Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

I Kecw esti külpolitikai kommentárunk i Egy zászlót levontak 9’ sokszor kellett már levonni őfelsége lobogói át IífeSyed'százaci folyamán. Egymás után távolí- tották él a brit zászlót Ázsia és Afrika sok-sok országú- J™* ogytri|áfci után váltak függetlenné a hajdani gyarma- tok, mantíátumok és domíniumok, és most ez a hét újabb zásalólevonássai kezdődött. Erre ezúttal Singapore-ban került, sor. Singapore ugyan már régen nem brit gyar­mat, de London mostanáig katonai támaszpontot tar­tott fenn itt, ezt szüntette meg most. Mint tudjuk, a brit képviselőház éppen, ezekben a napokban szavazott. Arról döntött, hogy Anglia — ahogy ok mondják — „belép Európába”, azaz csatlakozik az európai gazdasági közösség államaihoz, köznapi néven: a Közös Piachoz. Igen sok vita folyt «TÓI a belépés­ről, éveken át-maguk a közös piaci államok nem akar- amióta pedig zöld utat mutattak Angliának, azóta Angliában voltak és vonnk Is még ellenállói a belépés­nek.; szép számmal. Azt is lehet, mondani: a szigetországnak egy ideje talán, az,első számú problémája, bár problémákban éppen­séggel nem szűkölködik. Hiszen egyre súlyosabb mére­teket ölt_ az észak-írországi konfliktus (hullámai Lon­donig gyűrűznek, a brit fővárosban is robbannak már az időzített bombák), és egy millióra növekedett a munka- nélküliek serege. E felsorolással pedig igazán csak a legsúlyosabb gondokat említettük. A csak valamivel ki­sebb randűeket —- azokból is akad bőven — szóvá sem tettük. Ezek után felmerül a kérdés: most, hogy Anglia el­szánta magat és „belép Európába” — vajon ez a singa- pareri zászlólevonás azt jelenti, hogy „kilép Ázsiából?” Nem, a brit katonai támaszpont megszűnt ugyan, de természetesen foggal-körömmel védi továbbra is érde­keit Ázsiában a brit nagytőke. S nem is csupán kép­letesen foggal-körömmel, hanem fegyverrel is. Mert igaz ugyan, hogy a singapore-i támaszpont nem kizárólag brit bázis többé —, de a SEATO határozata értelmében egyesített fegyveres erők maradnak ott továbbra is. Egy perccel azután, hogy levonták a brit lobogót, felkerült a zászlórúdra a nemzetiközösség öt országa (Anglia, Auszt­rália, Üj-Zéland, Malaysia és Singapore) egyesített fegyveres erőinek zászlaja. És ez így még olcsóbb is a brit kormánynak, a brit monopoltőkének. Mostantól kezdve tehát így fest a helyzet a Singa­pore-! katonai támaszponton. Egyelőre. Mert ahogy hosz- szu idő után bár, de ez a bázis mégis megszűnt brit fennhatóság alá tartozni, úgy elhozza majd a történelem azt a kort is, amikor Singapore-ban és másutt semmiféle külföldi imperializmus katonája nem állomásozik. Honszeretet: Ajándék Ausztráliából Ünnepi eiakéasuletek a szovjet fővárosban Megérkeztek az ünnepi dekorációk a moszkvai Vörös térre október 20-&n. A moszkvaiak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójára készülődnek. (Teiefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Segélykiáltás- segélyért... L. B. Bíkkel, több évtized óta Ausztráliában élő ma­gyar tervezőmérnök a Ma­gyarok Világszövetsége útján az Országot* Műszaki Könyv­tárnak és Dokumentációs Központnak ajándékozta ide­gen nyelvű, főleg műszaki könyvekből álló szakkönyv­tárát. Az értékes adományt led den az Országos Műszaki Könyvtárban Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségé­nek főtikára adta át. — Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk azzal az örvendetes jelenséggel — mondotta több?k között —, hogy külföldi magyarok szü­lőhazájukhoz való ragaszko­dásuk, szeretetük, érdeklődé­sük és segíteni akarásuk je­gyében gazdagítják népünk kincseit, értékeit, és a ma­guk módján így járulnak hoz­zá országunk fejlődéséhez. Ennek szép példáját, adta L. B. Sikkel, aki mint tervező- mérnök negyed századot töl­tött a Ganz.Jgyár szolgálatá­ban, majd Ausztriáéban folytatta ugyancsak évtizede­ken át hivatását, és munkás életének egyik eredmények összegyűjtött értékes szak- könyvtárát ajánlotta fel. hogy ezzel is hozzájáruljon mű­szaki életünk fejlődéséhez. A könyvtár nevében Lévai Tamásnó főigazgató vette át az ajándék könyvtárat. (MTI) A Fehér Ház, a külügy­minisztérium és a Pentagon szóvivői egymást követő nyi­latkozatokban a külpolitikai válságok és katasztrófák so­rozatát jósolják arra az eset­re, ha a szenátus nem sza­vazza meg a legsürgősebben a múlt pénteken elvetett kül­földi katonai segélyprogram folyósításához szükséges fel­hatalmazást. Nixon elnök kedden Ro­gers külügymiirsxífrrel ta­nácskozott a hely/élről, mi­után előző napon Laird had­ügyminiszterrel és Kissinger nemzetbiztonsági főtanács aduval vita lka meg a kor­mány taktikáját. Nixon elnökkel folytatott megbeszéléseit követően T-aird kűrientette? „A Vé­námból való amerikai kivo- \ nulás sikerét és a tárgyalá­sok lehetőségét közvetlenül ; érinti ez a lépés", (a kato­nai és gazdasági segélyprog­ram leszavazása). Laird hangoztatta, hogy a külföldi segélyprogram tör­lése „nemcsak a vietnamizá­lást veszélyezteti, hanem a stratégiai fegyverkorlátozást tárgyalásokat is. Most nincs itt az ideje annak, hogy gyengeséget mutassunk" — mondotta. Ugyanezt a gondolatot va­riálta később Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház szóvivője, mondván, hogy „a tárgyalá­sok korszaka felé haladva nem csökkenthetjük az ösz­tönzést a tárgyalásokra a se­gélyprogram megszüntetésé­vel’’. (MTI) Laird szemleűífa WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter kedden reggel a Washington környéki And­rews katonai légi támasz­pontról Saigonba repült újabb dél-vietnami „helyzetfelmé­rő” szemlééíjára. A hadügy­miniszter magas rangú kato­nai szakértők kísérik. A hivatalába lépés-e óta ez lesz Laird negyedik dél-viet­nami szemieútja, amelyről november 8-án tér vissza Wa­shingtonba. Laird ajánlásai szolgálnak majd alapul a Dél- Vietnamban levő amerikai a Labour Mm#; Mtatiwtfci Kádár János, az MSZMR KB első titkára levélben üd­vözölte a megalapításának 50, évfordulóját ünneplő Labour Monihly-t, a brit munkás­mozgalom nagy múltú fojyó- iratát. Az üdvözletei a lap októberi számában közölte. Apró Antal Porfjorniinál Nikolai Podgornij, a Szovjetunió Ljgfsiső Tanácsa Elnökségének elnöke Nloszkvában hivatalában fogadta az Apró ' Aníui vezetésével a Szovjetunióban járó magyar parlamenti küldöttséget)---------— TASZSZ—MTI—S3) fe gyveres e'-ők létszámcsök­kentésének tovíi’j bl ütem ter. véről november közepére inért elnöki bejelentésekhez. Nixon elnök legutóbb az, n metrikai csapati étszá m Hl 1000 főre történő csökken­tését irányozta elő december 1-ig. Saigonba indulása előtt adott repülőtéri nyilatkozatá­ban Laird hangoztatta, hogy — az elnök ígéretének meg­felelően — folytatódik a lét­számcsökkentés cs a megje­lölt szintet még december 1. előtt elérik. A hadügyminisz­ter ugyanakkor alig burkol­tan azzal fenyegette meg az amerikai törvényhozókat, hogy amennyiben nem állít­ják sürgősen helyre a múlt pénteken leszavazott külföl­di katonai segélyprogramot, úgy az „közvetlenül érintené a vietnamizálást” vagyis az amerikai csapatlétszám-csök­kentést. Ezúttal hivatalos kö rök azt sugalmazzák, hogy Laird szamleútja ,.az ame­rikai kivonulás végső szaka­szát” készíti elő. Ugyanak­kor utalnak arra, hogy az amerikai szárazföldi kona- battáns erők közvetlen rész­vételének befejezése után is 40 000—50 000 főnyű „rezi­dens” ameri Icai haderő ma­radna Dét-Vietoamban és az amerikai légierő tevékenysé­ge is folytatódnék. (SÍTií Vályi Péter íátogatáea a Központi Gazdasági Döntőbizottságnál Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ked­den látogatást tett a Közpon­ti Gazdásági Döntőbizottság­nál és tájékoztatót tartott a népgazdaság időszerű kér­déseiről, valamint; ezzel kap­csolatban a gazdasági döntő­bizottságok feladatairól. (MTI) Egy év Chilében 1070. november 8-An került hatalomra Salvadoré Al- fofide népi egységkormánya Chilében. Ezt a napot a haladó és demokrata erők. a chilei nép nagy győzelmeként tartják számon. Ma mér senki sem hisz azoknak, akik a népi egységkor mánynak rövid életet jósoltak. Az bitóit év bebizonyította, hogy a kormány erős, éleckdpSs, és valóban a dolgozók érdekeit képviseli. Salvadoré Allende elnöki összefoglalójában rámutatott, hogy az ország előtt álló problémákat t«rmcszete*e« nem lehet huszonnégy óra alatt megoldani. Az új kormány hatalomra jutása után késedelem nél­kül hozzálátott azokhoz a társadalmi és gazdasági átala­kításokhoz, amelyek a népi egység tömb választási prog­ramján szerepeltek. Államosították a külföldi, elsősorban amerikai ipari vállalatokat. Törvényt hoztak a rézbányák és feldolgozó üzemek állami ellenőrzés alá helyezéséről. Ezzel visszaadták az országnak a fő bevételi forrást. A törvény egyszer s mindenkorra véget vetett nz amerikai társaságok egyeduralmának. Államosították az ércbányát, a fémkohászati üzeme­ket, a szénbányákat is. A textiltermékek több mint ötren százalékát előállító tizennégy textilgyárat szint-én államo­sították. A nemzeti jövedelem termelésének több mint T0 százaléka ma már az állami szekorra jut. A nagybankok részvényeinek felvásárlásával megszilárdult az ország pénz­ügyi helyzete. Gyors ütemben valósítják meg a földreformot. Több mint 1300 nagybirtokot, 2 millió 200 ezer hektár földet sajátítottak ki. Helyükön földművesszövetkezetek, vagy állami gazdaságok létesültek. A föld jövőre mar teljesen a parasztok kezére kerül. A földreform megoldásában és a mezőgazdaság termelésének növelésében nagy segítséget nyújtott az államnak az Országos Paraszt Tanács, amely bevonja a falusiakat a földreformmal kapcsolatos problé­mák megoldásába. A kormány a választási programnak megfelelően szo­ciális intézkedéseket is végrehajtott. Emelték a legalacso­nyabb fizetéseket és kereseteket, felülvizsgálták az adó­rendszert. Igyekeznek megoldani a lakásproblémát Az év végéig körülbelül 100 ezer lakást építenek. Nagy figyelmet szentelnek az írástudatlanság felszámolására. Ebben naiv segítséget nyújtanak a szakszervezetek, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek. Az eddiginél több pénzt fordíta­nak oktatásra, sok új iskolát építenek. A chilei kormány bókeszerető külpolitikát folytat. El­ve a be nem avatkozás és a más államok szuverenitásá­nak tiszteletben tartása. Bővül és szilárdul a hatékony együttműködés Chile és a többi latin-amerikai ország kö­zött, valamint más kontinensek országaival. Fontos diplo­máciai lépés volt a kormány részéről, hogy felvette a di„ lomáciai kapcsolatokat a szocialista Kubával. Rendezte kapcsolatait az NDK-val, bővítette gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal. — A népi kormány siJjereít a" haladó és .demokratikus erők., egysége, a tömegek támogatása tette lehetővé. Sem a sza­botázsok, sem a földbirtokosok fegyveres provokációi, sem a reakciós sajtó rágafomáradata, a külső, nyomás és a gaz­dasági szankciókkal történő fenyegetés nem tudja meg­állítani a chilei nép akaratának megfelelő társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatát. (KS) Magyar származású tudós kapta a fizikai Nobel díjat STOCKHOLM: Az 1971. évi fizikai Nobel- dijat a magyar származású Dennis Gabor (Gábor Dé­nes), a kémiai Nóbel-díjat a német származású Gerhard Herzberg professzor nyerte cl. A svéd akadémia indoklá­sa szerint Gabor professzor a holográfia módszerének feltalálásáért kapta a díjat.'' Ezzel a fotográfiára emlé­keztető eljárással háromdi­menziós, tehát térhatású ké­peket lehet előállítani. A felfedezés tulajdonképpen elég régi keletű, Gabor pro­fesszor már 1947-ben kidol­gozta, de csupán a hatvanas evekben a laser-sugaraa föl­találása után nőtt meg és vált sokrétűvé a jelentősé­ge. Ma már az orvostudo­Elhunyt Mihail Romm MOSZKVA: Moszkvában 71 éves korá­ban elb-nyt Mihail Romm, az állami díjas kiváló szov­jet rendező. A szovjet filmművészet története szorosan összefügg Mihail Romm nevével. Mű­vészi pályafutását a huszas években szobrászként kezd­te. Hamarosan elhódította azonban a film és több for­gatókönyv szerzőiéként kezd­te meg pályafutását. Rende­zőként 1934-ben tűnt fel. Mihail Rommnak a „Le­nin októbere" és a „T.enin 19 IS-ban” dmü film hozta meg az elismerést E két nagyszabású filmet több, mint 30 éve játsszák a világ filmszínházaiban. A szakértők véleménye szerint •> „Egy év küemc napja” című 1902.-ben ké­szült filmje a második vi­lágháború utáni szovjet film­gyártás egyik legkiemelke­dőbb alkotása. Életének utolsó éveiben Romm dokumentumfilmeket készített. A „Hétköznapi fa­sizmus" című művében a harmincas évek és a negy­venes évek filmhíradóinak felhasználásával elemzi a német fasizmus keletkezésé­nek történetét, társadalmi és politikai gyökereit. Az utób­bi hátlapokban a „Mai vi­lág" c'm.ü dokumentumfilm- jén dolgozott. Mihail Romm pröfes hosszú éveken át vezette moszkvai Filmművészeti In­tézet rendezői fakultását. ÍHTI) monytól kezdve az adatfel­dolgozásig számos területen nyílnak táviatok a holográ­fia gyakorlati alkalmazásá­ra. Gábor Dénes 1900-ban született, tanulmányait a bu­dapesti, majd a berlini mű­egyetemen folytatta. A hú­szas években a Siemens-mű­veknél dolgozott, majd 1934- b«n áttelepült Angliába. 'Je­lenleg a londoni Imperial College elektron fizikai ku­tatója és 19G7. óta szerző­dés köti az amerikai CBS rádió- és tele vízi ótársaság­hoz is, amely kizárólagos jo­got szerzett módszerének a televíziós közvetítésben va­ló alL^Lv™—óra. A tud St 1964-ben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. A 67 éves Gerhard Hem­berg, az ottawai National Research Council kutatója, „a molekulák, különösen a szabad gvökök elektronszer­kezete és térbeli felépítése” terén kifejtett munkásságá­ért érdemelte ki a Noocl- díjat. Doktorátusát a darm- stadti műegyetemen szerezte, majd Göttingenben és az angliai Bristolban folytatott kutatómunkát. Tíz évig a kanadai Saskatchewan egye­temén volt fizikaprofesszor, majd három évig a chicagói egyetemen, a spek troszkó- pia (színképelemzés) pro­fesszora. A svéd akadémia szerint vezetése alatt az Ot­tawai laboratórium egyedül­álló rangra emelkedett a vi­lágon a molekuláris Spekt­ra i te- o. Mu-'kássága- j- .i. ,.i a ké­Lalira és a kvantumel­mélet szempontjából... Kü­lönösen kiemelkedő a hidro- Sénraoiekuláról irt műve”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents