Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
R/bdi6 KOSSUTH 8.18 Harsan a kürtszó! 8.57 Purcell: Arthur király. Ötfelv. opera. 10.05 Fiatalok stúdiója. 11.08 Szimfonikus zen a. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.46 A közélet fórumai. 14.06 Mesejáték. 14.16 Éneklő Ifjúság. 15.10 Pablo Casals gordonkázik. 15.25 Hadi óiskola • 16.05 Dalok. 16.13 Barokk muzsika. 17.20 Népdalok. 17.35 Mit ér a munka, ha magyar? 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Zenés utazás Spanyolországban. 20.10 Ránki Dezső zongorázik. 20.27 Kozmosz. 20.55 Népi zene. 21.20 Kerti muzsika. 22.20 A Közel-Kelet közeiről. 22.30 Mahler: A fiú csodakürtje dalciklus. 23.23 Népi zene. 0.10 Operarészleteké PETŐFI 8.05 Beethoven: Esz-dúr hetes, 8.56 Nótaszóból — szállóige. 9.45 A biológusnapok programjából. 12.00 Mozart: Figaro házassága — Részletek. 13.03 Kamarazene. Randevú kettőtől - hatig • »4 18.10 A színháztörténész mondja. 18.25 Bartók: Concerto. 19.05 Könnyűzene. 19.25 Riport. 19.40 Népi zene. 20.28 Rádiószínház. 21.05 Erkel: Hunyadi László. Nyitány. ■ 21.20 Charles Trenetről, 22.11 Daljátékokból. 23.15 Beethoven- és Schubert-művek. MAGYAR 0.00 Iskola-tv. 17.48 Hírek. 17.55 Lengyel kiafilm. az alpinizmusról. 18.20 Utazás Komárom megyében. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Fórum. (KÜlpol.) 11.30 Kisfilm az Artisbaképző Iskoláról. 11.55 Tv-híradó. KOSSUTH 19.00 és 21.00 Tv-híradó. 19.30 Zenés film Leningrad és ’ Berlin szépségeiről. 21.15 Naplemente előtt. Hauptmann drámájának tv- változata. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fé! 4 és este 7 órakor Salud Marija! Kétrészes, szinkronizált szovjet film (Mérsékelt helyárak.) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Délután féa 4 arakon Középiskolás filmklub Fél 6 és fél 8 órakor; Végre hétfő! Magyar film GYÖNGYÖSI PUSKINT Fényes szelek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A homok asszonya FÜZESABONY Van, aki megteszi, van, aki nem HATVANI VÖRÖS CSILLAG A medve és a baba HATVANI KOSSUTH Egy az ezerhez HEVES Staféta ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda* reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- ’ llnszfcy utcai rendelőben. (Tele-1 fon: U-10.) Rendelés gyermekek! részére is. , I Gyöngyösön: 19 órától szer- J da reggel 7 óráig, a Jókai utcát 41. szám alatti rendelőben. (Te-1 ieäoa; xi-234. * Úszó kutatóintézet Hétezer éves „szerződés” Júliusban szokatta) hajó keltette fel az európai partok mentén járó tengerészek és utasok figyelmét. A hajó nemcsak liatalmas méretei, hanem elágazó antennahálózata és a magas fedélzeten elhelyezkedő, a vevőkészülékeket’ befogadó nagy félgömb és a magas árbocokon felszerelt bonyolult autómnak ta műszerek miatt is feltűnő jelenség volt A fedélzeten, a csónakokon és a mentőöveken is a világűr első meghódítója — Jurij Gagarin neve állt. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának új zászlóshajója a világ legnagyobb tudományos kutatóhajója, valóságos úszó kutatóintézet. A Leningrádban épített hajó hossza 231, szélessége 31 méter, vízkiszorítása 45 ezer tonna — se. bessége pdig óránként 18 ten. geri mérföld. A korábbi zászlóshajó — az Akagye- mik Ktfrcsátov hossza 124, szélessége pedig 17 méter. Miért építenek expdicíós hajókat az űrkutatási szolgálat számára, és mily«) szerepet játszanak ezek a hajók a tudományos kutatásokban? Az emberiség életének minden egyes új periódusa új tudományos problémákat vet fel, új kutatási módszereket és technikát teremt. Ülök az üdülő éttermében, pár perccel múlt fél egy, most tálalnak nekünk, az első csoportnak. Kanalazom a levest, szemem a tányéron, egészség- ügyi meggondolásból szeretném figyelmemet a táplálkozásra összpontosítani, de sehogyan sem sikerül. Akarva- akaratlanul oda kell hallgatnom arra a monológra, amely a hátam mögül érkezik. Rekedtes női hang duruzsol balladás hanglejtéssel. Apró szünetektől eltekintve — egyfolytában. Rémes dolgokról duruzsol. — Es még az is történt, hogy azon a hatalmas hindu folyón, a Gangeszen, felborult egy nagy hajó. Nem is hajó, komp. Egy nagy komp. Telisteli emberekkel... Át akartak menni az egyik partról a másikra. Zarándokok voltak, valami kegyhelyhez indultak. Nem is sejtették, hogy mi vár rájuk! Hát nem szörnyű?... És még az is történt, hogy Mexikóban egy autóbusz ment a hegyi szerpentinen. Dugig volt turistákkal. A kanyarban megcsúszott, elromlott a pedál, puff, be a szakadékba. Száz méter magasból! KépAz expedicíós hajók felépítése az óceáni és tengeri kutatások bonyolultságára utat Ma a kutatóhajókat az óceán vízrétege alatt, a víz mélyén és a légkörben lejátszódó folyamatok rögzítésére egyaránt t alkalmas műszerekkel és ’készülékekkel szerelik fel. Kilenc éve, 1962. március 16-án a szovjet sajtó széles körű felső légköri és űrkutatási programot ismertetett. Ezeket a kutatásokat mesterséges holdak és űrállomások segítségével folytatják. A mesterséges holdakat és az űrállomásokat a Föld különböző pontjairól kell megfigyelés alatt tartani. A megfigyeléseket végző szárazföldi obszervatóriumok szerepét az óceánon a kutatóhajók veszik át. Az akadémiai flotta egyes hajói ezen kívül tengeri irányító és mérőkomplexumok feladatait is ellátják. Pályabemérő és telemetrikus műszereik, rádióállomásaik és egyéb technikai eszközeik segítségével a kutatóhajók szüntelenül veszik, és fel is dolgozzák az űrállomásokról érkező információkat. A legnagyobb hajók ezenkívül az űrben repülő objektumok pályájának korrigálására és szabályozására is képesek, A szőve jt kutatóflotta új zászlósa is ilyen hajó. zelheted! Es még az is történt ... Lassan oldalt fordulok a széken, lopva szemügyre veszem a beszélőt. Mázsán felüli középkorú hölgy, magasra kontyozott fekete hajjal. Hasonló terjedelmű férfiú ül vele szemben, nyilván a férje. Csakúgy issza a felesége minden szavát, s közben habzsolja az ételt. A felszolgálónő a második fogást hozza. Kelkáposztafőzelék, vagdalt hús. Hátam mögött is módosul a téma. A külföldi tömegszerencsétlenségeket a hazai baleseti krónika váltja fel, megspékelve néhány bűnüggyel, családi tragédiával. — Es még az is történt, hogy Nyírmadán egy ötvenkét éves férfi meglátogatta a szüleit, de előbb tizenöt fröccsöt ivott. Amikor aztán bement a házba, elkezdte üt- ti az apját, meg az anyját, kikergette az öregeket az udvarba, ott hajkurászta őket körbe-körbe... Es még az is történt, hogy egy fiatalember ellopott egy vadászpuskát, elrejtőzött az erdőben, nappal aludt, éjszaka rabolni járt, amikor a rendőrök megadásra szólították fel, rájuk lőtt, Az ember 7000 évvel ezelőtt szelídítette meg és kezdte tenyészteni a lovat. Beíogta az eke elé. Követ, sziklát, fát vontatott vele. Ráült és nagyobb távolságot tudott megtenni, mint bármikor azelőtt. Nyerget tett rá és csatába ment vele. Nagy Sándort egy ízben a lova mentette meg a biztos haláltól. Caligula római császár szentté avatta a lovát. Fizetőeszköz is volt' és asszonyt, gyereket adtak érte Keleten. Birtoklása szabadságot, hatalmat jelentett, a szegényebbeknek a legfontosabbat; a kenyeret, a megélhetést. 1938-ban Magyarországon 884 ezer ló volt, bizonyítva a legfőbb vonóerő „státusát”, de a második \ ilág- háborúban tömegméretben pusztultak a lovak, sokat elhajtottak — s bármily szo- . morú — sokat megettünk, számuk 300 ezerre csökkent. 1958-ban már 724 ezerre szaporodtak, aztán a mező- gazdaság nagyüzemesítésé- vel — világjelenségként — eldőlt a ló igénybevételének, felhasználásának helye és jelentősége, 1971-ben, manapság 218 ezer lovat tartanak hazánk- < ban, s egy-kétezer sport- és versenyló kivételével állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben dolgoznák. Hosszú évekig folyt a vita a négylábú segítőtárs jövőjéről, sokan, még mezőgazdasági szakemberek is azt tartották; „Bár az utolsó is elnyerítette volna már a táltosok üzenetét!” A mechanikai energia valóban új korszakot nyitott az emberiség fejlődésében, új energia- forrásokat biztosított, a mezőgazdasági termelésben és az iparban egyaránt. Az állati eredetű energia jelentősége parányinak tűnt Felesleges terhet viselünk-e? Marton István, az egyik Zala megyei állami gazdaság agronómusa mondta: „Tíz éve még én is azt hittem, nincs többé a korszerű mezőgazdaságban helye a lónak. Később megváltoztattam a véleményemet. Gabonát kukoricát mi már géppel vetünk, aratunk, hat gyalogemberrel és 20 géppel 1000 holdat megmunkálunk, mégis jó, hogy három tizenkét évi börtönt kapott, hatósági közeg ellen... Kövekezik az utolsó műsorszám. Előttem dióstekercs, a hátam mögött iszonyú természeti csapások, rengeteg áldozattal. Kanadai tűzvész, török földrengés, tájfun a Sárga-tengeren, árvíz Pakisztánban. A félórás ebédidő alatt a kövér nő elmesélt kövér férjének minden vérfagyasztó esetet, amiről csak beszámoltak a reggeli lapok, amiről csak hírt adott a rádió. A férj csak hallgatta és falt. Ugyanígy zajlott le az ebéd pár lovunk van. Bár lenne vagy nyolc pár ... Ebédet vinni, gázolajat a traktorokhoz, felszántani a háztáji kis parcellákat, gyerekeket szállítani az iskolába a pusztákról... nagyon praktikus az olcsó lófogattal. Szerintem a legmodernebb gazdaságban is elkel a ló.” Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója egy hozzáírt levelet mutat, a feladó a londoni Buckingham-palotából Fülöp herceg, a Nemzetközi Lovasszövetség elnöke: ... „Kedves Pál Doktor Úr! Szeretném megköszönni önnek azt a meleg vendégszeretetet, amelyben 1971. szeptemberében a vadászati világkiállításon részesítettek stb...” írja az angol királynő férje, aki az első, Magyarországon tartott hajtó Európa-bajnokságon vett részt. — Nagy megtiszteltetés, hogy az 56 tagállam közül, mi magyarok kaptunk jogot a hajtó Európa-bajnokság megrendezésére — mondja az igazgató. — Miért éppen minket választottak? A hazai tenyésztés elismerése Igaz, hogy a lólétszám megcsappant, de sikerült híres tenyésztésünket fenntartani, fejleszteni. Magyarországon jelenleg 1082 fedezőmén van és 95 ezer kanca. Tervszerű tenyésztő munka folyik, a híres, magyar fajtákból. A nóniuszokat a mezőhegyesi és hortobágyi gazdaságok szaporítják, afu- riosot (North-Starokat) a kiskunsági és kisbéri „istállók” ápolják, a világhírű lipicaiakat a Szilvósváradi Aliami Gazdaság tenyészti, a gyöTÍyörű arab fajtákat a Bábolnai Állami Gazdaság (ahol egyébként 200 angol telivér kanca is van), a dalmandi ménesből kerülnek ki a kiváló sportlovak, amelyek a díjugratásban, a 3 napos úgynevezett „Milita- ry”-kon szerepelnek nagy sikerrel. A magyar hidegvérű s mirraközi fajtákat a szentegáti és más gazdaságok tenyésztik. Az Országos Ló- tenyésztési Felügyelőség nyolc 'területi kirendeltségén, a lótenyésztési felügyelőit irányítják a munkát. Kiváló fegyedeket adnak a versenypályákra, a sportpámásnap, harmadnap. Bár szörnyen idegesítettek ezek a borzalmak, mégsem kéredz- kedtem át egy távolabbi asztalhoz, vagy a második turnusba. Elhatároztam: kitartok, amíg meg nem fejtem a lélektani rejtélyt. Miért sorolja fel ez a kövér asszony ennek a kövér férfinek minden délben az aktuális rémségeket. A titokra a negyedik nap derült fény. A férj egyedül érkezett az ebédhez. Jön a felszolgálónő, halkan megkérdem tőle, mi történt? Az történt, meséli, hogy a délelőtti kiránduláson kibicsaklott az asz • szony bokája, odafönt fel: szik, borogatja a lábát, ne; súlyos, de jobb, ha egy két napig ágyban marad. lyákra és a gazdaságokba, ahol még mindig nagyon jól hasznosítják a lovakat. A tenyésztés nagy pénzt hozhat: egy-egy „bővérű”, másfél éves csikó értéke eléri az 5—6 ezer dollárt, de akadt már kanca, amelyik Angliában 50 ezer dollárért kelt el. Egy angol törzsménért némely ország megfizeti az 1 millió dolláros mesebeli összeget is. Mint a lótenyésztési szakemberek mondták, a hazánkban folyó nemesi tési, tenyésztési munkát ismerték el, amikor — a vadászati világkiállítást felhasználva — eljöttek hozzánk a neves külföldi szakemberekés nekünk adták az Európa- bajnokság rendezési jogát. Otven lovasiskola Az állami gazdaságokban nem egészen 20 ezer a lovak száma, ám a tsz-ekben még nagyon sok dolgozik. Hosz- szú-hosszü ideig szolgálhatják még az embert, ha mindenhol megtalálják a gépi és az élő vonóerő közötti helyes arányt. Rövid távú fuvarozásra, könnyebb anyagok hordására alkalmas jószág a ló. Még a tőle ide- genkedők is megfontolhatják; hazánkban 300 községben nincs még bekötő út, a dűlőutakról nem is beszélve. Márpedig a sárban, hóban sokszor könnyebben ellép fürge lábaival a ló, mint a traktor. Utoljára, de nem utolsóként említeném a magyar nép hagyományos lösze re tétét, amely nem sorvad el a gépek korában sem. Bizonyíték? ... A mezőföldi tsa- nek például kitűnő lovasiskolája van, Fejér megyében. Az igari „Lenin” a lajosko- máromi „Győzelem” sem bánik rosszabbul a lovakkal, s a három tsz olyan nagyszabású lovasversenyeket rendez, hogy a környékből alig tudják az autóbuszok a közönséget a helyszínre szállítani. Még az IBUSZ is szervez külföldieket a versenyekre, ahol ugratás, lovaglás szerepel a műsoron. Meglepetés? 1971-ben már 50 lovasiskola működött, ebből 16 tsz-ekben. A ló tehát hűséges barátunk marad, ha az ember nem mondja fél a velük kötött 7000 éves szerződést Szüts Dénes Hátra pillantok, a férj kedvetlenül böködí villájával a tányért, turkál az ételben, szomorúan fintorog, nem eszik. Aha, tehát erről van szól Amolyan pavlovi feltételes reflex alakulhatott ki nála. Ahhoz, hogy jó étvággyal egyen, hogy biztonságban érezze magát, folyamatosan értesülnie kell arról, hogy a bajok más helyeken történnek, az elemi csapások más embereket sújtanak, másoknak kell kiállniuk a töméntelen szenvedést! Szegény fickó! Ha sokáig hiányzanak neki a katasztrófák, ez •elöbb-utóbb éhen Vész! Megesik rajta a szivem. — Bocsánat a zavarásért — szólítom meg —, csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy egy hatemeletes amszterdami szállodában tegnap tűz ütött ki. Hiába vonult fel egy csomó tűzoltó, az épület porrá égett. Felderül az arca, hálásan mosolyog rám, aztán a tányérja fölé hajol és dobálni kezdi magába a csőben sült holsteini szeleteket. 1971, novever 9., kedd n A szovjet kutatóflotta új zászlóshajója. (APN—KS) Kürti András; Feltételes reflex
