Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Külpolitikai összefoglaló így látta a hetet kommentátorunk, Béli Ervin: AZ INDIÁBA LÁTOGATÓ, «kármennyire is szűkében volt az időnek, egy prog­ramszem pontot nem mu­laszthatott el: az agrai Tadzs Mahal meglátogatását. A colt kupolás márványcsoda különösen telihold idején nyújt “ páratlan látványt, a mogul uralkodók épületre- meke sokszorosan tükröző­dik a mesterséges meden­cék vizében. A hét elején jutazsákokkal fedték le a márványt, s elrendelték a teljes elsötétítést Az elővi­gyázatosság nem volt hiába­való, a pakisztáni légierő eddig három támadást inté­zett Ágra ellen. India és Pakisztán hábo­rúja második hetébe lépett b ma már nagyjából hiteles képet tudunk adni a hadi- helyzeról. Kelet-Pakisztán­ban az indiai csapatok igen gyorsan nyomulnak előre, szemmellátható céljuk Dac- cának, a fővárosnak bevéte­le. A bengál lakosság min­denütt felszabadítóként kö­szönti az indiaiakat akik együttm üködnek a Műk ti Bahinivel, a hatvanezerre becsült gerillasereggel. Már­is megkezdődött a menekül­tek visszaáramlása s a ked­vező hangulatot tovább fo­kozta az indiai döntés, amely- lyel elismerték a független Bangla Desh kormányát. Ny ugat-Pakisztán oldalán, főként északon Kashmir és Jammu térségében, az indiai csapatok kényszerültek bizo­nyos visszavonulásra. A pa­kisztáni hadsereg nagy erő­ket összpontosított és heve­sen támad, hogy visszavág­jon a másik részen elszen­vedett vereségekért. Ezek az ellenségeskedések hosszú ideig is eltarthatnak, ami természetesen mindkét fél számára áldozatokat és vesz­teségeket jelent. EZÉRT KÍSÉRTE különle- leges figyelőm a világszer­vezet próbálkozásait, az ENSZ ezúttal azonban nem állt feladata magaslatán. A Biztonsági Tanácsban ját­szódott le az első forduló, ahol már élesen kirajzolód­hattak az ellentétek. Az ame­rikaiak .abszolút semleges­séget” hirdettek, s ennek jegyében a békebíró tógáját öltötték fél, tűzszünetet kö­vetelve. Csakhogy a „semle­gességet” Pakisztán javára tanúsították, könnyedén el­tekintettek ugyanis a vál­ság okainak feltárásától, a tízmillió menekült ügyétől. A kínaiak ugyan nem he­lyezkedtek „semleges” állás­pontra, hanem nyíltan Pa­kisztánt pártolják, mégis el­fogadhatónak találták az amerikai tervet. Így tehát amerikai—kinai összjáték alakulhatott ki. London és Párizs tartózkodott a szava­zástól. míg a Szovjetunió a vérontás befejezését követel­te. de ezt összekapcsolta a szükséges politikai rende­zéssel, a menekültek problé­máinak megoldásával. Egy meghatározhatatlan, ködös tűzszünet alighanem az in­gatag közel-keleti fegyver- nyugvásnál is kevesebb szi­lárdulót mutatna. A BT-ülés eredménytelen­sége után a közgyűlés elé vitték a viszályt, amely nyolcórás, nonstop vita után elfogadta a Washington és Peking által is támogatott Argentin javaslatot. Köztu­domásúlag a közgyűlési ha­tározatok nem kötelező érvé­nyűek — ind’a, a Szovjet­unió, hazánk és más orszá­gok egyénként ellene is sza­vaztak —, így az »ENSZ-dön- • tésnek nem lehet gyakorlati eredménye, viszont rontotta a politikai légkört. (Közben a Fehér .Házat olyan heves bí­rálatok érték, hogy Washing­tonban némileg visszakoznak, már nem nevezik „agresz- szomak” Indiát. Peking an­nál hevesebb, jóllehet a pon­1971. december 1&, vasárnap AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTTŐ: Koszigin norvégjai megbeszélései — Rendkívüli állapot Dél-Koreában KEDD: Tanácskozik a lengyet pártkongresszus! Leonyld Brezsnyev és Kádár János felszólalása — A Biztonsági Tanács után az ENSZ-közgyűlés tárgyalja az indiai- pakisztáni viszályt SZERDA Losonczl Pál a Kongói Népi Köztársaságba érkezik — A NATO miniszteri tanácsának ülésszaka Brüsszelben CSOTOr: tok • Az olasz elnökválasztás startja PÉNTEK A közel-keleti vita az ENSZ-közgyűlésben — WUU Stoph levele Schütz nyugat-berlini polgármesterhez SZOMBAT: Súlyos harcok India és Pakisztán között — A másik ázsiai fronton, Kambodzsában is fokozódik a küzdelem — Parafálták az NDK—NSZK, illetve az NDK—Nyugat- Berlin közötti megállapodást. tos cselekvési szándékokat nem ismerjük. Joggal figyel­meztetnek rá, hogy Kínában súlyos válság van a vezetés­ben, sőt a hadseregben is —, egyre valószínűbbnek látszik, Lin Piao hadügyminiszternek és híveinek eltávolodása a hatalomból —, ez viszont még inkább bonyolíthatja a kinai törekvéseket.) Hadijelentések érkeznek úgyszintén a másik ázsiai frontról, az indokínai félszi­getről: elsősorban Kambod­zsából. A szabadságharcos erők a főváros, Phnom Penh előtt állnak — a Lón Nol re­zsim csapatai, a saigonl erők behatolása ellenére is, fej­vesztetten menekültek. A Ni* xon-doktrína nehezen szupe­rál, s a választási év köze­leg ... _____ MOZGALMAS HETE volt Európának is. Varsóban, a lengyel pártkongresszuson — a belső problémák áttekinté­se mellett —, fontos kül­politikai jellegű nyilatkoza­tok is elhangzottak. Brezs­nyev ismét hangsúlyozta az európai fejlődésben rejlő kedvező lehetőségeket, s utalt arra: a NATO brüsszeli ülés­szakának végre igent kell mondania az európai bizton­sági értekezlet sokoldalú elő­készítésének megkezdésére. Igaz, a belga fővárosban, a kulisszák mögött, kiéleződött a vita. Egyes NATO-országok lényegében helyeslik a meg­beszélések azonnali megkez­dését, mások viszont fékezni igyekeznek. Nyíltan nem ve­tik el az európai biztonságot, de új feltételeket próbálnak szabni. így előzetes eszmecse­re folytatását a kölcsönös haderöcsökkentésről. A szo­cialista országok egyébként hajlandók erről is beszélni — Brezsnyev annakidején már Tbilisziben is szólt róla —, ám az európai konferencia előmunkálatainak minden­képpen folytatódnia kell. Ügy tűnik, hogy ez elől a NATO sem térhetett ki, bár .bizo­nyos időhúzás történik. (Mennyire nem könnyű még mindig az előrelépés konti­nensünkön, arra példa lehe­tett a parafálási hercehurca. A nyugat-berlini vezetés ma­kacskodása miatt a héten napról-napra húzódott a már elkészített és aláírásra kész egyezmények lezárása, míg végül meg tudtak állapodnia szombati dátumban.) S A HETI KÖRKÉP tel­jességéhez még néhány je­lentős címszó: Losonczi Pál Guineában és Kongóban, Fe­hér Lajos Tanzániában tár­gyalt; Castro Peru és Ecua­dor érintésével tért haza Chi­léből Kubába, sőt Panamába is meghívták; Rómában szor­galmasan voksolnak az el­nökválasztók. Az ENSZ köz­gyűlésében pedig, ha az in­diai szubkontinens válsága háttérbe is szorította, meg­kezdődött a közel-keleti vi­ta. A másik krízis árnyéká­ban ugyan a vártnál kisebb visszhangot kapott, de a kö­zel-keleti helyzet változatla­nul robbanásveszélyes. .éptdvírónkon érkezeti RakéfataTöfat A salgoni amerikai kattH nai parancsnokság szomba­ton délelőtt kiadott közied ményében elismerte, hogy pénteken délelőtt a laoszi Mu Gia hágó körzetében a hazafias erők lelőttek egy F—105-ös típusú amerikai harci repülőgépet. A pilótát csak 24 óra múlva találták meg. A parancsnokság egy ka­tonai szóvivőjének közlése szerint 1968. február 2ff. óta ezúttal másodízben történt meg, hogy a felszabadító erők rakétái harcképtelenné tettek F—105-ös típusú re­pülőgépet. A repülőgép lelö- vését követően pénteken amerikai légierődök hat íz­ben hajtottak végre táma­dást a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területe felett a határmenti Mu Gia hágó környékén. Dr. Günter Kohl az NDK államtitkára (balról) és Ulrich Müller, a nyugat-ber­lini szenátus iroctaigazgatója szombat délelőtt parafálta az NDK kormánya és a nyugat­berlini szenátus közötti szer­ződést. A képen: kézfogás az aláírás után. (Fenti képünk.) (Telefoto AP — MTI — KS) Jobbra: Halott pakisztáni katonák fekszenek a Jessore felé vezető úton, miután ezt a kelet-pakisztáni várost az Indiai csapatok elfoglalták. A városnak valaha kétszázezer lakosa volt, most természete­sen ennek csak töredéke. (Telefoto AP — MTI — KS) Uj törők kormány ANKARA: Nihat Erim török minisz­terelnök szombaton ismer­tette új kormányának névso­rát. A kormány 25 tagú, . a miniszterek közül 14 a par­lament legjelentősebb párt­jainak tagja, 11 pedig „szak­ember”. W? eszigin szovjet mt­niszterelnöknek várat­lanul jött influenzája miatt meg kellett rövidítenie nor- végiai látogatását és a ter­vezettnél huszonnégy órával hamarabb hazautazott Moszk­vába. A múló betegség ter­mészetesen nem befolyásol­ta útjának eredményeit, nem érintette annak lényegét. A szovjet kormányfő Dániában és Norvégiában tett utazása idején azonban sokkal ke­vésbé múlékony és sokkal tartósabb következményekkel járó betegség támadta meg a világpolitika szervezetét: a háború a hijidusztáni félszi­geten. Miközben a szovjet miniszterelnök Európában az enyhülés útját egyengette, miközben hasznos konzultá­ciók folytak a kontinensünk biztonságát érintő lényeges kérdésekről, Ázsia két nagy országa — India és Pakisz­tán — között az ellentétek véres összecsapásba torkoll­tak. Mindannyian tisztában vagyuydc már a világ kicsiny voltával és tudatiban va­gyunk annak, hogy egyetlen konfliktus sem következ­mény nélküli, hogy az ágijuk és repülőbombák hosszú idő­re képesek megfagyasztani az általános légkört Nem vé­letlen tehát, hogy a szovjet kormányfő oslói sajtóérte­kezletén a kérdések jelentős része az indiai—palcisztíni háborús helyzettel foglalko­zott. A szovjet miniszterel­nök a többi között így vála­szolt: „Most, amikor igen súlyos eseményeket élünk át, nagyon fontosak a véle­ménycserék az országok ve­zetői között, eoymás állás­pontjának megértése érde­kében.” A feladatoknak ez a meg­határozása fejezi ki azt a lehetséges magatartást, amely elháríthatja a konfliktusok továbbterjedését, amely meg­előzheti a poTi4i’:ai légkör ■ onrlását. Véleménycsere, konzultáció, tárgyalás — a fegyveres összecsapás meg­előzést érdekében» % kon­Pdrbeszéd Északon frontáció megszüntetése ér­dekében. A tárgyalások ko­rát, éljük — szoktuk mon­dani. De a közelmúlt törté­nete, a második világháború utáni idők története bebizo­nyította: a tárgyalási kísér­letek, a rövid életű politi­kai tavaszok rendre elhal­tak a ki-ki robbanó konflik­tusok miatt. Most szemmel láthatóan kétféle tendencia érvényesül a világon: Euró­pában az enyhülésé, Távol- és Közel-Keleten a feszült­ségé. sőt a feszültség robba­násáé. A szovjet kormányfő útja — és mondandója — -ízt példázza: a háború erőinek kísérleteivel szemben a bé­ke, a békés egymás mellett élés erőit kell szembeállíta­ni. Tárgyalások megkezdésé­re van szükség ott, ahol a konfliktusok kitörtek, de köz­ben nem mondhatunk le ter­mészetesen a már megkez­dett párbeszédek folytatásá­ról sem. Európa északi térségeit ke­reste föl Koszigin. Ez a vi­lág egyik legnyugodtabb öve­zete. Az itt elterülő orszá­goknak nincsenek követelé­seik egymással. Ha kívülál­ló államok cm avatkoznak be a térség életébe, Eszak- Európa továbbra is a béke, a nyugalom és az együtt­működés övezete lehet. Ki­csit példa ez Európa szá­mára. A politikai tárgyalá­sokon bebizonyosodott: Dá­niában is, Norvégiában is nagyon fontosnak tartják az európai biztonsági értekez­letet. Azt a fórumot, ahol a kontinens valamennyi or­szága összegyűlne, a közös problémák megvitat fsára. Bratteli norvég miniszter- elnök álláspontját így indo­kolta: a gondolat azért jó, mert társadalmi berendezés­től, ideológiai ellentétektől eltekintve egy dologban kö­zös törekvése van Európa valamennyi államának — békét és biztonságot akar. 1971 Európájáról — szeren­csére — ez valóban már el­mondható. Éppen ezért — és azért is, mert a világban sajnos, számos elentétes ten­dencia is. él, sőt erősödik — volna szükség a biztonsági értekezlet érdekében tett erő­feszítések fokozására, ezért kellene meggyorsítani az elő­készületeket. A Varsói Szer­ződés tagállamainak állás- foglalása szerint 1972-ben az értekezlet már megtartható. Koszigin dániai és norvégiai útja a bizonyság arra, hogy a kontinentális tanácskozás lehetőségeit több nem szo­cialista. sőt NATO-állam is hasonlóképpen ítéli meg. Dá­niában és Norvégiában egy­aránt kijelentették — és a közös közleményekbe foglal­ták —, hogy közös óhaj az értekezlet 1972-ben való megtartása. Az előkészülete­ket pedig mihamarabb meg kell kezdeni. Koszigin észak-európai út­ja — mint ismeretes — nem elszigetelt politikai lépés, ha­nem része annak az egész világra kiterjedő szovjet békeoffenzírúnák, amely az S7KP kor'n-ess—”'a óta tart. Algériát, Kanadát, Kubát, Franciaorszánot, Egyiptomot, Indiát a VDK-t, az európai szocialista országok nagy ré­szét ölelte föl ez a diplomá­ciai konzultáció-sorozat — és még korántsem ért véget. E mozgalmas politilcai munka fontosságát és szükségességét még inkább ■ megérteni akkor lehet, ha a világpolitika egy-egy újabb konfliktusa felidézi szá­munkra: milyen törékeny az enyhülés, menntii veszély fe­nyegeti. E veszélyek — bi- zonyftja ezt most Koszigin útja is — elhérUhatók és megelőzh,,fők. Ehhez azon­ban az államok közös lépé­seire, összefogására van szűk ség. Az Eger—Bükkalja Borgazdasági Társaság (Sály, Borsod megye) újonnan létesített vákuumos szeszfőzőé /ebe, megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező vezetőt keres Jelentkezni lehet személyesen és írásban (önéletrajz készítés szükséges) EGER—GYÖNGYÖS VIDÉKI PINCE- GAZDASÁG (Eger, Széchenyi u. 3.) Személyzeti osztályán. • , Hirdessen a Népújságban ! KÉRJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY AZ ev végi leltárra való tekintettel a TÜZÉP-telepeken megvásárolt építőanyagokat legkésőbb december 20-ig szállítsák el Az ez évben megvásárolt és el nem szállított árut a jövő évben nem tudjuk kiszolgáltatni, hanem a számiak alap­ján a befizetett összeget utaljuk vissza. J EGER—SALGÓTARJÁNI TÜZÉP VAT.T.ALAT, j Eger, Lenin út 75. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents