Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-16 / 296. szám

R/tdí# KOc^UTH 8.18 Balettzene 9,00 Rúdióegyetem 9.29 Népdalcsokor 10.05 Mikszáth: Az eladó birtok. R.-vált. 11.05 OperarészI, 12.20 KI nyer ma 1 12.35 Melódiákoktól 14.00 Romantikus muzsika 14.40 Román népzene 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Esztrádzenc 16.05 Irodalmi vetélkedő 17.15 Népdalok 17.33 Hét város Európában.. • 18.03 Magnósok, figyelem: 18.48 Zenéről tiz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Hangverseny-közv. a Zene- akadémiáról 81.10 Mi nyugtalanítja Európát? 21.40 Népi zene 22.20 Áriák 23.00 Rádiójelenet 23.21 Zenés Játékokból 0.10 Chopin-müvek PETŐFI 8.05 Ritmusturmix 8.31 Népi muzsika 9.00 Kamarazene 9.40 Riport 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Kórusmüvek 12.45 Győri stúdió 13.03 Mendelssohn: Skót szimf. Ifjúsági randevú kettőtől hatig... 18.10 Haydn: B-dúr szimf. 18.40 A hazai társadalomkuta­tásról 19.00 Éneklő világ 19.25 Fúvószene 19.34 A biblia világa, S. rése 20.28 Déry: Talpsimogató (a Ka­tona J. Színház ea.), 21.48 Könyvismertetés 21.58 Beszélgessün zenéről 22.18 Nóták 23.15 Kamarazene . MAGYAR 8.io rrv 17.28 Hírek 17.33 Tízen Túliak Társasága 18.25 Jegesmedvéik hazájában. Szovjet kisfilm 18.45 A bengálial tragédia 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 12 dühös ember. Miagyarul b. amerikai film 21.35 A Tv Galériája 22.15 Tv-híradó 22.25 Portréfilm Féja Gézáról POZSONYI 9.25 A Szarojan testvérek. Szov­jet film 17.30 A jégkorongozás hírei 19.00 és 22.25 Tv-híradó 20.00 Coselova grófnő. Lengyel filmsorozat, 2. rész 20.50 Az Indiai-óceán, CMasz dok.-füm EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telefon: 23-33) Fél 4 és este 7 órakor. OLIVER I—II. A Twist Oliver színes angol- amerikai musical változata. (Dupla hely árak). EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Betyárkapitány Színes szinkronizált román kalandfilm, GYÖNGYÖSI PUSKIN: Salud, Marija I—II. (Mérsékelt helyárak). GYÖNGYÖSI szabadság: Kés HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Este fél 8 órakor És hamarosan a sötétség FÜZESABONY: Két élet egy halálért £zínhíh Egerben este 7 órakor: ISMERI A TEJUTAT? (Moliere-bérlet) USYEtET Egerben: 19 .órától péntek 7 órá,r? ? Bajcsy-Zsilinsz- ky r°-- ' ' ben. ” (Telefon­11-10) Rer.de1 ■; gyermekek ré­szére is. sSv5nRr$sMri • IQ órától péntek reggel 7 órái <7. a Tókai utca 41. szám alatti' rendelőben. (Tele­Pakisztán t Egy tragédia gyökerei i. A gyűlölet megszervezése Ezt a képet az Indiai hadügyminisztérium tette küzzé: indiai csapatok nemzeti zászlót lobogtatnak a Dera Baba Nanak hídnál, Nyugat-Pakisztán területén, az indiai Pun­jab állam közelében. (Telefoto — AP — MTI — KS) Lőrinciből December 15-én .ülést tar­tott Lőrinci nagyközség ta­nácsa. Napirenden az 1970— 71-es oktatási év értékelése és az 1971—72-es oktatási év feladatai szerepeltek. Érté­kelte a nagyközség tanácsa az 1971. évi közművelődési ter­vet és megvitatta áz 1972-es évre készült tervezetet. Be­számolt a tanácsülésnek Szentgyörgyi János' tanácsel­nök az 1971. évi fejlesztési alap gazdálkodásáról és a ta­nács alá nem rendelt szer­vekkel való együttműködés­ről. Az év utolsó tanácsülése jelentős eseményeket tár­gyalt, ezeken túlmenően Is. 1972-ben épül meg az új ta­nácsháza, amelyben megfele­lő munkakörülményeket tud­nak biztosítani a tanács dol­gozóinak, s az ügyfélforga­lom lebonyolítása is zavarta­lanabbá válik. Jelentős vál­tozás várható 1972-ben a mű­velődési helyzetben is, hiszen a Művelődési Ház élére füg­getlenített igzgató került. Az elmúlt évekhez képest meg­alapozottabb terv készül kü­lönböző szakkörök munkájá­ra, az ismeretterjesztés fej­lesztésére. Erdélyi István Kisköréről A községben is megkezdő­dött a Hevesi Járási Pártbi­zottság szervezésében a teli politikai tanfolyam. A hat té­mából álló előadássorozat el­ső előadását Kolozsvári László, a termelőszövetkezet elnöke tartotta meg. Tájé­koztatta a hallgatókat az idei gazdasági év eredményeiről. Az első előadáson mintegy 100—110 ember vett részt. Remélhetőleg a januárban sorra kerülő második elő­adásnak már ennél is több hallgatója lesz. Dóra Zoltán széntermelési tervet 99,9 szá­zalékra teljesítették. A kül­fejtéseken 19,5 millió köb­méter földet mozgattak meg. A tízhavi árbevétel több mint 800 millió forint, az ered­mény 44 millió forint. A bér- színvonal két százalékkal emelkedett, s biztosított lesz a nyereségből az egyszázalé­kos jövedelemnövekedés. A szakszervezeti tanács ál­lást foglalt abban, hogy to­vábbra is biztosítani kell a vállalt jövedelemnövekedést, s szükséges, hogy ezt a mun­kaverseny is segítse. Tóth Lajos Ecsédről Január elsejével nyugdíj­ba megy az ÁFÉSZ legidő­sebb kereskedelmi dolgozó­ja. Most már átadta az üzem­egységet, és a nyugdíj előtti utolsó szabadságát tölti. Nagy Lajos 1950, óta dolgozik a szövetkezetnél, mint üzem­egység-vezető. Több mint két évtizedet dolgozott annak ér­dekében, hogy az ecsédiek megtalálják a boltban azt, amit keresnek. Az ő érdeme is a növekvő áruválaszték. A két évtized, és az azt meg­előző esztendők alatt is» sok fiatalt tanított meg a keres­kedelem szabályaira. Példá­san kezelte a szövetkezet va­gyonát, nála soha sem jelent­kezett leltárhiány. Munkájá­ra, hasznos tapasztalataira nyugdíjba vonulása után is számít a szövetkezet. Nagy Piroska Hatvanból A Hatvani Cukorgyár kul- túrotthonában tartotta meg második féléves taggyűlését a KIOSZ helyi csoportja. Az eltelt fél esztendő, eredmé­nyeiről Várhelyi Ödön titkár számolt be a résztvevőknek. 1971 utolsó napjaiban a világ aggodalommal tekint Kelet-Pakisztán felé: a pa­kisztáni állam belső válsá­ga nemzetközi fenyegetéssé vált. Pakisztán és India kö­zött hadiállapot lépett élet­be. Vajon mi a magyarázata annak, hogy egy pakisztáni belügynek tekinthető ösz- szecsapás ilyen következmé­nyekre vezetett? A válasz egyszerű és tragikus: a má­sodik világháború végén In­dia és Pakisztán olyan kö­rülmények között vált füg­getlenné, hogy a gyarmato­sítók „időzített bombákat” helyeztek el a két ország kapcsolatában. Az angol uralom alatt le­vő utolsó népszámlálás ide­jén, 1941-ben az indiai gyar­matbirodalom lakosságának 66 százalékát hinduk tették ki: 254 milliónyian. A mo­hamedánok száma 92 millió volt. vagyis körülbelül 23 százalék. Történelmi tény, hogy az angol uralom korszaka előtt — körülbelül 1830-ig — nyomát sem lehet találni annak a szenvedélyes hin­du-mohamedán ellentétnek, amely a gyarmatosítás utol­só időszakában bontakozott ki. Háborúk folytak ugyan olyan fejedelemségek között az angolok megjelenése előt­ti időszakban is, amelyek­nek hindu vagy mohame­dán uralkodói voltak. De ezeknek a háborúknak so­hasem volt hindu-mohame­dán ellentét jellegük. A mo­hamedán uralkodók minden előítélet nélkül helyezték a hindukat a legmagasabb po­zíciókba és viszont. A brit kormány által 1920 táján készített Simon-jelentés is kénytelen volt megállapíta­ni: „Egy nemzedékkel ez­előtt Brit-Indiában a lakos­ság békéjét fenyegető val­lásközösségi ellentét mini­mális volt.” Az ellentét gazdasági alapja: a kapitalizmussal született. A kialakuló hin­du és mohamedán burzsoá­zia között tényleges különb­ség, igazi érdekellentét je­lentkezett! A kereskedelmi és ipari burzsoázia ugyanis elsősorban a hindu többsé­gű területeken fejlődött ki és mindenekelőtt az olyan nagyvárosokban, mint Bom­bay, Calcutta, vagy Madras. A mohamedán felsőosztály oszlopai, a hatalmas földbir­tokosok elégedetlenül figyel­ték, hogy az ipar és a ke­reskedelem irányítása foko­zatosan a hinduk kezébe csúszik át. Ez a különbség megmu­tatkozott abban is, hogy az előbb önkormányzatot, majd függetlenséget követelő nem­zeti mozgalom zászlóvivői is a hinduk voltak. Ennek a folyamatnak történelmi kez­detét 1885-ben az indiai Nemzeti Kongresszus meg­alakulása jelentette. E társadalmi fejlődés vál­totta ki az angol közigazga­tás hagyományos reakcióját. Ennek lényege az volt, hogy miután a hinduk jelentették a nagyobb veszélyt — meg­kezdték a mohamedán föld- birtokosok és burzsoázia tu­datos és szervezett támoga­tását a hindukkal szemben. Már tíz évvel a kongresszus megalakítása után, a világ egyik leggazdagabb emberé­nek. a hírneves Aga Khán- nak a vezetésével földesúri küldöttség kereste fel Minto !ndiai alktrályt. Lényeges követelésük az volt, hogy a mohamedánok számára kü­lönleges jogokat biztosító, el­határolt választási rendszert vezessenek' be Indiában. A mohamedán vezető ré­teg és az angolok érdekei ta­lálkoztak. Az Aga Khán— Minto megegyezés nyomán az alkirály és egy lord Mor- ley nevű brit kormánymeg­bízott Indiában olyan vá­lasztási és képviseleti rend­szert dolgozott ki, amely el intézményesítették — de egyben el is torzították — az indiai belső feszültség jellegét. A tényleges, igazi ellen­tét persze az osztályok kö­zött húzódott Az egyik tar­tományban hindu parasztok és mohamedán földesurak, a másikban mohamedán pa­rasztok és hindu földesurak vagy kereskedők között. Az angol közigazgatás te­hát szervezeti formát adott a vallási ellentéteknek és ennek megfelelően nagy örömmel üdvözölte, amikor megalakult a mohamedán uralkodó osztályok politikai szervezete: a Mohamed in Liga. Lady Minto, az indiai alkirály neje, aki könyvet írt férje „uralmának” tör­ténetéről. feljegyzi, hogy az illetékes angol tisztviselő ho­gyan számolt be az alki- rálynak a Mohamedán Liga megalakításáról. „ír­nom kell néhány sort Excel- lenciádnak arról, hogy ma igen nagy dolog történt. Olyan diplomáciai húzás, amely hosszú évekig hatás­sal lesz Indiára és az indiai történelemre. Nem kevesebb történt, mint az, hogy 62 millió embert — a moha­medánokat — visszatartot­tunk attól, hogy csatlakozza­nak a lázító ellenzékhez — a kongresszushoz.” A brit gyarmatosítás tak­tikája tehát megteremtett a azt a politikai szervezetet, amely az osztályelletitéi Is eltorzításával vallásköaö&sc-l alapon tömörítette a moha­medán tömegeket és egybrn eszköze volt a függetlensé ;l mozgalom megosztásának. A Mohamedán Liga a későbbi Pakisztán vezető politikai pártja lett. Az angol takti­ka ily módon már negyven évvel a pak;sztáni állam megszületése előtt létrehozta India későbbi ketté-znkítá- sának politikai adóját, fis ami ennél Is fontosabb: „megszervez*« a gyűlöletet”, a két val’ási közösség, a hinduk és a moh-m-dánok között. Giimö-i Endre (Következik: Keresztelő Cambridge-ben) Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányáik szaikszervezeti tanácsa ülé­sén értékelte a szakszervezeti választásók óta eltelt időszak munkáját A beszámoló han­goztatta, hogy a gazdasági eredményekkel párhuzamo­san biztosítani kellett a vál­lalat üzemeinél dolgozók élet- színvonalának növelését, ja­vítani a kulturális, egész­ségügyi ellátottságot. Ezen a téren Is szép ered­ményt ért el a vállalat kol­lektívája. Szó esett a válla­lat gazdálkodásáról és a mun­kaverseny eredményeiről is. Az év első tíz hónapjában a Ismertette többek között, hogy a hatvani kisiparosok is bekapcsolódtak a „Takarót Vietnamnak” mozgalomba! 15 takarót készítettek el és adtak át. Beszámolt arról is, hogy jól haladnak az új szék­ház építésével, itt kiemelte a fuvaros tagozat jó munká­ját, társadalmi vállalásának teljesítését. Vállaltak jelen­tős társadalmi munkát a kő­művesek, festők és más szák­iparosok is. A tagság arra tö­rekszik, hogy az eredeti terv szerint 1972. július 1-re kész legyen a székház. Szűcs Ferenc ftcrjKr: v r Biszníság , Nagy örömmel olvashat­ják azok a disz lók — serté­sek! — amelyek megméret­tek és nehéznek találtattak, hogy ha órájuk ugyan sor is kerül és só is kerül még, de utódaik körében mind rit­kábban arat már majd a böl- lér-halál. Mert ha már szívet és vért kell is áldozni a hízni akaró emberiségért, e mo­dern koi-ban történjen ez az áldozat megfelelő és korsze­rű keretek között. Ugyanis nem másról, mint arról van szó, hogy faluhelyen az idén ritkábban visít fel a hajnali áldozat, ritkábban sújt le a böllér kése, ritkábban szik­rázik fel a perzselés fénye — kevesebb lesz a disznótor, kevesebb a disznóság. Lehet, hogy ez disznóság, de így van. Az újságolvasó yorkshireik, mangalicák, valamint az ösz- szes jó zsírból való egyéb sertések fittyet hányva a ro­mantikának, a népi szoká­soknak, határozott sonkák­kal, emelt tokával indulnak immáron mind tömöttebb sorban a vág'hidak felé. Mégis más az, ha villamos kábítás forrasztja a malacgé­gére a röfögést, mint példá­ul a pálinkaszagú János só­gor kése, aki — mármint a kés — ráadásul kanosai is, s a múlt évben is a szomszé­dék puliját találta el, sze­rencsére — mármint a pulié­ra —, annak is c$ak a far­ka végét. — Higgyék' el — ezt egy oldalas mesélte el nekem, a f üstölésre várva, egykori tel­jes disznósága nevében —, higgyék el, hogy tiszta kín- szenvedés egy ilyen böllértöl füstölő létre szenderülni. Döf köd össze-vissza, hogy a szegény Manga Lica először kuncogni kezdett, mert azt hitte, csiklandozza a hun­cut ... Mennyivel más a vágóhíd! Tisztaság, gyorsasán^ kÁhulat, Egyszóval lehet, hogy sokan sajnálják majd, amiért haj­nalban kevesebb szalmaláng pirít fel a sötét égre, hogy este kevesebb helyen ülnek hurka-kolbászos asztalhoz, meg toros káposztához disz_ nótor okán és miatt, de vég­tére is a hízóknak is lépést kell tartaniuk, vagy legalább­is szuszogniuk a fejlődéssel. Nem véletlen tehát, hogy a diszAóságairól oly híres York Shire Elek, citromos szájú költő, meg is fogalmazta a sertéstársadalom új halálér­zését, imigyen: Távozz gyorsan sötét éjjé, hogy a hízó a kést ne félje. . Nem hal malac böllérszóra, csak a vágóhídi kábítóra! Röf! (qirij

Next

/
Thumbnails
Contents