Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-05 / 287. szám
1 % Építkezés helyett vita Még mindig a gyöngyösi Mátra Szállóról Október végén írtunk a gyöngyösi Mátra Szálló elhúzódó felújítási munkálatairól, amelyre a megrendelő, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vála- ■ szolt. De véleményt kértünk a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól is. Ebben a tengeri kígyóvá növekvő vitában sem az . utolsó szót nem akarjuk kimondani, sem a tévedhetetlen bölcs szelepét nem akar- ’ juk eljátszani. Abban a meg- í győződésben, hogy a nyilvá- . nos vita nemcsak ennek az . ügynek, hanem minden ehhez hasonló ügynek a javát szolgálja, adunk helyet ennek a lapunkban. rrr a megrendelő leül veiben arra hivatkozik, hogy a tervrajzok elkészítését a Heves megyed Állami Építőipari Vállalattól ,1969. január 7-én rendelték meg, aminek szállítását 1969. szeptember 15-ben állapították 'meg. Továbbá megegyeztek abban, hogy a felújítást 1969. október 1-én megkezdik és befejezik 1970. április 20-ra. „Közöltük, \ hogy a munkákra rendelést a kiviteli dokumentáció szállítása után adunk”. Továbbá: „A Mátra Szálló felújítására a megbízást a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat részére 1969. december 8-án adtuk ki. 1970.vjanuár 1-én a szálloda bezárt”. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy eddig — a leglényegesebb időpontokban — a mi megállapításainkat támasztja alá a válaszlevél. Tehát nem vitázik velünk. Az eddigiekkel nem egészen összhangban álló megállapítás következik ezek Után:, „1970. február 26-án tervbíráíati tárgyalást tartottunk”. Majd később: „1970. június 8-án került aláírásra — többszöri sürgetés után — az első és máig is érvényes építési szerződés”/ A levél summázása pedig így szól: „A Népújság cikkét tételesen nem kívánjuk megválaszolni. az abban foglaltakat egyértelműen cáfolták az előzőekben leírt tények”. Megj egy zésünk: nagyon jó lett volna, ha kívánták volna megcáfolni a cikkünk egyes kitételeit,, mert a levél megállapításai csak az újságcikk következtetéseit erősítik. S A VÁLLALKOZÓ nevében Ungvári Imre föópítésvezető adott írásbeli véleményt. Ebből idézzünk: „Vállalatunk a beruházóval generáltervezői szerződést kötött, olyan körülményiek között, hogy az építtető gondoskodott az áttervező biztosításáról. Azt a jényt, hogy a vállalatunk szerződött generálként a tervezési munkákra, az indokolta, hogy az átalakítási munka jellegével kapcsolatos, részlet tervmódosítások rövid úton rendezhetők légyenek a szaktervező és a kivitelező között”. A szándék világos: köny- nyíteni a munkák .menetét. Hiszen minden felújítás rengeteg meglepetést hordoz magában, amikor elkezdik a régi épületet megbontani. Itt is így történt. Később: ,A munkaterület átadása után az építtető újabb áalakításd igényt jelentett be... így az 1969. januárban megrendelt munkák 2,5 millió forintos értéke 1970. májusára mintegy hétmillió forintra ' emelkedett”. Ehhez még hozzátartozik, hogy a nemrég megkötött szerződés már 11,1 millió forintról szól. Tehát az eredeti összegnek több mint a négyszereséről! A különbség önmagában is sokat mond és sok mindent megmagyaráz. Még hozzáteszi óvatosságból a főépítésvezető, hogy „a munka jellege miatt a jövőben is előfordulhatnak megoldatlan tervrészletek”. A meglepetésre tehát a munkák befejezéséig számítani kell. Erre egy egészen friss példa is akad. Gál Bertalan építésvezető közölte, hogy az egyik falról, amely a födémet hordozná, most derült ki, hogy nem 32 cm vastag, hanem csak 12 cm. Íme, a kellemetlenségek legfrissebb esete. HIVATALOS FOKÚMON, a város pártaktíván is szóba került a Mátra Szálló. Mint a meg nem gondolt beruházások példáját említette a vitaindító beszámoló. Az aktíva a Népújság cikkének általános érvényű megállapításaival egyetértett, az újság véleményét megalapozottnak és reálisnak minősítette. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat válasza olyan látszatot kelt, mintha nagyon tárgyilagos lenne, hiszen precízen felsorol egy csomó részletkérdést. Más dolog, hogy eáek a részletek semmit nem cáfolnak az újságcikkben foglaltakkal szemben. Sőt! , A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat levele sem vitatkozik a részletekkel, magával az újságcikkel sem. Igyekszik a legfontosabb körülményekre összpontosítani. Ezek közül is a leglényegesebb, hogy a szerződést csak néhány hete írták alá. Azt nem mondhatja ki, hogy a vállalat mennyiben ludas az idő fölösleges és céltalan múlásáért. Emlékeztetőül hadd Idézzük még egyszer: a szerződést a munkák megkezdése után több mint másfél évvel kötötték nieg, az eredeti két és fél millió helyett pedig több mint tizenegymilliót rögzítettek benne. Ha ezek a makacs tények nem azt bizonyítják, hogy elkezdtek valamit megfontolás nélkül, és lassan odajutottak, hogy szinte maguk sem tudják, mikorra lehet mindennek a végére kitenni a pontot — akkor miről van szó? *, ra HATÁRIDŐT te meg___ szabták a szerződésben a munkák befejezésére. Ez, pedig 1972. április 30. Vajon komolyan gondolták, amikor ebben a napban meglegyeztek? G. Molnár Ferenc A közbiztonság önkéntesei A nemrégiben lezajlott belügyminiszter- helyettesi sajtótájékoztatón hangzott el az a Heves megyére hízelgő megjegyzés, hogy a lakosság számlát tekintve nálunk a legalacsonyabb a bűncselekmények aránya. Ez a tény természetesen a bűnüldöző szervek szívós, nehéz munkáját dicséri. Az eredmény, ilyen kedvező alakulásához azonban. azok is hozzá járul talc, akik önzetlenül, fáradságot nem ismerve segítik a rendőrség tevékenységét. Az önkéntes rendőrökről van szó, a közbiztonság önkénteseiről. Sokan vannak, akik szívesen vállalják ezt a feladatot. Csak az egri járásban több mint ötszáz önkéntes rendőr lát el különböző szolgálatokat., És hogyan.? A noszvaji Zelei József, áld már tizenöt esztendeje végzi ezt a nehéz társadalmi munkát, nemrégiben kapta meg a kitüntetést ,és a vele járó pénzjutalmat az önkéntes rendőrség másfél évtizedes jubileumán. Kitüntetéseket pedig nem osztanak ingyen! Elég csak arra utalni, hogy az utóbbi években igen kevés szó esett arról, hogy Nosz- vajon baj lenne a közbiztonsággal. — Az ellenforradalom után kezdtük el a szolgálatot — emlékezik Zelei 'József. Az erdőben beszélgettünk, itt találtunk rá a „főállásában” erdész önkéntes rendőrre, éppen a kitermelt fák elszállítását irányította. — Akkoriban a társadalmi tulajdont 1071. december 5., vasárnap károsító lopásokra kellett különösen vigyázni: vitte a fát boldog, boldogtalan, alig győztünk utánajárni. De aztán megszűnt. — Nehéz a szolgálat. Nem sajnálja a szabad időt? — Dehogy sajnálom.. .1 — néz fel csodálkozva. — Ami a szolgálatot illet, mi magunk szervezzük, amikor különösképpen szükségesnek tartjuk. Tizenegyen vagyunk a csoportban, amelynek nyolc évig én voltam a vezetője. Most helyettes vagyok: átadtam a „stafétabotot” egy fiatalabb társamnak... Hogy van-e baj a fiatalokkal a községben? Nyugodtan kijelenthetem: nincs.'Nem isszák le magukat, tudnak viselkedni. Ha egyiklcel-másikkal elszalad a csikó — ott vagyunk mi, és rffegakadályozzuk a bajt. Persze nemcsak a községben járunk; megszerveztük az erdővédelmi szolgálatot is. — Van tekintélyűk? — Ügy érzem, méltányolják a munkánkat, hiszen a javukra végezzük. Előfordul gyakran, hogy ha észrevesz- nek valamit, ők szólnak nekünk, ez pedig már bizalmat jelent. Magas, szőke fiatalember, szemüveggel, magyaros bajusszal. Gaál István a neve. Főiskolás: matematika-műszaki szakon végzi tanulmányait. „Mellesleg” tagja az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportnak. — Pedagógus leszek, s ez azt jelenti, hogy gyakran találkozom majd nehéz,» problémás esetekkel. Olyanokkal, amilyenekkel szolgálatom idején nap mint nap önkéntes rendőrként találkozom. Szerintem jó stúdium ez, izgalmas/ de persze krimi nélkül. — A szolgálatok során sok mindent lehet tapasztalni... — Igen — például azt is, hogy a szórakozóhelyeken nem nagyon tartják magúkat a felszolgálók a fiatalkórúak- ra vonatkozó , szesztilalomhoz”. Egyszer az egri Ibolya presszóba ültünk , be. Áz egyik boxban fiatalkorúak sörözték. A félszolgálónő már ismert régebbről (500 forintra büntették meg hasonló szabálysértés miatt), s amikor meglátott, gyorsan igazoltatta a gyerekeket. Elvonultak, kint elváltak egymástól. Egyikük hangoskodva ment a maga útján, szemte- lenkedett a lányokkal, botrányosan viselkedett. Igazoltattuk, és feljelentettük. Remélhetőleg azóta nem követ el ilyet. Legfontosabb persze a megelőzés. Gyakran kell figyelmeztetnünk fiatalkorúakat, hogy nem a legmegfelelőbb társaságot választották maguknak. Néha ez a figyelmeztetés önmagában is eredménnyel jár. Mit mondjak: nem krimi ez, bár néha kijut az izgalomból, amikor nagyobb akciókban is részt vesziink, de szerintem ez a munka sokkal közelebb áll a pedagógiához. Zelei József említette, hogy érzi fontos társadalmi munkájának a megbecsülését, érzi, hogy a noszvajiak bizalommal viseltetnék a túlmegy önkéntes rendőr iránt. A megbecsülésnek más formája is van, s ezt örömmel írom le. A rendőrkapitányságon mondták, amikor erről a témáról beszélgettünk, hogy a kiváló önkéntes rendőrök munkahelyét gyakran felkeresik levélben, s a meleg dicsérő szavakat tartalmazó levél nem kerül érintetlenül az iktatóba: a gazdasági vezetők külön is Atg* n* éw*kf* üt*tt ** fonyőszállítmány a SZÖVTERMEK egri hűtőházába o Salgótarján—Balassagyarmati Erdőgazdaságból. Az idén figyelembe véve a lakosság igényeit, mintegy 10 ezer folyóméter, főleg kisméretű fenyőt árusítanak hétfőtől az üzletekben és a város különböző pontjain. (Foto: Tóth Gizella) Itt az albérleti iroda... Az t ötlet az elmúlt' évben született az egri főiskola KISZ-bizattságán. Az életképes elgondolást tett követte: megalakult az albérleti iroda. Feladatáról, rendeltetéséről beszéljen mint legilletékesebb, Katona Mária, az iroda vezetője: — Kevés a kollégiumi férőhely, így mind több — főként lány — hallgatóink kényszerült az olykor méregdrága albérletbe. Igen sok köztük az első éves. Gondjuk kettős, hiszen nemcsak az új környezetet és munkát kell megszokniuk, hanem az alkalmazkodás számukra ismeretlen fogásait. S ráadásul fizetni 5—600 forint tot havonta albérleti díjként, tűrve a házigazdák rigolyáit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik Tauber Gabriellának, a főiskola KISZ-vb érZélei József: • „Dehogy sajnálom .. .4” (Foto: Tóth Gizella) megjutalmazzák az üzem, vagy a vállalat által delegált önkéntes rendőrt! Csak az egri járásban É>bb mint tizenháromezer forintot fizettek ki jutalomként ezért . az 'elismerésre méltó társadalmi munkáért, maga a rendőrség pedig ebben az évben 46 önkéntes rendőrt jutalmazott meg tizennégyezer forintnyi összegben. (Nem is beszélve arról, hogy igen sokan kaptak kiváló szolgálatteljesítésért kitüntetést!) Elmondhatjuk hát, hogy van tekintélye, van elismerése az önkéntes rendőrök munkájának. Meg is érdemlik, hiszen nagyban hozzájárulnak a közrend és a köz- biztonság megszilárdításához, jó segítőtársai, ió oartnerei a bűnüldöző szerveknek. Oeitai) dekvédelmi felelősének megjegyzése: — Nem kis létszámról van szó, hiszen hallgatóinknak csak 60 százalékát tudjuk felvenni a kollégiumokba. Esetenként — elsősorban az első éveseknél — az is előfordul, hogy viszonylag kis jövedelmű szülők gyermekei sem kerülnek be a kollégiumba. Albérletben lakó diáktársaink többször panaszolták, hogy mostoha körülmények közt laknak, igen magas díjért. Rajtuk csak szervezett formában tudunk segíteni. □ □ □ □ Tauber Gabriella személyes példájával is érzékelteti az albérletben lakó főiskolások gondjait: —r Egy évi ,4 én is éltem ezt az életet. Négyszáz forintot fizettem hivonta, ehhez jött még a fűtési níj. Kaptam 450 forint tanulmányi ösztöndíjat és szociális segélyt, ez ráment az albérletre. Az ebédért 300 forintot fizettem, reggeliről, vacsoráról magamnak kelleti gondoskodnom Kultúrára, szórakozásra alig futotta. Számítsa még ehhez a mindennapi alkalmazkodást. Most, mint kollégista, a teljes ellátásért fizetek havonta 500 forintot, s gondom nincs semmire. Az is kiderült, hogy akadnak szép számmal olyanok, akiknek még ekkora „szerencséjük” sem volt, akiktől a házigazdák számon kérték és kérik, hogy hová mennek, megszabják, hogy este mikor kell hazajönniükf akik számára külön bejáratú albérlet is elérhetetlen álom. Gondjaikkal már nincsenek egyedül, csak meg kell keresniük az albérleti iroda diákmunkatársait, s kapnak jó tanácsot, újabb címeket, segítséget. □ □ □ □ A tevékenység felméréssel kezdődött: az iroda munkatársai ellátogattak a több mint kétszáz albérletben élő fiatalhoz, érdeklődtek körülményeikről, gondjaikról. A tájékozódás eredményeiről pontos kimutatást készítettek. — így már láttuk, mi a helyzet és mi a teendő. Ahol a legégetőbbek voltak a gondok, azonnal segítettünk. A Marx Károly utcában meglehetősen mostoha körülmények között lakott két kolléganőnk, még nyugodtan tanulni sem tudtak, mert a háziak keresztül jártak szobájukon. Egyikük szülei meglehetősen keveset keresték. Azonnal javasoltuk soron kívüli felvételét a kollégiumba, társnőjének pedig sokkalta jobb albérletet ajánlattunk. Nincs hiány a segítőkész-, séget bizonyító példákban, idézzünk ezek közül még egy jellemzőt. Egy alkalommal két lány kereste meg Katona Máriát, elmondták, hogy házigazdájuk azonnali ' hatály - lyal felmondott nekik, mert szüksége volt a szobára. Elkeseredetten panaszolták, hogy egy nap alatt képtelenek albérletet találni. Este már a kollégiumban voltak. — Fél év után általában nyolc-tíz fővel csökken a kollégisták száma. A harmadéves nyelvszakosok is elmennek egy fél évre a Szovjetunióba, gyakorlatra. így tudunk segíteni a legégetőbb gondokon. A kimutatás, • a pontos helyzetfelmérés ezért jó, hiszen így az jut kollégiumba, aki leginkább rászorult — idézi az iroda gyakorlati munkájának mozzanatait Katona-Mária; □ □ □ □ _ A feladat nem kevés, de a fiatalok szívesen végzik, tudva, hogy ezzel társaik gondjain segítenek. Fürdetés útján kérték az egri lakástulajdonosokat: a főiskolán jelentsék be, hogy albérlőket fogadnának. Eleinte kevesen jelentkeztek, később azonban nőtt az érdeklődés,- mivel látták: a kölcsönös tájékozódás mindkét fél számára kényelmes és előnyös. — Ma már nyugodtan kopogtathatnak nálunk diáktársaink, minden esetben tudunk megfelelő albérletet ajánlani. Megnyugtató, hogy mindig jobbat a réginél. Alkalomadtán a háziakkal is elbeszélgetünk, így akarjuk elérni, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a fiatalokat. □ □ □ □ Máris a terveknél tartunk; Ezekben nincs hiány: az albérleti iroda munkatársai azt szeretnék, ha sokoldalúbb, s főként hatékonyabb lenne tevékenységük. Idézzünk az elképzelésekből, ötletekből is néhányat: — Fel akarjuk mérni teljesen az albérleti lehetőségeket, személyesen tervezzük az ajánlatok ellenőrzését. Beszélnünk kell a lakástulaj dánosokkal, hogy kiválasszuk a legkedvezőbb helyeket. — Arra is törekszünk, hogy legalább bizonyos mértékben normalizáljuk áz árakat. Évről évre több lesz a főiskolai hallgató, a kollégiumi férőhelyek száma viszont anya-: giak híján nem gyarapszik. A nagyobb kereslet az árak emelkedéséhez vezet. Ez csak úgy akadályozható meg, ha mi szervezetten lépünk fel, ha tanácsot adunk a fiataloknak. □ □ D □. ötletes kezdeményezés született az egri főiskolán, « már egy év alatt életképes érdekvédelmi szervvé fejlődött. Érdemes a tapasztalaitokra, a módszerekre felfigyelni, mert Eger iskolaváros, s a középiskolások albérleti gondjai ma is aggasztóak... Pécsi István ♦
