Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Pártirányítás a nőbizottságok munkájában * A pénzügyminiszter válaszok Beillik-e az emeletráépítés az új lakásgazdálkodási koncepcióba ? hoz, méltányosnak érezfces­r. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG nőpolitikái határozata hosszú , távra rendkívüli igényesség­gel jelölte meg a feladatokat : a nők helyzetének további javítására. E határozat vég­rehajtásának még csak kez­detén. vagyunk, de máris sok értékes eredményről adha­tunk számot. Jelentős bér- korrekciók, szociális juttatá­sok, egészségügyi és' család­védelmi intézkedések szület­tek meg a munkaheOyékeai. A nőket foglalkoztató üzemek­ben készült intézkedési ter­vek többségében arról ta­núskodnak, hogy a gazdasá­gi vezietők megértették; az apró gondok enyhítése is szükséges, mert ami a mm- kahélyen aprónak tűnik, az egy-egy család, egy-egy dol­gozó nő számára jelentős le- .het. Megyénkben a központi bizottság februári határoza­tának végrehajtása a megyei • pártibizottság által jóváiha- . gyott intézkedési tervvel kez- dődött. Ma már a pártalap- szervéaetek többségében ön­álló reszortként nőfelelős is dolgozik a vezetőségben. Se- gíti, irányítja a nőbizottságok tevékenységét, sokszor opera­tív intézkedéseket is kezde­ményez. MÉG ma is gyakran-találkozunk azzal a fcérdés- ■ sei, hasznosabb-e hogy egy nő tanács helyett több inőbi- Zotteág működik? Miiben vál­tozott meg az új nőmozgalmi szervezetek feladata ? Mi a pártveze tőség nőfeiélősénék teendője? Mi a különbség munkája és a nőbizattsági elnök munkája között? Ezek a kérdések egyben bizonyít­ják, hogy a nőmozgalom ve­zetése éld probléma, párt* irá nyitásának fontosságát sok helyen még tisztásmi kell. Természetesen mindenütt ke­resik a legmegfelelőbb mó­dot a pártszervezetek arra, htigy a nőpolitikái munka a Eger téli ellátására pártmun&a mdndennaipcs ré­szévé váljék. A nőbizottságok pártírá- nyitásának sajátos formái ma már jobban kialakultak. A pártszervezetek többsége «szerint tevékenykedik, s az eredmény, hogy a szövetke­zetekben dolgozó nők — tsz, ktsz, ÁFÉSZ —, érdekeit képviselő, védő nőbizottságok sok helyen közvetlen párt­irányítással tevékenykednék. A szakszervezet és a Haza­fias Népfront nőbizottságai- ban, a munkabizottságokban a pártirányítás az ott dolgo­zó kommunista asszonyokon keresztül történik. A pártszerveBefek nőfele^ lésének feladata igen széles körű. Szorgalmazniuk kell a vezetőségeknél — és nem­csak a pártvezietőségelknél —, a különböző, nőket érintő problémák napirendre tűzé­sét, részit kell venniük a pártvezetőség képviseletében a különböző nőpolitikái kér­déseket tárgyaló tanácskozás sokon, ott reális állásfogla­lás alapján, konkrét javas­latokat kell tenniük, iránt a téma legjobb ismerőinek. A nőfelelősnek egyenrangú t partnerként ketl fellépnie a vők gazdasági, politikai, szo­ciális érdekeiért, A PARTSZERVEZET nő­feHéLősénék segíteni kell a nőbizottságok munkáját is, úgy, hogy részt vesz a nőbi­zottság ülésein* észrevótélei- vél, javaslataival segíti azok tevékenységét. Kellő összhan­got kell kialakítani a nőibi- zottságok között, ez is a mő- felélős egyáltalán nem köny- nyű feladata. A több és jel­legében is többféle nőbizott- ságok munkájának koordiná­lása ma még nehéz feladatat jelent a nagyobb községek pártszervezett nőfelelőseinek. Természetesen a nőfieléLős akkor tudja ezeket a felada­tokat megfelelően ellátni, ha ismeri a különböző munka­helyeken dolgozó nők hely­zetét, problémáit, s ugyan­akkor megfelelő általános- és politikai műveltséggel is rendelkezik. E kettő fejlesz­tése érdekében a -pártszerve­zetek nőfelelőseinek megle­hetősein sokat kell magukra vállalniuk és ez kétszeresen nehéz akkor, ha közben a család ellátása, a gyerekei: nevelése is a vállukra nehe­zedik. Egy gyakorlati tanács még ehhez: a pártszervezet nőfelelőse lehetőleg ne vál­laljon sok helyen tisztséget és nem helyes az a gyakor­lat sem, ha a pártszervezet nőfelelöse egyben valamelyik nőbizottság elnöke is. Az utóbbi időkben a ta­nács- és a szakszervezeti vá­lasztások során örvendetesen megnőtt megyénkben is a, tisztségviselő nők száma. Ez kedvező a határozat végre­hajtásának szempontjából, de ezzel együtt jelentkezik a gond is, hogy a különböző •tisztségekre választott asszo­nyokat, lányokat alkalmassá kell tenni arra, hogy megfe­leljenek a választók bizalmá­nak, felnőjenek a rájuk bí­zott feladatokhoz. Ez a tiszt­ségviselő nők részéről na­gyobb áldozatvállalást, a pártszervezetektől sokkal több segítségadást követek ÖSSZEGEZVE AZ EDDIG élért eredményeket: ahhoz, hogy az egyenjogúság való­ban teljes legyen, még hosz- szú, türelmes nevélőmuniká- ra van szükség, arra, hogy az egész társadalmi felfogás gyökeresen megváltozzék. És ebben a munkában valójában — az eredmények ellenére is —, még csak az első lépések­nél .tartunk. _ Sípos Lassdőné az MSZMP Heves megyei Bizottságának nőrefenense „Levél a pénzügyminiszter­hez” címmel írtunk lapunk 1971. oürtóber 17-r számában arról, hogy Pusztai Lászlóné egri országgyűlési képviselő az emeletráépítéssel lakáshoz juttatott bérlők panasza alap­ján előbb szóban, nem hivata­los beszélgetés közben, majd később képviselői levélben, „hivatalosan” is arra kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül: hogyan lehet­ne méltányosabban elrendez­ni e bérlők anyagi terheit, il­letőleg a lakással váló ren­delkezési jogukat e terhek arányában bővíteni? A képviselőin» ugyanis — amint idézett korábbi cik­künkben. is megírtuk ■—•, a pénzügyminiszterhez írott le­velében kifejtette: az eme­letráépítési akcióval lakás­hoz jutott bérlők anyagi ter­hei nagyok, s nem illenek be­le az ez év július 1-én élet­be lépett új lakástörvények szellemébe. Az új lakásgaz­dálkodási koncepciónak ugyanis a lényegéhez tartozik, minden, lakástipusban a saját anyagi terhek emelése, de ugyanakkor e terhek emelé­sének arányában a lakással való rendelkezesi jog . bőví­tése is. A pénzügyminiszter a kép­viselőnőnek írott válaszában leírja az emeletráépítési és tetőtér-beépítési akció törté­netet, ismertein azokat a szempontokat, amelyek ko­rábban indokolttá tették, hogy jelentős államid támogatás igénybevételével a meglevő bérházak tetőterének beépíté­sével, illetve . emeletráépítés útján, új lakások létesüljenek. Kifejti, hogy a ráépítésekkel kapcsolatos szervezési felada­lakásügyi osztályai a jogo­sultság különösebb vizsgála­ta nélkül kijelölték a válla­lat által javasolt dolgozókat bérlőül.” Vagyis, arról van szó, amint ezt levelének to­vábbi részében a pénzügymi­niszter is kifejti, hogy az emeletráépítési akcióban la­káshoz juttatott bérlők ha­marabb hozzájutották, a la­káshoz, mintha igényüket a tanács sorolta volna be. Ugyanakkor további kedvez­ményként kell értékélni azt a körülményt is — a minisz­ter álláspontja' szerint —, hogy e bérlőiknek választási lehetőségük volt abban is, hol (általában a városköz­pontban) vesznék részt az építkezésiekben. „E körülmé­nyek egyben magyarázatul szolgálnak arra, hogy az eme­letráépítési akcióban részt ve­vők ügyében az új rendel­kezések miért nem hoztak külön intézkedéseket” — ol­vasható a levélben, amely így fejeződik be:^ „Az ismételt felülvizsgálat alapján arról tájékoztatom képviselő elvtársnőt, hogy a jelentős állami támogatásra, a kedvezményes, kölcsönre, továbbá a bérbeszámításra is figyelemmel nem látom in­dokoltságát, hogy visszame­nőlegesem és intézményesen akár a kölcsön terheinél, akár ,a bérbeszámításnál további kedvezményeket adjunk; ilyen intézkedésre a költség­vetési terhek miatt sincs . mód.” A pénzügyminiszter vála­sza világos és — a népgaz­daság „pénztárcája” felől nézve — érthető: nem kevés séfc a helyzetüket, valamilyen módon mérsékelni kell ter­heiket. Azt természetesen viMgo- san le kell szögezni, ’ hogy jogsértésről a jelenlegi hely­zetben sem lehet beszélni, hi­szen ezeket a terheket annak idején. — a gyorsabb lakás­hoz jutás érdekében —, ezek a bérlők önként, szerződés­ben vállalták. Csupán tehát arról van szó, hogy — as egyéb lakásszerzési formák­hoz hasonlóan. —., ennél a la­kástípusnál is érvényesít­sék az új lakásgazdálkodási elveket. Ez persze nemcsak a terhek valamilyen formá­ban. történt csökkentésével (a lakbér beszámítás összeghatá­rának emelésével, avagy a még fennálló OTP-hitelak el­engedésévé!) oldható meg, hanem esetleg a lakással va­ló rendelkezési jog bővítésé­vel is, illetőleg még harma­dik módon is: elképzelhető a terhek kisebb mértékű csök­kentései, valamint a rendel­kezési jog ugyancsak mérsé­keltebb bővítése egyidejűleg is —, a népgazdaság teherbí­ró képességesnek megfelelő­en. Az ezután emeletráépítés­sel, illetve tetőtér beépítésé­vel létesülő lakások vonat­kozásában viszont vitathatat­lanul jó, igazságos az új la­kástörvény. Ugyanis künand- ja, hogy a ráépítéssel kapcso­latban felmerülő költségeket az épületet kezelő szerv viseli. Továbbá az így keletkezett lakások bérlőit az állami la­kásokra vonatkozó rendélke­Vermelik a zöldséget Kompolt közelében ▼ényfajták megóvására, míg a káposzta tárolásánál első­sorban a megfelelően össze­állított ládáikkal és földelés­sel védekeznek majd a hi­deg és a fa^y ellen. tok ellátásával a vállalatok jogot kaptak arra, hogy a lakások jövendő bérlőit ma­guk jelöljék ki, vagyis a la­kásokat a vállalati érdekek szem előtt tartásával oszt­hassák él. „Ilyen értelembein — írja a miniszter —, a la­kások szabad rendelkezésű­éi: voltak, mert a tanácsok pénzbe kerülne e terhek bi­zonyos hányadának átválla- . lása a bérlők vállairól. Ah­hoz pedig, hogy az a hatezer bérlő (ennyit említ országo­san a miniszter levele), akik körülbelül 60—80 ezer forint­tal járultak hozzá a lakibér- beszámításom kívül a ré­szűimé kiutalt állama lakás­Szabő István tárolásvezető ellenőrzi a káposzta vermeié •ének egyik munkafolyamatát. (Foto: Tóth Gizella) Nem messze a legszélső jmpolti házaktól, sűrű só­ikban húzódnak egymás tellett a földdel borított iagas hátú zöldséges ver­ték. Valamivel távolabb a ZÖVTBRMÉK káli szállí- itelepének munkásai készí- k az újabb tárolóhelye- et. Szükség is van a szór­ás munkára, mert szinte egyedóránként fordulnak e ide a jócskán megra- ott teherautók, amelyek a ömyék termését hozzák. Mint a tárolási munkák ezetője, Szabó István ^.el­mondotta, Kompolt határá- an több féle mezőgazdasá- i terméket raktároznak a áld alatt, hogy a szükséglet­fBMmw IS5JL november 14, vasárnap nek megfelelően a téli. na­pokban, illetve tavasszal ki­bontva a piacra kerülhessen a jó állapotban lévő áru. Többék között innen látják el az egri vásárlókat bur­gonyával, káposztával, sár­garépával, karalábéval, zel­lerrel, zöldséggyökérrel és céklával. Szeptember elejé­dtől folyamatosan végzik a tárolási munkákat, s előre­láthatólag december közepé­re kerül a tervezett meny- nyiség teljes egészében a föld alá. A tervek szerint nem kevesebb, mint 110 va­gon árut raktároznak itt a téli napokban, s hogy ez a nagy' mennyiségű zöldség frissen, megfelelő állapot­ban kerülhessen a fogyasz­tók asztalára, állandóan új és új tartósítási eljárásokat kísérleteznek. A kompolti határban levő tárolótele- pen az idén úgynevezett árokrendszerű tárolási mó­dot használják az egyes nö­Bezárták a nedves, dohos osztálytermet A legnagyobb gond Mezötárkányban: nincs korszerű általános iskola Füzesabonytól néhány ki­lométerre, az Alföld csücs­kében kis falu házai emel­kednek. Meaőtárkány. Ré­gi település, amelyet már egy 1261-ből fennmaradt ok­levél is megemlít, mint a2 egri püspökség birtokát. Ké­sőbb egy 1423-as feljegyzés pedig Mezőtárkányról már mint mezővárosról ír. Per­sze azóta évszázadok teltek el, de a régiből még így is sok maradt. A múlt emlé­keit őrzik ma is a már mú­zeumszámba menő nádíede- les házak, a Kossuth Lajos, az Ady Endre és a Mátyás király utcákban. A régi közé azonban „belopákodott” az új is. Ezt bizonyítják az öreg házak "köré épített új laká- soik. A több mint kétezer la­kosú községben az utóbbi tíz évben száznál több új lakóház épült. Ezek az épü­letek mind korszerűek, s 18 családnak már fürdőszo­ba teszi kényelmessé életét. 1967-ben felépült a törpe vízmű, amely lehetővé teszi, hogy egy-két év múlva már minden házba bevezessék az ivóvizet A krónikák szerint a fa­lu központjában Zsigmond király korában vendégfoga­dó volt, amely P««£tö és Tiszafüred között biztosított szállást az átutazóknak. — Ez már csak emlék — mondja Sz. Kovács János ta­nácselnök. — A szomszéd­ban épül az új művelődési ház, amely a jelen szimbó­luma. Itt kap majd helyet a községi könyvtár, a KISZ- klub és a nyugdíjasok klub­ja is. Mezötárkányban pillanat­nyilag 400 nyugdíjas él, és a községi tárnics az anyagi ■támogatáson kívül ezzel a klubbal is szeretne kedves­kedni az öregeknek. Rádió, televízió, újságok és köny­vek között válogathatnák majd az idős emberek. Milyen munkalehetőség van ma a faluban? Elsősor­ban a termelőszövetkezet, amelynek 627 tagja van. Több mint felük azonban nyugdíjas. Mindössze 250 aktív dolgozó tevékenykedik naponta az Aranykalász földjein. — Sok itt a szikes terület, több mint háromezer hold — emlegeti Tóth Ignác, a szövetkezet elnöke. — Na­gyon nehéz gazdálkodni, meg kell küzdeni a földdel. Csak talajjavítással segíthe­tünk ezen a gondon, amit a karcagi Mezőgazdasági Ku­tató Intézet segítségével jö­vőre megkezdőn»- . A határban a búzatáblá­kat luceunaföldek, valamint rétek és legelők egészítik ki. Kell a takarmány az ál­latoknak, mert az állatte­nyésztés a legjövedelmezőbb a szövetkezetben. Az aszály, a szik és a gyengébb agrotechnika mint­egy ötmillió forintos kiesést okozott a közös gazdaság­nak. De a nehézségek elle­nére is meglesz a 35 forin­tos tervezett munkaegység. A szövetkezeten kívül töb­ben dolgoznál: a mezőtárká- nyiak közül a Füzesabony és Környéke ÁFÉSZ helyi ' cola-palackozójában és a helyi mosodában is, ahová a környező községek szállí­tanak ruhát, fehérneműt mo­sásra. Azután a malomba és a fogyasztási szövetkezet fagylalttölcsér-gyártó részle­gében is többen találnak munkalehetőséget. — Félezren azonban más­hol dolgoznak — jegyzi meg a tanácselnök. — Főleg a Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyárában, a ktsz- ekben, Eger ipari üzemei­ben, valamint Miskolcon és Budapesten. Ezek közül töb­ben „ingáznak” naponta, de a többség csak hét végén jön haza a faluba családjá­hoz. Az itteni lakásukhoz azonban ' mindannyiain ra­gaszkodnak. Az utóbbi övääifoen 38 W~ zések szerint kell kijelölni. A képviselőnőt is fdlteíhe- tőén hasonló megfontolások késztették arra, hogy nem nyugodott bele a pénzügy­miniszter válaszába s igazság- érzetétől vezéreltetve további fórumokon is szóvá kívánja tenni majd ezt a problé­mát • B« Faludi Sándor leméter hosszúságú járda épült Mezötárkányban, s így a gyalogosoknak már nem kell sárban járniuk. A há­rom élelmiszerboltban is ja­vult az áruellátás, különö­sen a kenyér minősége. Vi­szont továbbra is kevés a kolbász és töltelékáru, pe­dig a falu lakói szívesen vá­sárolnának ezekből is na­gyobb mennyiséget. — Évek .óta legnagyobb problémánk, hogy nincs kor­szerű általános iskola a fa­luban —f mondja Sz. Kovács János. — A gyerekek kény­szermegoldásként a tűzoltó­szertár egyik helyiségébe járnak iskolába, mert a ré­gi iskolaépület nagyobb tan­termét be kellett zárni. Annyira dohos, nedves a helyiség, hogy ott mar egész­ségügyi okok miatt nem le­het tanítani. Az új négyban- termes általános iskola tan­termei már ugyan elkészül­tek, de a három és fel mil­liós költségvetés, amelyet a megyei tanács biztosított, a megnövekedett építőanyag- árak miatt kevés lesz. Pe­dig a községfejlesztést is er­re költjük, de még így sem lesz elegendő a pénz..;, Mezötárkányban sokat vál­tozott a lakók életmód­ja és szemlélete. Mind­ez lemérhető az öltöz­ködésben, és a lakáskultú­rában. Abban is, hogy az emberek véleményt monda­nak és segítik egymást. A gyerekek azonban nem ma­radhatnak iskola nélkül, s erre nemcsak a községbe­lieknek, hanem az illetéke-; seknek is gondolniuk: kell. 24 Menta Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents