Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-12 / 293. szám
Tanulás, játék, szórakozás Délután a kollégiumban Egerben, a Benin út jobb oldalán modem vonalú, emeletet: épület emelkedik. A várót egyik új ékessége, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. — Szeptemberben, a tanévnyitóra készült él — mondja kalauzunk, Czeglédi László igazgató, — akkor adta át a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat valamennyiünk megelégedésénagyvismyői Szabó Sándor a legbátrabb, ö az osztály KISZ-titkára. —_ Nagyon szeretünk itt lenni — meséli. — Tavaly a szomszédos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet’ egyik régi, megkopott épületében laktunk, elég rossz körülmények között. Az új kollégiummal össze sem lehet hasonlítani. Itt mindéKészül a dekoráció a KISZ-kongresszusi kiállításra. (Foto: Kiss Béla) ne a korszerű, szép kivitelű épületet. Az iskolát hosszú, zárt folyosó köti összes kodlégium- maL A folyosó két oldalán ízlésesen berendezett klubszobák, könyvtár, rádió és televízió biztosítja a tanulók szórakozását, kikapcsolódását A folyosóról nyílik a tágas étterem is, melynek falát és mennyezetét egymás mellé illesztett, lakkozott falécek borítják. Itt reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak a fiatalok. ' ' A kollégium jelenleg kö- feei háromszáz fiatalnak biztosít otthont Szőlész-borász, Zöldség- és gyümölcskertész, dísznövénytermesztő és sütőipari szakmunkástanulók laknak itt. Az első, második és harmadik emeleten vannak a hálőszobák. A folyosókon, amerre csak járunk, mindenütt cserepes virágok, az ablakokon függönyök teszik hangulatossá a kivilágított épület belsejét. Benyitunk az egyik első emeleti szobába. A szemközti ablakon szép panoráma tárul elénk. Jól látni az Egedet és a Várhegyet, valamint a közeli Hadnagy utcai lakótelep tóronyházait Négy egymás mögött elhelyezett heverő, beépített szekrényeit,, a falakon képek .és polcok, a linóleumpadlón szőnyegek., A sarokban fo- lyósmosdo. Négy kislány lakik itt, de közülük most icsak az egyik van a szobában. Könyv fődé hajolva találjuk. — Nehéz a kémia, sok az egyenlet, — mondja Gonda Erzsébet — kissé szomorká• san. Ezeket tanulom már egy óraja. v ,A hosszú hajú szőke kislány Mezőtúrról jött Egerbe i és dísznövénytermesztést tanul. — Már negyedik hónapja itt lakunk az új kollégiumban, amely kényelmes körülményeket biztosít a tanulásra és a szórakozásra. — Milyen kollégiumi rendezvényeik vannak? — Szinte a hét minden napján rendezünk valamit. Elsősorban sajtófoglalkozásokat az aktuális külpolitikai és belpolitikai eseményekről, azután ismeretterjesztő előadásokat is tartunk.- — Legutóbb milyen isme- retterjesztő előadáson vett részt? — Ahol. a serdülőkori kozmetikáról beszélgettünk. — Mivel tölti szabad idejét? Mosolyog. — A legszívesebben verseket olvasok, Balassi Bálint a kedvencem. nünfc megvan, maximális kényelem, a tanuláson kívül sportolási és szórakozási lehetőség is. — Mit sportol? — Focizni és asztaliteniszezni szeretek. — Ügy hallottuk, hogyko- rábbass esztergályostanuló volt! — Igen, de az nem ment, a fémek helyett inkább a kenyeret választottam. — Mi a legszebb a sütőipari munkában? ' — Az a tudat, hogy egy város, vagy egy község lakóit mi látjuk él kenyérrel, kiflivel, zsemlével. Nagy felelősséget jelent ez, azután lelkiismeretes munkát, hogy jó legyen a dagasztás, a minőség. A földszinti klubteremben, az egyik asztal mellett kivágott újságcikkeket, fényképeket ragaszt széles karton Lapra egy rövid szőke hajú kislány. — A KISZ VIII. bangresz- szusa tiszteletére kiállítást rendezünk — mutat a tablókra Murányi Róza, — bemutatjuk iskolánk KISZ- szervezetét és eddigi eredményeinket. Rózsika másodéves, dís2- növénykertész-tanuló. A szakiskola KISZ-titkára és szeptember óta a kollégium diákönkormányzati tanácsának elnöke is. ■— Mit jelent itt a diákönkormányzat? Magabiztosan válaszol. — Az iskolai demokrácia elmélyítésében nagyon jelentős. Havonta értékeljük a kollégiumi közösség tanulmányi eredményét, a végzett társadalmi munkát, a sportteljesítményeket és a kulturális tevékenységet. Az eredményeket pedig minden emeleti folyosón kifüggesztjük a faliújságra, ahol mindenki látja, hogy mit, hol kell javítani. Így a tamulótársak még jobban segítik, ösztönzik egymást a kedvezőbb eredmények elérésére. Csak pár őrát töltöttünk az Egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet új kollégiumában, de ez idő alatt is meggyőződtünk arról, hogy mind a tanulásban, mind a szórakozásban kedvező feltételeket biztosítanak a fiataloknak. Érdemes tehát ide jelentkezni... Mentesz Károly Rokonlátogatáson hí. Halászok között AZT KÉRDEZTÜK barátaink, akarunk-e találkozni a múlttal? A Gsud-tó egyik szigetéri, a Határ-szigeten él egy, kis népcsoport, amely kivételesen, híven, megőrizte az ősök szokásait. Az orosz ősökét. A Határ-sziget évezredeken át lakatlan volt. A Bej- pusz vize hol elöntötte, hol náddal takarta be, hol kimosta a bamásfekete tőzeget És egyszer — talán 400 éve —, rátaláltak az orosz szegénylegények, a cár! csendőrség elől menekülő elítéltek. A szökevények, a „raszkolnyikok” megtelepedtek. A keleti, az orosz part félé nem hajózhattak,, inkább a távolabbi, a nyugati, az észt partra. Innen nősültek, így keveredtek az észtekkel, de híven őrizték az orosz szokásokat. Csud, vagy aíiogyan itt nevezik, Pejpusz-tó a magyar tengernél éppen hatszor nagyobb; 3600 négyzetkilométer területű. Átlagos mélysége 4—7 méter, a déli teknő- ben valamivel mélyebb. A Csud-tó déli teknőjében hajóztunk motorosunkkal, Űticélunk a Határ-sziget. Valóban határ: az Észt ás az Orosz Köztársaság határa. A szigetet körbe ölelő nád- tengerben nehezen találtuk meg a csatorna bejáratát. Mesterséges csatorna, meredek tőzegfal között vezet a sziget belsejébe — a kikötőhöz, a halraktárthoz, az olajtartályokhoz, ahol a motorcsónakok tankolnak — a két falu közé. Mert a Határ-szigeten két falu közössége él: Piiri & Saare a faluk neve. Valamikor — a század elején —, még 150 faházból állt egy- egy község, most összesen ha 120 házat számlálnak együttesen. Még 1924-ben tűzvész pusztította el a többit. A kikötőből gyalogoltunk a faluba, egy kisfiú, szaladt elénk. Tízéves forma és mint kéElég-e csupán fő gazdának lenni? m. másodéves sütőipari szakmunkástanulók közül, a Az elmúlt évtizedben — hasonlóan az országos képhez — hatalmas változások zajlottak le megyénk mezőgazdaságában. Kialakul- ■ tak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, ma már kellő nagyságúak az üzemi méretek, modem gépek és eszközök segítik a termelést. Egyes ágazatokban ‘erőteljesen kibontakozik az iparszerű termelés, mint. például a sertéstenyésztésnél. Felvetődik a kérdés, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kellő mértékben változott-e a termelőszövetkezetek vezetőinek szemlélete, elég-e manapság, ha csupán jó gazda valaki? A kérdésre nem könnyű válaszolni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti "vezetők jelentős része megfelel a ■ mai kor követelményeinek, azonban az is tény, hogy nagyon sokszor hatnak még ma is olyan szemléleti maradványok, amelyek nemhogy segítenék. de egyenesen gátolják a fejlődést. A közelmúltban például a hevesi járás gazdasági vezetőinek aktívaértekezletén a gabonatermesztésről is szó esett. A járás adottságai nagyjából közepesnek mondhatók, s mégis, a gabonatermesztés átlagai elég gyengék. Az okok elemzése során felszínre került, hogy akadnak például olyan ffazdasá- gok, amelyek néhány éve nem vásároltak gabonavető- magvat. hanem a saját termésükből vetettek. Felesleges bizonyítani, hogy az ilyen takarékoskodás milyen kedvezőtlen eredményeket szül. Ez á példa is bizonyítja, hogy néhány gazdaságban a vezetők — a nagyüzemi szemlélet hiányában — éppen azokkal az anyagokkal, eszközökkel takarékoskodnak, melyekkel elősegíthetnék a nagyobb hozamokat, S ezáltal természetesen a nagyobb bevételt. Sajnos, sorolhatnánk (tovább a példákat — nerii egyeseiben történt már meg az is, hogy a termelőszövetkezetek éppen a takarékosságra hivatkozva lemondták műtrágya-megrendeléseiket. Az elmúlt években nagyon sokszor esett szó a közgazdasági szemléletről. Valóban, ma már alig lehetséges jól gazdálkodni anélkül, hogy a vezetők ne számolnák: mit és hogyan érdemes termelni. Mégis, azt lehet elmondani, hogy“ a gazdaságok jelentős részéiben még ma sem folynak olyan elemző számítások, * amelyek még biztonságosabbá, hatékonyabbá tennék a gazdálkodást. Számításokat természetesen mindenhol végeznek, csak sajnos, nem biztos, hogy ezek a számítások a valóságot- hűen tükrözik. Jelenleg megyénk termelő- szövetkezeteiben alig-álig akad képzett üzemgazdász. Nem csupán azért, mert kevés akad belőlük, hanem azért is, mert nem }s nagyon igénylik a munkájukat. Volt már olyan eset, hogy az üzemgazdászt egy idő után más beosztásba helyezték, mondván, hogy ott haszonosabb munkát végez. Nem szülcséges azt sem bizonyítani, hogy ahol az alapvető közgazdasági elemzésekre sem fordítanak kellő t gondot, ott aligha képzelhető el magas szintű gazdálkodás. A termelőszövetkezeti vezetők sokszor hivatkoznak arra. hogy azért vannak nehéz helyzetben, mert kévé? az anyagi erő, nem szívesen végez a tagság nehéz fizikai munkát, kevés a jó gép, nem ösztönöznek kellőképpen a szabályozók. Bizonyára sok igazság van ebben. De az is biztos, hogy ném minden esetben lehet a fenti okokkal magyarázná a gyengébb eredményeket. A megalapozottság nélküli beruházások, a helytelen műtrágya-felhasználás, az elemzések hiánya — elsősorban nem anyagi jellegű kérdés. Mint ahogy az sem, hogy az idén nyáron például a termelőszövetkezeti öntözőbereride- zéseket álig-alig használták. Nem vitás, hogy az anyagi lehetőségek, a közgazda- sági környezet behatárolja a gazdálkodást. Akármilyen jő és képzett vezető is legyen valaki, nem tud csodákat csinálni, ha nincsenek meg a kellő feltételek. De az is biztos, hogy ma már egy szövetkezeti vezetőnek nem elég csupán a hagyományosan értelmezett jó gazdának lennie. Nem elég, ha mindennap kijár • a határba, mindent aprólékosan ellenőriz. Mindez hiába, sőt azt is mondhatnánk, hogy fe- lesléges, ha nincs korszerű nagyüzemi szemlélete, nem látja át az egész gazdaságot, nem ismeri a modem technikát. Lassan a végéhez közeledik az év, a szövetkezetek a zárszámadásra készülnék. Nem titok, hogy megyénk néhány gazdasága nehéz helyzetben van, pénzügyi nehézségekkel küzd. A felmérések maidnem mindenhol arra utalnak, hogy az objektív okok mellett sok szubjektív elem is közrejátszott a gyengébb eredmények kialakulásában. Mindez azt bizonyítja, hogy a vezetőknek korszerű szemléletet szükséges kialakítaniuk, mert a helytelen szemléleti maradványok végső soron forintokban jelentkeznek. Kaposi Levente sőbb ssaegtudtuk, Jurijnak hívták. — Anyukáin azért küldött, hogy keressem meg az idegeneket a szigeten és vigyem hozzánk. így kerültünk Vaszilij Tromiimovics Kobülkin lakásába. Belépő, előszoba, jobbra nyílik a nagyszoba, balra az istálló. Vaszildj Tromiimovics valóságos fogadást adott magyar vendégei tiszteletére. Igazi orosz fogadást. De még így sem pontos: ó-orosz fogadást, ó-szlávot. % Orosz szokás szerint teát ittunk először. Szamovárban főzték. Szánkba vettük a cukrot, úgy szűrtük át rajta a teát. Nem akármilyen cukor volt. Maguk főzik a teához. Kissé barnás, égetett ízű, tejjel vegyített. Tányérban szikkadt, darabokra tört. így teázás közben beszélgetni, ez is az ősök szokása. HALLAL KÍNÁLTAK a tea után; szálka nélküli, főtt hallal. „Most fogtuk — biztattak bennünket; reggel még a Pejpuszban úszkáltak!” Aztán füstölt, majd sózott, olajban párolt hal következett és végül sajnálkozás, hogy nem tudtuk valamennyit, amúgy magyarosam végigkóstolmi. A halhoz vízben főtt, egészben, tálalt burgonya. Eiz így szokás. És fekete kenyér. Rozskenyér, kellemes ízű, vékonyra szeletelt A Határ-sziget halászok lakóhelye. A parton, van a Lenin Kolhoz, annak egyik üzemegysége a sziget, és az üzemegység vezetője Vaszilij Tromf imovics, vendéglátó gazdánk. A szamovárban villany forralta a vizet A szobában, ahol ültünk, rekamié, nagy és kényelmes fotelek, a legújabb típusú televíziókészülék, áramerősség-szabályozóval (gyakori az ingadozás, a tó medrében, víz alatti kábelen jön. ide az áram a hat kilométerre levő, keleti partról.) Rendszerese® közlekedik Tartu és a Hatá*«sziget között a „Rakéta”, a szárnyashajó. Naponta hozza a postát, az élelmiszert. Ha „beáll” a Csud-tó vize, akkor repülőgép jár. Hetenként kétszer száll le a 12 személyes gép a szigetre. Csupán akkora sima terepet találták a mocsaras szigetem, amenysyi éppen elegendő a lessál láshoz. Küzdelmes az élet a szigeten még ma is. Amikor az idő engedi, a csónakok ingajáratban, közlekednek a Nagy Föld és a sziget között. A partról hozzák a tűzifát. Két méter magasra is felrakják a hatalmas hasábokat. A fatüzelésű kandallók télen azután mohán falják a ropogva égő fát. Közlekedési eszközük a kerékpár, traktor (egy van a szigetem), meg a tűzoltóautó. Különben gyalogszerrel róják á mély, süppedős talajú utakat. Utak? Mikor, merre engedi az embert a szél, a víz, a torzsok között alattomosan meglapuló mocsár. Jó néhányan. megtartották őseik vallását is. Nem a pravoszlávot (ilyen, is van.), de az ó-szlávot. Papjuk, KiriS Alekszejevics Szmimov, ho6Z- szú szaíkállat visel (mint valamennyi ó-szláv hitű a szigeten) és hosszú, tógasaarű kabátot. Meghajol felénk: „Mivel lehetek á szolgálatukra?” Ezzel a mozdulattal szól az istenéhez is. Aztán bevezet a templomba. Tudja, hogy „pogányok” vagyunk, ezért előre megy és szót vált a „magasságossal”, valószínűleg az érdekünkben. Az ikonok nagyon értékesek. Több száz éves, nem fakuló festékkel festett képek. Mutatja a bibliáját Iniciálás, ó-szláv írás. Titokzatos jelek a szöveg alatt: a kotta, ahogyan a szöveget énekelni kélL Ezt már csak ő érti messze a vidéken. Az ó-hitűek, a pravoszlávok és a lutheránusok külön temetkeznek, külön templomot emeltek, de egy vízből, a Pejpuszból élnek valameny- nyien. A kikötőben feltámadt & szél. Most kellemes, de télen bizony csípős. Alaposam kipirulhatnak a Piiri-i, Saa- re-i emberek, mire a jég hátán kiérnek a partra, a Nagy Földre, hogy bevásároljanak... így élnek, évszázadok óta, de egyre kevesebben. A fiatalok felülnek a „Rakétára” és csak vakációra jönnek meg. CSALÁDOT már a Nagy Földöm alapítanak. Csaba—Gáidonyi (VÉGE) „Heves megye Tanácsánál) Közlönye” a megyei tanács végrehajtó bizottságának hivatalos lapja havonként jelenik meg és tartalmazza a megyei tanács rendeletéit és határozatait, <a végrehajtó bizottság széles, körű nyilvánosságot igénylő rendelkezéseit, A Közlönyt a nem tanácsi szervek, vállalatok, intézmények és állampolgárok is megrendelhetik, .élőfizetéses rendszerben, évi 60 forint előfizetési dij ellenében. Az előfizetésre vonatkozó igényt a megyei tanács vb titkárság szervezési osztályához (Éger, Kossuth Lajog u„ 9 sz.) kell bejelentem. Az 1971. december 20-lg beérkező megrendelések esetében a kiküldött befizetési lapon történő előfizetés ntán a Közlönyt 1972. januártól, az előfizetők rendszeresen megkap ják.
