Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-22 / 301. szám
XXII. évfolyam, 301. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. december 22., szerda csinálni! Az Egri Megyei Színpad színházi estjéről írunk a lap 4. oldalán. n költségvetés elfogadásával befejeződött az országgyűlés ülésszaka Postánkból Levelezési rovatunk összeállítása a lap 5. oldalán. Mi újság az olimpiai Az országgyűlés kedden folytatta és be is fejezte a jövő évi költségvetés megtárgyalását. A felszólalások túlnyomórészt három fontos kérdés köré csoportosultak, ezek: az ország külpolitikája és nemzetközi kapcsolatai, ellátási és árkérdések , valamint a tanácsi gazdálkodás időszerű problémái. Külpolitikánkkal kapcsolatban az elsőként felszólaló Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Népfront Országos Tanácsának elnöke adta meg a vita alaphangját. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének legfontosabb területe változatlanul a szocialista országokkal való együttműködés fejlesztése, ezen belül a szövetségi viszony és a testvéri kapcsolatok ápolása m Szovjetunióval. Ez az együttműködés a legfontosabb nemzetközi feltétele országunk függetlenségének, önállóságának cs békéjének, nemkülönben az alkotó munkának is. Fejleszteni kívánjuk azonban államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel alapvető kérdésekben nézet- eltéréseink vannak — hangsúlyozta a továbbiakban a szónok. Készek vagyunk erre a Kínai Népköztársasággal is, törekvéseink megvalósítását azonban nagyon megnehezíti, hogy a kínai vezetők, életbevágó közös érdekeink ellen lépnek fel, antimarxista, szovjetellenes politikájukkal nagy károkat okoznak a szocializmus ügyének. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok következetesen harcoltak a Kínai Népköz- társaság ENSZ-tagságáért, a kínaiak most ezt a fórumot Is szovjetellenes, szocializ- musellenes politikájuk szószékéül használják fel, együttműködve a világ reakciós erőivel. Szólt Kállai Gyula a harmadik világ országaival ápolt kapcsolataink fejlődéséről, valamint békés együttműködésünk eredményeiről a fejlett tőkés országokkal. Érthető érdeklődései fogadták a képviselők Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter felszólalását, aki elsőízben beszélt az országgyűlésben. Főleg a könnyűipar ágazatainak megkezdett rekonstrukciójával foglalkozott, ami öt esztendő alatt 24 milliárd forint beruházást igényel, s amiből ez évben, 5 milliárdos értékben, már nagyarányú munkálatokat végeztek el. A cél, nagyvonalakban, a textiliparban a korszerű, szintetikus anyagok nagyarányú gyártásának lehetővé tétele, a bútoripar mennyiségi termelésének és választékának gyors ütemű fejlesztése, a bőr- és cipőiparban jobb minőségű termékek gyártása, a nyomda- és a papíriparban pedig általános korszerűsítés, bővítés, nem utolsósorban a hírlapok, a színes lapok terjedelmének bővítése, nyomásának javítása érdekében. A ruházati ipar, hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterasszony, csak úgy tud az ideinél nagyobb érdeklődést kelteni, ha a választékot bővíti és korszerűsíti. Ehhez azonban a kereskedelemmel kölcsönös kockázatviselésre van szükség, hosszabb távon pedig jobban szervezett együttműködésre. Befejezésül annak a véleményének adott hangot, hogy nem elég az egyes iparágak, vállalatok gépparkját korszerűsíteni, hanem ezzel párhuzamosan a munka szervezettségét is meg kell újítani. Annál is inkább, mert ez utóbbiban olykor nagyobb az elmaradás a fejtett országok színvonalától, mint a felszereltségben. A fogyasztási árak alakulásáról dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Árhivatal elnöke adott széles körű tájékoztatást. Szólt a gyümölcsös zöldségtermelés kedvezőtlen árkövetkezményeiről, valamint arról, hogy a burgonya és a hagyma árszínvonala a hatósági támogatás folytán azonos, illetőleg csaknem azonos marad. Az építtetők érdekében sikerrel maximálták az anyagárakat, de a rendkívüli kereslet olyan külföldi anyagok behozatalát is szüségessé tette, amelyek emelték az árszintet. 1972-ben, mint. ismeretes, növekednek az építőanyagárak, elsősorban a tégla és a cserép, mintegy 32 százalékkal, ezzel összefüggésben az egyéb falazó- és tetőfedő- anyagok ára is. A mezőgazdasági felvásárlási árváltozások, valamint az öntvények, i színesfémek, műanyag-alapanyagok termelői árának változásai azonban általában nem érintik a fogyasztói árakat, mert ahol arra mód van, az emelkedést a forgalmi adó csökkentésével ellensúlyozzák. Bizonyos cikkeknél azonban erre nincs lehető» ség, ilyen például a kerékpár, néhány alumínium- edény, a garzontűzhely. _ A magánépítkezést a kormány ezután is hosszúlejáratú hitelekkel támogatja és ösztönzi a vállalati segítséget, de a költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy az építőanyagok árának változatlanul hagyásával továbbra is burkolt ártámogatást nyújtson az építkezőknek. A sör árának emelését elsősorban a rendkívül megnőtt kereslettel indokolta az álAz országgyűlés második napján a költségvetési törvényjavaslat vitájában felszólalt Kállai Gyula (MTI-foto — KS) A képviselők egy csoportja a Parlament üléstermében. (Foto: Kiss Béla) lamtitkár. A növekedéssel a hazai termelés és a külkereskedelem nem képes lépési tartani. Elmondotta, hogy míg évi átlagban fejenként 30—35 liter bort fogyasztunk, addig a. sörfogyasztás a fél- szabadulás előtti alig 4 literről 60 literre növekedett. Ezzel, az eddigi árarányok mellett, még az üdítő ' italok sem tudtak versenyezni. Szólt a továbbiakban a mosó- és tisztítószerek, valamint a szappan árcsökkentéséről, amely szintén széles rétegeket érint A . januártól, a , sör eseté-, ben február 1-től esedékes árváltozások, összességükben 1 százalékkal növelik az árszínvonalat, a lakbérrendetet értelmében fokozatosan csökkenő visszatérítés pedig 0,3 százalékkal. A várható piaci árváltozások mintegy 1,5—1,7 százalékos árszintnövekedést képviselnek majd, ami együttvéve legfeljebb 3 százalékos árszínvonal emelkedésre vezet. Az életszínvonal javítására tett más intézkedések ezt azonban nagymértékben ellensúlyozzák. Alapelv ugyanis, hogy s bérfejlesztésnek továbbra is meg kell haladnia az áremelkedéseket, bár kétségtelen, hogy a nyugdíjasok és a sok gyermekes családok másoknál érzékenyebben reagálnak az árváltozásokra. Ami az árváltozásokat illeti, emlékeztetett az elmúlt években végbement árcsökkenésekre is, a többi között a nylonharisnya, a kávé, a bors, a nyloning, a fésűs gyapjúfonalak, a motorkerékpár, a hűtőszekrény, a tűzhely, a porszívó, a fényképesőgép, a hordozható rádió, most pedig a szappanok és mosószerek lényegesen alacsonyabb árára. A harmadik témával, a tanácsi gazdálkodással is több képviselő foglalkozott. Pusztai Lászióné, Heves megyei képviselő a tanácsi gazdálkodás jelentős kérdéseiből beszéli, á) néhány sajátos Heves megyei problémát említett (Felszólalását lapunk 3. oldalán közöljük.) A vitában elhangzott felszólalásokra á_ .pénzügyminiszter válaszolt. Az ország- gyűlés ezután egyhangúan törvényerőre emelte az 1972. évi beterjesztett állami költségvetést. A miniszteri válaszok után az országgyűlés ezidei utolsó tanácskozása bezárult. sportágban? Cikksorozatunk ezúttal a vízilabdával foglalkozik, amely a lap 6. oldalán található. Damaszkuszban fogadást adtak a magyar kormányküldöttség tiszteletére DAMASZKUSZ: A Szíriában tartózkodó Fehér Lajos miniszterelnak- helyettes vezette magyar kormányküldöttséget kedden fogadta Ahmed el-Khatib, a Stíriai - Népi Tanács (parlament) elnöke. Ahmed el-Khatib a vendégekkel folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy Szíria nagyra értékeli a Magyarországtól kapott segítséget és országa népét örömmel töltik el azok az eredmények, amelyeket a magyar nép ért el a szocialista építés minden területén. 1975-ig 284 millió forinttal többet termelnek Az ipari szövetkezetek küldöttgyűlése Egerbei Kedden délelőtt Egerben tartották meg a közgyűlésüket Heves megye ipari szövetkezeteinek küldöttei, akiknek a tanácskozásán ott volt a megyei tanács ipari osztálya képviseletében Juhász Csaba is. A megyénk ipari szövetkezeteit képviselő küldötteket, s a meghívott vendégeket dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke üdvözölte, majd ismertette a közgyűlés napirendjét. Ez alapján vitatták meg a küldöttek az ipari szövetkezetek negyedik ötéves tervét, a jogi és a revizori irodák 1972. évi költség- vetését. Megválasztották a társadalmi tanácskozó testület munkájában tevékenykedő küldötteket, s ekkor hagyták jóvá a KISZÖV vezetőségének jövő évi munka tervét is. A közgyűlés fő témája, a negyedik ötéves terv megvitatása előtt a KISZÖV elnöke néhány mondatban kiegészítette az előzetesen írásban kiadott tervet. Elmondotta többek között, hogy az előzetes felmérések szerint az 1970. évi 392 milliós termelési érték 1975-ig eléri a 676 millió forintot, ez pedig azt jelenti, hogy a negyedik ötéves terv megvalósítása során 284 millió forinttal termelnek maid többet megyénk szövetkezetei. Ez árnövekedés egyébként jóval meg! haladja az OKISZ által kitűzött fejlődési tervet; a 72 százalékos termelésemelkedés csak kis részben — 30 százalékban —, ered majd a létszám növekedéséből. A hátralevő 42 százalékot főleg az ésszerűbb munkaszervezéssel, a tehetőségelv jobb kihasználásával, valamint a gépesítés fokozásával, modern technológiák bevezetésével kívánják elérni. A beütemezett feladatok elvégzésére az ipari szövetkezetek összesen 152,5 millió forintos beruházási keretet terveztek. Ebből mintegy 93,2 milliót fordítanak építési célok megvalósítására, 53,7 millió forintot pedig a már említett gépesítésre. Az előterjesztett ötéves terv részletei, az egyes szövetkezeteket érintő kérdések több hozzászólást eredményeztek, de ugyancsak vitát váltott ki a jövőbeni támogatás kérdése is. A fő napirend után került sor a hátralevő feladatok megbeszélésére, majd a társadalmi tanácskozó testület tagjainak a megválasztására. Az ipari szövetkezetek küldötteinek tanácskozása a kora délutáni órákiban fejezői «lőtt be. yiLAa PROLETABJAI, EGYESÜLJETEK! fl Parlament folyosóin Munkatársunk telefonjelentése a lap 3. oldalán. így kell ezt
