Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-05 / 287. szám
XXII. évfolyam, 287. szám ARA: I,— FORINT 1971. december 5., vasárnap India nem üzent hadat Pakisztánnak... DJ-DELHI: Az indiai szárazföldi egységek behatolnak Ketet-Pa- kisztán. területére, az Indiai légierő gépei pedig visszavágó támadást intéztek Kelet- és Nyugat-Pakisztán repülőterei ellen — közölte az indiai hadügyminisztérium szóvivője. •A hadügyminisztérium szóvivője azt mondotta, hogy India nem üzent háborút Pakisztánnak, de fenntartja magának a jogot, hogy minden eszközzel megvédje az országot. A szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a fegyverszám talányok leállítására vonatkozó amerikai intézkedés kétségtelenül hozzájárult az agresszió kiszélesítésére vonatkozó pakisztáni döntéshez és bátorította a pakisztáni kormányt az a téqy is, hogy a nemzetek közössége nem tett megfelelő lépéseket a politikai megoldás érdekében. RAWALPINDI: Jahja Khan pakisztáni elnök szombaton rádióbeszédet tartott, amelyben a többi között kijelentette, a jelenlegi háború „lesz” az utolsó, amelyet Indiával vívunk. Az elnök urdu nyelven tartott beszédéiben — noha általában angolul szokta elmondani a nyilvánosságnak szánt beszédeit — azt állította, hogy a háborút „India kényszarítette rá az országra, mert agressziót követett el Pakisztán, ellen”. Losonczi Pál Cinakryban Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és kíséretét Sékou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke vendégül látta az ország fővárosában, Conakryban. A fogadáson Brezsnyev Varsóban A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Le- onyid Brezsnyevwek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével szombaton Varsóba utazott, hogy részt vegyen a Lengyel Egyesült Munkáspárt december 6-án megnyíló, VI. kongresszusán. Elmaradt a berlini szerződés parafálása A falugyűlés M szocialista demokrácia egyre szélesebb körű, egy- re gyorsabb 'és hatékonyabb kibontakoztatása egyike legtöbbször hangoztatott célkitűzéseinknek. Ez I a törekvés hatja át a párt egész tevékenységét, állami és gazdasági életünket, társadalmunk szinte valamennyi ■ megnyilvánulását, s válik ily módon mindinkább a tömegek aktivitásának egyik legfontosabb ösztönzőjévé. Űj • tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag minden ' lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a lakosság több és; erősebb szálakkal kapcsolódhassák a tanácsok munka-; jóhoz. A törvény s tekintetben tágra nyitja a kapukat, hl- ; ■ szén a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegének ! rögzítésétől kezdve, a nagyobb hatáskörökön és gazda- : sági lehetőségeken át a falugyűlésekig — sokféle mód és : forma kínálkozik most már a szocialista demokrácia el- l ; mélyítésére állami életünkben. A falugyűlés — ha meg- ' felelően bonyolítják le — rendkívüli fontos eszköz lehet ■ a falu közvéleményének megismerésében, helyes irányba ’ terelésében, a tanács célkitűzéseinek megismertetésében • és a lakosság támogatásának megnyerésében. Mindez a tanácstörvényben is megtalálható: a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A- helyi tanácsok a nemrég elkészült szervezett és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt is egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken mi- ; lyen kérdéseket kell megtárgyalni a község lakosságé- ; ’ val és milyen módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, ; > * hogy leghelyesebb, ha a helyi tanács a falugyűlésen iá- ; ’ jékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács ; középtávú tervéről és költségvetéséről, a község általános : rendezési tervéről, a szolgáltatások és a kommunális el- ; látás fejlesztéséről, a község esetleges névváltoztatásá- ról, a közös tanácsú községek esetében a társközségek : helyzetéről, kívánságairól. A falugyűlés a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének egyik legfontosabb színtere. A I legtöbb helyen a tanácsok és a népfrontbizottságok arra ' törekedtek, hogy a falugyűléseken minél többen vegye- • nek részt, így domborodjék „népgyűlés” jellege, s hogy ' csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tár- ■ gyalják meg. Arról is gondoskodnak, hogy a falugyűlésen kialakult vélemény ne maradjon „pusztába kiáltott sző”. ' • Az eddigi falugyűlések túlnyomó többségén természetesen a községpolitika, illetve a községfejleszt és különböző kérdéséi játszották a főszerepet, még pontosabban az áprilisban megkezdődött új' tánácsciklus helyi fejlesztési terveiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, s tette hozzá a tanács elképzeléseihez a sa- \ ját javaslatait. Ezek a tömeges „beszélgetések” általában l hasznosak voltak, s nem egy helyen egyes választókerü> letek, sőt — közös tanácsú községek esetében — még £ székhelyközség és társközségei közötti súrlódásokat Is í rendezni tudták ez alkalommal. Több ízben a szokások- 5 tói eltérő módszereket — például fórumrendszerű kérde- J zeseket — alkalmaztak. > Nem kétséges, a falugyűlések törvénybe iktatásával > a tanácsok es a népfrontbizottságok olyan újabb lehetö> Ség birtokába jutották, amellyel, ha jól élnek, nagymér- S tékben erősíthetik területükön a szocialista demokratiz- | must, szilárdíthatják és szélesíthetik tömegkapcsolataikat, < s ily módon munkájuk népképviseleti-önkormányzati f jellege is hamarosan határozottabb arculatot nyerhet. I N. G. 4^VS/VA/VSAAAAAA^AlVVVVWWWWWVW\/VVWVVWVWVVVVWVVVVVWVA/V\e» Nem parafálták szombaton a szeptember 3-án aláirt négyoldalú nyugat-berlini egyezménnyel kapcsolatos újabb szerződéseket, elsősorban azért, mert Klaus Schütz, nyugat-berlini kormányzó polgármester és általában a nyugat-berfinl szenátus engedett a nyugat-németországi és a nyugat-berlini jobboldal nyomásának, s .nem volt hajlandó megbízottjával parafáltaitai azt az egyezményt, amelyre pedig már korábban áldását adta. ■Losonczi Pál pohárköszöntő,- ■jében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Guinea nem nagy országok, de nagy ügyet védelmeznek a szabadság, a haladás ügyét. Ennék érdekében szükség van arra, hogy az eddigieknél is szorosabban működjenek együtt. Meleg szavakkal köszönte meg a guinea! elnök meghívását. Minit mondotta, a magyar delegáció igen nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy ellátogathatott a 'Guineái Köztársaságba és sze. mélyesen megismerhette azt a harcot, amelyet a hős guinea! nép az imperializmus megújuló támadásai ellen folytat és azokat az eredményeket, amelyeket az új társadalom építésében elért. Losonczi Pál pohárköszöntőjére Sékou Touré, a gui- neai elnök beszéde után került sor. Losonczi Pál és kísérete afrikai útjának második állomásán, Guineában megkezdte hivatalos tárgyalásait Sékou Touré guineai elnökkel és más vezetőkkel. Iskolaavatás Egerben Szombaton délelőtt jelentős eseményre került sor Egerben: ünnepélyesen felavatták a megye, Eger város legújabb oktatási intézményét, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolát. A közel 30 millió forintos beruházás legutolsó fázisa, — a korszerű műszerekkel és gépi berendeziésekkel ellátott tanműhely — is megvalósult. Az iskola aulájában pattogó zene ritmusa mellett, ünnepi hangulatban gyülekeztek az iskola tanulói, a szülök, a tantestület tagjai, a társintézmények, az egri ipari üzemek • vezetői, képviselői, s ott voltak* a megye és Eger város párt-, állami szerveinek képviselői is, közöttük dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára és dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettesei is. Bálint Sándornak, a szak- középiskola igazgatójának üdvözlő, megnyitó szavai után Kruppa László, a megyei tanács művelődésügyi osztályénak vezetője ■ ünnepélyesen átadta az intézmény kulcsát Bálint Sándor igazgatónak, majd dr. Ven- dégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérum szakoktatási főosztályának vezetője mondott avató beszédet. Hangsúlyozta,, hogy az ipar fejlődése Heves megyében, Egerben a jövőben még di- namikusabbá válik. A korszerű technikához és iparhoz pedig egyre több korszerűen képzett nagy tudású szakemberre van szükség. Ennek a feladatnak és célnak kell megfelelnie az egri Gén- és Műszeripari Szakközépiskolának. Az ava- tóünnenség keretében tol - mácsolta Kócza Imre, az Egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója, az egri és Eger környéki ipari ü,zemek jókívánságait. Az ünnepség második részében az iskola tanulói színvonalas kultúrműsorral tették még emlékezetesebbé az eseményt, majd a vendégek megtekintették a szak- középiskola korszerű tanműhelyét. Képünk az ünnepi kultúrműsorról. Látogatóban Nagykökényesen A megye peremén fekvő ■ kis községbe, Nagy köké nyesve látogatott el munka■ társunk. Erről szol riportja ■ a 3. oldalon. fl félkegyelmű A Dosztojevszkij-regény színpadi változatának egri bemutatójáról írunk lapunk 4. oldalán. Egy úi egri múzeum... Hat éve gyűlnek egy ű) egri múzeum, a szövetkezeti adattár dokumentumai. A gyűjtemény céljáról, fejlődésének lehetőségéről szól írásunk a lap 4. oldalán. Emberek szikraesűben Az egri vasöntödét mutatja be riportjában Pataky Dezső, lapunk 5. oldalán. Építkezés helyett vita A Mátra Szálló■ felújításával kapcsolatos cikkünkre válaszolt a megrendelő is és a vállalkozó is. Ezt tartalmazza a 6. oldalon levő cikkünk. Itt az albérleti iroda... Az egri főiskolán közel egy éve működik eredményesen az albérleti iroda. Tevékenységét mutatja be munkatársunk ■ írása lapunk 6. oldalán. Nem hagyta el a munkahelyét Régi, törzsgárdista munkás mondja el véleményét egy nagyon divatos témáról, a munkaerő-vándorlásról, írásunk a 7. oldalon olvasható. Látogatás a korszerű gépekkel felszerelt oktatóteremben. iFoto:, Kiss Béla) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA MAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Miért szanálták a Heves megyei Vegyesipari Vállalatot? i A kérdésre lapunk 3. oldalán kapnak választ olvasóink.
