Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-01 / 283. szám
KOCCTTTH 8.18 Beethoven: Hegedűverseny 9.00 A nagy temető. 14. rész 9.30 Operettm u/sika 10.05 Nyitnlkék 10.40 Zongoramuzsika 11.30 A Szabó család 13.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak S 14.05 Dalok a KISZ kongresszusára 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Dalok 15.19 Iskolarádió 10.05 Kóruspódium 10.18 Atlasz 16.28 Népi muzsika 17.20 Szimfonikus hangverseny 18.51 Csárdások 19.25 Hangjáték Mikszáth művéből 20.04 Slágerek 20.42 Visszhang..; 21.12 Népdalest 22.20 Operarészletek 23.02 Könnyűzene 0.10 £ji zene PETŐFI 8.05 Fűvőszene 8.20 Sanzonok 9.10 Kiváncsiak Klnb)a 11.43 Hallgassuk együtt! 12.40 Házunk tája 13.03 Puccini: A köpeny. Készletek 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Könnyűzene 14.35 Közvetítés a Salgótarján-* FTC labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről 15.20 Verbunkosok 15.38 Mindenféle másfél órában 17.00 Barabás Tibor írása 17.10 Könnyűzene 17.20 Kis magyar néprajz 17.25 Közvetítés a Bp. Honvéd— —U. Dózsa labdarúgó- mérkőzés n. félidejéről 18.15 Népi zene 18.45 Riport 19.05 Kórushangverseny 21.10 A malom. Dokumentumműsor 22.00 Hangversenynaptár 22.15 Riport 22.35 Könnyűzene 23.15 Liszt: Dante szimfónia MAGYAR 8.05 rrv ií’ 9.30 Delta 10.00 A Kreml toronyórája: Tv-íilm változat 11.25 Bukaresti melódiák 16.25 Közvetítés a Bp. Honvéd— U. Dézsa labdarúgó- mérkőzésről 18.25 A leningrádi Ermitám kincsei 18.55 Bemutatjuk VukoviCB Oszkár tizedest 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Háború és béke;;. Itt. Borogyino 21.15 Zenei Figyelő Ji.t 22.00 Tv-híradó i " „Otba esi jouef,menet”... EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 órakor Napsugaras szemek Színes francia film Este 8 órakor: Belorusz pályaudvar Színes, szinkronizált szovjet film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Két élet egy halálért Szinkronizált román filmdráma GYÖNGYÖSI PUSKIN Vesztelek és győztesek gyöngyösi szabadság Sex és a hajadon HATVANI VÖRÖS CSILLAG A csendőr nyugdíjba megy HATVANI KOSSUTH A halhatatlan légiős IMI ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök , rr^gei 7 ó’-á'e. n Be1 ■■sy-Zsi'tnsz- ! ky " utcai rendelőben. (Telefon:.*; 11-10). Rendelés gyermekek ré-7 •zíre is. ő Gyöngyösön: 19 órától csütörtöki Kggel c óráig, a Jókai utca 41.| Szám alatti rendelőben, (Tele-| *3: lí-27). •* MEGSZOKOTT hirdetés már, hogy „Ütba esik jövet, menet, a takarékszövetkezet”. A SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezeteknek ez a típusa jelenleg 2600 településre, az ország községeinek 83 százalékára terjed ki. Ezekben a helységekben 4,3 millió lakos él, a takarékszövetkezeti tagok száma pedig 837 ezer. Négy évvel ezelőtt félmillió volt, a gyarapodás tehát szembetűnő. A taglétszám növekedése elsősorban annak a következménye, hogy az említett időszakban új takarékszövetkezetek is alakultak, illetőleg a régebbiek számos új kirendeltséget, betétgyűjtő pénztárat létesítettek. A takarékszövetkezetek száma most 387, kirendeltségeiké 451, betétgyűjtő pénztáraiké 267. Összesen tehát 1105 takarékpénztári egység áll a tagok rendelkezésére, csaknem 3000 alkalmazottal. S bármelyik takarékszövetkezetbe látogat el az ember, vagy érdeklődik munkája felől a községekben, azt tapasztalja, hogy a tagok ezt a szövetkezeti típust is kedvelik. Erről tanúskodnak egyébként a takarékszövetkezet működését jellemző adatok is. Ennek az évnek a derekán 4,2 milliárd forint volt a takarékszövetkezeti betét- állomány. Ez az összeg Heves megyében jelenleg meghaladja a 350 millió forintot Négy év alatt kereken 400 millió forint kamatot fizettek ki, illetve írtak jóvá a takarékszövetkezetek. A tagoknak nyújtott kölcsön — szintén 1971. június 30-ára vonatkozó adat —, 1,7 milliárd forintot tett ki. A Heves megyei kölcsönállomány a takarékszövetkezetekben most 140 millió forint. A kölcsönök hozzájárulnak a lakás- viszonyok javításához, a háztáji és a kisegítő gazdálkodás korszerűsítéséhez, a háztartások gépesítéséhez, s különféle tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez. Mindezt — és többi tevékenységüket is —, állami hitelek igény- bevétele nélkül végzik a tar karékszövetkezetek. HAZÁNK MINDEN táján láthatjuk, hogy gyors ütemben épülnék új házak. Az építkezésre megtakarított pénzüket a legtöbben kölcsönnel egészítik ki. A takarékszövetkezetek most már nagyobb összegű építési kölcsönt nyújtanak, mint régebben. Az ilyen címen folyósítható kölcsön elérheti a 30 ezer forintot. A legnagyobb forgalom- és X Pyrker egri érsek egyszer levelet kapott, melyben csupán egyetlen mondat állt. „Kérek tízezer fonrintot. Majd magam jövök érte!’’ S hogy ki írta a leveleit, ott lapult a levélke jobb alsó sarkában. Röviden és velősen csak ennyi: ,£OBRI JÓSKA.” A levél vétele után nyomban mozgósították az érseki palota hajdúit, degeszre tömve tarsolyukat lőszerrel. Még egész sereg egyéb udvari cselédnek is puskát nyomtak a markába. S ott cirkáltak a palota körül, a város szívében. Talán három nap is eltelt a furcsa hangú levél vétele után, amikor egy pompás hintó gördül a palota kertjébe. A magas bakról le- ugró sújtásos mundérban feszítő huszár nagy reverendával nyitja ki a selyembélésű hintó ajtaját, s egy se;- lyemreverendás főpapot segít ki belőle. Pyrker hírét véve magas vendége érkezéséről, maga is elébe siet, aki egy, a múlt napokban kinevezett püspök nevén mutatkozik be. Most tisztelegni jött a nagyhatalmú egri érsekhöz. Pyrker pazar falatokkal megrakott asztalhoz vezeti vendégét, és se vége, se hosz- sza a díszebédnek. Az egri pátriárka-érsek a konvencionális feketekávéra főpapi vendégét belső szalonjába vezeti. De alig szörpöli ki a vendég az illatos „fekete leves”-t. hirtelen felpattan. Az ajtó elé áll, reverendája mély zsebéből előrántott töltött pisztolyával. — Egy mukkanást se, excellences uram!... Én valék Sobri. ígéretemhez képest eljöttem azért a néhány ronállománynövekedés a termelési kölcsönöknél következett be a takarékszövetkezetekben a legutóbbi négy év folya- mán: ezek összege 81 millióról 350 millióra nőtt A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének segítésére 50 ezer forint összegű és ötéves lejáratú kölcsön is igényel hető. A hitelek mind nagyobb hányadát veszi igénybe a tagság a háztartások jobb berendezéséhez. Sok ezer lakásba került új bútor, sző nyeg, rádió, televízió, lemez játszó, magnetofon stb., a ta karékszövetkezettől felvett hitel segítségével. Éreztette és érezteti kedvező hatását az is, hogy — ellentétben a régebbi gyakorlattal —, a tsz-ta- gok is kaphatnak áruvásárlási kölcsönt. További előnyös változás, hogy magánkisiparosok és kiskereskedők szintén kaphatnak úgynevezett fejlesztési kölcsönt. Mindemellett felvehető a takarékszövetkezetektől személyi hitel is. Mint a tagság széles rétegeit érintő szolgáltatás, általánosan elterjedt és az utóbbi években gyorsan fejlődik az Állami Biztosító megbízá sából végzett biztosítási tevékenység. Az országban elsőként — kísérleti jelleggel —, a horti és a domoszlói takarékszövetkezetben vezették be ezt az új szolgáltatást. Tavaly 20 ezer új biztosítást kötöttek a takarékszövetkezetek, az idén pedig előreláthatóan. kétszer annyit kötnek. Bővítették a szolgáltatásaikat azzal is, hogy beváltják a kisorsolt államkötvényeket, árusítanak totó- és lottószelvényeket, sorsjegyeket és kifizetik a nyereményeket AZT GONDOLHATNÁ valaki, hogy mivel — kevés kivételtől eltekintve —, falvakban, községekben működnek a takarékszövetkezetek, tagságuk a tsz-tagok közül kerül ki. Négy évvel ezelőtt valóban csak 20 százalékot képviseltek a munkások és az alkalmazottak, ma viszont már ők alkotják a takarékszövetkezeti taglétszám félét. Ez a változás elsősorban annak az átrétegződósnek az eredménye, amely a nem városokban lakó népességben végbement és ma is folytatódik. Végeredményben tehát a társadalom minden rétegének szolgálatában állnak a takarékszövetkezetek. Hálózatuk jelen van a kis községekben is és sokoldalú tevékenységével számos cél elérésében segíti a családokat. G. P. Egri történelmi humor Bizalommal a lap iránt — Vegyünk részt a terjesztésben A megyei párt-végrehajtóbizottság ez év augusztus 31-i határozatát követően a megyei pártbizottság agitá- ciós és propagandabizottságának 1971. november 2-i állásfoglalása kimondja, hogy növelni kell a Népújság előfizetőinek számát. Ezt nem kampányjelleggel kell megoldani — mint az korábban történt —, hanem folyamatosan, elsősorban politikai meggyőződéssel. Az előfizetők számának felmérése minden munkahelyen megkezdődött és az előfizetésre történő felkérés a napokban kissé intenzívebb lesz. Miért van szükség erre a határozatra, illetve állásfoglalásra? Mert megnőtt és egyre inkább kiteljesedik a helyi párt-, állami és gazdasági szervek önállósága. Ahhoz, hogy az emberek magúkénak tekintsék a helyi döntéseket, beleszólhassanak az őket közelről érintő kérdésekbe és tudatosan vegyenek részt feladatok megvalósításában — röviden szólva, hogy a szocialista demokrácia még inkább kibontakozzék — ismernünk kell szűkebb hazájuk dolgait. Ehhez ad lehetőséget a Népújság, mert mint a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, a párt és a tanács testületi döntéséről sokoldalúan tájékoztat és mozgósít a célkitűzések megvalósítására. Azért is szükség van a* említett állásfoglalásra, hogy a jövőben tovább javuljon a Népújság munkája. Adjon hiteles képet a megye életéről. Jobban törekedjék az aktuális eseményekhez való igazodásra, kerülje el a pontatlanságokat, sajtóhibákat. Javítani kell a lap technikai színvonalán is annak ellenére, hogy a jelenlegi nyomdai feltételek nem felelnek meg az újsággal szembeni követelményeknek. A Népújság megyénknek, városunknak, falunknak az újságja, amit minden hibája ellenére szeretünk, mert szűkebb hazánk lakóinak életével, boldogulásával, gondjával-bajával foglalkozik. Lehetne megyeibb? Azaz még többet, még jobban foglalkozhatna a területek embereinek mindennapjával? Igen. És a jövőben ezt fogja tenni, még inkább, mert megyénk lakossága ezt igényli. Ezt fogja tenni, mert feladata, hogy írjon tervszerűen a megye valamennyi területéről, ezáltal is arra törekedve, hogy az emberek még inkább megszeressék, s magukénak érezzék a lapot. Magam rendszeres olvasója vagyok a Népújságnak — munkámból adódóan is ismerem a róla alkotott véleményeket. Budapesti illetékesek és a fentiekben említett testületek is elismerik, hogy az ország legjobb vidéki újságjainak egyike. Dicsérem én is a Népújságot, mert úgy érzem, meg tudta valósítani azt a nehéz feladatot ,hogy egyszerre szól a főiskolai tanárhoz, a gyári munkáshoz és a termelőszövetkezeti paraszthoz. Viszont az is igaz, hogy gyakrabban és mélyrehatóbban szólhatna róluk, hogy tükröt tartson mindenki elé tanulságul és okulásul azért, hogy becsüljük és tiszteljük egymást, akik mindnyájunk boldogulásáért odaadóan tevékenykedünk és becsüljük egymás munkáját, amitszív- vel-lélekkel, jól végeztünk el. Elvárjuk, hogy a lap továbbra is teremtsen fórumot a tisztességes, becsületes munkának és munkásnak. De ne kímélje azokat, akikre mindezeknek az ellenkezője vonatkozik. E gondolatok jegyében a lap iránti további bizalmunkat jelenti, ha továbbra is mint előfizetők jó szóval és cselekvő tevékenységgel segítünk abban, hogy a Népújság széles olvasótábora tovább növekedjék. Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa „Hideg" panaszok Eszterházy püspök és Pyrker érsek az anekdotákban gyos forintért, amit kértem szerény hangú levelemben... Pyrker — érthetően — sem mukkan!, sem mozdulni sem tudott ijedtében. Szinte megfagy a vér ereiben. De Sobri nem sokat teketóriázik. Drága az ő ideje! Fel- kattantja hát töltött pisztolya kakasát... — Csak semmi teketória, érsek uram!... Embereim itt vannak a palotája körül, s ha netalántán meggondolatlanul valami zajt méltóz- tatna csapni, megrohanják az épületet és nem kegyelmeznek senki emberfiának. Hát ide csak azzal a kis pénzmaggal! Pyrker, látva, hogy minden elveszett, remegő lábakkal odamegy íróasztalához, és egyik titkos fiókjából kiemel egynéhány köteg bankót. Majd sem többet, sem kevesebbet. -mint tízezer forintot leolvas Sobri markába... — Most pedig méltóztas- sék úgy lekísérni a hintámhoz, mintha mi sem történt volna. De nehogy valami jelt adjon embereinek!... Az egri érseki palota inasai, lakájai és fegyveres.hajdúi hódoló sorfala között érkeznek a hintó elé. Sőt, a megrettent Pyrker maga se- gíu ráláns mozdulattal vének hintájába. De amikor az már benne ül, kiszól kegyesen mosolygó ábrázattal: — Tiszteljen meg engem excellenciás uram, hogy elkísér egy kis darabon!... Az egri pátriárka-érsek nem tudott mást tenni, mint ő is beszállóit a betyár mellé a hintóba. A kocsis jó a lovak közé vág, s nagy porfel leg hirdeti az előlkelő vendég távozását. Sobriék egészen Andoma- kig vitték Pyrkert, ott kites- sékelék a hintó selymes üléséről, — s miután hazatért palotájába, ágynak dőlt és napokig nyomta azt, amíg ki nem heverte a csúf kudarcát és a tízezer forintnyi vérveszteséget... ★ Eszterházy Károly gróf egri püspöknek több alakalommal is vendége volt II József, a „kalapos király”. Az uralkodó mindig az Oroszlán vendégfogadóban (ma: Kossuth Lajos utcában, a munkásőrség parancsnokságának épülete) szállt meg, de a püspöknél ebédelt. F-ndk pom- pásabb ebéd köv e a másikat; míg nem megjegyezte cinikus iróniával a király: — Püspükuram! Excellence ád a szent apostolok utódja. De az apostolok nem éltek bizonyára ilyen gazdagon! Eszterházy nagyot nyelt, s elöntötte a düh, ami annál is könnyebben ment, mivel nem nagyon szívelte a bécsi Habsburgokat, A tél néha okot ad a* évente ismétlődő panaszokra is. De vajon valóban a tél az oka? Varga Gyula káli tudósítónk írta, hogy a húsipari vállalat egri kirendeltségén, ahol a vágásra szánt állatok átvételét végzik, a feRásárlás körülményei egy cseppet sem rózsásak az ott dolgozók szempontjából. A leghidegebb télben is egy huzatos vasbódéban bonyolítják le a mérlegelést és az elszámolásokat. Az átvevőn kívül a tsz-ek megbízottai, a háztáji termelők és a kirendelt állatorvos is ilyen körülmények között végzi a munkát. Az utóbbi időkben csak romlott a helyzet, s a közeljövőben sincs kilátás az itteni munkakörülmények javítására. A tényt csak súlyosbítja, hogy az átadó tsz- ek dolgozói, kitéve fagynak, esőnek, hideg szélnek, egyre kedvetlenebbül vállalják — ez érthető — a hosszú várakozások után az eladott állatok bepakolását. Hatvani tudósítónk, Szűcs Ferenc, a Hatvanból Salgótarján felé induló vonatok utasainak érdekében írt. November 23-án például a 11 óra 41 perckor Salgótarján felé induló szerelvényre a mozdonyt csak 12 óra 10 perckor kapcsolták rá, s ebből az következett, hogy a nagy késés mellett még fa- gyoskodni is kénytelenek voltak az utasok. November 24-én ugyanerre a vonatra ugyancsak a menetrend szerinti indulási idő után kapcsolták rá a mozdonyt: újabb késés újabb fagyosko- dás. A fűtőház a forgalmat, a forgalmi szolgálat a fűtőházat okolja. Vitatkoznak ■— az utasok pedig megfáznak. A magunk részéről ezekhez csak annyit teszünk hozzá: nem szükséges pályázatot kiírni valamilyen emberséges megoldás érdekében. — Bár ha minden fa ilyen értékes gyümölcsöt teremne hazánkban!... ★ Márton István, a híres-neves kálvinista professzor kereste fel 1790-ben Eszterházy püspököt Egerben. S arra kérte, mint Pápa város urát is, hogy adjon anyagi segítséget a pápai református kollégium építéséhez. Eszterházy válasza rövid és velős volt — Egyetlen vályogot se! — Nohát, püspök uram se Eszterházy, hanem Ostor- házy! — S azzal nagy sebesen, s pulykavörösein sáriam fordult, és odahagyta az egri püspöki palota fényes termeit. .. Rövidesen azonban Eszterházy legnagyobb bosz- szúságára mégiscsak felépült a híres pápai református kollégium... ★ József császár egyszer Egerben nézegeti Eszterházy püspök családi címerét, — s megszólal: — Micsoda furcsa állat az ott benne? — Griffmadár, felséges uram, — válaszolt az egri püspök. — És hol teremnek ezek a torzszülött madarak? — rep- likázik a kalapos király. — Hol? Hát ott, felséges uram, ahol a kétfejű sasok!... Sugár István Másik napon azután, amikor asztalhoz ült a fényes társaság, IL József legnagyobb megdöbbenésére agyagtányérok és fából faragott evőeszközök és csak három fogás, egyszerű paraszti ételek kerültek az asztalra. Most a király gurult dühbe, de fékezte magát és udvarias hangon megkérdezte főpap házigazdáját: — Excellenciás uram! Miféle tréfa ez egy uralkodóval? — Nem tréfa ez, felséges uram! Csak tegnap Eszterházy, a gróf látta felségedet vendégül, — ma pedig Eszterházy, a püspök, az apostolok méltatlan és szegény szolgája! ★ Eszterházy Károly püspük egyébként nem állhatta a németet. Egyszer Dunántúlon utaztában egy városban meghalván, már kora reggel nagy kiabálásra ébred. — Mi baj van, fiam? — kérdi a szobájába parancsolt inasától. — Semmi különös nincs, excellenciás uram, — csak egy német iparos vándorlegény felkötötte magát egy fára... A válasz nagyon megnyugtatta a püspököt, s mielőtt másik oldalára fordult ve1 na, hegy tovább aludjék, odaszólt inasának: HmUsm 0 1971. december 1-.
