Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
KOSSUTH 8.18 Népdalok 8.00 Haroan a kürtszó*. 8.38 Zenésjátékrészletek 10.05 Radlósziobáz U.1S Operalelvételek 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákok tél 13.41 Oj Georgikon 13.5« Mesejáték 14.49 fenek lé ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 A beruházás gazdaságtanából 16.15 Dalok 16.37 A kegyelet kertje 17.20 Áriák 17.35 Angliai beszámoló 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Közvetítés a Magyarország—NSZK asztalitenisz Európa-liga mérkőzésről 19.40 Brahms: Hegedűverseny 20.18 Tánczene 21.03 Kilátó 22.20 Mágnás Miska 23.00 Noteszlapok 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.08 Szimfonikus aene 9.45 Elbeszélés 11.55 Népi muzsika 12.10 Schumann: a-moü szonáta 12.40 A közélet fórumain 13.03 Operarészletek 14.00 Kettőtől hatig Zenés délután 17.00 Közvetítés a Vasas—St. Johnstone UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés ti. félidejéről tg.10 Rádióegyetem 18.35 Versek 18.40 Közvetítés a Magyar- ország—NSZK asztalitenisz- mérkőzésről 19.00 Hangverseny 19.40 Verbunkosok 2028 Közvetítés a Magyarország—NSZK asztalitenisz- mérkőzésről 20.38 Holnap közvetítjük 21.08 Muzsikaszó 22.08 A film ma 22.23 Mai szovjet szerzők műveiből 28.48 Montevexdi-kórnsok 8.0STTV 85.55 Közvetítés a Vasas—St. Johnstone UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzésről KM Hírek 17.55 Pályaválasztási műsor 18.35 Telemagaz» 19.10 Esti mese 19.30 Tv-hlradó 80.00 Pagogyin: A Kreml toronyórája. Tv-fUmváltoaat 21.25 Üj arcok rivaldafényben 21.53 Tv-híradó 22.00 A Fetrbszjan—Fischer sakkmérkőzésről POZSONYI 0.20 öt este. Tv-játék 19.00 éa 21.30 Tv-híradó 20.00 Vetélkedő 20.50 Október napjai EGRI VÖRÖS CSIUkAO (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Hangyaboly Kaffka Margit regényének színes magyar filmváltozata EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, föl 6 és este fa 8 órakor Kés Színes szinkronizált angol film . GYÖNGYÖSI PUSKIN Staféta (Kongresszusi Ifjúsági íiimnapok) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILEAG A cár tisztje és a komisszár HATVANI KOSSUTH Csapda a tábornoknak FÜZESABONY A nagy zsákmány (Felemelt helyárak) HEVES Kitörés Kongresszusi ifjúsági film napok pétervAsAra Folytassa doktor! ÜüyiLET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bitjcsi-Zsi- Unszkv Utcai rendelőben. (Telefon: ti-131, Rendelés gyermekek ív-1, e ts. Gyöngyös i: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utcati. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-37,). Heiyze!SR ksüsnifSsét kérik a posta oiMpzói Az elmúlt öt hét alatt tájegységemként tárgyaltak a posta dolgozói a lapkézbesítésekkel kapcsolatos feladatokról. A munkaproblémák: mellett felmerültek olyan kívánságok, kérések is a postán dolgozó nők részéről, melyek teljesítése az itt dolgozó nők helyzetének könnyítését szolgálná. A közelmúltban egy rendelkezései megszüntették a postahivataloknál azt, hogy vasárnap reggel 8 órától 10 óráig minden községben szolgálatot kell teljesíteni, láza szolgálat, mint az azóta szerzett tapasztalatok is igazolták, felesleges volt, mert ebben az időszakban csak a legritkább esetben keresték fel a postahivatalokat. A helyes intézkedés eredménye, hogy a községi postahivatalok dolgozói — 95 'százalékban nők —, családjukkal tölthetik ezt az időt is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a városi postahivatalokban nem lehetne-e megszüntetni a szombat délutáni hivatali órákat? Szombaton egy óra után a községekben sehol sincs hivatal nyitva. Jelenleg 90 kishiva- talnál , szombaton délután 4 óráig, 25 nagyobb hivatalnál délután 6 óráig kell nyitva- tartani. Ez 115 dolgozó nőt érint közvetlenül. A forgalom ezekben az órákban szinte semmi, a boltokból délig feladják a bevételt, s a délutáni órákban már semmi sem indokolja a nyitvatartási. Telefon segélyszolgálat van, tehát ez sem indokolja a nyitvatartást. A postai bevétel nem csökkenne, de a postán dolgozó családanyáknak nagyon sokat jelentene a szabad szombat délután. Természetesen ezek a problémák jelentkeznek a városon is. Szombat délután és vasárnap mind három városban szolgálatot kell tartani, noha a forgalom itt is elenyésző. Amikor a nők helyzetének könnyítéséről tárgyalnak minden munkahelyen, indokolt lenne a postán is felülvizsgálni ezeket a kérelmeket. T. J. Szibéria tájain Harminchárom nemzetiség — egy városban VII. Uszty-Ilim. Erőmű épül az Angarán. (A szerző felvétele) TV-toroiiy Pécsett A Mecsek hegység legszebb pontján a Misinatetőn épült tv-tornyot 1972 második negyedében adják át. A kiugró négy alsó szinten műsorsugárzó berendezések, a felette lévő bárom szinten hatalmas zárt üvegablakokkal kiképzett adótér kilátó és eszpresszó nyer elhelyezést. (MTI foto — Balassa Ferenc felv. — KS) U.szty-Ilím pálmákkal és virágokkal díszített korszerű éttermében, amely bármely nagy városban megállhatná a helyét, végre teljesült kí- váTiságimk: valódi angarai halat szolgáltak feL Uszty- Ilim — mint már említettük — az angarai vízlépcső következő, most épülő állomása, mintegy 300 kilométerre Bratszktól. „Az új Bratxzk" valóban szinte testvéröccse a „réginek”, hiszen az már több mint 10 esztendős. Nagyon sok fiatalember éppen Bratszkból települt ide át, miután ott az erőműépítkezés befejeződött és megszerzett szakértelmüket itt kívánják gyümölcsöztetni. Az óriásgépeik, daruk, emelők, exkavátaroik is mind-mind részt vettek az idősebb testvér létrehozásában. Ez a tény is növeli az új alkotás gazdaságosságát. Itt a születés időszakában volt alkalmam megismerni azt, amit Bratszkban készen láttam. Az első vöigygát építése 1967-ben kezdődött és 1973-ban indulnak majd el az első turbinák. Majdnem öt kilométeres óriásgát zárja majd el az Angara útját Lebegyev Anatolij Fjodorovics, az építkezés pártbizottságának titkára és Szusko Alexander Szergeje- vics, a pártbizottság oktatási osztályának vezetője nagy lelkesedéssel kalauzolnak bennünket végig az épülő ■városon és a gátépítésen. Maguk is fiatal emberek és elmondják, hogy városuk jelenlegi 27 ezer főnyi lakosának átlagéletkora 28 év. Ennek megfelelően fiatalok a vezetők is. Az összetétel szinte tükrözi a népesség sokrétűségét. Nem kevesebb, mint harminchárom nemzetiség található meg itt, az ország minden részéből. Mire elkészül a nagy mű és a hozzá tervezett ipari komplexumok, legalább 200 ezer lakosa lesz a városnak, amely egyébként most lett járási székhely, mert a „legközelebb eső” két tajgai falut közigazgatásilag hozzájuk csatolták. (Az egyik 150, a másik 180 kilométerre van Uszty-Ilim tői. Jellemző ez is a szibériai méretekre: ez a távolság kb. a Budapest— Győr, illetve Budapest—Szeged távolságoknak felel meg.) Bennünket magyarokat is közvetlenül érint különben, hogy az itt tervezett faipari kombinát, amely még a bratszkinál is nagyobb teljesítőképességű lesz, a komplex-program keretében a KGST-országok közös létesítménye lesz. Az üzem megindulását 1980-ra tervezik. Irdatlan magasságból, az épülő erőmű feletti hídról tekintünk alá az örvénylő, Hátborzongató jelenetet láttam egyszer az utcán: egy kutya marcangolt egy macskát. Mivel állatszerető ember vagyok, mérgemben úgy a kutyába rúgtam, hogy hatot bukfencezett. — Állatkínzó! — szólalt meg valaki mögöttem. Hátranéztem, s egy deltas férfiút pillantottam meg. — Állatkínzó! — sziszegte még egyszer. — Ezt a kiskutyát bántod?! És mielőtt közbeléphettem volna, ez a brutális alak úgy oldalba vágta a clcust, hogy a szegény pára majdnem kimúlt. Szerencsére mégsem múlt azonban ki, mert a tények szerint egy-kettőre talpon termett, s fújva, karmolva rontott ismét a kutyára, mert közben az is teljes harci készültségben állt már. Dühösen felmordultam: — Nézze uram, maga azt hiszi, hogy'ezt csak úgy megússza?! Azt hiszi, hogy a macska, mivel nem tud panaszkodni, nem egy érző élőlény? Szegény pára nem csupán a fizikai fájdalmat, hanem azt a szörnye meg-ve* tettségst is érzi, c 'ytöl öy nem volt hajlandó megkímélni. Ön :: :: go.z’ \ <• ->gj : ennek az elhagyatott álU:-.- t rak ebben az ügyben nincs i F’he-! fordulnia? Téved urp- báyo.l, mélységesen téved! Én az ilyesmit nem hagyom szó nélkül! Ebben a pillanatban jól fültövön akartam rúgni a kutyát, de a lábam valahogy félrecsúszott — focistáknál is előfordul az ilyesmi! — és huszadik században? Miért rángatja annak a szerencsétlen macskának a farkát? Felforralja az emberben a vért! Még a lélegzetem Is elállt, olyan dühös lettem. Nagy- nehezen tudtam csak egy lécet kiszakítani a közeli kerítésből. A macskaktnzó idegen megdermedt egy pillanatra, majd elhűlve mondta; a kutya így csak éppen, hogy in egtántorodott. — Hallja — támadt rám a deltas —, amit maga csinál, igazán felháborítja az em- b. it. Ha nem tudná, a kutya már ősidők óta a leghűségesebb barátja az embernek. J úban-rosszban együtt van ve':e. Már a kőkorszakban is ■ gye... v:...j* meg lit... • ja- És c bszurdum'.l — bömböli- m r agamból kikelve.— És még maga meri magát embernek nevezni?, Most, a — Mi az?! Léccel akarod ütni a kutyát?! Na, majd adok én neked!! Felkapott egy féltéglát, S a brutális alak megcélozta a cirmost. Ennek láttán én nemes érzelmektől fűtött fel- indultságomban a kerítésléc vastagabbik végével akartam odasózni a kutyának. Legria- gyobb sajnálatomra azonban :s piszkos dög kereket oldott. De eliszko't a macik a is. Fogtuk magunkat és utánuk eredtünk. Én a magasba tartott lécei, ő meg e, tégladarabbal. Minden érámét összeszedve futottam, mert az egész emberiség ' tiltakozott bennem ez ellen a gonosztevő ellen, aki mindettáron meg akart előzni. Pechemre mindkét állat hamarosan eltűnt a szemünk elöl. Megáll-! tunk. Vgy lihegtünk, fújtunk * mind a ketten, mint egy ócs- i ka kovácsfújtató. Undorod- * tűm ettől az állatkínzó em- ’ bértől mégsem ütöttem meg.f Pedig a kutya helyett de odasózhattam volna neki a léccel! De féltem, hogy ha így teszek, az 6 kezében sem marad nyugalmi állapotban a féltégla. Mit tehettem egyebet, bemutatkoztam. Megemelte a kalapját ő is; — Végtelenül örülök — mondta. — A nevét nem értettem meg. — Szép időnk van — néz-' tem rá megvetően. — Szép, napos ... — bővítettem a dolgot, hogy még jobban megalázzam. — Igen... napos... szépen süt... —- helyeselt bólogatva a megalkuvó disznója. — Nem néznénk be valahová egy pohár sörre? — vetettem oda neki csak úgy félvállról, mélyen lebigy- gyesztve az ajkamat. — Nézzünk — fogott karon, mintha a menyasszonya lettem volna. » > Kényelmesen lépkedve in- f dúltunk el, hogy megiymnk, egy korsó sört. Hadd tudjál r*- g ez a becstelen áliatkín- * zó — magamban —. hogy velem nem lehet csak így kukoricásul! Baraté Rozália fordítása í tajtékzó Angarára. Anatolij Fjodorovics nevetve mutatja a haragos folyón imbolygó csónakokat: „Itt ugyan tilos a horgászás, de iki tudja elriasztani a horgászokat, ha jó fogásra számítanak” — mondja. Ami feltűnő, hogy a gát építésén alig-alig látunk embert. Minden munkát a 30, 50 és 80 tonnás daruóriások végeznek. Erről beszélgetünk Kovanov Ivan Alexandróvics főmérnökkel, a gátépítés egyik vezetőjével, és az ott dolgozó Majcs-uikd ifjúsági brigád tagjaival, az építkezés tövében található kis klubhelyiségben. A fiatalok legtöbbje középfokú technikumot végzett, mások most tanulnak. Elmondották, hogy sokan közülük a Komszo- mol felhívására jelentkeztek, többen, leszerelt katonáit. akik itt szerzik meg szakképzettségüket. Áz építkezés történetéről tőlük tudjuk meg, hogy itt már „a sátor-korszak” kimaradt és mindjárt a „második szakasszal” kezdték: lakályos faházakat építettek, a végleges város pedig korszerű panelházakból épül. Kulturális igényeikről még csak egy mozi gondoskodik, de jövőre már három lesz, valamint kultúrház és sok más egyéb. Épül már a tv-köz- pont is, amely — miként Bratszkban — műhold segít ségével a moszkvai műsor« közvetíti, de itt is lesz önálló tv-stúdió. Fiatalokról lévén szó, nagy gondot fordítanak a sportra. Magam is láttam a hatalmas, fából épült sport- csarnokot, az ideiglenes stadiont és a mellette épülő véglegeset. Nagyon kedvelt sportágak a vadászat, halászat és turisztika, amelyhez a tajga szépségei rengeteg lehetőséget adnak. Sok mindenről lehetne még írni, így a Nyevan és a Podgyilánszkij $zovhozok fejlődéséről, amelyeknek különösen a zöldség-, tej- és húsellátásban van nagy jelentőségük. Arról, hogy a város útjain már rendszeres autóbusz-járatok közlekednek — ahogy az egyik kísérőm megjegyzi — már a megvalósult kommunizmus elvei szerint: nem kell ugyanis viteldíjat fizetni. Elbúcsúzunk az ifjúság városától és magunk is fiataloknak érezzük magunkat. A kis, ideiglenes repülőtér betonjáról egymotoros, két- számyú géppel emelkedünk a magasba. Másfél óra múlva ismét Bratszkban vagyunk, hogy másnap búcsút intsünk Szibéria egykor oly irdatlanul szegény, de ma már mesés gazdagságú, csodálatos földjének és lakóinak. (Vége) Gáti István 1971. november 2., kedd \ Slawomir Mr özek: Az állatokat szeretni kell
