Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-17 / 297. szám
R/tdí& KOecTTTH 8.18 Liszt-zcngaraműveü, 8.00 Olvasópályázat, 9.30 aégj melódiád, 10.05 ískolarad.o 10.40 Édes anyanyelvűnk, 10.45 Operarészietek. 11.00 Hogyan gyógyulnak s sebek? 11.10 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Cigánydalok. 13.45 Riportműsor. 14.00 Tudod-e? 14.25 A Nyitnikék postája. 15.10 Nemzetközi éneklő bét. 15.50 Polkák. 16.05 így élünk. 17.20 Nóták. 17.45 Kodályt Marosszéki táncok. 17.59 Gombó kinn van. Iíj. hang játék. 19.40 Tánczene. 20.20 Zelk Zoltán versel. 20.35 Operettrészletek. 21.03 A gazdasági növekedés anatómiája. *1.13 Lemezmúzeum. 21.29 Mozart: D-dúr hegedű- verseny. 23.20 Meditáció'.... 22.30 Mi újság az Operában? 23.30 Népi zene. 0.10 Segovia gitározik. PETŐFI 2.05 Verbunkosok. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.45 Szép Ernő: Színház után. 12.00 Barokk muzsika. 13.03 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.23 Áriák. Mindenki kedvére — kettőtől — hátig. 18.13 Népi zene. 18.45 Miért komplezprogram? 19.00 Három Beethoven-nyltány, 19.30 Kodály: Magyar népzene. 21.06 A két csacsi. Rádiójáték. *2.00 Zenetörténeti érdekességek. 22.29 Könnyűzene, 23.30 Kórusok, hangszerszólók. MAGYAR 8.25 Iskola-». 17.18 Hírek. 17.25 Muzsikus üaialcA rn középdöntő. 19.35 RiportíUm. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Tatay Sándor: Nagyapák, szülők, unokák. Tv-játéik. 31.05 Milyenek az olaszok? 2. Arcok. 21.30 Colt és muzsika. 6. rész. 32.45 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: 23-33) Fél 4 és este 7 órakor. OLIVER I—II. A Twist Oliver színes angol- amerikai musical változata. (Dupla hely árak). EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor , Betyárkapitány Színes szinkronizált román kalandűlm GYÖNGYÖSI PUSKIN: Salud, Marija I—II, (Mérsékelt helyárak). ' I GYÖNGYÖSI SZABADSÁG! I Kés ~ t HATVANI VÖRÖS CSILLAG: 4 Délután fél 6 órakor ♦ Es hamarosan a sötétség HATVANI KOSSUTH t Vesztesek és győztesek HEVES Napsugaras szemek FÜZESABONY: Két élet egy halálér pEtervasara Figyelj rám) £zínhai Egerben este 7 órakor: A FÉLKEGYELMŰ (Shakespeare-béirlet) MORZSÁK ÜGYELET Az első bélyeget 1840-ben adták ki Angliában, amelyet csirizzel vagy tűvel erősítettek a borítékra, öt év múlva jelent meg Oroszországban az első bélyeges boríték. ★ A Madagaszkárt Tamatava kikötőjében bikaviadal helyett többre becsülik , szóra- közt alább ncik tartják a krokodil és az ember párviadalát. Az erejét és életét kockára tevő harcos nem kesztyű dobásával hívja ki párbajra ellenfelét. Puszta kézzel partra vonszol két, maximum 20 kilós krokodllust, hátukra apró bóját erősít, hogy tudja a víz alatt is követni útjukat. Beengedi őket a Pangalin-csatorna ráccsal elkerített „arénájába”. Aztán ö is bemászik és kezdetét veszi az élet-halál küzdelem. A hírek szerint eddig még mindig az emberek kerültek ki győztesen a viadalból ★ Franciaország egyik kis szigetén a Vizcayai-öbölben 1100 négyzetméter területet jelöltek ki az első nyugateurópai „ideiglenes” temető felépítésére. A holttesteket megfelelő díj ellenében befagyasztják és addig őr aik, míg a tudomány lehetővé teszi „feltámasztásukat” Az Egyesült Államokban ilyen célból már 12 holttestet tartósítottak. A csendes-óceáni tudományos kutatóintézet halászai érdekes gyűjteményre tettek szert. A kollekcióban mű' anyag játékautő, női táska, fogkrémestubus, sótartó, cipőkanál, kőlnlsüveg is szerepel. A szovjet halászok legutóbbi útjukon Jkultúrszom- jas” bálnák és cetek gyomrából szedték elő ezeket tárgyakat. ★ Az Interpol munkatársai, akik több nyelven beszélnek, a bűnösök telefonbeszélgetéseinek lehallgatása közben vagy leveleik, feljegyzések olvasása során nehezen boldogulnak a tolvajnyelvved Hogy megbirkózzanak nyelvi problémákkal, különleges osztályt hoztak létre, ahol az egyes országok zsargon-nyelvét tanulmányozzák. (Saiga Attila gyűjtése) gOTO h3AROK^ Színes negatív A színes negatív emulziója lényegében ugyanolyan három rétegből áll, mint aminőket a fordítós filmnél megismertünk. Csak az érzékenységben, gradációban és a szlnképzőkben van eltérés. Kidolgozásuk azonban egészen más, mint a fordítós filmeké. A leexponált filmet mindjárt színes hívóban hívjuk elő. Elmaradt az első fehér-íekete előhívás és az átvilágítás, vagyis az átfordítás. Az azonnali szlnhfvás következtében az exponálás okozta lá- lénskép helyén nemcsak ezüstkl- válás történik, tehát nemcsak fekete-fehér kép keletkezik, hanem az ezüstkiválás arányában színezék is képződik. Utána nem kell mást tenni, mint kioldani a felesleges ezüsképeket és az emulzióban elbomlatlanul megmaradt ezüstbromidot. A kioldás halványító fürdőben, illetve fi- xiroldatban történik. A színes negatív a színek szempontjából is negatív, mert a tárgyak színeit nem eredetiben adja vissza, hanem azok komplementerjelt (kiegészítő szineit) mutatja. Ha ezt a negatív képet azután egy hasonló szerkezetű filmre, vagy papírra átmásoljuk, megkapjuk az eredeti színeket. Az átmásolt pozitív film vagy kép kidolgozási eljárása megegyezik az előbbivel. A színes . negatívot általában színes papírképek előállításánál használjuk. De a filmgyárak ennek segítségével állítják elő sok példányú színes pozitív filmszalagjaikat is. Készíthető róluk fehér-fekete nagyítás (vagy másolat) Is. Sajnos, hogy a színes fényképezés ma még nem egészen tökéletes. Ezt magunk Is tapasztalhatjuk. Igen sok elméleti és gyakorlati kérdés vár még tisztázásra. Nézzünk ezek közül egyet- kettőt példaképpen. Igen nehéz a film gyári öntésénél elérni, hogy az egyes rétegek pontosan és egyenletesen az előirt vastagságúak legyenek. Vagy, hogy érzékenységük megegyezzék, s Így egyik szín sem kerülhessen túlsúlyba a kidolgozási eljárás során. A nem tökéletes öntés az eredője pl. annak a gyakran tapasztalható hibának, hogy a lombok, vagy a fű zöldje kékeszöld árnyalatban jelentkezik. Ez az ún. .vad” zöld rontja a képhatást. Elég gyakori hiba sz la, hogy a három réteg gradációs görbéje nem eléggé párhuzamos egymással, vagy súlyos esetben keresztezik egymást. Helyrehozhatatlan elszíneződési hibák keletkeznek az Ilyen esetben. Különösen fordítós filmnél, ahol utólag nem lehet a hibát korrigálni. Körmendi Károly SZERKESZT O BT. Ztott, Epen A beküldött adoma valóban kedves — házi használatra —, közlésre sajnos nem alkalmas. Pál Vilmos, Váraszó: Munkatársunk részt vett a jelzett eseményen, s nem volt abban semmi rosszindulat, hogy nem írt a váraszói menyecskekórus és citerazenekar szerepléséről. Minden bizonnyal Ismertetjük majd munkájukat, dicséretet érdemlő lelkesedésüket. Sajnos egyszerre mindenről nem tudunk Írni. Alkalomadtán, több dicséretes szereplés után, kulturális rovatunk képviselője meglátogatja községüket Is. Pakisztán s Egy tragédia gyökerei n. Keresztelő Cambr5d<ro-V>on A Bangla Desh-ben folyó, sikeres hadműveletek hírére az Indiába menekült kelet- pakisztániak áradata megindult vissza, hazája felszabadított területeire. Képünkön; kelet-pakisztáni menekültek visszatérnek a felszabadított Jessore városba. Eleinte sokan voltak a Mohamedán Liga vezetői között, akik világosan • látták az angolok céljait így például jellemző, hogy a későbbi Pakisztán „atyja” és első vezetője, Mohamed Dzsin- nah, hosszú évekig az Indiai Kongresszus soraiban tevékenykedett. Amikor végül elfogadta, hogy a Mohamedán Liga elnökévé válasszák: még így beszélt: „Az idegen hatalom létrejötte és tartóssága Indiában annak a következménye, hogy India népe, különösen a hinduk és mohamedánok, nem egyesülték és nem bíznak eléggé egymásban”. A legtekintélyesebb politikusok tisztánlátása sem tudta azonban visszaszorítani azokat az elemi erejű, romboló energiákat, amelyeket az India népét vallási alapon kettészakító döntés felszabadított. A Nemzeti Kongresszus egyre inkább kizárólagosan hindu szervezetté vált, a Mohamedán Liga és személyesen Dzsinnah pedig mind határozottabban csúszott egy szeparatista magatartás felé. 1937 táján már Dzsinnah „mohamedán nemzetről” beszélt Indiában, amelynek a hinduikkal vívott harcban kell megszületnie. Gandhi, a Nemzeti Kongresszus vezetője ezt a felszólalást Dzsinnah „hadüzenetének” nevezte. Néhány évvel a második világháború kirobbanása előtt tehát a mohamedán földbirtokosok és burzsoázia által vezetett Liga már egyre inkább közeledett egy külön, indiai mohamedán állam létrehozásának követelése felé. Ezt az államot gazdag mohamedán földbirtokosok Cambridge-ben tanuló fiai nevezték először „Pakisztánnak.” Érdekes, hogy a külön államot már jóval Dzsinnah előtt igen határozottan követelte egy mohamedán politikai csoportosulás, amely az indiai Pand- zsáb államban élő Mohamed Iqbal politikus és költő körül jött létre. Iqbai 1930-ban üzenetet intézett a Mohamedán Ligához. Ebben azt követelte, hogy Pandzsábot, az úgynevezett Északnyugati Határtartományt, valamint Kasmír, Szind és Belud- zsisztán tartományt össze kell olvasztani egyetlen állammá. Egy pillantás a térképre világossá teszi ennek a követelésnek legérdekesebb jellemvonását, A külön mohamedán államra vonatkozó terv csak a jelenlegi Nyugat- Pakisztán területére korlátozza ezt az államot. Szó sincs benne a jelenlegi válEgerben: 19 órától szombat eggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- y utcai rendelőben. (Telefon: 1-10). Rendélés gyermekeit ré- zér6 is Gyöngyösön: 19 órától szombat , eggel 7 óráig, a Jókai utca 41. » zám alatti rendelőben. (Tele- * m; Kinyitom a szemem, még csak hajnalodik, megborzongok, a szobában csípős hideg van, kicsit fázom, csak az orrom bújik ki a nyirkos paplan alól. Fekszem a félhomályban, meglepődöm, különös ez az ébredés, iszom a nyugalmat, mint nyáron a jégbe hűtött citromlevet. A metsző hideg jólesik, a kezem kidugom a paplan sarkánál, észrevétlenül furcsa állapotba keirülök, kitárom a szívem, pontosabban nyitva az agyam, mindent és mindent befogadok. Élesen, tisztán, súlyosan. Belém vésődnek a reggel rezdülései, jobban, mint a hosszú évek tapasztalatai, olyan vagyok, mint egy kitárt marok, a hegyes ujjak messzire érnek, a körülöttem levő tárgyakat megismerem. A zöld asztalt, a fonott kerti széket, a rongyszőnyeget, apró kályhát, a szomszédos i ágyat, ahol három paplan alatt a feleségem alszik, s a csendet, amely éppen olyan tárgyszerű, mint a fehér falon a megnagyított fénykép, amely a téli tavat mutatja. A befagyott és fodros víztükrötI amelytől ez a nyaraló kétszáz lépésre van, de a távolságot megnöveli a közbeeső öreg fenyves, mely a téli paradicsomban is virul. Érzem, hol ér véget a fenyőfasor, hal kezdődik a szürke jégmező, amely inkább hasonlít a tarlóhoz, mint tükörhöz, akkor is érzem, ha nem is látom, mert ágyban fekszem és akkor is, ha a hődunyha eltakarja előlem az odavezető utalhat. Az éjjeli hófúvás betemette a kanyargó ösvényeket, az összegyűjtött avarhalmokat és a nyári napozószigeteket. Nincs már meg az a lábnyo'mút sem, amelyen tegnap délután elszökdécseltünk a bezárt nyaralóig, régen nincs, hiszen az esti szél elrejtette a lábnyomainkat és a frissen hullott hó pedig befejezte a csendes temetést. Ha romantikus lélek lennék, azt mondanám, hogy a világon kívülre kerültünk, s van is ebben egy kevés igazság, mert a mindennapi, nyugalomtól megfosztott életünktől kétszáz kilométerre vagyunk. Hatalmas ez a távolság. Az álmosító hóesés, a fák mögött rejtőzködő tó és a bennünk uralkodó csend évmilliókra elválaszt bennünket a tegnapi naptól ét • holnaptól, amikor kétnapos szabadság után újra pöfögő vonatra ülünk, és négy óra alatt megtesszük az évmilliókat. Kinyitom a szemem, már nem alszom, a feleségem is forgolódik, de a világért sem nézne fel, mert félálomban tisztábban élvezheti a 48 órás kikapcsolódás ritka csodáit. Csodákat. Évente egyszer adódik ilyen alkalom, akkor is csak néhány szemvillanásnyí órára. A szimpla ablakot puha, finom erezésű jégvirág borítja, ezt látnom, kell, jobban kibújok a nehéz paplan alól, így megfigyelhetem a jégvirág-gleccserek ékszeres koronáit. A királyi látvány fölött kipillantok a havas udvarra, s ezzel már visszautazom a hópelyhes gyermekkorba, amikor az őszülő nagyszülők neveltek és a szürke reggeleken arra ébredtem, hogy a kis méretű ágyammal szemben, a kétszárnyú ablak előtt a esc-, resznyefa csipkeruhába öltő- - zött és hóbundába bújt gör- ' be karjaival az üveget ko- • cogtatja. Az emlék álomba ringat, ismét becsukom a szemem, visszacsúszom a meleg paplan alá, hadd merüljek > mélyebbre, az elmesélhetetlen J emlékek közé, kint pedig' hadd fütyüljön a szél, mert mi tökéletesen védve vagyunk és nincs ennél csodálatosabb, talán csak a teljes védtelenség, de arra semmi lehetőségünk. S különben is ’ elég nekünk a folytonos, sok-1 szór megfoghatatlan, de soha J nem teljes védtelenség. Egy-, szer úgyis bevalljuk, hogy[ képtelenek vagyunk megbirkózni a bizonytalansággal, a szalmaszálka- J landok csalódásaival, az ‘ állandó jégszilánk-veszé-} lyekkel, mert a nagyobb tó- > madásokra nem gondolunk,J már a kölyökordasok elől is' menekülünk, pedig ipa — látszólag —, annyi a legsúlyosabb vereség, hogy valamilyen okból fegyelmit kapunk, de ettől a rangkudarctól jobban remegünk, mint évtizedekkel ezelőtt apáink a börtönbüntetésektől. Jobban, mint nagyapáink az első világháborús fagyhaláltól. Felpillantok, csak egy másodpercre, a jégvirágszirmok között látom, hogy ismét hull a hó, nagy pelyhekben, lassan, libegve, aztán észrevétlenül ság gócpontjáról, a mai Ke- let-Paikisztánról! A mohamedán külön állam első hirdetői számára egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ezt, a kétezer kilométerré levő, távoli vidéket (az akkori Bengál tartomány mohamedán többségű felét) iá a jövendő mohamedán államhoz csatolják. Számukra a külön állam fogalma —> csak a mai Nyugat-Pakisz- tánt jelentette. Cambridge-ben tanuló pakisztáni diákok 1933-ban kiadott röpirata ugyancsak ag Iqbal által ' felsorolt tartományok neveit említette: az első négy tartomány kezdetéből, valamint az ötödik tartománynév végéből ez a röpirat alkotta meg először a „Pakisztán” szót. (Más vélemények szerint a szó eredete kettős: az említett mesterséges összetételen kívül még azt is jelenti, hogy „az erkölcsileg tiszta emberek országa”.) A Mohamedán Liga, mint láttuk, fokozatosan csúszott a „Pakisztán-elv” elfogadása felé. Ilyen előzmények után született meg a Liga 1940- ben, Lahore városában tartott ülésszakán, a hírnevessé vált „Pakisztán-határo- zát”. Ez lényegében két követelést fogalmazott meg: 1. A mohamedán többségű vidéknek India észak-nyugati és keleti övezeteiben független államokat kell alkot- ♦ niuk; 2. Ezeknek az államoknak a területi alkotóegységei szuverének legyenek. A jelenlegi helyzet szempontjából is érdekes következtetéseket lehet levonni a határozatból. Először is: az Iqbal és a Cambridge-i csoport által képviselt, korai Pakisztán-elgondolással szemben itt már nemcsak nyugaton, hanem Brit-India keleti részén is (tehát jelenlegi Kelet-Pakisztán területén) követelik a külön mohamedán állam megalakítását. A második érdekesség az, hogy a lahorei hatá- . rozat nem beszél egységes államról. Dzsinnah és a La- horeban összegyűlt többi vezető mohamedán politikus nyilvánvalóan elképzelhetetlennek tartották, hogy az egymástól oly messze eső két területet egy központból ' lehessen kormányozni! Mai kifejezésekkel, élve tehát a. lahorei határozat két, egymástól független mohamedán államot követelt: egy „Nyugat-Paki-sztánt” és egy „Kelet-Pakisztánt”. Gömöri Endre (Következik: Az első vér- őzön.) elalszom, s nem álmodom. Mwm@) 1971. december 17« péotcfc
