Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
NEB-vizsgálat Heves megyében Sok még a tennivaló a termelőszövetkezetek szakemberellátottságának javításában Rendkívül érdekes és tanulságos vizsgálatot végzett az elmúlt hetekben a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság: hozzáértő munkatársai segítségével megvizsgálta Heves megye mező- gazdaságának szakemberellátottságát. Igaz, hogy Heves megye termelésének kvótájával az ország többi megyéi között nem szerepel az élen, de e termelés jellege — szőlő, zöldség, takarmánygabona — mégis mező- gazdasági területénél lényegesen nagyobb befolyást biztosít a számára az egész ország mezőgazdasági termelése arculatának kialakításában. így hát a NEB-vizsgálat, bér Heves megyét érintette, tanulságaival mégis bizonyos szempontból országos érvényű is lehet. A fél évtized tapasztalatait summázó vizsgálat 26 termelőszövetkezetre, Heves megye tanácsa vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára, a járások szakigazgatási szerveire terjedt ki, emellett tájékozódtak a NEB munkatársai a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetnél, valamint a közép- és felsőfokú technikumoknál. A vizsgálat egyik megállapítása, hogy a megye 104 termelőszövetkezetében az elnökök és az elnökhelyettesek közül mindössze 68. a tisztségviselők 43 százaléka rendelkezik legalább középfokú, illetőleg ennél magasabb mezőgazdasági szakképzettséggel. És ha figyelembe vesszük az 54 százalékos országos átlagot, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezen a téren Heves megye meglehetősen elmaradt nemcsak az országos átlagtól, de saját igényeitől is. A vizsgálat egy másik tétele: a megye termelőszövetka- reteiben 313 a vezető beosztásban dolgozó szakemberek száma, és ezeknek 66 százaléka rendelkezik középfokú, vagy ennél magasabb mező- gazdasági iskolai végzettséggel,— ez viszont jobb az országos átlagnál. A statisztika azonban könnyen félrevezethet, mert a „jobb országos átlag” mögött kedvezőtlen a megoszlás, mert Hevés megye 25 termelőszövetkezetében — -a szövetkezetek' egynegyedében tehát — egyetlen egyetemet vagy főiskolát . végzett szakember sincs, s ezek között három olyan . termelőszövetkezet is tikad, amelj’nek földterülete meghaladja á négyezer holdat: “V1 ‘ 1 A vizsgálat azt is igyekezett kideríteni, mi az oka annak, hogy az elmúlt évelt letagadhatatlan és számszerű fejlődése ellenére sem sikerült Heves megyében minden posztra és minden szinten megfelelő szakembert beállítani, s mi annak, hogy a még 1968-ban elkészített tervezetet is messze „alul” teljesítették a termelőszövetkezetek a szakemberek számát illetően. A népi ellenőrzés munkatársai úgy találták, hogy az okok összetettek, szubjektív és objektív tényezőkre vezethetők vissza. Az egyik ilyen vitathatatlan tényező, hogy a szövetkezetekben dolgozó szakembere!: — bár anyagiakban általában nem állnak rosszul — szociális és kulturális ellátottsága messze kedvezőtlenebb, mint a mezőgazdaság, — vagy az élelmiszer- gazdaság más hasonló beosztásban dolgozó szakembereié. Megnyilvánul ez elsősorban abban, hogy a megye tsz- eiben például mindössze 132 szolgálati lakás található és a krónikus lakáshiány, ez esetlegesen kapott albérletek magas díja és ezeknek az albérleteknek — . zömében — kulturálatlansága már eleve elriasztja a termelő- szövetkezetekhez készülő szakembereket. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szövetkezetek egy jelentős részében meglehetős fenntartással fogadják a kezdő, fiatal, agronómusokat, technikusokat, akiktől vagy azonnali és magas fokú teljesítésit vannak, vagy ellenkezőleg, néha semmit sem, — akkor többé-kevésbé e nem túl szimpatikus kép a mezőgazdasági szakember- ellátásról igazolást is nyer. Itt kívánkozik, nem is zárójeles megemlítésre, hogy a megye termelőszövetkezeteiben még a háromezer főt sem éri el a szakmunkások száma, és ez az adat akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakmunkások mellett a szövetkezetek majd mindegyikében ipari jellegű munkásgárda is van, traktoristák, lakatosok, kőművesek, esztergályosok stb. A legdöntőbb e téren is az — a vizsgálat szerint —, hogy a termelőszövetkezetek nem becsülik meg szakmunkásaikat sem erkölcsiekben. sem anyagiakban, alig, vagy sehogyan sem differenciálnak a szakmunkások és a nem szakemberek között. Kiterjedt a vizsgálat külön is a mezőgazdasági termslő- szövetkezetekben dolgozó Ssívdobbatuís számok között Hálátlan feladat egy előadónak olyan beszámolót tartani, amelyben lépten- nyomon számszerű adatokat kell felsorakoztatni. Az adatok, a számok tömegei néha valahogy elfedik a mögötte meghúzódó embereket és az emberek munkáját. A horti Kossuth Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén Csontos Béla, az ellenőrző bizottság elnöke aprolélcos pontossággal ■ számolt be mindenről, ami a termelőszövetkezeti tagokat érintette. Feltárta a ta■ pásztóit hiányosságokat, mázsákról, holdakról, forintokról beszélt, számokkal bizonyított és érvelt, agitált a még jobb gazdálkodás érdekében. Az ellenőrző bizottság elnökének kezében egymást, váltották e gép• pel sűrűn teleírt papírok, a számfömcgek egyre sokasodták a hallgatóság felett, amikor Csontos Bela, a termelőszövetkezet belső éle * téról szólva a következő- 'het' mondta: „Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy számlálom ascn&uafar-. dult elő, hogy fogatosaink nem vették fel kocsijukra az idős tsz-iagokat akkor sem, ha egy irányba vezetett az útjuk.’’ Egy pillanatra felnézett a papírok közül és ennyit tett hozzá a megírt beszámolóhoz: „Reméljük, hogy erre többé nem lesz példa!” Hosszú évekig fogok emlékezni erre a közgyűlésre. Nemcsak azért, mert az egy tízórás munkanapra jutó átlagkereset egy híján száz forint volt, meri a munkaegység értéke 88 forintot leik ki, s az egy tagra jutó átlagjövedelem 23 ezer forint volt, s hogy egy holdról 210 mázsa paradicsomot talcuri- tottak be, amely világviszonylatban is jelentős eredmény. Azért marad emlékezetes ez a közgyűlés, mert az egyre szorongaióbb versenyben, a felgyorsult tempóban sem feledkeztek meg a horti termelőszövetícezet ben arról, hogy a termelés az emberek érdekében és emberségesen kell, hogy történjen. . . ('eptði/f szakemberek anyagi helyzetére és megállapította, hogy bár ezen a téren jelentősebb probléma nincs, a szakemberek —, ha a járások adottságait figyelem' be véve van is természetes eltérés —, általában, megfelelő dotációban részesülnek a szövetkezet részéről. A probléma inkább ott van, hogy az összes személyi jövedelem és az alapmunkabér aránya a legtöbb esetben kedvezőtlen: az alapmunkabér néha e jövedelem 90 százalékát is meghaladja. Így aztán szinte jelentéktelenné válhat az a személyi jövedelemrész, amely közvetlenül és anyagilag is érdekeltté tenné a vezető beosztású tisztségviselőket a termelési és a gazdálkodási feladatok jobb megoldásában. A sok-sok oldalas és számos más, kevésbé jelentős, de összességében mégis potenciálisan ható tényezőket felsoroló vizsgálati jelentés nagy segítséget adhat Heves megye termelőszövetkezeti mozgalma fejlődéséhez, a szakember-ellátottság megjavításához, ezen keresztül természetszerűleg a termelés mennyiségi és minőségi javulásához is. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata kétségkívül túl mutat egy megye határain. Gynrkó Géza Expert iparcikk készül Márkázott Otven asszony jut keresethez a szövetkezet új üzemágában Juhász Gyuláné a tekercselést végzi. (Kiss Béla felvétele). Hogyan csökkenhet az indokolatlan munkaerő- vándorlás a fiatalok körében ? A KiSZ-kb intéző bizottsága a munkahely- változtatás okairól Ä dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott munkahelyet az elmúlt három esztendő alatt, ez csaknem kétszerese a felnőttek között tapasztalt aránynál: — állapította meg a közelmúltban a KISZ-kib intéző bizottsága. Az ifjú pályakezdők között a munkaerőmozgás érthető módon magasabb, mint a felnőtteknél, a túlzott „vándorkedv” azonban semmiképpen sem indokolt, nem szolgálja séma közösség, sem a fiatalok érdekeit. Különösen nagy -a mozgás a kereskedelemben, az építő- és építőanyagiparban, illetve a segédmunkások és a fiatalok között. Ebben leginkább a vállalatok extern- tív fejlesztési törekvései, a magasabb kereseti igények és lehetőségek, a lakáshoz közelebb eső munkahely és a képességeknek jobban megfelelő munkakör vonzása játszik szerepet. A fiatalok munkaerővándor! évén ak lényeges okai tálát azonosak az egész dolgozó rétegre megállapítottakkal. mutatt»- zik azonban réhár.y eltérés is. így például az általános iskolát végzett, tarauSffiányai- kat nem folytatók: fersttikoz- tatásának neh ttségeit sok esetben alkalmassági problémák is okozzák. Ezek a fiatalok — fizikai fejletlenségük miatt — nem vállalhatnak nagyobb erőkifejtést igénylő segédmunkát, szak- képzettségük ugyanakkor másra alig teszi őket alkalmassá. A közép- és felsőfokú végzettséggel- rendelkező fiatal szakemberek vándorlásának mozgatórúgója gyakran nemcsak az alacsony bér, hanem a képzettségüknek nem megfelelő munkakör. A folyamatos foglalkoztatás és a megfelelő bérezés kedvéért más népgazdasági ágakban helyezkedik el a mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező munkások jelentős része, a mezőgazdasági tech nikusok és szakközépiskolások esetében pedig a képzettségüket gyakran lebecsülő beosztás vezet hasonló kö- vctfceanényeare, .. Az ifjúsági munkaerőmozgás okai között ott vannak a pályaválasztási tanácsadás, a pályairányítás „gyengéi” is: számos tizenéves csak meglehetősen későn ismeri fel, hogy a választott pálya nem megfelelő számára. Laza és időszakos az egyetemre készülő, de fel nem vett fiatalok munkahelyi kötődése, s jelenős hatással van az ifjúsági munkaerőmozgásra a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés és a családalapítás egybeesése, az ezekkel járó számos gond, probléma is. Az intéző bizottság aláhúzta: a KISZ területi és munkahely: szervezeteinek fontos feladata, Itogy állan- dóon figyelemmel kísérjék a fiatalok munkaerőmozgását, eiemeziséík aimak okait. (MTI) Másfél hónappal ezelőtt némi. megrovással írtunk a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet által frissen létesített hajtatóházról. Kifogásoltuk, hogy a milliós nagyságrendű beruházás. kihasználtsága , .njc.es biztosítva, mivel a szőiőöltvány termelése, nevelése csupán az év kis hányadában köti le az épületet. Ez éviben, ismét Markazon jártunk. Mint Halasi János elnök elmondotta, a problémán elgondolkozott a szövetkezet vezetősége, s véleményükkel egyetértésben határozatot hozott a hajtatóház további hasznosítására. Három fővárosi céggel rövid időn belül kapcsolatot létesítettek, kérve a RÁVISZ, Elektrisz és a Ganz Villamossági Művek irányítóit: telepítsenek fióküzemet a faluban. Céljára felajánlották a hajtatóház helyiségeit, valamint vállalták a munkaerő- toborzási. < A fővárosi üzemei: kedvezőnek találtál: az ajánlatot, majd megkötöttél: a szerződést, Ennek értelmében a Mátravölgye Termelőszövetkezet étn 3 millió forint termelési értékben vállalja különböző méretű áramváltók összeszerelését. A fényújságokhoz szükséges áramváLtók mind exportra készülnek, s az .alkatrészek összemunká- . lasabpz. tekercseléséhez szükséges gépekét pár hete le is szállítottál: Markazra. Ötven helybéli asszony, közülük Demeter Ottóné és. Tresó József né kéthetes tanfolyamon is részt vett Gyöngyösön, hogy megkönnyítse a szövetkezet kis melléküzemágának beindulását. A Ganz Villamossági Művek ugyanakkor szakemberét küldte a faluba a gépek beállítása, fogásaik betanítása végett. Szinte újévi ajándékként ipari üzemihez jutott tehát Márkáz, ahol utóbb területkisajátítás miatt igen megnőtt a termelőszövetkezet tagsűrűsége, s Nagyrédére, Lőrincibe, Visontára kellett eljárniuk megélhetésért a tagok egy részének. Egyelőre még csak a próbaüzem folyik, de a szükséges engedélyek beszerzése után megindul a teljes üzem, (m. gy.) AZ 1972. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV [áBurhoiólapgyáfl Xozponti beruházások f 19?2-ig bafejeíödö beruházása* o 1872-n áthúzódó beruházások & 1972‘ben ssídődö betuhéiésok 5 1 Batthyány tér rendűéi» o | 2 Matró K Ny i vonal o 3 Várpalota építés o I 4 Kelenföldi tévliAelíétás ♦ | 5Kaitongép o 6 Csopeli Papírgyár hullórmrertikumuzem o 7 Millenniumi (AV ineqhossiabbitása O 8 Vörösmarty téri Kulturális Kurpordo 9Metró t-D-ivonal o 10 Ikarusz karosszéria ás jjármftjyár o 11 Sémirélwtns Orvostudományt Egyelőm o 12 IV. Házépítő Kombinát ♦ IQVöibs Csilhg Traktorgyár o 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálták ax 1972. január elsején életbe lépő __. kormányzati intézkedések, “ (TERRA)
