Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-17 / 297. szám
•AAA/WWVV Pakuráfizetésre alakítjuk át a n. kazánt A villamos vezénylő Uj f . "c.:: '' j;r :: ca McBtrawidélci Hösrömii Vége a háborúnak, új tavasz jött. Napfény a romok felett. A teljes ragyogáshoz azonban sok minden kell. Legelőbb a roncsok, törmelékek elhordása, azután pedig az újjáépítés. Mindent élőiről kell tehát kezdeni! Mindent. Talpra állítani a mezőgazdaságot, talpra állítani az ipart, megindítani a kereskedelmet, az oktatást. Legfontosabb talán az ipar. Az lát el bennünket különböző alapanyagokkal, fo- , gyasztási cikkekkel. Az iparnak azonban hajtóerőre, villamosenergiára van szüksége. Nélküle nem működnek a gépek. Így merült fel az a gondolat, hogy az egykori Pernyepusztán talált nagy mennyiségű lignitre alapozva új erőművet kellene építeni Heves megyében, Lőrinci mellett. Hazánk villamos energia termelése huszonöt évvel ezelőtt 400 megawatt volt, amely a háború előtti igényeket nagyjából fedezte, de nem lehetett alapja a 3 éves tervben megfogalmazott nagyobb mértékű iparosításnak. Az erőmű, tudjuk, felépült. De mennyi, minden kellett ahhoz, hogy megindulhasson falai között a termelést! ' Már az indulás nehézségekkel járt, mert kevés tervező mérnökünk volt. S romokban hevertek azok az üzemek is, amelyek a szükséges berendezéseket legyárthatták volna. Egy! évvel később, 1946-ban- mégis megindult a tervezés, nem sokkal később pedig a Láng Gépgyár, a Ganz Hajó- és Darugyár, valamint az Április 4. Gépgyár hozzálátott a turbinák, vagonbuktatók, kötélpályák, kazánok gyártásához. Az összefogás eredményeként 1949. július 15-én meg is indulhatott a termelés az első népi tulajdonban épült magyar erőműben, a 3 éves terv egyik .legnagyobb létesítményében. \ ★ Szóljunk keveset az ero-mű felszereléséről, működéséről, s arról a fejlesztésről, mely 1953-barr fejeződött be, mindmáig hatóan ütőképes energiabázissá avatva a Mátravidéki Hőerőművet! Mint bevezetőben jeleztük, ; az erőmű tüzelőanyag-ellátását Pernyepuszta, illetve későbbi nevén Petőfibánya biztosította volna. Az itt nyert alacsony fűtőértékű lignit azonban már a kezdet kezdetén tüzelési . nehézségeket okozott, melyeket ki kellett küszöbölni, hogy az erőmű kazánoarkja, 3 rostélytüzelésű és 5 szénportüzelésű kazánja megfelelően működjön. Kivezető útnak dél-nógrádi és oroszlány-környéki barnaszén fogadása látszott, amelyet lignittel keverve használtak volna a kazánok fűtésére. A fűtőanyag pótlás biztosítására ekkor épült két vagonbuktató, valamint egy résbunkeres és egy szabadtéri tároló, ami lehetővé tette a folyamatos fűtőanyag-ellátást Lőrinciben. Hogy milyenek a belső berendezések jellemzői? Kezdjük talán a kazánokon! A kazánokban termelt gőz nyomása 80 atmoszféra, hőmérséklete pedig 500 Celsius fok körül jár. A szénportüzelésű kazánokhoz szükséges lignit őrlését verőkalapácsos malmok végzik, de 1961 óta ezekben a kazánokban pakura póttüzelés is folyik. A beépített berendezések lehetővé teszik, hogy a teljes tü- zelőanyag-hőtartalom 20 százalékát. folyékonytüzelő formájában juttassák a kazánba. Az áramfejlesztés fő forrása egy 128 megawattos gőzturbina, amelyet további 4 darab 30 megawattos, valamint 1 darab 6 megawattos teljesítőképességű turbina biztosít. A turbinákba belépő gőz nyomása 66 atmoszféra,. melege 485 Celsius fok, a turbinák fordulatszáma pedig percenként 3000. Itt kell szólnunk arról, hogy a turbinákhoz csatlakozó Ganz-gyártmányú főgenerátorok 10 500 volt feszültségű, 50 periodusű áramot termelnek. Az ötödik generátor mely eredetileg a háziüzem ellátását célozta, 300 volt feszültségű, 50 periodu- sú árammal szolgálja a hőerőművet. A 10 kilovoltos villamos energia egyébként Lőrinciből 120 kilovoltra feltranszformálva jut a fogyasztókhoz az ország távvezeték rendszerén keresztül. Aki megfordul Lőrinciben, a Mátravidéki Hőerőmű táján, nem messzire az iparteleptől szép, nagy tóra bukkan. Egyik partján még strand is van, büfével, kabinokkal. míg szemközt horgásztanyákat fedezni fel. A nyári fürdőzési alkalom, a halászási lehetőség az erőműnek köszönhető! Illetve annak a mesterséges tónak, amelyet hűtővíz nyerése céljából létesítettek a Zagyva mellett. - A turbinák hűtővízszükséglete hetvenszerese az elnyelt gőznek, elképzelhető tehát, hogy mekkora tavat kellett itt kiképezni. Területe nagyobb 100 holdnál, hasznos víztartalma pedig egymillió köbméter fölött van. Az erőmű segédberendezései is túlnyomórészt e tóval kapcsolatosak. Ilyenek a táp- szivattyúk, hűtővízszivattyúk, amelyek a kötélpályákkal, ventillátorokkal és szénőrlő gépekkel együtt az itt termelt villamos energia 10 százalékát fogyasztják eL ★ Több mint húsz évvel ezelőtt kezdte az energiatermelést a Mátravidéki Hőerőmű. Ez idő alatt óriási változás állt be a energiafejlesztés technikájában, s hatalmasan megnövekedett hazánk áramszükséglete. A villamos energia rendszernek az utolsó két évtizedben elért fejlődése tette szükségessé, hogy korszerűen, gazdaságosan termelő új, s nagyobb teljesítményű erőművek állítsák elő iparunk szükségletének jelentősebb hányadát. A megváltozott viszonyok között milyen feladatok várnak a Mátravidéki Erőműre? Fogyasztói csúcsidőben kell energiarendszerünk rendelkezésére állania, ami fizikai és műszaki dolgozókra egyaránt újszerű munkát ró. Elsősorban a terhelés változását kell rugalmasan követnie, ami belső, szerkezeti átalakítást igényel. Az üzem vezetői időben munkához láttak, hogy a szükséges módosítást úgy hajthassák végre, hogy miniéi kevesebb kiesés jelentkezzen a termelő munkában. Elsősorban a kazánokat kell átépíteni szén helyett tiszta pakura-tüzejésre. Ez a munka már megkézdőtt, s eltart 1975-ig. A kazánok pakurával való fűtésé lehetővé teszi a gyorsabb felmelegedést, de ugyanakkor ' megnövekszik mind a rostélyos,'mind pedig a szénportüzelésű kazánok teljesítménye, illetve teljesítőképessége is. A gyakori felfűtések és lehűlések fokozott igénybevételt jelentenek a kazánberendezések számára, ami nem közömbös az átépítés tervezésekor. A fáradozás azonban . gazdaságilag megtérül a munkaigényes tüzelőszállítás illetve a szállítóberendezések sok javítást igénylő munkafolyamatainak megszűnésével ★ A pakura-tüzelésre való áttérés egyéb követelményei megoldását is szükségessé tette Lőrinciben. Gondoskodni kell az új fűtőanyag-tároMég egy dolgot nem múlaszthatunk el megjegyezni a Mátravidéki Erőmű csúcsüzemre való átalakítása kapcsán. Ez pedig az üzemi munkakörülmények javulása. A pakura-tüzelésre való áttérés után az erőmű dolgozói a kazánházak tiszta levegőjében végezhetik majd munkájukat, s ugyanakkor az üzem körzetében megszűnik a lignit pernyehullása, mely sokszor megkeserítette még a hatvaniak életét is. Az erőmű — megállapítható az üzleti könyvekből, elismerő oklevelekből! — fennállása óta lépést tart az ipar és a lakosság növekvő igényeivel. S feladatát a jövőben is ellátja, korszerűbb módon, tovább növekvő mértékben. A T sTÍmrt g£pe Az első olajtartály, mely az átalakított kazánok üzemanyag-ellátását biztosítja yVWWWWVWWWWWWWWWWWWWWvVVWVWvVVVVw^AAAAAv"vVVVVVv"w^A/VVVsAAA<VVVVVVVVVV'v'W»'- » w A Mátravidéki Hőerőmű távlati képe ........ . .Vv.V.V, ,'vVvVVvVVVN*WVWvVWWWWWVWVWWWW*AAá* 1 lásáról. Mai napig ilyen célra f az erőmű területén csupán f. egy 450 köbméteres tartály 1 áll az üzemvezetés rendelke-1 zésére. Folyik azonban egy i 2000 köbméteres tároló építé- | se, amelyet további 3 darab. | 10 000 köbméteres tartály kö- s vet. | A Mátra vidéki Erőmű; ilyesféle feladatainak megip oldása közepette módosult a cég üzletvitele, mégpedig;;: olyan formában, hogy a gőz | fogyasztói áruba bocsátási-1 val bővítette termelési profilját. Legfőbb rendelője es fogyasztója az erőmű szomszédságában levő Gumiipari Ktsz, amely igen fejlődő üzem. A közeljövőben bővíteni fogják a távvezetékeket, i ami várhatóan növelni fogja az erőmű jövedelmét, hasznosságát. ★
