Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-22 / 301. szám

fi*

Pusztai Lászlódé felszólalása az országgyűlés második napján

1 Eger város új képvisel öasz- szonya szóbeszédének bevezető részében értékelte új gazdaságirányítási rendszerünk és IV. ötéves tervünk második évi állami költség- vetését. Elmondotta, hogy áttekinthetően tükrözi a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök forrásait és az össznépi igények kielégítésének tervezett arányait Hangsúlyozta, hogy a költségvetés tételed meggyőzően igazolják kormányzatunk évek óta folytatott a gazdaságirányítási módszerek révén mind hatékonyabbá váló életszínvonal-politikájának eredményeit.

Beszélt a nyugdíjasok helyzetének javításáról, a magasabb színvonalú szociális és egészségügyi ellátásról, az emelkedő családi pótlékról. Kiemelte, hogy mindezek reprezentálják a meghirdetett kormányprogram realitását.

A képviselőasszony ezek titán megyei és egri gondokat terjesztett az országgyűlés plénuma elé. Először a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési tervére utalt. Ezzel kapcsolatban elmondotta:

„A Mátra-Bükk üdülőterülethez megyénk két városa és 29 községe tartozik. A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy ezen belül idegenforgalmi szempontból nemzetközi, s egyben országos jelentőségű centrummá fejlesztendő választókerületem, Eger városa ... A kormányhatározat, úgy érzem, nemcsak az érintett terület lakosságát, hanem az ország valamennyi polgárát örömmel tölti el, hiszen megvalósulása esetén ez a tájegység válóban nívós színvonalon tudja fogadni a turistákat.”

Pusztai Lásznólé később arról beszélt, hogy a kormány- határozat megvalósítása nem kis feladatot ró a helyi szervekre, hiszen gondoskodni kell az erdők védelméről, a természetvédelmi területek gondozásáról, a jellegzetes ■ növény- és állatvilágról, a gyógytényezőkről, s a mind hangulatosabb városkép megteremtéséről. A képviselőnő beszámolt arról, hogy az érdekelt tanácsok megtették e téren az első lépéseket, s következő évi költségvetésük- ben — alkalmazkodva anyagi t lehetőségeikhez —. már szerepel az idegenforgalmi feladatok megoldása. Ezzel kap- 1 csolatban eg}’ sajátos és aggasztó egri problémát említett, igazolásául annak, hogy a legtudományosabb tervezés esetén is adódnak komoly problémát jelentő véletlenek, amelyeknek felszámolása a helyi" szervek anyagi erőforrásait meghaladja.

,',A közelmúltig azt hittük, hogy Dobó István és várvédő hősei csupán a romjaiban is büszke, ma már féltve őrzött várfalakat és az önfeláldozó hazaszeretet soha el nem feledhető példáját hagyták ránk örökségül. A közelmúlt azonban mást bizonyított: nem egy. szerencsére csak anyagi áldozattal járó épület- beomlás figyelmeztetett arra, hogy történelmi örökségként olyan kiterjedt, összefüggő pince-alagútrendszert .is kaptunk, amely méreteiben jóval túltesz a Gárdonyi regényéből ismert, s az írói fantázia túlzásának vélt távolságokon. Az egri alagútrendszer 420 évvel ezelőtt nagyszerű lehetőséget biztosított a maroknyi hős várvédő sereg gyors és láthatatlan átcsoportosítására, ma azonban

elnyeléssel fenyegeti • város építményeit,

m DÉkezebb járműveket, Melannyí más célra is szükséges

pénzeszközeit.”

A képviselőnő a továbbiakban elmondotta, hogy a most folyó feltárások igazolták: a többszintes alagútrendszer közel 100 kilométer hosszú. Pillanatnyi veszély még nem fenyeget, mert a tanács haladéktalanul intézkedett, s aládúcoltatta a leginkább veszélyeztetett részeket. Ez a megoldás azonban csak egyéves, tehát átmeneti védelmet biztosít. Ugyanakkor a most folyó építkezések, a mind növekvő közúti forgalom újabb és újabb omlási veszélyekkel fenyegetnek. Pusztai Lászlóné utalt arra, hogy a korszerű technikával történő végleges biztosítás minimálisan 240 millió forintot igényel. A városi és a megyei tanács, élve az önálló gazdálkodás lehetőségeivel, minden nélkülözhető anyagi erőforrását mozgósította a sürgető probléma megoldásáéiért, hogy a lehetőségeknek megfelelő támogatást mindaz új évben, mind később, folyamatosan biztosítsa a költség- vetés az egri alagútrendszer biztonsági munkáira.”

A képviselőasszony beszédében megemlített egy sokakat érdeklő problémát:

az emeletráépítések

kérdését.

A gondolatsort így vezette be:

„Faluvégi pénzügyminiszter elvtárs bizonyára nem veszi rossz néven, hogy ezt a költségvetés tárgyalásánál is megemlítem. Választóim és én ugyanis nem tudok mindenben egyetérteni azzal a válasszal, amelyet a miniszter elvtárs megkeresésemre az ügyben adott.

Miről is van szó?

Az ország különböző városaiban mintegy hatezer,

Képviselőink — dr. Novák Pálné, Szabó Imre és Vadkerti Miklósné — a Parlament folyosóján.

. (Foto: Kiss Béla)

ra. Ehhez azonban a saját erő kevés. Ezt a gondot csak tanácsi erőforrásokból megoldani nem lehet.

Pusztai Lászlóné az egész ország segítségét kérte a következőképpen :

„Négy évszázada Dobó és várvédő hősei Egerben hiába várták a felmentő sereget; én meggyőződéssel hiszem, hogy államunk és szocialista társadalmunk most nem hagyja magára természeti csapással felérő nehéz helyzetében azt « várost, amelyet — szerénytelenség nélkül merem remélni — nemcsak mi, egriek szeretünk, hanem tisztelt képviselőtársaim és országunk egész 1közvéleménye is a magyar történelmi múlt megbecsülendő emlékének tart. Kérem

Egerben több száz állampolgár az 50-es és 60-as években komoly anyagi áldozatot hozott azért, hogy emeletráépí- _téssel jusson lakáshoz. Egy kétszobás'lakásnál 24 ezer forintot kellett készpénzben fizetni, s 45 ezer forintot OTP- kölcsönként igényelni. Ehhez jött a 60 ezer formte« állami támogatás. Az új lakásgazdálkodási jogszabályok megszüntették az emeletráépítésnek ezt a módját, s ma már a teljes költséget a házkezelő szerv viseli. A korábbi emeletráépítések résztvevői azonban ma is fizetik az OTP-kölcsöntörlesztéseket, s lakbérbeszámítást is csak az általános mértékben, kétszobás lakás esetében mintegy 14 ezer forint összegben kaptak. Így ezek az állampolgárok körülbelül 56 ezer forintos áldozatvállalással jutottak olyan lakáshoz, amelyért a jelenlegi jogszabályok szerint legfeljebb 21 ezer forintot fizetnének, szociálpolitikai kedvezmény nélkül. A mintegy 30—40 ezer forintos különbözeted méltánytalan tehertöbbletnek érzik, hiszen nincs nagyobb rendelkezési joguk a jórészt saját erőből épült lakás felett, mint a kiutalásos állami lakások bérlőjének.”

Pusztai Lászlóné ezután ismertette a pénzügyminiszter érvelését, amely szerint az emeletráépítők áltálában korábban és kedvezőbb helyen jutottak lakáshoz, mint a tanácsi igénylési rendszerben. Hangsúlyozta, hogy ezzel részben egyetért, ám ez a kérdésnek csak egyik oldala, hiszen sokan ú gy vélekednek, hogy ezek az egyszeri előnyök korántsem állnak arányban a többletterhekkel. Érvelését így összegezte:

„Aligha lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az új lakásgazdálkodása jogszabályok a saját anyagi erő befektetésével arányban növelték a lakás feletti rendelkezési jogot, nyilván annak a helyes elvnek az alapján, hogy akik saját anyagi eszközt biztosítanak lakásszerzéshez, azok egyúttal társadalmi feladatok megoldását is elősegítik. Ügy érzem, a 6000 korábbi emeletráépítő problémájának figyelmen kívül hagyása ezt a helyes elvet csorbítaná. Ezért javaslom, hogy vagya lakás feletti rendelkezési jog méltányos formáját biztosítsák számukra, vagy az OTP- kölcsön arányos összegének — lakbérbeszámítás útján történő —, kiegyenlítését tegyék lehetővé.” Beszédét az alábbi szavakkal fejezte be:

Szeretném remélni: kedves képviselőtársaim és a pénzügyminiszter elvtárs nem róják fel nekem, hogy újonc képviselő létemre máris anyagi vonatkozású javaslatot tettem. Kérem — indoklásul —, vegyék figyelembe, hogy egri vagyok és nő, s az egri nők közismert bátor helytállása engem is kötelez.

Még kedvez a jó idS

i ' 1

A Füzesabonyi Állami Gazdaság 63 holdnyi fiatal almáskertjében már a tavaszra gondolnak. Megkezdték az almafák metszését. (Foto: Tóth Gizella)

Erdősítést gyepgaxdálkodás

Talajvédelmi mintaüzem Szajlán

a víz es a szél talaj romboló hatása közismert. A talajréteg elhordása, vékonyo- dása évről évre csökkenti a föld termőképességét. Ez ma már világjelenség. Hazánkban évente nagyon sok milliós kórt okoz a víz talajsodró munkája. Heves megyét is jelentősen érinti a talajpusztulás, különösen a megye északi részén, az egri járás területét, ahol a hegyes-dombos környezetben nem kis gondot jelent a gazdálkodás és a megélhetés. A termelő- szövetkezetek szántóin, legelőin nagyon sok a lejtős rész, a földcsíkok meredeken helyezkednek él, melyeket sok árok, vízmosás szabdal féL

Hogyan lehet ezen segíteni? Csak megfelelő talajvédelemmel. Ennek szép példája valósul meg Szajlán, a Bú- zalcalász Termelőszövetkezetben. A Tárná völgyében, négy község — Szajla, Terpes, Bükkszék és Recsk határát —, magába foglaló közös gazdaságban öt évvel ezelőtt komplex talajvédelmi tervet dolgoztak ki, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok javítására. Azóta sok idő tett el, s a Vízügyi Tervező Vállalat dolgozói álltai készített dokumentumok fokozatosan valóra válnak. Téglalap alakú táblák, betömött árkok és víznyelők jelzik az emberi kéz munkáját. A táblákon pedig meghatározták, hogy mit termelnek. Elsősorban őszi és tavaszi kalászosakat, valamint évelő pillangós takarmánynövényeket. Ezek a növények ugyanis erőteljes

Munkatársunk telefonjelentése:

A MÁSODIK NAP egyben az új országgyűlési ciklus első évének zárónapja is volt, amolyan országgyűlési szilveszter — munkával természetesen. De másképp is nevezhetnénk ezt az ülésszakot: a t. Ház nyelvén szólva a szűzbeszédek ülésszaka. Újonnan megválasztott miniszterek. mint Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter mondta el beszédét és a képviselők között is akadt bőven „első” felszólaló, mint például Pusztai Lászlóné, Heves megyei országgyűlési képviselő. S ha a Minisztertanács tagjai érthető gyöngédséggel és drukkal hallgatták az egyetlen miniszterasszony referátumát, épp így volt ez Pusztai Lászlóné Heves megyei képviselő „környezetével' is.

— Felszólalni. — mit is jelent ez egy képviselő számára? Pontosabban: egy új képviselő számára?

, — Nagyszerű dolog — mondta Pusztainé. — Olyan nagyszerű, hogy még most is (a felszólalás előtt néhány órával) tele vagyok lámpalázzal. De ha csak egy kicsit is többet sikerül megkapni, megszerezni választóim számára, már jól érezhetem magam. j

Eger 'pincerendszere, az emeletráépítés, az idegen íbrA Parlament folyosóin

galom néhány fontos kérdése — olvashattuk a felszólalás megjelent szóvegében — ez a téma.

Megvolt a felszólalás a grtulációík is, mert sokaknak tetszett ' a felvetett néhány gondolat. Reméljük, az eredmény is meglesz.

A BÜFÉBEN Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Heves megyei országgyűlési képviselő áll^az egyik asztalnál képvisefőtársaival.

— Nem nagy a választék

— jegyzi meg a miniszter.

— Szurdi elvtárs gondoskodhat róla hivatalból... — mondja az egyik képviselő.

— Tegnap is ugyanez volt

— jegyzi meg egy másik.

A miniszter feltalálta magát:

— Rendben van — mondta. — De jó üzleti, érzékre vall, hogy a tegnapit is eladják.

Itt évődnek, amott gondok vannak. A gondot dr. Novák Pálné fogalmazza meg.

— A tervezés már kész, a megvalósítás megkezdődött

— mondta. — Csak úgy érzem, Hatvant elhanyagolják egy kicsit... De magának valami ' optimista dolgot is kellene mondanom — veszi észre a képviselőnő, hogy jegyzetelek.

— Ha van .. — mondom.

' — Persze, hogy van. Ugyanis már elkezdtük a tervezést az ötödik ötéves tervre. Erről csak annyit: sok reményt fűzünk a hatvani ipartelep nagyobb arányú fejlesztéséhez.

★

Annál a bejáratnál, amelyet a Heves megyei képviselők „bérelnek”, Hever La- jossal, a képviselőcsoport elnökével találkoztam, összefoglalót kértem tőle erről az esztendőről.

— Erezhető most is — mondotta — az az egészséges tendencia, amely az ország- gyűlés munkáját az elmúlt években is jellemezte. A múlt ciklusban 27 törvényt alkotott a Parlament. Idén két új törvényt hoztunk, az ifjúsági és a szövetkezeti törvényt. Ezekben, és az új ciklus első évének munkájában is tevékeny részt vállalt a megyei képviselőcsoport. Két felszólaló volt: dr. Tamás László a szövetkezeti törvényhez, Pusztai Lászlóné pedig a költségvetési vitához szólt hozzá. Természetes, hogy ezek a felszólalások elsősorban a választó- polgárok érdekeit képviselik.

— A képviselőcsoport 12 tagja — folytatódik a rövid zárszámadás — három ülésen vett részt As ekém as

éves tervet vitattuk, a má sodikon a megye építőiparának, a harmadikon pedig a megye erdő- és vadgazdálkodásának helyzetét vizsgáltuk meg. Ugyanakkor rend szeres kapcsolatot tartottunk a választókkal a fogadónapokon és a beszámolók során. A csoportban jó a hangulat, és jellemző a jó együttműködés is. Úgy érzem, ennek a választók látják a legnagyobb hasznát.

A DECEMBERI ülésszaknak vége. Elcsendesedik a terem, a kupolacsarnokban is csak elvétve sétálgatnak a kormány tagjai. Az ország- gyűlés befejezte ez évi mun. Icáját, s a „Boldog új esztendőt” hangzik mindenünnen. .Pedig — két nap múlva még éiénkebb lesz a Parlament épülete, sor kerül az úttörők hagyományos „honfoglalására”, akik a Parlamentben felállítandó nagy-rragy karácsonyfát 'táncolják majd körül.

A fa most még ott pihen

— mondják, a zempléni erdőkből hozták — az Országház épülete mellett. Gallyai összekötve, de néhány nap múlva már sziporkázó díszben hirdeti a vidámság, a békesség nem is gyermekien

— emberien szép gondolatát.

tiuUá Gábor

gyökérzetükkel megakadályozzák a víz talajsodró munkáját, a föld iszaposodását.

Az állam jelentős anyagi támogatással járul hozzá a szajlaiak talajjavító tevékenységéhez és nemrég a gazdaságot talajvédelmi mintaüzemmé nyilvánították! Évente sokan megfordulnak itt, az agráregyetemistákt ói, egészen az akadémikusokig, hogy közelebbről is megismerkedjenek ezzel a népgazdasági szempontból is fontos és jelentős munkával.

A TALAJVÉDELMET Szajlán. tudományosan, megalapozott vizsgálatok, előzték meg. Megvizsgálták a kialakított táblák talajviszonyait; valamint a meteorológiai viszonyokat, melyek együtteg hatása befolyásolja az eredményes gazdálkodást. A mért eredmények alapján azután a növénytermesztés körét cukorrépa-, kömény-, sárgarépa-, dinnye- és salátamagvak termelésével egészítették ki. A tervdokumentumok szerint a pillangós takarmánynövények termelésével megalapozzák a szarvasmarha-tenyésztést a szövetkezetben. A jövő év közepén készül el a 460 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep, ahol korszerű gyepgazdálkodással biztosítják az állatok takarmányszükségletét. A talajvédelmi program megvalósításának fontos része az erdőtelepítés. Az elmúlt években több mint ezer hektáron telepítettek erdőt Szajlán, főként ipari fákkal, erdei fenyővel és tölggyel. A folyamatos erdőtelepítés távlatokban megteremti majd a korszerű fafeldolgozás alapjait egy üzem létesítésével.

Várhatóan, 1976-ban fejezik be a komplex talajvédelmi terv gyakorlati munkáit a Búzakalász földjein, mellyel a nyolcezer holdas gazdaságban az évente lepusztuló 34 tonna termőtalaj mennyiségét 2,5 tonnára csökkentik. Ez pedig a terméseredmények megsokszorozódását és a jövedelmezőbb gazdálkodást jelenti majd ezen a most még kedvezőtlen termőhelyen. Lehetővé válik az is, hogy a víz és a szél pusztító hatásától megvédett talajokat azután állandóan géppel művelhessék. És ami igen jelentős, ezeknek a tényezőknek együttes hatásán keresztül növelik a nagy létszámú termelő- szövetkezet tagságának jövedelmét, biztosítják jobb megDICSÉRETES tehát, hogy a szajlai közös gazdaság vezetői már korábban, felismerték a komplex talajvédelem jelentőségét. A példa figyelemre és követésre méltó más közös gazdaságokban is. Különösen az egri járás közös gazdaságaiban, ahol sürgős megoldásra vár a talajvédelem...

Mentusz Károly

191L december ZZ., szerda