Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-24 / 303. szám

Sa jtótájékoztatő a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékról A brigádok Is vegyék komolyabban A további fejlődés lehetőségeit keresték a Mátraalji Szénbányáknál Gál László, a SZOT tit­kára és Rózsa József, a Mun­kaügyi Minisztérium főosz­tályvezetője csütörtök dél­után a Parlament épületé­ben tájékoztatta az újság­írókat a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékról, amelyről az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén fogadott el törvény erejű rendeletet. A sajtótájékoztatót dr. Várkö­rei Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke nyitotta meg. Elmondották, hogy ha­zánkban az átlagéletkor nö­vekedéséül mind több a nyugdíjas, közülük igen so­kan még munkaképesek, szívesen dolgoznak tovább szakmájukban. Magyaror­szág lakosságának körülbe­lül egyötöde — kereken két­millió ember — lépte túl az 55., illetve 60 éves nyugdíj- korhatárt, közülük 400 000- ren teljes munkaidőben* vagy részlegesen, dolgoznak. Á tapasztalatok szerint már eddig is jóval többen vál­laltak volna munkát, a nyug­díjasok foglalkoztatási rend­szere azonban erre nem ösz­tönzött kellőképpen. Az El­nöki Tanács most megjelent törvényerejű rendelete ép­pen azt a célt szolgája, hogy e jelentős munkaerőt célszerűbben használják fel, s ugyanakkor a nyugdíj- korhatárt túllépő, de to­vábbra dolgozni akaró is megtalálja számítását. Mint ismeretes, a fizikai munka­körökben tovább dolgozók­nak a nyugdíja a további munkában töltött éveli után évenként 7 százalékkal, az egyéb munkakörökben dol­gozóké pedig évenként 3 százalékkal emelkedik. Ily módon az eddigi maximális 70 százalék helyett a to- vábbdolgozók keresetűje 90 százalékát kaphatják később nyugdíjként. Az új rendelkezések lehe­tővé teszik, hogy a nyugdí­jasok is munkájuknak meg­felelő bért kaphassanak ab­szomszedsagaba n. forgalmas helyen, a 3-as főútvonal mel­lett fekszik a falunk. S mi­kor például segíteni kellett az ország leenyérgondján. elsők között voltunk mindig! Mit emlegetnek a régi ve­zetés hibáiként? Kezdik az elhanyagolt közművesítéssel folytatják a kulturális léte­sítmények hiányával, s befe­jezik a község lélekszámú naiv egyötödét kitevő cigánylakos­ság megoldatlan lakáshelyze­tével. Közben felmerülnek oiyan gondok, hogy évente 2 —■> ember jár szerencsétle­nül a rossz közvilágítás miatt, húsért a megyeszékhelyre kell járniuk a kerecsendiek- nek, s nincs gázcseretelepük, holott a faluban levő 570 la­kásból ötszázban ezzel főz­nek. G .iiiMió vízműre Első hullásra ijesztő ez a lista. Ám ha jobban körülné­zünk'az 1800 Lelkes szép te­lepülésen. sok panaszról ki­derül, hogy csak a múlt ze­néje, vagy pedig erős tem­póban folyik a kiváltó okok elhárítása. Itt van például a közművesítés! — Való igaz, hogy pár esz­tendeje egyetlen artézi kútja volt a falunak, az is apadó­félben! Múlt év augusztusá­ban azonban megalakítottuK a víztársulatot, amelynek tag­jai tíz esztendő alatt laká­sonként négyezer forinttal se- , gítik a vízmű megépítését. A ban az esetbein, ha a meg­engedett keretek között munkát vállalnak. Az eddigi évi 6000 forintos felső ha­tár megszűnik, a jövőben évente általában 840 órát dolgozhatnak a nyugdíjasok, s erre az időre a végzett munkájuknak megfelelő bért kaphatják. Egyes területe­ken évi 1260 órai munkát is engedélyezhetnek. Igen je­lentős a rendelkezésnek az a része, amely a 700 forintot meg nem haladó nyugdíjak esetén korlátozás nélkül le­hetővé teszi a munkaválla­lást. A sajtótájékoztató előadói kiemelték, hogy a nyugdíj- korhatárt elérők tovább dol­gozására a vállalat és a dol­gozó szabadon, legjobb be­látása szerint köthet meg­állapodást. Egyetlen embert sem lehet kötelezni arra, hogy a nyugdíjkorhatár el­érése után tovább dolgozzon, s a vállalat is természetesen csak akkor alkalmazza to­vább a dolgozót, ha munká­jára szükség van. A népgaz­daságnak mindenképpen kedvező, ha az 55 évnél idősebb nők és a 60 évnél idősebb férfiak továbbra is hasznos munkát végeznek. Az a „veszély” nem fenye­get senkit, hogy a nyugdí­jas korban levők nagyobb mérvű foglalkoztatása mun­kanélküliséget idéz elő. Az elkövetkezendő 15—30 év­ben ugyanis a munkaerő- utánpótlás bázisa nem lesz nagyobb a mainál, s így minden munkáskézre szük­ség van és lesz. Egyébként a számítások szerint a kor­határon túl négy-öt évig dol­gozók átlag 400—500 forint­tal magasabb nyugdíjat kap­nak nyugalomba vonulásuk után. A minisztériumok és a szakszervezetek vezetői irányelvek kibocsátásával is segítik e jelentős munka le­bonyolítását. A többi kö­zött orientálják majd a vál­lalatokat, hogy elsősorban kútfúrás. hidroglóbus-eme- lés, csőhálózat-lefektetés költ­ségeiből tetemes részt vállalt Kerecsend. s a megyei tanács is. így mára túljutottunk a gondok felén —. mondja Szucsik Istvánná tanácstitkár. — Az egész munka ötmillió­ba kerül egyébként, s 1972. májusára várjuk befe­jezését! Könyvtár, ifjúsági klub Sokáig két szórakozási le­hetőség volt Kerecsenden. A vendéglő és az elhanyagolt állapotban levő mozi! A kocs­ma igencsak hangos, a film­színház azonban utóbb elnép­telenedett. A fiatalok nem sajnálják, mert nemrégiben megnyílt a kétszáz embernek kenyeret adó Finommechani­kai Vállalat központjában a KISZ-szervezet ifjúsági klub­ja. Felújításából, berendezé­séből részt vállalt a községi tanacs es a termelőszövetke­zet, az egri üzem fióktelepé­nek vezetői pedig előterem­tették a szükséges berende­zési tárgyakat, továbbá bizto­sítják a klubgondnck havi tiszteletdíját. Az egymillióból újjáépített községi tanácsházán otthont kapott augusztusban a falu 4000 kötetes könyvtára is, amelynek ügyes-bajos dolgait Gál Pálné intézgeti. Méghoz­zá nem rosszul, mert Kere­mely területeken szorgal­mazzák .a nyugdíjkorhatárt elérők továbbdolgozását, a nyugdíjasok nagyobb mérvű foglalkoztatását. Mindenek­előtt a fizikai munkakörök­ben, de a szellemi pályákon is számítanak az idős, ta­pasztalt emberek munkájá­ra, legkevésbé az alkalma­zotti gárda bővítésének ösz­tönzése kívánatos. Az új rendelkezések egyéb­ként 1972. január elsején lépnek életbe, vagyis to- váóbdolgozás esetén azokra vonatkoznak, akiknek a nyugdíját 1972. január 1. után állapítják meg. Az 1972. január 1-ét megelőzően a nyugdíjkorhatáron felül munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mér­téke fizikai munkakörökben az öregségi nyugdíj éven­ként 3, egyéb munkakörökben pedig évenként 1 százalék. (MTI) Nem lesz fehér karácsony A csillagászati tél máso­dik napján is szokatlanul enyhe időjárás volt az or­szág legnagyobb részében. Hajnalra a délnyugati és az északkeleti megyékben nulla és mínusz 2 fokig lehűlt a levegő másutt azonban nulla fok fölött maradit a hőmér­séklet. Délelőtt folytatódott a változóan felhős, párás eny­heség, de esőt sehonnan sem jelentettek. A Meteorológiai Intézetnek hétfő estig érvényes táv- prognózisa szerint az idén nem lesz fehér karácsony. A két ünnepnapon megismétlő­dő esőkre lehet számítani, s vasárnap főleg a magaslato­kon még havaseső is lehet. A fokozatos lehűlés következ­tében hajnalonként plusz há­rom és mínusz 3 fok közötti hőmérséklet várható. A nap­pali felmelegedés ezen a hét­végén még eléri a 4—8 fo­kot, és később valószínűleg nulla és négy fok között ala­kul. forintos kölcsönt folyósítson; amiből némi saját tőkével, egészséges házat építhet ma­gának. Az első el is ké­szült, három további kölcsön kiutalása pedig most van fo­lyamatban. Hét cigánycsalád, 40 ezer forintos OTP vásár­lási kölcsönből, ugyanezen idő alatt bent a faluban vett lakóépületet. Megindult tehát a kibon­takozás e kényes kérdésben, s a kezdeti jelek arra valla­nak, hogy siker koronázza a kerecsendi tanács törekvését. Száz hold szőlő Várják. Nem jön a gáz! Megint várják. Megint nem jön. Mindennapos gond ez a kerecsendi portálion, mióta megszaporodtak a faluban a gáztűzhelyek, az egri ÁFÉSZ pedig nem tud tökéletesen megfelelni a gázfórgalimazási követelményeknek. A helyi tanács javítani akar a hely­zeten. Telket adott egy mini­cseretelep céljára, s hajlan­dó tárolóról és bekerítéséről gondoskodni. Arra kíváncsi­ak most már a helyi veze­tők, hogy a TIGÁZ, vagy az ÁFÉSZ válalja-e a 90 pa­lack tárolására alkalmas te­lep üzemeltetését. Hasonló érdeklődéssel kí­sérik Kerecsenden a tanács­nak azt a szándékát, hogy helyileg rendezze a falu hús­A FÉL ORSZÁG területére kiterjed a Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat, amelynek egyes üzemei a bányászkodá­son túl más munkát is vé­geznek, illetve: csak más munkán dolgoznak. Amikor ennél a vállalatnál statisz­tikai jellegű meghatározá­sokra van szükség, akkor meglepő számok kerülnek elő. így van ez a szocialista brigádok mozgalmával is. Több száz brigád több ezer embert fog össze. Olyan erő ez, aminek lehetőségeit ta­lán még fel sem mérte sen­ki kellő módon. Az erőt éppen önkéntes verseny vállalásaik adják. Gondoljuk el: a személy szerint felajánlott minden egyes óra hány ezer órára gyűlik össze a társadalmi munkában! Ha nem is közvetlen mó­don, de ennek a verseny- szellemnek a mozgató, ener­giája kideríthető abban is, hogy a vállalat nemrég a korábbi veszteséges gazdál­kodásról átválthatott a nye­reséges működésre. Ezt se­gíti elő a gépszerelő üzem kollektívája is, amely az idén november végére már egész éves tervét teljesítet­te. Örömmel közölte ezt a brigádvezetők értekezletén Farkas Géza. Amit decem­berben produkálna még ter­ven felül, csak milliókkal mérhető. Márcsuk Gézáné azt mond­ta el, mit tesznek a vegyes­üzemben a nőkre vonatkozó párt- és kormányhatározat végrehajtásáért. De mind­járt hozzátette: a nők sem várják ölbe tett kézzel, hogy mások fáradozzanak helyet­tük. Megalakították az asz­talosok önálló nőbrigádját. Munkájukkal mindenki elé­gedett. Arra külön büszkék, hogy ebben a brigádban még senki nem szenvedett balesetet. A tizenhét szemé­lyes nőbrigád tehát bizonyí­tani akar így is. Ecséden az üzem dolgo­zóinak több mint kilencven százaléka tartozik a brigá­dok közösségéhez. Ez az arány a vállalat egészére vo­natkoztatva nyolcvan száza­lék körül < mozog. Ha tehát Németh József szb-titkár, arra mutatott rá, hogy a dolgozóknak mintegy harmada nem rendelkezik általános iskolai végzettség­gel, altkor nemcsak a szám meghökkentő, hanem a bri­gádvállalások tartalmi ré­got, Détár Mihály elnök gondterhelten megcsóválja a fejét. — Gondoltunk mi arra, hogy vágóhidat, illetve hús­üzletet hozzunk létre, utóbb azonban olyan jogszabályok láttak napvilágot. amelyek egyelőre lehetetlenné teszik a dolgot... Azért is még kell gondolnunk az új vállalko­zást, mert alig pár éve másztunk ki a gazdasági krí­zisből. Továbá van. egy ki- lencmüliós befektetésünk, amely leköti teljesen anyagi lehetőségünket. Szőlő- és gyümölcskultúra létesítésén fáradozunk. Ötven hold al­mánk már termőre fordult, s elkövetkezőkben a tervezett száz hold szőlő telepítésére koncentráljuk minden erőn­ket ... Az elnök aggodalmai, úgy vélem, indokoltak. (Már ami a húsipari melléküzemág lét­rehívását illeti.) A termelő- szövetkezet életének közeli jövendője azonban, mint sza­vaiból kitűnt, további erősö­dést ígér. Van perspektívája az Aranykalásznak! Ebbe pe­dig bele kellene, hogy férjen a kerecsendi hentesüzlet. Ne­hogy idő múltán ugyanaz a vád érje a szövetkezetét, mint a régi tanács vezetőket. Hogy nem éreznek eléggé a falu bajával! Moldva^ Győző sze is kérdőjelet' követel. Ép­pen a szocialista módon él­ni és tanulni kitétel az, amelyik még nem teljese­dett ki egészen. A termelés a maga szervezettségével, az ebből származó fegyelmező erejével könnyebb feladatot jelent: szocialista módon dolgozni — ez a követel­mény kevésbé függ a nagy tömegek önkéntes lelkesedé­sétől. Függ, . természetesen, de nem úgy mint a tanulás, amit vagy vállai valaki, vagy nem. Dolgozni a fize­tésért mégiscsak kell — ál­talában. Itt a „jobban dol- goznin” van a hangsúly, ami sokszor szintén a szervezé­sen múlik. Ezek alapján tehát aszó-' cialista brigádmozgalom fej­lesztésének kulcsa a „tanul­ni” és „élni” kitétel minő­ségi oldala. Arra is felhívta a figyel­met Benics László, hogy a Thorez Külfejtés javítóüze­mében olyan sok személyi változás követte egymást a vezetésben, hogy szinte meg sem Ismerték a vezetőt, már ment is tovább. Nem volt ennek a gyakorlatnak jó ha­tása az üzem légkörének alakulására. Mint ahogy Csomós Miklós is szóvá tet­te: a munkásak elvárják, hogy szót értsenek velük. Alkarjuk, hogy tudjanak a nehézségekről is. Csak így várható el tőlük, hogy meg­fogják a dolog végét. Furcsa ellentmondásra hívta fel a figyelmet Szé­kely István. A munkásvé- delem nagyon fontos köve­telmény. Van is mit tenni ebben is a vállalatnál, hi­szen a baleset, akármilyen kevés, akkor sem intézhető el sajnálkozó hümmögéssel. De az már nehezen érthető, hogy a zajos üzemekben használatos füldugót olyan -rossz-minőségben és olyan maigas áron hozzák forga­lomba. ' ami meghökkentő. Nem lehet luxuscikk ára a védőkesztyűnek sem. Nagyon komolyan .kell .venni, az alapelvet: nálunk a legfőbb érték az ember. Talán frázisnak hat, any- nyit mondtuk már, talán ezért is eresztik el sokan a fülük mellett. Következ­mény, hogy az utóbbi idők­ben száz olyan gépet, üze­met kellett leállítaniuk a szakszervezeti munkásvédel­mi ellenőröknek, szerte a megyénkben, amelyek nem feleltek meg a kötelező ér­vényű előírásoknak. MINDENT EGYBEVETVE: a vállalatnál megtartott ta­nácskozás rámutatott a szo­cialista brigádmozgaiom újabb, az eddiginél fejlet­tebb szakaszának előfeltéte­lére: az embert kell közép­pontba állítani, az ember tudását, az ember egészsé­gét, az embert a munkahelyi és a családi környezetében. Amíg csak a munkateljesít­mények döntik el főként egy brigád tevékenységének megítélését, addig keveset lehet tenni a művelt és egészséges emberek társa­dalmáért. gmf • • Önkéntes tűzoltók klubja Füzesabonyban Jövő hónapban ünnepli alapításának 75. évfordulóját a füzesabonyi önkéntes tűz­oltótestület. A jubileumi ün­nepség előtt kettős jutalom­ban részesült a testület. Ez év tavaszán beköltözhettek az új, emeletes tűzoltószertar- ba, a napokban pedig meg­nyitották az önkéntes tűzol­tók Gagarin klubját, ahol te­levízió, könyvek, társasjáté­kok biztosítanak szórakozási és művelődési lehetőséget a testület tagságának. rNwwsöű @ 1971. december ?4„ pénttíi Négyes ikerborjak A szlovákiai Velka Macán, Galánta mellett, egy ál­lami gazdaságban négyes ikerborjakat hozott világra egy tehén. Mint képünkön látható: mind a négy boci (egyéb­ként egyenként 25 kiló súlyúak) egészséges és jól érzi magát. (Foto: CTK — MTI — KS) Ahány kerecsendi házban megfordultam, mindenütt ezt ismételték: Húsz évig alig tö­rődtek velünk, pedig Eger PANASZOK MULOBAN Téli látogatás Kerecsenden ellátásált. Vagyis: hentesüzle­tet létesítsen. Az ÁFÉSZ ezt a terhet nem hajlandó ma­gára venni. Maradna a ter­melőszövetkezet. Amikor azonban szóba ejtem a dal­esend lakóinak 30 százaléka beiratkozott olvasója. Ami változatlanul megma­radt a múlt művelődési prob­lémáiból: az óvodahiány! S nincs az iskolának napközi otthona! Kilátások? Fecz Sándor is­kolaigazgató szerint szó sem lehet a kérdés rendezéséről, míg a közművesítés költsé­geit nyögi a falu. Pedig ... Igen. Arra gondol ilyenkor, hogy ötszáz falubeli jár el dolgozni Kerecsenéről min­dennap. főleg Egerbe, de tá­volabbi ipartelepekre is. S ezeknek az embereknek je­lentős hányada gyermeket hagy otthon. Aprót, s na­gyobbat. akikről hazatértükig gondoskodni kellene. Házak a putri helyén Mikor Szucsiknéval beszél­gettem, említette, hogy mint vb-titkár, s mint a cigány­telep tanácstagja, legtöbbet a cigány lakosság elhelyezési problémáival foglalkozott az utóbbi években. Milyen ered­mények kísérték munkálko­dását? Ez év májusában, a Föld­hivatallal telekké nyilvánítot­ták a Dankó-telepet, ahol egyre jobban szaporodtak már a putrijellegű tákolmá­nyok. Ennek nyomán lehető­vé vált, hogy az OTP min­den vállalkozónak 65 ezer

Next

/
Thumbnails
Contents