Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-10 / 291. szám
Rád*# KOSSUTH * ft. 18 Versenymüvek. 9.00 A nagy temető. (Bei, r.} 9.So Néptlalcsokor. [0.05 Iskolaraűio. 10.40 Elles anyanyelvűnk. 10.45 Brahms-kórusművek. 11.00 Ütibeszámoló az NDK-béi. 11.10 Olasz« operafinálék. 12.20 Ki nyer ma 1 12.35 Tánczene. 13.20 Régi magyar dalok. 13.45 Riport. 14.10 Róka Móka Bábszínháza. 11.25 Nyitnlkék. 15.30 Ifjúsági rádiójáték. 15.41 Kamarazene . 16.35 Falusi délután. 11.20 A muzsikus válaszok ll 50 Nyekraszov-versek. 18.00 Láttuk, hallottuk... 18.20 Tánczene. 19.30 A KlSZ-kongresszusrók 19.59 Pódium. 22.20 Meditáció... 22.30 zenekari hangverseny, o.io Operettrészletek. PETŐFI 8.05 Indulók. 8.30 Dallal, tánccal a világ körül. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.45 Poémarészlet. 12.00 Népi muzsika. 12.15 Sz. Richter zongorázik. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére kettőtől hatig..; 18.10 Dok.-müsor. 19 00 Könnyűzene. 19.30 Kodály: Magyar népzene. 20.50 Heroin. 21.05 A mosoly országa, Lehár operettje. 23.15 Nóták. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.28 Hírek. 17.35 Külföldi művészek hangversenye. 1.7.55 A huszonhetedik év. Riportfilm. .18.25 A rajzfilmek kedvelőinek. 18.45 A KISZ Vili. kongresszusáról jelentjük.., 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vidám elefántkor. Tv-játék. $1.20 Kiesőd- — micsoda? 22.05 Tv-hiradó. EG RT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Queimada Színes olasz film. Főszereplő: Marlon Brando. EGRI BRGDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél S és este lé t órakor Eper és vér Színes amerikai film GYÜNGYÖSI PUSKIN: A kalóz menyasszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pygmalion XII. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Napsugaras szemek HATVANI KOSSUTH Asszony a banditák ellen HEVES A könnyűlovasság támadása FÜZESABONY Boldogság madara PETERVASARA Ha kedd van, akkor es Belgium Egerben, este 7 órakor ISMERI A TEJUTAT? (Gárdonyi ifjúsági bérlet) ÜGYELET Egerben 19 órától szombat re"«el\7 Y f n. ''.\cy-Zsninsz- ' {Telefon* ji-': . .( - nekek réti • irrv ;<*. V 4 .......oben, (TeU-íuíí: ii-UJ Sfruccverseny Egy strucc és ha)tója a versenypályán a San Meteo-i (USA) struccversenyen. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) €Pt SZERKESZT? B. József, Aldebrő! Az Idei évben az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az eddigi gyakorlattól eltérően nem központilag szervezte meg a nyeremények kihúzását, hanem azt külön-külön inamként tartják majd meg, dece..*_*r 2t-én. Másnap reggelre a boltokban kifüggesztik a nyertes számokat, de közli majd a Népújság is. Azokban a boltokban, ahol az árukra blokkot adnak, maga a blokk a sorsjegy. Külön sorsjegyet ott adnak 130 forinton felüli vásárlás esetén, ahol önkiszolgáló rendszer van. Sorsjegyet 100 forinton felüli vásárlásnál adnak — de akármilyen összegű a vásárlás, csak egyet. Ez Is eltér az eddig megszokott gyakorlattól. Felvilágosítást kaptunk arról Is, hogy a nyereményeket január 15-ig vehetik át a nyertesek, s amennyiben a nyeremény nem megfelelő, az értékhatáron belül a nyertes átcserélheti más árura. Papp Irén, Füzesabony: Levelét köszönjük, közöljük is legközelebb megjelenő Postánk című rovatunkban. Egri olvasó jeligére: Észrevétele valóban annyira közérdekű, hogy semmi sem magyarázza névtelenségét. Mindenesetre felhívjuk az építési osztály figyelmét a visszásságra. Válaszukat lapunkban közöljük. Kérjük, kísérje figyelemmel lapunkat. T. György, Hort: A megyében előforduló tűzesetekről az újságíró nem valamiféle hallomás, hanem a tűzrendészet! hatóságok hivatalos jelentései alapján ír. így az e rovatban közöltek helyesbítésére csak akkor vállalkozunk, ha az illetékes hatóságok a vizsgálat során mást állapítanak meg. Mivel ebben az esetben ez nem történt, így csak az eredetileg megállapított okról írhattunk, „Túlórázunk** jeligére; A kollektív szerződés valóban előírhat különböző szabályokat a túlórázással kapcsolatban, azonban ezek nem lehetnek eltérőek a Munka Törvénykönyvének ezzel kapcsolatos előírásaitól. Az Mt. V. 46. §-ának (2) bekezdése szerint, „a hatévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának csak kivételesen rendelhető el túlmunka”. Tehát rendszeresen nem kötelezhető túlmunkára. Panaszával forduljon a vállalati döntőbizottsághoz. Elképzelhető ugyanis valami rendkívüli eset, amikor a kisgyermekes anyákat is be kell vonni a túlmunkába, azonban ebből rendszert csinálni, ellenkezik a jogszabályokkal. Rokonlátogatáson Egy kis nyelvtörténet VALAMIVEL KORÁBBAN érkeztünk a Tartui Állami Egyetem finnugor tanszékére a megbeszélt időnél. Paul Ariste professzor még nem volt benn. Ahogy a folyosón — természetesen magyarul — arról tanácskoztunk, megvárjuk-e vagy később visszajöjjünk, egy vékony, nem éppen fiatal, de friss mozgású, élénk tekintetű ember barátságosan hátba vágott bennünket: — Természetesen maradjanak, itt vagyok! Tíz nyelven beszél, köztük magyarul is. A rokonság ugyan nem szorul már bizonyításra, de a nyelvészek szorgalmasan gyűjtik a bizonyító nyelvi „különbséget” és a nyelvi emlékeket. Mutatja Ariste profesz- szor az Eesti Loodus cfmö nyelvészeti folyóirat legutóbbi számát, amelyben — egy cikk illusztrációjaként — Hajdú Péter szemléltető rajzát közük a finnugor népek rokonságáról. Nem nagyon közeli a rokonság: 4—5 ezer éve elváltak útjaink. Azóta, más törvények alapján, más körülményektől befolyásolta« fejlődik az észt nyelv, mások alapján a magyar. De ebben a tudományban ez a nagyszerű: ha két mai rokonnyelvből a fejlődési törvények alapján visszakövetkeztetünk, megkapjuk a közös eredetit. Mutatják a füzetben, a példákat: a magyar hal, a legtöbb finnugor nyelvben még kala, a kéz — kézi, a vér = veri, a fej vagy fő = pää és így tovább. Ha figyelembe vesszük a magyar nyelv fejlődési törvényeit, ezúttal azt, hogy a magyarban évszázadok alatt sok „k”-ból „h”, sok „p”-ből „f” lett, és hogy gyakran elhagyjuk a szóvégi magánhangzót, máris a közös, azonos szót kapjuk. FONTOSABBAK EZEKNÉL. a nyelvtani azonosság, az, hogy a név utó a főnév után van. A példája szerint „a fa alatt” észtül: „puu all”. Érdekes volt a sok hasonlóság, amit magunk fedeztünk fel plakátokon, boltok feliratain és a beszédüket figyelve: a hangsúlyozás azonossága, a ragok használata. Megállapítottuk, hogy a fagyialtos boltokon a „jce” szó a jeget jelenti, hogy a tárgyeset ragja a „t”, mint nálunk. Észrevettük a „gyalog menni” és „jale mine” hasonlóságát. — És — kérdeztük a professzort — a rokon népek kutatásában értek él eredményt? — Nagyon érdekeset. Az uráli népcsoporttól legrégebben eltávoztak (Hajdú Péter fáján a legalsó hajtás) a szamojédek. Ennek az ágnak is sok hajtása van, de az egyik hajtáson (ugyancsak a szemléltető fa szerint) már nincs levél. Nyilván lehullt. Azt jelenti ez, hogy egy nép kihalt. A „kamasz” nép levele hiányzik a fáról. Hatvan éve Kai Dou- ner finn kutató még hat embert talált, aki kamaszul beszélt. Majd 1926-ban megállapították, hogy már egy sincs. Most Ariste prof eszszar mégis talált egyet, a 76 éves Klaudia Plotnyikova asszonyt, Abolokovóban, a krasznojarszki területen. Nem tudtak róla, mert 1911-ben még kislány volt, 16 éves és az ottani szokás szerint lánygyermek felnőtt társaságban nem szólalhatott meg. Ezért fel sem jegyezték akkor a nevét. 1926- ban pedig, amikor a nyelvkutatók ott jártak, épp nem volt a falujában. MOT MAR HARMINC éve egyedül ő beszél kamaszul. De nincs ebben valami ellentmondás? Hogyan lehet „egyedül beszélni”? Hogyan nem felejtette el, ha harminc éve nincs kihez szólnia kamaszul? De van! Az isten. És ez az érdekes, a világon valóban egyedülálló vallásfilozófia tartotta fenn harminc éven át a nyelvet. Klaudia Plotnyikova ugyanis rendkívül istenfélő. De nem is jó ez a kifejezés, mert nem fél az istentől, inkább barátkozik, beszélget vele. Kizárólag kamasz nyelven. Meggyőződése ugyanis, hogy ez a leghatásosabb. „Mert ugye — magyarázta —- oroszul és minden más nyelven sokan szólnak az istenhez. Először Is kérdés, megérti-e valamennyit? De ha megérti, hogyan tud különbséget tenni annyi orosz, angol, francia meg egyéb között?! De kamaszul csak én beszélek a világon, és ha ezt a nyelvet hallgatja az isten, ezt megérti, és azt is tudja, hogy csak én, Klautüa szólhattam hozzá.” És verseket, énekeket is tud, kamaszul. Fordít is, oroszból kamaszra. Elbeszélték — természetesen — az egyetem történetét is. Az egyetem 16.32-ben alakult, akkor német nyelven, később a cári orosz elnyomás időszakában csak orosz nyelven volt szabad tanítani. Az októberi forradalom óta taníthatnak észt nyelven. A bölcsészeten Kívül orvostudományi, természettudományi, közgazdasági, jog- tudományi karok vannak. Minden karon sok nemzetiség tanul. Magyar — elsősorban az arv-zs tudományi karon — mindig akad. A VILÁGON ELSŐNEK, már 1803-ban finnugor tanszék alakult a tartui egyetemen. A hallgatók az el > két évben együtt tanulnak, aztán szakosodnak. Észt nyelvet és más finnugor nyelveket, irodalmat, néprajzot tanulhatnak. Ariste professzor név szerint ismeri minden tanítványát, örömmel újságolta, hogy tanítványai közül három lány: Marike Varksaar, Vesta Maim és Éne Pekk Debrecenben vannak (illetve: akkor voltak) a nyári egyetemen. Az egyebem könyvtára a Baltikumban a legnagyobb: kétmillió kötetes. A helye is szép: a tartui vár székesegyházában helyezték el. Az egyetemnek is vannak múzeumai, van klinikája és egy csodálatos botanikuskertje, 1750 fajta növénnyel. (Folytatfulc) Csaba—Gáldonyt FOTO bJSAROK^ Agfacolor rendszerű íilmek A Kodachrom rendszerű filmeknél a szinképző anyagokat az előhívóba kell keverni, ami a háromrétegű film háromszori előhívását teszt szükségessé. Az Agfacolor rendszerű színes fordítós filmeknél a szlnképző anyag a három rétégben van elhelyezve. s Így a ázínhívás nem külön-külön, hanem egyszerre mehet végbe. Ezrei az eljárással minden bizonnyal a Kodachrom rendszer hívei is 'kísérleteztek, de nem tudták megakadályozni a színes anyagoknak egyik rétegből a másikba való átáramlását, vagyis, a szlntorzulásokat. Annyit jelent ez, hogy diffúzió mtatt tulajdonképpen m'-den egves rétegben három szín létrejött, legfeljebb nem egyenlő arányban. Az Agfa-gyár mérnökeinek sikerült először megoldaniuk ezt a problémát, 1936-ban. Más szln- képzőket és diffúziógátló anyagokat alkalma-tak, s ezen felül biztosítani tudták a színképző anyagoknak a film készítésénél szükséges vízoldhatóságát és az előhívásnál nélkülözhetetlen lúgoldhatóságát. A három színérzékeny réteg különben hasonló elhelyezésű, mint a Kodachrom rendszerű filmeknél. A filmet exponálás után először fekete-fehér hívóban hívjuk elő. Utána átvilágítjuk, hogy az előbb megmaradt ezüsthalogén szemcséket szintén előhlvhatóvá A nagy versengés Sokat utazgattam mostanában, bejártam az országot keresztü-kasul. Magam akartam meggyőződni annak az immár közhelyszámba menő megállapításnak az igazságáról, mely szerint napjainkban egyre inkább eltűnőben van a különbség a város és a falu között. Nos, mit is tapasztaltam? Kezdjük a ruházkodással. Állítom, hogy a városi fiatalság semmiben sem marad el a falusi fiatalok modern öltözködésétől. A fiúk trapéznadrágja nemcsak a vidéki városokban, de már Budapesten is legalább olyan elterjedt, mint a falun és tanvákon. összecsukható ernyőt sem láttam kevesebbet a városi nők kezében, mint a parasztlányoknál. Az egvrészes és kétrészes női fii- 'i-uhák ar’nva a fővá- rosR-in is körülbelül úgy osz- 1 "< m:-'’, mint a vidéki stran. i t ehet, hogy maxi- sze’-nvában még van valn- mrives lemaradás a városi nő!-- terhére, de ez nem olyan nagymérvű, hogy tév** következtetéseket vonhassunk le belőle. Háztartási gépekből, mindenekelőtt frizsiderből, villanybojlerból és mosógépből sokkal több talál gazdára a falvakban, mint a városokban. De ez természetes is, hiszen faluhelyen nincs müjéggyártás, nincsenek gőzfürdők és a Patyolat sem segíti a háziasszonyokat. A porszívó nagyobb kelendőségét is csak az indokolja, hogy a falu porosabb. Mindez tehát csak látszatadat, ami önmagában még nem jelenti a falu kulturális igényének térhódítását a várossal szemben. A több tévé készülék, modern bútor és személykocsi jelentené azt, ezek vásárlásában viszont a városi lakosság semmivel s-'m marad el a falu népe mögött. A fekstYa f\vó fo*yaszf5d- nak mértekét illetően kifejezetten városi ná.'ti vcKvaJ: A legutóbbi időben már Bu dnpesten is annyira nőtt a kávéfogyasztás, hogy n falusi presszók legfeljebb csak az egyenlő aránnyal, de semmi esetre sem fölényükkel dicsekedhetnek. A fiatalság tánekultúrajá terén is bátran húzhatjuk az egyenlőségjelet. Igaz, hogy a parasztifjúság valamivel hamarabb fordított hátat az everybody-nak és tért át országszerte szinte egyik napról a másikra a shake-re. Aki azonban figyelemmel kíséri a városi zenés szórakozóhelyek és házibulik „táncrendjét”, az nem táplálhat kételyt afelől, hogy itt is csak múló előnyről van szó a falusiak részéről... A gyógyszerfogyasztás arányára vonatkozóan nincsenek pontos adataim. A városi élet általában maga után vonja a nagyobb mérvű or- vosságfogyasztást. de ezt a látszólagos többletet némiképp ellensúlyozza a falusi lakosság előretörése az alta- *■’!; szer"-.ében. A mezőgaz- <jr«íg gépesítésévé má már Vb :dŐ jut az alvásra, ezért a h-ina'i felkelésre beide:* - zödött parasztság Tardyl és Dorioiya szedésével szoktatja hozzá magát a kora reggeli órák zavartalan átalvásához. Mindent egybevetve: ha a nagy versengésben pillanatnyilag még mutatkozik is némi fölény a falu javára, megvan rá a kilátás, hogy a város előbb-utóbb behozza a lemaradást Heves Ferenc tegyük. Mint minden fordítós filmnél, tulajdonképpen érzel az átvilágítással fordítjuk Meg a filmet. Az átvilágított filmet másodszor már színes hívóban hívjuk elő. amikor is létrejön ismét egy pozitív ezüstkép. Pontosan az előbbinek a fordítottja. Da vele párhuzamosan pozitív színes kép Is kialakul, mert a rétegekbe kevert színképző anyagok reakcióba lépnek a második ezüstkép kialakulása közben keletkezett oxidációs termékekkel. A színes kép kialakulása után már csak az ezüstképeket kell kioldani és készen van a színes diapozitív. Az Agfacolor eljáráshoz hasonló az orosz Sovcolor, a belga Gevacolor, az olasz Ferraniaco- lor, a svájci Telcolor, az angol Chromat Trikolor, Pakolor és Synthacolor, valamint a Japán Orientalcolor eljárás. Az amerikai Anscocolor eljárás Is hasonló ezekhez az eljárásokhoz, azzal a különbséggel, hogy Itt az előhívás folyamán utólag egy sárga kerrJgé’O an„~~-n visznek be az egyes rétegekbe. Legközelebb a szí a negatívról és az újabb ered mérvekről lesz szó.
