Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-21 / 300. szám

RjícUp

KOSSUTH

8.1* Verbunkosok.

9.00 Harsan a kürtszó!

9.35 Kórusok.

10.05 Elbeszélés.

10.25 zenekari muzsika.

12.20 Ki nyer ma?

12.3$ Melódiakoktél.

13.49 A közélet fórumain.

14.00 Mesejáték.

14.49 Éneklő ifjúság.

15.10 Operettrészletek.

16.25 Kádiőiskola.

16.05 Kamarazene.

16.29 Kiport.

16.44 Népdalokkal egész éven át.

17.20 Áriák.

17.40 Az emberréválás történetéből.

19.00 Könnyűzenei hlradö.

18.30 A Szabó család.

19.51 Zenekari hangverseny.

21.01 Tánczene.

22.20 Kamarazene.

22.50 A XX. század nagy gondolatai.

23.10 Nótaesokor.

0.10 Gyermekkórusok.

PETŐFI

3.05 Operarészletek.

9.00 Fúvószene.

9.15 A koldusdiák.

Részletek.

12.00 Népdalok.

12.25 Barokk muzsika.

Randevú kettőtől — hatig.iá

18.10 Riport.

W.40 Hangverseny.

19.15 Nóták.

19.34 A Biblia világa,

20.28 Filmzene.

20.36 Pászmán lovag. Rádiókomédia.

21.45 Beethoven: V. szimfónia, 22.19 Hat ország, hét énekes.

23.15 Operarészletek.

MAGYAR

9.30 A Tv politikai tanfolyama a honvédségnek.

10.00 Szünidei matiné,

3 kisfilm,

17.13 Hírek.

17.30 Kuckd.

17.40 Fényen töl te van élet. IS

16.25 Az Országházból jelenőjük:...

19.10 Esü mese.

19,80 Tv-híradó.

30.00 Két mamám és két papám van. Magyarul beszélő jugoszláv film.

31.30 Jogi esetek,

POZSONYI

17.S0 Szovjetunió—

Csehszlovákia jégkorong, mérkőzés.

21.45 Tv-híradó.

22.10 Tv-híradó. — 3. kiadás.

EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telefon: 23-33)

Fél 4 és este 7 órakor, OLIVER 1—II.

A Twist Oliver színes angol- amerikai musical változata. (Dupla helyárak).

EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07)

Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor A Szent Péter hadművelet Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Salud, Marija I—II. (Mérsékelt helyárak). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Csapda a tábornoknak HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Délután fél 6 órakor Hahó, Öcsi!

Este fél 8 órakor Es hamarosan a sötétség HATVANI KOSSUTH Nulla délkör HEVES

Éjszakai razzia FÜZESABONY:

A követek nem gyilkolnak

PÉTERVASARA

Rekviem

Egerben- 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Telefon: U-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 87-27.)

Virágzik a flamingo

Pakisztán t

Egy tragédia gyökerei

A két szárny

Sebesült pakisztáni katonát kezelnek az indiai felcserek a kelet-pakisztáni Jessore város térségében. Tetefoto — AP — MTI — KS)

A szombathelyi Kertész Mzőgazdasági Termelőszövetkezet nemzetközi hírnévre tett szert kiváló dísznövény- és virágkertészetével. Harminckilenc féle díszönvény termesztése tízmillió forintot jövedelmezett ebben a gazdasági évben. 1972-ben a város ellátására 1 hektárnyi üvegfelület alatt zöldséghajtatást is beállítanak.

(MTI-foto Fehér véry Ferenc felvétele)

Egészségügy — társadalmi ügy

Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának törvénye

November elsején lépett életbe az a törvény, amelyet nemrég fogadott el az Oroszországi Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa a közegészség- ügyről. Ebben isimét megnyilvánult az SZKP gondoskodása a tömegeikről. Amint az OSZSZSZK egészségügyi minisztere rámutatott, a szovjet egészségügy fogalma nemcsak azoknak az intézkedéseknek a rendszerét foglalja magában, amelyeket az állami egészségügyi szervek valósítanak meg, hanem a gazdasági állami és társadalmi szervezetek tevékenységét is. „Ez a fogalom kiterjed a munkásvédelemre és a társadalombiztosításra, a szociális gondoskodásra és a községfejlesztésre, a tömegek testi nevelésére és a nép kulturális színvonalának emelésére”.

Az utóbbi évek jogalkotása jelentősen fokozta a tanácsok, mint helyi államhatalmi szervek jogait az egészségügy védelmében.

Társadalmunk életbevágó érdeke, hogy minden szovjet ember egészséges legyen — hangsúlyozta az egészségügyi miniszter. Ezért a tanácsoknak, egészségügyi szerveiknek, minden tanácstagnak az egészségügyi törvény szellemében széles körűen mozgósítaniuk kell a .közvéleményt és nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ésszerű életmód propagálására és arra, hogy a lakosság megismerje az egyéni és társadalmi higiénia módszereit, a betegségek megelőzésének lehetőségeit és ezek különösen fontos területét, a testkultúrát, a sportot.

(APN — KS)

A második „politikai pokolgép” szerkezete még sokkal rafináltabb volt. A Kasmír birtokáért vívott harc fizikailag megfogható jelenség volt, amely az évtizedek során látványos összecsapásokhoz vezetett. A második, már rejtett akna: Kelet- Pakisztán. Ez sokáig a felszín alatt rejtőzött Pedig a jelenlegi válság gyökerei itt is a kettéosztás talajából táplálkoztak.

Amikor India felosztása során az angolok létrehozták Kelet-Pakisztánt, kettévágták India Bengál nevű tartományát A kettéosztást úgy hajtották végre, hogy a legfontosabb nyersanyagot, a jutát termelő területeket a kelet-pakisztáni oldalon —a feldolgozóipart pedig a határ indiai felén hagyták. Ennek kettős következménye volt. Az egyik az, hogy megbénították Kelet-Pakisztán fejlődését és gazdaságilag alárendelt helyzetbe hozták Nyugat-Pakisztánnal szemben. A második — a jelenlegi események megértése szempontjából is fontos következmény pedig az volt, hogy a kelet-pakisztáni burzsoázia gazdaságilag érdekelt lett volna az Indiával való ésszerű együttműködésben. Hiszen ez tette volna számára lehetővé a jutatermő területek és az indiai oldalon levő feldolgozó üzemek hatásos kihasználását.

Bengál kettévágásának módszerével így az angolok kiélezték az ellentéteket az egységes, pakisztáni állam felett uralkodó nyugat-pakisztáni burzsoázia — és a keleti országrész nemzeti tőkései között.

Ezek az ellentétek az évtizedek során egyre mélyebbekké váltak. Két okból is. Az első ok az volt, hogy óriási különbségek választották el egymástól a két országrészt. Egy francia újságíró szavai szerint „Ke- let-Pakisztánból Nyugat- Fakisztánba utazni olyan, mintha valaki Dániából Afrikába menne. A nyugati szárnyon homok, szárazság, öntözőcsatomák, kapcsolatok a Közép-Kelettel, és vad gyűlölet India ellen, Kasmír miatt. A keleti részen pedig víz és iszap, minden kapcsolat Délkelet-Ázsia felé mutat, Kasmír kétezer kilométerre van és a bengá- liak fő törekvése a kiegyezés Indiával.” A különbségeket még áthidalhatatla- nabbá tette, hogy az ország nyugati részén az urdu, Keleten a bengáli nyelv az uralkodó.

A természetes ellentétek éleződésének másik oka a távolság volt. Pakisztán keleti és nyugati része között a tengeri út hat napig tart, hiszen meg kell kerülni Indiát. Említésre méltó vasúti teherforgalom sohasem bontakozott ki, mivel a szerelvényeknek indiai területen kellett volna megtenniük kétezer kilométert. Negyed évszázadig az ország két részét csak „légihíd” kötötte össze egymással. A légihíd költségeit a pakisztáni állam szubvencionálta, s így egy repülőjegy csak 50 dollárba került. De ez az 50 dollár egyenlő volt az egy főre eső kelet-pakisztáni évi átlagjövedelemmel! (Nyugat- Pakisztánban az egy főre eső évi átlag 60 dollár.) Ily

A tudományos és műszála haladás mai korában minder. eddiginél nagyobb lehe- tőségei nyílnak arra, hogy az | ember a termelés fokozása- •: ra és anyagi javak előállí-1 tására használja fel a tér-.;, mészet erőforrásait. Az ősz-* szes népgazdasági ág és a.j városépítés gyors fejlődésé- * ben összefüggésben különö- !jj sen sürgetően jelentkeznek a* légkör, a vizek és a talaj szennyeződésektől való védel- •: mének, valamint az ipari és* mezőgazdasági munkaieltéte- lek javításának problémái. *

Az utóbbi években jelen-1 tős intézkedések történtek a i levegő és a vizek tisztaságé-* nak érdekében. Csupán az.;

1968—1970. években csaknem* 4200 porülepítő berendezést^ és több mint 3100 víztisztítót* helyeztek üzembe az ŐSZ-) SZSZK-ban. A vállalatok a-; népgazdaság valamennyi ágazatában ugyancsak fon-.; tos r \ ' 'abályokat valósi- J tot.tak meg a munkakörül- .; mények egészségesebbé tété-* le érdekében.

MODERN APA

Távoli rokonomnak, Gné- zics Ernőnek, határozott elvei vannak a gyermeknevelésről.

— A modern pedagógia a gyereknek minél nagyobb szabadságot biztosít. Ha a gyermeket ellenőrzőm, sértődött lesz, felhúzza az orrát, és minél jobban tiltom valamitől, annál jobban igyekszik majd kijátszani tilalmaimat. En a lányomnak biztosítom a legteljesebb önállóságot. Maholnap tizennyolc éves. Döntsön önállóan a saját dolgaiban. Megtörtént, nem is egyszer, hogy a gyerek hozzám fordult apai tanácsért. Ekkor közöltem vele: „Nem vagy már kisgyerek! Tudhatod, hogy mit szabad és mit nem. Különben se tarts fel, mert vár a kártyapartim”. Mit érek azzal, ha felelősségre vonom és

önérzetét sértő kérdéseket teszek fel? Megsértődik, durcás lesz. Elfoglalt ember vagyok, s pines időm arra, hogy aztán kiengeszteljem. Most például egy hete nem jött haza. Miért ne bíznék az én felnőtt, okos lányomban? Bizonyára a barátnőjével tanulják a földrajzleckét. Ha majd megéhezett, vagy elfogyott a zsebpénze, biztosan hazajön.

A te pedagógiai elképzelésed kissé furcsa — jegyeztem meg jóakarattal.

— Ugyan maradi alak vagy. Majd meglátod, engem igazol az élet — mondta, és sértődötten távozott.

Tegnap ismét találkoztam Gnézics Ernővel. Kicsi* rosszkedvűen újságolta:

— Értesítést kaptam. A lányomat lecsukták. Megtévedt, emberi dolog. De én

modern apa vagyok, a börtönben sem ellenőrzőm... Még azt hinné, gátolom a szabadságában!

Galambos Szilveszter

módon az immár több mint 100 millió lakosságú országban évenként mindkét irányban összesen mintegy százezer ember vette igénybe a légiforgalmat. Ezek is a dolog jellegénél fogva katonák, üzletemberek, magas rangú köztisztviselők voltak. A „léghíd” tehát mit sem változtatott azon, hogy az ország két fele egymástól teljesen elszigetelten élt.

Az elszigeteltség azonban ■nem gátolta a nyugat-pakisztáni kézben levő kormányt abban, hogy ki ne zsákmányolja a keleti tartományt! A jutát Kelet-Pa- kisztánból szállították külföldre és ez adta az összes pakisztáni exportjövedelem több mint felét. Az exportért kapott pénz kétharmad részét azonban a nyugati országrész szívta el.

Ilyen körülmények között Kelet-Pakisztán népe kezdettől fogva egy távoli idegen hatalom érthetetlen nyelven beszélő képviselőinek tekintette a központi kormány embereit. A tartományban már 1949 táján kialakult egy függetlenséget, vagy legalábbis autonómiát követelő mozgalom. Ez a Mohamedán Liga 1940-es la- horei határozatára hivatkozott. (Ebben még „kétPa- kisztán”-ról, tehát a hajdani Brit-lndia területén levő mohamedán többségi tartományok területén létesítendő két független államról volt szó.)

A két országrész közötti ellentétek az évtizedek során sokszor vezettek nyílt válsághoz. Így például a központi kormány már 1950- ben két esztendeig tartó katonai közigazgatást volt kénytelen bevezetni a keleti tartományban. Az 1958-tól az 1969-es „nagy robbanásig” tartó pakisztáni katonai diktatúra időszakában az ellentéteket csak elfojtották — de nem szüntették meg. A pakisztáni állam két szárnya közötti pusztító konfliktus tehát nem az égből hullott a robbanás inkább a Jtöld alól” érkezett. Egyike volt ez is azoknak az „eltemetett aknáknak”, amelyeknek az indiai birodalomtól búcsúzó angol politika helyezett el India és Pakisztán között.

Gömöri Endre (V égé)

Mimmé,

1971. december 21., kedd