg 1959. január nyol­cadikén vonult be a kubai fővárosba. Ha­vannába. A szigetország népe mégis évről évre január 1-ét üli meg a győztes forrada­lom ünnepeként. Ezen a napon, tizenhárom esztendeje (egy héttel a diadalmas hadsereg bevonulása előtt), megtörtént az, ami csak ritkán szokott: egy diktátor önként elhagyta székét. Fulgenda Batista tábornok — aki­nek nevét Latin-Amerika legkorruptabb, legzsamokibb diktátoraival emlegették együtt —, repülőgépre ült, hogy mentse a bőrét • y Az azóta eltelt esztendők viszont bebi­zonyították, hogy a fegyveres harc vége — csak a kezdet volt. Az események krónikád ja bizonyítja: hányszor és hányféle módon próbálta az Egyesült Államok megváltoz­tatni Kuba társadalmi rendjét, hányszor próbált szembeszegülni a haladó folyamat­tal. Gazdasági embargó (1960), a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítása (1961. január 3.), fegyveres'intervenció (1961. április 17— 19.), az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárás (1962. február), és az atomhá­ború veszélyét felidéző hadihajó-blokád (1962. október 22.—november 20.), követte egymást. Hatástalanul. A forradalom megvédésével egyidejűleg a gazdasági erőfeszítések sorozata követke­zett: a mezőgazdaság, a szocialista iparfej­lesztése. A szocialista országok segítsége fon­tos szerepet játszott a harc mindkét terüle­tén. „Ha igazságosak akarunk lenni” — mondta Fidel Castro —, „meg kell monda­nunk, hogy ez a segítsék döntő jelentőségű volt számunkra.” Nehézségek és visszaélések ellenére a fejlődés felfelé ível, és a legszebb jövőt ígéri. A gazdasági és a fegyveres blokádot kö­vető amerikai politikai elszigetelési kísérle­tek kimondott célja: megakadályozni, hogy a forradalom lángja átcsapjon Amerika „hátsóudvarára”, Latin-Amerikára, hogy a kubai példa más országokra is hasson. La- tin-Amerika politikai felnőtté válásával párhuzamosan azonban ezek a törekvések is csődre vannak ítélve. Ezt mutatja Chile — más típusú —, fejlődésének, Peru demokra­tikus átalakulásának példája és a népfront- mozgalom erősödése a kontinens számos or­szágában. Tizenhárom éve győzött Kubában a for­radalom. Tizenhárom kemény sikeres esz­tendő telt el azóta. Népünk kezdettől fogva a legőszintébb együttérzéssel kísérte a ku­bai nép szabadságharcát és erejéhez mérten támogatta a szocialista építőmunkát. Az ÜISZIIT országos értekezlete után írta: dr. Sipos István ternacionali-sta alapokon nyugszik, és teljes összhang­ban van nemzeti érdekeink­kel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk a be­számolási időszakban is erő­sítette, bővítette és fejlesz­tette politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval és ezt fogja tenni a jövőben is.” A magyar—szovjet barát­ság erősítéséért, gazdagabbá tételéért folytatott politikai munka folyamatában fontos állomást jelentett az MSZBT országos értekezlete. (Bp. 1971. november 22—23.), amely 425 tagcsoport képvi­seletében meghallgatta és elfogadta az MSZBT Orszá­gos Elnökségének beszámo­lóját az MSZBT IV. kong­resszusa óta végzett mun­káról, elfogadta továbbá az MSZBT működési szabályza­tát és megválasztotta a tár­saság vezető szerveit. Megyei küldötteink egy­ségesen úgy értékelik az or­szágos értekezletet, - hogy szenvedélyes demonstráció volt a magyar—szovjet ba­rátság szent ügye mellett, harcos kiállás a barátság, dolgozó népünk tömegei mindennapi munkáját átszö­vő látványosságoktól, forma­lizmustól mentes, szívből fakadó ápolásáért és a kül­dötték felszólalásaiban fél­reérthetetlenül kifejezésre jutott az új szervezeti for­ma, a tagcsoportok igenlése. Az országos értekezleten megyénk 24 eddig elfogadott tagcsoportját 16 küldött kép­viselte. A korább! munka és az elők/«izítő tevékniységben való részvétel elismerését fejezte W az a megtisztelő esemény, hogy megyénkből dr. Bihari József és Süveges Benedek elvtársak az érte­kezlet megkezdése előtt a Parlamentben vehették át az MSZBT aranykoszorús jelvényét; az, hogy szót ka­pott Gulyás Zsuzsanna he­vesi küldött, valamint Csir­ke Antal és Négyessy Mik­lós küldötteket az értekez­let beválasztotta az MSZBT Országos Elnökségébe. Ezek a tények, de nem utolsósorban a társaság több mint negyedszázados gazdag megyei sikerei és hagyomá­nyai további eredményes munkára köteleznek ben­nünket. Az ezt szolgáló fel­adatok közül az alábbiakra kívánjuk felhívni a figyel­met: — Pártszerveink és párt- szervezeteink a jövőben még behatóbban , foglalkozzanak az MSZBT tevékenységét érintő munkával, érjék elés biztosítsák, hogy ez a párt­munka szerves részévé vál­jék; — a pártszervek és párt- szervezetek irányításával a tömegszervezetek és tömeg­mozgalmak az eddiginél ha­tékonyabb munkát végezze­nek- a magyar—szovjet ba­rátság további elmélyítése és erősítése érdekében; — a meglevő és a jövőben elfogadásra kerülő MSZBT- tagcsoportok a pártszerveze­tek irányításával dolgozza­nak ki akcióprogramot az országos értekezlet állásfog­lalásai és a helyi tennivalók megvalósítására; — az akcióprogramok kü­lön is foglalkozzanak az adott területen Heves me­gye és a Csuvas ASZSZK között kialakult baráti, test­véri kapcsolatok továbbfej­lesztésének konkrét lehető­ségeivel és tennivalóival; — s végezetül ezen a bá­zison törekedni kell újabb tagcsoportok létrehozására, különösen azokon a helye­ken, ahol már van valami­lyen konkrét kapcsolat szov­jet üzemekkel, intézmé­nyekkel. Barátságunk a szovjet néppel a történelem bűzé­ben kipróbált barátság, és csak rajtunk múlik, hogy _a jövőben is kiállja az idők próbáját A magyar—szovjet barátság rendszerünk lénye­géből fakad, alapvető és meghatározó népünk egész jövője, a szocializmus teljes felépítése szempontjából. Ez olyan cél és lelkesítő fel­adat amelyért érdemes és kell is dolgozni, harcolni minden hazáját szerető em­bernek tudása és ereje leg­java szerint. Ehhez azon­ban az szükséges, amelyet így fogalmazott meg az or­szágos értekezlet: „Csak ak­kor számolhatunk majd be újabb sillerekről, ha mind­azok, akik eddig, de napról napra újabbak is velünk tartanak. A veteránoktól a fiatalokig, nők és férfiak, kommunisták és KlSZ-ta- gok, pá.rtonkívüliek. népünk boldogulását akarók erősítik és ápolják a magyar—szov­jet barátságot, mert ez nem­csak megtisztelő feladat, ha­nem boldog jövőnk záloga is.’: 1972. január L, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents