Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

rCTJOMANY ES TECHNIKA:.; * TUDOMÁNY ES TECHNIKA:, «T ÉS TECHNIK»? g

KJ

M

6

cc

©

W

H

a

*

i

•*«

M

g

B

U

a

H

a

as

e

c

C

S

s*

2

„Villámgyors

beton"

Varsóban egy új betonféle receptjét dolgozták ki, amelynek kötési gyorsasága és szilárdsága háromszorta nagyobb, mint bármely más, ismert fajtáé. Míg azelőtt a 200 kg/m2-es szilárdság 28 nap alatt „gyűlt össze”, az új márka már az első napokban 650 kg/m2-t ér el, hét nap múlva 800 kg/m--t, 28 nap múlva pedig már 880 kg/m2-t. Az új beton előnyös tulajdonságai különösen fontosak hidak, magas épületek stb. emelésénél. A cementet mesterséges gyantából készült műanyaggal helyettesítik. Innen ered az újdonság neve is: „Plaszto-' beton”.

Merre

járhatott az ókori hajó?

Békaemberek egy csoportja Rómához közel, a tengerpart mentén régészeti kutatásokat folytatott. Kutatásaik értékes eredménnyel jártak, egy — rakományából ítélve —t uszályféle alkalmatosság maradványaira bukkantak, amely valószínűleg etruszk eredetű.

A bárka csillogó fekete• színű cserépedényeket és az időszámításunk előtti második századból származó pénzérméket szállított. A bárkát a jelenlegi partvonaltól mintegy 2 kilométerre, Passoscuro magasságában, Rómától kb. 30 kilométer távolságra találták meg.

A békaemberék ugyanebben az övezetben egy nagyméretű római hajót is felfedeztek. A mély iszapba fúródott hajó eléggé jó állapotban maradt fenn. Oldalán felirat van, amely azonban nehezen vehető ki. A hajóból eddig amforákat, pénzérméket, egy nagy horgonyt, két kőkorongot emeltek ki.

A víz alatti expedíció, amely már csakugyan fél éve kutatja a tengert a Rómától délre fekvő Anzio és az északra levő Civitavecchia között, rekonstruálni akarja a hajóknak a két kikötő között megtett útját.

Prognózis a közlekedés jövőjéről

Tiszta gázüzemanyaggal működő zajtalan gépkocsi

— 1975-ben, speciális autósztrádákon száguldó légpárnás autóbuszok — 1982- ben. függőlegesen emelkedő és leszálló utasszállító repülőgépek — 1983-ban, a Csendes-óceán nem egészen egy óra alatt történő át- repülése — 1993-ban, teljesen automatizált, távirányítású kereskedelmi hajók

— 1992-ben — 212 japán tudós és közlekedési szakember ilyen kollektív prognózist készített az, elkövetkező negyedszázadra.

A szakértői csoport véleménye szerint 1983-ban olyan elektronikus készülékekkel fogják felszerelni a gépkocsikat, amelyek megakadályozzák az összeütközéseket se más baleseteket, 1985 ben felépülnek a tengerek mélyén az első szál- iedv’’. ISÍT-re kidolgozzák a földrengések távlati előre,jel; észnek módszerét, további öt esztendő múlva pedig a nagy vasúti csomópontok forgalmának irányítását tettes egészében átveszik az elektronikus számítógépek.

Spirális hengerház

M. Janowski építész terve alapján, Szczecin városban henger alakú épületet emelnek. A liftek és a lépcsőház a henger közepén kapnak helyet. A lakások spirális vonal mentén helyezkednek el: az egyik néhány centiméterrel magasabbra kerül, mint a másik.

Drágakövek

Az Ukrán Tudományos Akadémia Geokémiai ésÁs- vány fizi kai Intézete munkatársainak most sikerült először gyémántot és titánt tartalmazó ásványok és betonhomok jelenlétét kimutatni az Azovi-tenger fenekén.

Speciális úszó dokikról 49 kutatófúrást végérték, különleges csövekkel több száz mintát véve a• sekélyebb tengerrészek fenekéről. Mély vízben a mintavételt búvárok végezték. A tengerfenék rajzolatát geológiai lokátorral határozták meg. Valamennyi mintát változatos fizikai-kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Geokémikusok 41, a tengerbe ömlő folyó

vizét vizsgálták meg, köztük olyan jelentős víziuta- két, mint a Don és a Ku- bány.

Különösen az Azovi-tenger

északi része bizonyult „termékenynek”. Titán tartalmú ásványokat — ilmeniíet és rutilt találtak itt. A kisebb sztyeppéi folyó, a Ber- da deltájának homokja szintén gazdagnak bizonyult ásványokban — a minták nagy százalékban tartalmaznak apatitot, gránátkövet éskro- mitot. A sekélyebb tengerrészek és a fürdőhelyek fenekén cirkóniumot és elszórtan apró gyémántokat találtak.

O

©

&

>

X

X

%

H

Pl

O

a

x

bX

a

>

H

CS

©

o

g

>

3

B

rm BÚTOROK *= ÜVEGSZÁL ERÖSÍTÉSÚ MŰANYAGBÓL.

Elektronikus levélke

Timirjázev, a kiváló nö- vényfizáológus már a század elején megjósolta, hogy eljön az az idő, amikor automatizálni lehet a növények vízháztartásét. És ez az idő most elérkezett. Az „elektronikus levélkének” nevezett adattovábbító segítségével időben és pontosan meg lehet állapítani, mit igényel a növény.

A növény — az állatoktól eltérően — néma lény, vagyis nehezen érzékelhető, hogy miből, mekkora meny- nyiségre van szüksége. Az „elektronikus levélke” azonban megtanítja „beszélni” a növényt, vagyis elektronikus jelek formájában továbbítja a szükséges információt a számítógéphez.

Mesterséges köd

Az ötletet a vitamindús növények termesztésének meghonosítása adta. E növények öltővesszői szeszélyesek, csak akkor -eresztenek gyökeret, ha á sejtekben megfelelő a nedvesség belső nyomása. Ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk, a növényből csak nagyon lassan távozhat el a nedvesség. Ezt mesterséges köddel lehet elérni, mert így szabályozható a viszonylagos nedvességtartalom, s a leveleket, a szárat vékony vízlepel borítja. A csipkebogyó, a kakaó, a k^vé, a rózsa, a ribizli, zöld, gyorsan növekvő vesszői ilyen körülmények között nagyon hamar gyökeret eresztenek. A vűág sok országában dolgoznak a mesterséges köd előállításán, mert segítségével erőteljesebben növekszenek a cserjék, kevesebb területet igényelnék’, köny- nyebbé válik az öntözés, a permetezés és a növényápolás, maguk a növények pe dig jobban ellenállnak ® betegségeknek.

Még mindig megoldatlan ugyanakkor a másik probléma, hogy a túlságosan erős mesterséges köd ki ne lúgózza a növényekből az értékes ásványi sókat, de a mesterséges köd szabályozása bonyolult feladat. Erre a célra megpróbáltak felhasználni különféle nedves>

2

ségmérőiket. óraműveket, hőszabályozókat, érzékenj

egyensúlyozó műszereket, fotocellákat és így tovább, változó sikerrel

Az „elektronikus levélke” viszont csaknem egytizedé- re csökkenti a vízfelhasználást. Ma a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában gyártanak ilyen műszereket.

Az „elektronikus lévőké” egy szigetelőből áll, amelyre két elektródát erősítenek. A vezető tulajdonságokkal nem rendelkező lemezt készíthetik textolitból, ebonit- ból, porcelánból, plexiből Jól kihasználható a polietilén alapra rögzített platina- elektróda is, amelyeket szű- i-őpapírszalag köt össze. As elektródák távolságánál változtatásával úgy lehel szabályozni a vízadagolást hogy az a gyökeret ereszti oltóvesszők sejtjei fiziológia:

állapotának a legjobban megfeleljen.

„Beszélni* tanulnak a növények

Az elektronikus adattovábbítót eredményesen próbálták ki szabadban levő talaj os és különleges kamrákban is. Segítségével szinte állandó nedvességtartalmat sikerült elérni. Bzek- után nem nehéz elképzelni, hogy előbb-utóbb megjelennek majd az olyan adattovábbítók, amelyek jelzik, ha a növény nitrogénhiánnyal küzd, ha hiányoznak különböző ásványi sók, és így tovább. Az agrokémia eszközeivel biztosítani lehet a növény fejlődésének legoptimálisabb feltételeit. Az a lényeg, hogy mindig tudjuk: mire van szüksége a növények. Ehhez nyújtanak segítséget az „elektronikus i levélkék”. i

„Mindentudó" porszívó

désével meg kellett oldani azok rendszeres karbantartá sát is. A feladat két részből áll: egyrészt ki keli szívn a szőnyeg rostjai közül az oda lerakodott port és piszkol másrészt folyamatosan tisztítani keli a szőnyeg felületéi E célra készült a képen látható, angol gyártmányú tisz (ító-porszívó gép. Az erős szívóhatású gép nem hagy szi Iárd szennyeződést a szőnyeg rostjai között, ugyanakkor ; tisztítószerekből képződő hab részben leköti a felvert pori részben eltünteti a szőnyeg esetleges foltjait. t

ErícUcs lelelek Öniiéuyomii^ban

A - , III ni * r V ív-ftiilii'OOOlT- 1 . /. v. ^ rts . .. .. . >1. . . ..I« .17»

az unuenv ivoztarsasag- Dan, Kafan város mellett, maikor az egyik épülő laegy újabb ház alapozását, a kora örmény kultúra idejéből való sírok kerültek felszínre. A kősírokból csodálatosan szép, szigorúan szimmetrikus kerámiatárgyak kerültek elő és színes kőből készült ékszerek, tűk, nyakláncok, gyűrűk.

A kafani kerületben már korábban is találta k régi sírokat, de a mostaniak anyaga minden eddiginél több érdekességet tartalmaz.. Ezek közül is figyelemre méltóak azok az érdekes agyagedények, ■ amelyeknek fülét állatfejek. virágok díszítik. Örményországban ugyanis rendkívül ritkán fordultait elő hasonló edényeit.

A régészek szerint ezek az újabbaai feltárt temetkezési helyeit az időszámításunk előtt VII—V. szazadból valók, Urartu állam felbomlásának és a kora örmény kultúra kialakulásának idejéből. A történészek is nagyra becsülik az újabb leleteket, mert segítségükkel bővebb ismereteket szerezhetünk a kevéssé ismert korai örmény történelem időszakáról. , , j ... , i

m „..a • I’ ’fA ■ « «% Vannak, akik úgy vélik, hogy korunk autójának i

cm o® c» a ■ • modern légi járművek stílusát kell követnie. A Ge

neral Motors szakemberei e szellemben építették meg az „Astro III.”nevű modell prototípusát, mely csakugyan re {/ülőgépre emlékeztet. Előrenyúló, csúcsos orra beborítja a háromkerekű jármű első fűm művét. Két hátsó kerekét hajtja a motor, egy GM—Allison 250—c 18. típusú gázturbina. Pilótafülkeszeri utastere két személy számára nyújt kényelmes helyet. Felfelé nyílp tetőajtajával meg kell alkudni a; aerodinamikailag kedvező alacsony karosszéria érdekében. A „torpedó” tervezője a vezetőfülkében tv képernyőt helyezett el, a vezető ezen látja, mi történik a jármüveinögött. Kormánykerék helyett bot kormánnyal irányítható a kocsi első kereke. Parkolási szempontból az „Astro IIT.” aligha eiőnyö sebb „hagyományos” társainál, annál inkább gyorsulás és sebesség tekintetében. E „szárazföldi repü lőgép” még nem tekinthető sorozatgyártásra érettnek, de eljön az idő, amikor tökéletesített kivitel ben megjelenik majd az utakon mondják a konstruktőrök*

/-srv 1UC” » » « m itmnAM4vi; rticj 11. A Tiin.iiVliMV K'C T11.Y’U MIIT A "if'.: .. i