Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-25 / 304. szám

• • • • • • es o posta hozza, viszi a ieveiekef MÉG AZ ESZTENDŐ ele­jén, amikor sok panasz érke­zett a fűtőanyag kiszállítás­ról, kaptunk egy választ az illetékesektől, amelyben meg­írták, orvosolták a panaszo­kat, s közöltek egy statiszti­kai adatot is, tájékoztatásul: évente sok-sok ezer ember szerzi be tüzelőjét a TÜZÉP- nél, s mindössze 2 százalékuk élt panasszal. A nagy tö­meghez viszonyítva ez való­ban nem számottevő. De az a kerecsenéi apa, aki kétség- beesetten telefonált, hogy új­szülött gyermekükkel együtt fűtetlen helyiségben vannak, az nem érezte, hogy ő csu­pán „két százaiéit”. Az ő pa­nasza százszázalékos volt, az ő családja száz százalékig fázott. Annikor panaszos le­velet olvasok, mindig eszem­be jut annak a gondja, aki a levelet írja; a gond a nagy összességhez képest kicsi, de « maga számára nagy. Nagy és szorongató, ha egyszer már tollat vett a kezébe. A szerkesztőségbe érkező minden harmadik levél pa­naszos. Kis ügyektől a na­gyokig, személyes érdektől a közérdekig minden található bennük. Vannak időszakok, amikor szinte azonos gon­dokról írnak. A nyereségré­szesedés kifizetése idején például minden második pa­naszos levél arról szól, hogy keveset fizettek, nem ennyi járt volna. Tavasszal jelent­keznek a háztáji föld elosz­tásával kapcsolatos gondok­kal, nyáron a kirándulóhe­lyek közlekedési panaszaival. NAPONTA JÖNNEK a le­velek és jönnek személyesen a panaszosok. Évente leg­alább 800—1000 panasz, ké­relem, kérdés érkezik a kö­zel kétezer egyéb levél mel­lett Mit tehetünk? Van, amikor sokat, van, amikor semmit És van, amikor kicsit ért­hetetlen is a panaszosok ma­gatartása. Előfordul, hogy kilónyi iratcsomót hoz a pos­ta, már megjárták a bíróság különböző fórumait, de még mindig nem békültek össze. Végig sem gondolják, hogy a peres eljárásokra kifizetett összegből már egy újabb tel­ket vehettek volna ahelyett a néhány négyzetméter he­lyett, amelyért ölre mennek, pereskednek. / Sokszor írnak kismamák. Érdeklődnek a jogszabályok után és reklamálnak, hogy szerintük járna a 600 forin­tos gyermekgondozási se­gély, de nem kapták meg. Sajnos, ahol nincs meg az előírt 12 hónap, ott mi sem tudunk segíteni Persze, sok olyan kisebb- nagyobb ügy is van, amiben nem késik a segítség! A kerecsenéi ek régen kapják már a palackos gázt, és Sí­rokban is ablakot nyithatnak az érdekelt mamák, meg­szüntették a parkolóhelyet. Indítottak kisegítő járatokat a kirándulóhelyekre és van inár víz az egri Leányka ut­cában. Gyorsabban megjaví­tották a kétgyermekes anya mosógépét és Demjénben is orvosolták az útépítőkre tett panaszt. Az egri Zalár utcai hentesboltban nem kell már élőre váltani a blokkot — válogathat a vevő. A dor- mándi tanácsnak is megtérí­tette a TÜZÉP a kárt esnem panaszkodnak már annyit a szihalmiak a kenyérellátás­ra. Kaiban munkát kapott az egyedülálló anya és kevesebb a gond a zománcozott füst­cső beszerzésével. Nincs már Horton sem áramkimaradás és az adácsi boltban vissza­fizették a tévesen számlá­zott olajkályha árkülönbsé­gét. VANNAK ÉRDEKES dol­gok is. Például ki számít egyedülálló apának? Nem is gondolják az olvasók, hány apa keresi újdonsült jogait, kedvezményeit. Sokszor sze­repel a családi pótlék is. Sajnos az intézkedés nem mindig elég gyors és előfor­dult már, hogy a szerkesztő­ségnek és az SZTK-nak egyaránt sürgetnie kellett a vállalatot, küldjék be az ira­tot, hiszen a gyerek már há­rom-négy hónapos. És itt a GELKA meg at OFOTÉRT. Viták a hibás ja­vításokon és a hosszú válla­lási időkön. Igaz, ezer készü­léket megjavít a GELKA hi­bátlanul és ezer szemüveg elkészül gyorsan. De mit le­het tenni azzal a néhány- nyal, akiknek nem volt ilyen szerencséjük. Jogosan pa­naszkodnak! És hogy derül ki kicsinek véli. ügyről, hogy nem is olyan kicsi. Panaszos levél érkezett arról, hogy Eger­ben nem lehet kapni joghur­tot, pedig ez gyógyszer az emésztési zavarokkal küsz­ködő betegeknek. Amikor megnéztük, mennyire hiány­zik ez a hiánycikk, kiderült, hogy nagyon. Hiánya még a kórházban is gondot okozott, mert egy sor betegséghez diétaként kellett volna. Ir­tunk róla és azóta van (?) joghurt. Természetesen mindig van­nak olyan ügyek, amit a legjobb szándék mellett se tudunk elintézni, ezek közül a legnagyobbak, legsúlyosab­bak a lakáspanaszok. Ilyen­kor csak sajnálkozó elutasí­tással válaszolhatunk, bár­mennyire megértjük a pa­nasz jogosságát. A lakásokat nem a szerkesztőség osztja éL (Talán szerencsénkre is!) Vannak panaszos levélek, amelyek mögött felnőttek és gyerekek tragédiája húzódik. És egy egész sor jogi prob­léma. Sokszor kezdődik így a le­vél: hallottam... tudom... olvastam, hogy önök már másokon is segítettek... Mi igyekszünk, közvetítünk, tárgyalunk és levelezünk, sokszor sikerrel, néha sikerte­lenül, DE A SIKERTELENSÉ­GEK ellenére its szép tevé­kenysége ez az újságnak. És olyan jó olvasni azokat a le­veleket, amelyek így kezdőd­nek: Köszönöm, hogy ügyem­ben mellém álltak. Ilyenkor úgy éremük, szaporodott ba­rátaink száma. Persze, elő­fordul, hogy haragosokat is szerzünk. Olyanokat, akik­nek jogtalan panaszát nem is intézhettük él, vagy néha azok, akiket megbíráltunk egy-egy panasz miatt De ez már hozzátartozik az élethez. Üj napok jönnek, új levélek és újabb panaszok. Magukat sajnálók, vagy városukat fél­tők, igazságunkat őrzők. És a posta hozza, viszi a leveleket elszakíthatatlan szálakat szőve az újság és az embe­rek között Deák Rózsi Rákóczi fejedelem szívesen járt Egerbe, ide rándult oly­kor udvartartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyí­tó vizét Telekessy püspök különben is szívesen fogad­ta a fejedelmet egyike volt azon kevés egyházi főárnak, aki először behódolt Rákóczi­nak. Valószínű, hogy a kelle­mes emlékek és az egyház­megyéhez fűződő jó kapcso­lat inspirálta a fejedelmet arra, hogy harangot ajándé­kozzék az egrieknek. A harang ma is szól, mint a Ferences templom nagyha­rangja. Az ajándékozásra utaló mondat a felső és alsó díszsáv között fut körbe: .. .ajándékozta Rákóczi fe­jedelem. .. Eger reneszánszát Eszter- házy Károly püspöksége alatt élte. A császárhű csa­ládból származó főpap két Egerben töltött évtized so­rán a császári ház konok el­lenfele lett. Helyi, sajáto­san magyar művészetet akart, sót ennél is tovább ment, magyar egyetem volt az álma: jogi, bölcsészeti és hittudományi karok Eger­ben. Ezért építtette nagy szor­galommal a mai főiskolát, a SUCtXR IST^CM'* (1) miUTo Rtmiys Ä tizennyolcadik halott 1963. november első nap­jaiban néhány soros hír jár­ta be az európai sajtót: az ausztriai Toplitz-tóba ful­ladt egy 19 év körüli, név szerint még ismeretlen nyu­gatnémet fiatalember, aki könnyűbúvár-f elszereléssel merült alá a rendkívül mély tóba. Amikor a lényegtelennek látszó apró hírecskét az öreg kontinens lapjai közölték, még senki sem sejtette, hogy milyen izgalmas események kirobbantója lesz. A legéle­sebb szemű, a sorok mögött olvasó közönség sem hitte, hogy húsz hosszú esztendő­vel a második világháború lezárulta után, ez a rövid hír, kisebbfajta lavinát in­dít el, s felidézi a hitleri Harmadik Birodalom utolsó heteinek sötéten nyomasztó légkörét... ★ No, de mielőtt hiteles do­kumentumok, osztrák, nyu­gatnémet, angol, szovjet, svájci és magyar lapok köz­leményei nyomán leperget- * nénk ezt a krimibe illően iz­galmas és egyedülálló histó­1971 december 25., szombat fiát — lássuk csak, hogy hol is fekszik az eddig sohasem hallott ausztriai Toplitz-See, a hírhedt Toplitz-tó. Stájerország égbe nyúló bércei között is a legmaga­sabbak között tartják szá­mon a kétezer méternél is magasabb Todesgebirgét, a Halottak hegyét. A magas ormok lábánál, a mélyben lapul meg, a meredek szik­lafalakkal határolt, s nem egykönnyen megközelíthető katlan fenekén: a csillogó vizű piciny Toplitz-tó. Köz­vetlenül a kis víztükör men­tén törnek a magasba a sziklák — északon a Halot­tak hegye déli fala:aTries- sel-Wand, délről pedig az 1610 méteres Rötenstein. A természet ezt a csöpp­nyi kis területet valóban szinte rejtekhelynek, búvó­helynek alkotta. Békeidőben üdülő, természetimádó és pihengélő jópénzű osztrák polgárok keresték fel ezt a festőién romantikus vidéket — a Toplitz-tó ikertestvérét, a nagyobbacska Grundel- Seet, a partján épült kis fürdővárossal: Bad-Altaus­seevel egyetemben. Az ide­genforgalmi irodák és a bédekerek Ausztria egyik természeti kuriózumaként emlegették. De ezeknek a szép napok­nak véget vetett a Führer, amikör az osztrák köztársa­ságot lerohanta, és a Har­madik Birodalomba kebe­lezte. — No de ne vágjunk az események elébe!... ★ Néhány nappal a nyugat­„Wunderwaffe”, a „csoda- fegyver” bölcsőjét. A hadi­tengerészeti kísérleti állo­más csekély, de szemensze- dett személyzete olyan ten­geralattjáróról kilőhető ra­kétákkal kísérletezett - itt, melyekhez maga Hitler is vérmes reményeket fűzött E csodafegyverektől várta, hogy az európai kontinens nyugati partjairól támadja messzehordó rakétáival az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidéikét — első­sorban New Yorkot. Ezért rejtették el olyan jól az Al­pok szinte járhatatlan zu­német fiatalember tragikus szerencsétlensége után, a jó szímatú, és kiváló, szín­falak mögötti összekötteté­sekkel rendelkező nyugat­európai sajtó — elsősorban az osztrák és a nyugatnémet lapok — egyre bővebb 1 és bővebb cikkekben kezdték feszegetni a „Toplitz-tó tit- ká”-t... A hitleri hadigépezet, itt a világ háta megetti kis tó­nál rendezte be az egyik gában, a Toplitz-tó partjára e fontos kísérleti telepet. Amikor azután a győze­delmesen előretörő szövetsé­ges haderő egyre szorosabb-/ ra vonta a hurkot Hitler bi­rodalma roncsai köré, a tit­kos állomás kutatógárdája a szélrózsa minden irányába szétszéledt — mentvén a bő­rét, ki merre tudta ... ★ A világháború 'din elő­ször 1946-ban merült fel is­volt Lyceumot. Emellett hó­dolt másik nagy szenvedé­lyének, a templomépítésnek. Az egyházmegyében gomba módra nőttek az új templo­mok, ezekhez persze harang­ra is szükség volt. Nem vé­letlen, hogy éppen Eszterhá- zy püspöksége alatt indult fejlődésnek az egri harang­öntés. Egy olasz eredetű család, a Justelek telepszenek le Egerben. A pozsonyi Cristelli családból — szintén harang­öntők voltak — nősült Just el József, s a híres építésznek, Fellner Jakabnak is rokona volt. Hajdani háza ma is áll a Harangöntő utcában. Az épü­letet egykor ritka mestersé­gének jellegzetes eszközeit ábrázoló domborművek dí­szítették. Nevét, szakmabeli ügyességét az egyházmegye határain túl is ismerték. Mű­helyéből indultak a haran­gok távoli útjukra: Beszter­cebányától, Kassától délre és mét a Toplitz-tó neve, ami- > kor két férfi holttestére buk- I kanták a Feuerkogel nevű * sziklacsúcs környékén... A gondos nyomozás kiderítet­te, hogy a két áldozat nem , más, mint a hitleri időkben > a Toplitz-tónál tevékenyke-J dett haditengerészeti titkos kísérleti állomás volt kuta­tói, akik a Német Szövetsé­gi Köztársaságból rejtve igyekeztek hajdani munka­helyük felé ... Senki sem sejtette ekkor még, hogy mit kereshetett, volna a tónál, két évvel a . háború után, két volt hadi- technikai kutató. Arra pe­dig még a mai napig sem derült fény, hogy véletlen szerencsétlenségnek lettek-e az áldozatai, vagy pedig, ne- talán, konkurrens kollégáik * „hosszú keze" ért el a * Feuerkogel szikla csúcsáig? > 1955 augusztusát írták, J amikor a tó közelében is- ; mét halálos tragédia tör- | tént. A szikláról lezuhant és • nyomban szörnyet halt egy! férfi, akiről hamarosan ki-1 derítették, hogy ő is Nyu- J gat-Németországból érkezett. a titokzatossá vált tóhoz. S ráadásul — ő is a toplitzi haditengerészeti titkos ku- I tatócsoport tagja volt... Egymást érték a rejtélyes „halálos balesetek” a kis al­pesi tó környékén. Sőt, né­hány mindenre elszánt fér- t fiú is az életével fizetett a J titokért, akik könnyűbúvár- . felszereléssel a csillogó víz I mélyén keresték azt. I De a tó, titkát makacs I hallgatással tovább őrizte... • A különleges és feltűnően ' érdekes az volt az egymást követő tragikus halálesetek­ben, hogy hosszú esztendő­kig nem tudódott ki, hogy mi vonzott biznnvos embe­reket a Toplitz-tóhoz. J (Folytatjuk.) keletre — a neves budai ha­rangöntőn, Brunneren kívül — aligha akadt vetélytársa: Aradig, Nagyszalontáig ju­tottak el házáhak készítmé­nyed. Mesterségéit utódai tovább­fejlesztették: a család öntöt­te újra a ferencesek két ha­rangját, köztük a fent már említett, a Rákóczi által 1709- bsn adományozott harangot, a székesegyház nagyharang­ját, a minorita harangokat. Nekik köszönhető, hogy a későbbi egri harangöntő csa­ládok, dinasztiák munkássá­gát még jó egy évszázadig a legjobbak közt tartották szá­mon a monarchiában. Valamikor a legnagyobb harangok közé sorolták a fő­székesegyház Mihály nevű nagyharangját. Latin nyelvű felirata szerint a nyolcvan­éves Telekessy István püs­pök öntette, s 1714-ben szen­telte fel az eredetileg 25 má­zsás harangot. Miután 1775- ben megrepedt, Eszterházy püspök megnagyobbítva új­raöntette: Valahogy nem kísérte a szerencse ezt a harangot: az 1820 és 30 közötti években harangozás közben kicsor­bult. Egy Méhes Mihály ne­vű egri lakos közel kétmá- zsányi részt reszelt ki a csorba helyéről. Ám a balszerencse tovább kísérte az egriek közkedvelt harangját. Az első világhá­ború idején hadicélra elszál­lították és ágyúnak öntötték. Amikor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pihentek az orosz föld csata­terein. Talán ezért is emlé­keznek rá ma is a megye- székhely idősebb lakói. öt harang van még a ba­zilikában, nagyobbrészt ké­sőbb öntötték őket, s nem elsősorban egri mesterek. Közülük érdemes megemlí­teni a Donát nevűt. 1776-ban készült, de 1851-ben újra kel-: lett önteni. Nem híres mes-í tér, hanem Korrench Mark harangöntősegéd készített«, A harang ma is megkondul; bizonyságul, öntője képzett^ Bégének. A harangszó valaha jelkép volt az ember életében, je­lezte napjai kezdetét, végiét, fájdamait. Készítői többek voltak, mint mesteremberek, szakmájuk nem kis részben művészet volt Ma már egyre kevesebbet tudunk nemcsak az egri, ha­nem az ország több neve­sebb, érdekesebb harangjá­ról is. pedig történetük sok kultúrhistóriai vonatkozásra derítene fényt. Érdemes len­ne összegyűjteni, feldolgozni ezeket nemcsak egri és He­ves megyei vonatkozásban. (pécsi) Hangjuk végigzúg, zsong, kong, felbúg a kultúra, az emberiség egész történelmén. Hív, figyelmeztet, számve­tésre késztet. Az asszíriai ásatások nyo­mán háromezer éves kis ha­rangok kerültek napvilágra. Ismerték az egyiptomiak, használták vallásos célra, vagy éppen figyelmeztetésre, mint a görögök és a rómaiak. Nagy Sándor temetésén, ami­kor holttestét aranykoporsó­ban Memphisbe szállították, a halottvivő díszes szekéren százával zemgtek-bongtak a kis ércharangok. Készítése — miután az egyház magáénak vallotta — mesterségből művészetté lett. Harang zúg ma is délben szerte a világon, hirdetve a törökverő Hunyadi János nán­dorfehérvári győzelmének je­lentőségét. Harangok zúgnak a sokkor, nyú Egerben is. Történetük külön ma még feldolgozat­lan krónika. Vall a korokról, az alkotókról, az indulatok­ról. EGER HARANGJAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents