Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

Alkötőműhefybett Egy élet a tudományért Tudtam, hogy nem tesz könnyű dolgom, hiszen egy természettudóst, a fizi Ica sze­relmesét kell bemutatnom, akinek életében nem adód­tak látványos szituációk, toli­ra kívánkozó történetek. Mátrai Tibor kandidátus négy évtizeden át kutatta az ismeretlen fizikai jelenségek okát, laboratóriumokba, dol­gozószobájába zárkózva bí­belődött a dilettáns számá­ra hieroglifának tűnő egyen­letekkel. Jegyzeteltem én egyre szor­galmasabban, egyre fogyó reményekkel. Peregtek a sza­vak: relativitáselmélet, opti­kai spektroszkópia, kvantum- mechanika, a merev testek pillanatnyi helyzete... Hogy lesz ebből írás .. .7 Mintha megsejtette volna rosszul leplezett tanácstalan­ságom. Egy jegyzetcsomót nyújtott át — Mindent leírtam mun­kámról, ha valami egyéb ér­dekelne, akkor kérdezz... Hat gonddal formált ol­dal, egy munkásélet frap­páns összegzése.' 'Megragadott mindjárt az mondat: „Személyemről lehetőleg a legkevesebbet. Szakmám egy­szerű munkása vagyok, csak a problémák érdekesek munkámban, s az a néhány szerény eredmény, amit évti­zedek során produkáltam". lőttem a Mértékügyi Intézet­ben, fizikus obszervatorként. Itt precíziós fizikai mérése­ket végeztem. Tíz évig Sze­geden, a Vegyipari Techni­kumban tanítottam. Annak is örültem, hogy ingyen, má­sodállásban dolgozhattam, kutathattam az egyetem fi­zikai tanszékén. — A sikereket azért nem kell túlértékelni; ma egy. magyar fizikus nem alkot­hat világraszóló eredménye­ket. Arra törekedtem, hogy a tudomány által mindmáig hagyott ellentmondásokai megoldani próbáljam, jó ér­zés, hogy sikerült... Idézi Is mindjárt a leg­fontosabb témákat, amelyek nem hagyták nyugodni, s év­tizedeken át kutatásra ösz­tönözték. Ahogy hallgató..' s próbálok kiigazodni a sza­vak mind • áttekinthetetle­nebbnek tűnő dzsungelében; töprengésemből ismét egy jellegzetes mondat zökkent ki. — Csodálatos világ a fizi ka, minden megfejtett rejtély újabbakat szül. Mennyi tit­kot rejt még az atomok vi­lága! Gondold csak el, az em­beri test atommagjaiban egymillió fokos hőmérséklet rejlik, mintegy termoszba zárva. Milyen óriási, haszno­sítható energia. S ha mindezt az emberiség szolgálatába ál­lítjuk. Fizikus számára nem lehet ennél szebb feladat. Arra is fény derül, hogy ezért néha nem is kis áldo- ■ zatot kell hozni. Dr. Mátrai Tibor életpályája ezt kife­jezően érzékelteti. A közép­iskolás • fiatalembert apja és két felvilágosult szellemű ta­nára inspirálta, hogy a fizi­kával foglalkozzék, mindezt úgyszólván észrevétlen tet­ték, a volt diák első lett egy országos tanulmányi verse­nyen. — Akkoriban — 1928-ban — hivatalosan nem sóikra tartották a fizikát, s általá­ban a reáltudományokat. Doktorálnom a szegedi egye­temen kellett, mert erre a budapestin nem volt lehető­ség : nem volt sem atomfizi­kai, sem szerveskérhiai tan­szék, létezett viszont numiz­matikai és heraldikai. A fi­zikusi pálya sem kínált anyagi biztonságot, örültem, hogy az Állatorvosi Főisko­lán. az orvosfizikai tanszé­tánárseeédi álláshoz ]u Később bat évet töl Jelenlegi alkotóműhelyé­ben, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola fizikai tanszékének kutatószobái­ban kalauzol, bemutatja a műszerek sokszínű, bonyolult világát, Idézve Közben negy­ven év ’emlékezetes pillana­tait. — Nem látványos munka a mienk, de egész embert Igé­nyel, s megajándékoz az al­kotás semmivel sem pótol­ható örömével. Ha az embert megfogta egy problé­ma, akkor nem hagyja nyu­godni, zaklatja, üldözi, kísé­ri. Ilyenkor aztán nem szá­mit az idő. Egyik kutatási eredményemre 17 évet kellett áldoznom. Egy olyan egyen­letet állítottam fel, amely korábban megoldhatatlan­nak látszó dilemmát oldott fel. Jól emlékszem arra a napra is: 1965. december 23-a volt. Akkor Bulgáriába mentem egy fizikuskongresz- szusra, feszített a közlés^ vágy, el szerettem volna mondani, hogy tizenhét év után sikerült. Mégis győzött a jözanság: meggyőztem ma­gam, hogy ha tudtam majd két évtizedet várni, akkor áldozhatok még egy-két évet arra, hogy formába Öntsem az eredményt így is lett Előkerül a fizikái tanszék vendégkönyve. Mátrai Tibor eredményeihez Nobel-díjas fizikusok gratuláltak. Louis de Broglie, a Franciá Tudo­mányos Akadémia örökös titkára, akit a fizika fejedel­mének is titulálnak, több le­vélben méltatta az egri tudós eredményeit, s biztatta kuta­tásra. S emellett még mennyi másra futotta szűkös idejé­ből! Tanulmányokat köny­vet írt és ír, a nemzetközi tudományos berkekben neves atomfizikusként tartják szá­mon. Munkatársa volt a ter­mészettudományi lexikonnak Ám a kör még ezzel sem zárul! Egerbe kerülve arra töreke­dett, hogy alkotóműhelyt te­remtsen maga körül, munka­társaiból agilis kutatógárdát toborzott. Nap mint nap di­ákjai elé áll, s beszél a fizi­ka rejtelmeiről, azzal a te­remtő indulattal, hogy jó fi­zikatanárokat neveljen. — Elsősorban fizikusnak vallom magam, s csak má­sodsorban tanárnak. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy lebecsülném az oktatómun­kát, csupán azt, hogy nem tudok úgy diákjaim elé áll­ni, hogy ne dolgoztam volna valamilyen vitás kérdés meg­fejtésén. Ha nem így lenne, úgy érzem: semmit sem tu­dok. Régebben akadtak olyan művelődésügyi vezetők, akik helytelenítették ezt, az idő azonban engem igazolt. Hatvankét éves, s ma sem gondol a pihenésre, újabb tudományos problémáik meg­oldása foglalkoztatja. A sok. az idegölő munka • ellen szer­vezete féllázadt, másfél év­vel ezelőtt figyelmeztetett a szívinfarktus. Mégis mihelyt felépült, újra kezdte mind az oktatást, mind a kutató­munkát: — Olyan szenvedély ez, mint a kábítószer-élvezet. Aki egyszer belekóstolt, éle­te fogytáig nem képes meg­tagadni... Pécsi István Termékek a minőség méKegén A VÁSÁRLÓ bemegy a boltba és — első látásra vagy hosszas válogatás után — ta­lál egy pár cipőt, amely ép­pen Jó neki, tetszik is, mo­dern vonalai ellen sincs ki­fogása, megveszi tehát és ha­zaviszi. Kétszer-háromszor felveszi, s akkor derül ki, hogy a talpa hamar leválik, a felsőrészről lepattogzik a festék, vagy valami más, a boltban nem látott hibája van. Becsomagolja az új hol­mit, s visszaviszi a boltba. A boltvezető pedig — első szó­ra vagy hosszadalmas vita után — kicseréli a cipőt egy másik párra, esetleg vissza­adja a vételárat. Néha úgy tűnik: a jó vagy rossz vá­sárlás csupán a szerencsén múlik. Arról, hogy mégse legyen így, a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet gondos­kodik. Csupán egyetlen adat; 1971 második negyedévében több mint 500 esetben tiltot­ta meg vagy kötötte a vásár­lók érdekeinek védelmét biz­tosító feltételekhez a KERMI az "általa kifogásolt árucik­kek forgalomba hozatalát. Intézkedésére ki kellett von­ni a forgalomból — például — egyes zománc- és olajfes­tékeket, cipőkrémeket, ke­rékpár gumiabroncs-tömlőket és más cikkeket. (S ha már bevezetőben a cipők hibáiról esett szó, érdemes még egy számot idézni: a második és harmadik negyedévben ösz- szesen 3734 reklamáció érke­zett az intézethez a lakosság­tól a lábbelik minősége mi­att, s ezeknek a kifogásoknak 68 százaléka alaposnak bizo­nyult.) Az új termékek minőségé­ről sok szó esik manapság. Kétségtelen, hogy ma már majdnem mindent lehet kap­ni a boltokban, s ez ered­mény, még a néhány év előt­ti helyzettel összehasonlítva is. Az egyes cikkfajtákon be­lül is mind nagyobb a vá- ' laszták, s még sokkal na- T gyobb lehetne, ha a gyártv l és az importáló cégek na- f gyobb súlyt helyeznének a minőségre. Ismét egy jellem­ző szám; a KERMI Í971 har­madik negyedévében külön­féle cikkcsoportok 608 termé­két vizsgálta meg, s ezek kö­zül csak 51 százalékot talált olyan minőségűnek, hogy minden változtatás, javítás nélkül forgalomba kerülhes­sen. Mi tagadás: ez az arány igen alacsony. S HOGY A minőségileg ki­fogásolható cikkek piacra ho­zatala nem csupán egyes ha­zai, a más módon is nagyobb haszonra törekvő vállalatok­nál tapasztalható, arra Ismét a KERMI szolgáltatott bizo­nyítékokat. Forgalomba ho­zatalra alkalmatlannak mi­nősített — például — angol kártolt szövetet, belga női esernyőt, csehszlovák bútoro­kat, holland gyapjúszövetet, iráni olajkályhát, japán zseb­rádiót, olasz laminált mű­szőrméket, svéd narancslét stb. A vizsgálatok és a szigorú ellenőrzések jelentősen hoz- zájáriűnak ahhoz, hogy egyre több olyan cikk kapható a boltokban, amelyek a legké­nyesebb ízlést is kielégítik. A lista hosszú, hiszen a KER­MI vizsgálatai mindenféle árucikkre kiterjednek, a mo­sószerektől a gépkocsikig, a péksüteménytől a televíziós készülékig. Így például 1971 első negyedében az Uni-Bio és a Bio-Ultra mosószereket, a Rodur nevű, víz nélküli kéztisztítót, a Trinát zománc­festéket és a Duracell nevű munkaruha-anyagot találta —- a többi között — kitűnő minőségűnek és forgalomba hozatalra ajánlhatónak a KERMI. A második negyed­évben a „700 éves Győr” ne­vű teasüteményt, a „Körösi sertésrizotto” nevű ételkon- zervet, a feketerlbizLi ivóiét és a Bankett pipadohányt. Ugyanekkor sorolta fel a jó minőségű termékek között a színes televízió-vevőkészülé­ket, amely Videcolor néven kerül forgalomba és a javí­tott kiadású 150 K típusú hűtőszekrényt A harmadik negyedév legjobbnak ítélt termékei között szerepel a selyp! cukorliszt, a polipack csomagolású félzsíros fo­gyasztási tej, néhány új bőr­ápoló szer — és az S 140 tí­pusú abszorpcióé hűtőgép, K értékelés szavaival: „az 'első olyan hazai gyártmányú ké­szülék, amely a háromcsilla­gos mélyhűtőkkel szembeni követelményeket kielégíti”. A boltokban kapható sóik ezer Cikk, a bővülő áruválaszték láttán lassanként talán rossz emlék marad csupán az „eszi, nem eszi” időszak, amikor a vásárló sokszor Őrült, ha „valami hasonlót” kapott, s nem feltétlenül ragaszkodott ánnak megvásárlásához, ami­ért bement a boltba. Ma már sok minden van a polcokon, de az sem mindegy, hogy milyen minőségben, örven­detes, hogy egyre több keres­kedelmi vállalat is észreveszi a helyzet ilyen változását, a forgalomba került .vagy ke­rülő cikkekre ellenőrző vizs­gálatot kér a KERMI-től. A VÁSÁRLÓ — termék szetesen — a lehető legjobb árut kívánja megkapni a pénzéért, a magasabb árat is hajlandó megfizetni, ha biz­tos abban, hogy az árral együtt a minőségi mérce is emelkedett. Ha egy boltba sokszor hoznak vissza ott vá­sárolt árut, az megárthat a bolt jó hírének, s ha egy gyár termékei ellen gyako­riak a reklamációk, az előbb- utóbb feltétlenül a gyár hi­telének a rovására megy. Nemcsak a vásárló érdeke tehát, hogy jobb legyen az áruk minősége! A KERMI vizsgálatai sok hiba meg­szűntetésében segítettek és segítenek, de a legtöbbet mégis a munkapadoknál és a tervezőasztaloknál — nő meg a kalkulációs irodákban — lehet és kell tenni a jobb minőség érdekében. . V. E. KÖZLEMÉNY Megyénk a hazai sajtóban 197.73 EGRI KÉPESLAP Autó-Motor, 1971. dec. 6. Eger városa országszerte közismert. Sokáig csak tör­ténelmi múltjáról, váráról, jó borairól, zegzugos utcáiról ismerték. ' Ma már azonban ipari létesítményei, új lakó­telepei is vonzzák az érdek­lődőket. Akik még nem lát­ták Egert, azok részére a lap néhány képet mutat be. Ezeken láthatók a város új­jáépített utcái, a VILATI egy részlete, s az Eger Szál­lóval szemközti lakóépület földszintjén berendezett Autóker-szaküzlet Mátyás István; BARK ÓCSKIALUTÁS EGERBEN Népművelés, 1971. december A Heves megyei Művelő­dési Központ elég gyakran rendez külöféle kiállításokat. 1971. november 2. és 14-e között nemzetközi jellegű, barkácskiállítást rendezett. A kiállításon főleg magyar vo­natkozású anyagot láthattak az érdeklődők. A Népműve­lés cikkírója a kiállítás érde­kességeiről ad számot. Név szerint említi a felnémeti Hüse Jó2sef és Nagy Gábor kovácsoltvas tárgvait, a ngytályat Hyrczeg Mátyás, a tamaméral Dobi Jenő és a tamazssdányi Dobi József fafaragásait. "A szerző meg­állapítja, hogy ez a Kiamtás & barkácsolás bíztató fej­lődését mutatja. Pusztai Ferenc: OPTIMISTA EMBEREK KÖZÖTT VISONTÁN. FARADSÁGGAL, KÜSZKÖDÉSSEL TELJESÍTIK Népszava, 1971. december 4. A Visontai Gagarin Hő­erőmű az ország egyik leg­nagyobb beruházása. Teljes felépítése óriási kiadások­kal jár, de óriási lesz a je­lentősége is, teljes elkészülte után. Már most is villamos energiát ad az országnak. Az építkezés sok gonddal jár. Ezekről olvashatunk a cikkben. 1972. november 30. helyett, szeptember elsején szeretnének átadni egy újabb 200 megawattos egységet. Ehhez azonban nem lesz ele­gendő szén. Ugyanis 5,2 mil­lió tonna szénre volna szük­ség, a bánya pedig 4,5 mil­lió tonnát tud adni. Erre valami megoldást kell talál­ni. A dolgozók a nehézségek ellenére optimisták. Tervüket fáradsággal, küszködéssel, de teljesítik. I Re<e1 Endre: EGRI CSILLAGOK Csongrdd megyei Hírlap, 1971. december 18. Számtalan gyermek kedves olvasmánya hazánkban Gár­dony! Géza halhatatlan re génye, az Egri csillagok. Aki a regényt olvasta, annak titkos vágya, hogy egyszer az egri várat is láthassa. Mielőtt azonban a várat va­laki megláthatná, szeretne olvasni is róla. A lap Paj­tás-híradó rovatában a cikk szerzője ezt az igény akar­ja kielégíteni. Rövid ismerte­tést ad a vár múltjáról, je­lenlegi feltárásáról. írását két fotóval teszi szemlélete sebbé. Sárff Rózsi: ERKÖLCSI M''"-RE.C''ÜLÉS HEVES MEGYÉBEN Egészségügyi Dolgozó, 1971. december 1. Október végén Hatvanban zajlottak le a Heves megyei orvosnapok. A rendezvénye­ken nagyszerű szakmai elő adások hangzottak el. Azon ban nemcsak ebben van az orvosnapok jelentősége. Sár­ii Rózsi szerint — ami igaz Is — az emberek Igénylik az erkölcsi megbecsülést Is A rendezvények hagulatából az elhangzott előadásokból az csendült ki, hogy Heves megyében a középfokú egész­ségügyi dolgozók az egész ségügyi. párt-, a tanácsi ve­zetők és a megye orvosa részéről megkapják a kellő ' v.r-i megbecsülést. Szeeskó Kárvlj A Heves megyei Rendőr­főkapitányság közlekedés- rendészeti osztálya értesíti azokat a gépjárművezetőket, akiknek még „Gépjárműve­zetői igazolvány” (szürke, vagy barna fedőlapú) van a birtokukban —, hogy az csak 1972. december 31-ig érvényes. Az új mintájú „Vezetői engedélyiekre történő ki­cserélést — a gépjárműveze­tők érdekében — az alábbi helyeken és időpontban fog­juk elvégezni. 1. Hatvani rendőrkapitánysá­gon: 1972. január 24-én, 26-án és február 2-án, 3-án. 2. Gyöngyösi köilckeuési alosz­tály: (Bartók Béla u. 20. sz.) 1372r február 7-én, 9-én, 10-én, 14-én, 16-án, 17-én és 21-én. 3. Hevesi járási rendőrkapi­tányságon: 1972. február 23-án, 24-én, 28-án és március 1-én, 2- án. 4. Füzesabonyi járási rendflr- ka.ítányságon: 1972. március 6- án, 8-án, 9-én. 5. Pétervásárán, a körzeti megbízott Irodájában: 1972. már­cius 13-án, 15-én, 16-án. Január 24-től, március 17- ig Egerben, a közlekedés­rendészeti osztályon (Kos­suth u. 2. sz.) vezetői enge­dély kiadás, illetve csera csak kedden délelőtt és pén­teken történhet. Március 17-től a közleke­dési osztályon minden hét­főn, kedden, szerdán, 8.30-—. 12 óráig, míg pénteken 8.33 —17 óráig cseréljük, illetve adjuk ki a vezetői engedé­lyeket. Az új rhintájú vezetői en­gedély cseréjéhez, illetve ki­adásához 1 db 3,5x4,5 mm-es fényképet és 20 forintos ok­mánybélyeget kell hozni. Csak orvosilag érvényes gépjárművezetői igazolványt cserélhetünk ki a Heves me­gyében állandó bejelentett lakással rendelkezők részé­re. Az 1—5. pontban felsorolt helyeken a közigazgatási ha­tárokat nem kell figyelembe venni. Mindenki ott kérheti a cserét, ahol az részére leg­kedvezőbb. Heves megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedésrendé­szeti osztálya 1972. szeptember Lével vállalatunk Ipari tanulókat iskoláz be i i g kiképezi őket az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadlózó és műanyagburköló, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, Üvegező, épületasztalos, központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkő- készítő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés és teljes ellátás. Bejárásra felveszünk: szobafestő és mázoló (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat. Jelentkezés; 1972. február 28-lg. a 43. számú ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLAT AT SZAKOKTATÄSI CSOPORTJÁNÁL, BUDAPEST. XI„ Dombóvári út 19.

Next

/
Thumbnails
Contents