Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! *Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS A MEGYEI TAHACS «AMURJA SZU évfolyam, M3. ARA: ív- FORINT 1971. november 1* vasára«* A forradalom füzében Irta: Virág Károly az MSZMP Heves megyei bizottságának titkára »:?:« környező utcákból és súgókból félel­metes, fenyegető árnyakként vörösgárdisták, matrózok, katonák csatárláncai vonultak... Egy pillanat — és a barikádok, a védők és a támadók egyetlen sötét, vulkánként kavar­gó, forró tömeggé olvadtak össze, a követ­kező pillanatban pedig már a barikádok túl­só oldaláról harsant fel a győzelmi kiáltás.” Fétes-vár, 1917. november de M ára: a Forradaimá Katonai Bizottság „Oroszor­szág polgáraihoz r című felhívásában be­jelentette a anoaálista íorradaiom győaeilr met Szmohsij., este WM item «egpyWctefflE e Bnwvjefek IL öasE-ottCKaoirszágs Joangresz- Gzuaät amnwly kÜBäätatfe a «zsowje* batet; 54 érvel «a*S«t egy lissöag ősri empm. as Auróra ágyúdöa^ése so. emberiség számára egy új kor, a világ egyetemes forradalmi megújhodásának kora kezdetét jelezte Orosz- nwm g népei Lenin, pártjának vezetésével megdöntötték a föüdesurak és tőkések hatal­mát A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tűsében megszületett a világ első szóda. táeta állama.. A tégi matoer aa£ MnSette, feegy ® u*n- anteraertálv és a parasztság nem államalkotó eső éa «y oüyan unsaág, melyben a dolgozók Jörbéaeűaá entelyok” aäkül Izcaccaésiyca: mák, puKsta vágyálom OmvnEBBágban a anefafiMa ÜBcndahxn mAw* bésonyítótó. A torzadalora kisajátítot­ta éa végérvényesen a munkások kezébe ad­ta a tenmeloeszköBQket, a parasztok tulajdo­nába adta a fokiét A győztes forradalom ki­vezette Oroszországot a világháborúból, ösz- sae törte a nemzeti elnyomás bilincseit, s az ország népeit szabad, testvéri közösségbe forrasztotta. Az elmaradott cári Oroszország­ból a munkásosztály vezetésével gaodahsta nagyhatalmat teremtett A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alapjaiban, rázta meg a tőkés világrend- szert. Megroppant az imperializmus gerin­ce. Véget ért a imperializmus egyeduralma és mindenhatósága. Az elnyomottak az egész világon örömmel és lelkesedéssel üdvözöl­ték a szovjet hatalom születését. Példája új erőt öntött mindazokba, akik a dolgozók fel­szabadulásáért küzdöttek. A forradalom nemcsak Oroszországban, hanem az egész emberiség számára a ki­zsákmányolás alóli felszabadulás kezdetét je­lentette. A tőke prófétái régtől hirdették, hogy a kapitalizmus, a kizsákmányolás rend­je örök és az emberi társadalom létének egyetlen lehetséges formája. A győztes for­radalom szétzúzta ezt a hazugságot. Megmu­tatta a népeknek, hogy elszánt, forradalmi harcukkal lerázhatják elnyomóik igáját. A forradalom élén Oroszország hős mun­kásosztálya állt a bolsevik párt vezetésével. A párt a demokratikus és szocialista forra­dalom tudományos programját adta az orosz proletariátusnak, politikailag szervezte és mozgósította az önkényuralom és a kapita­lista rendszer elleni harcra. A bolsevikok partjának politikája megfelelt a munkásosz­tály éa a dolgozók alapvető érdekeinek, s éppen ezért a nép többsége támogatta. A történelmi jelentőségű forradalmat ve­zető párt élén a nagy forradalmár, Lenin állt. Személyében egyesült a zsenialitás, a biztos 'előrelátás és az emberszeretet termé­szetes egyszerűsége, ő volt a forradalom esz­mei lelkesítője, irányítója és szervezője. Lenin neve az új világ jelképévé vált. Október óta a világ arculata, s az emberi társadalom páratlan arányú átalakuláson mént át. Ennek a világtörténelmi folyamat­nak forrása a marxizmus—leninizmus. Az emberiség úgy jut előbbre a falszabadulás, a szocializmus útján, ahogyan a lenini esz­mék valóra válnak. Lenin eszméi ma is az emberiség legjobb törekvéseit fejezik lei, ezekért harcol a munkásosztály az egész vi­lágon. Lenin éppen ezért örökké éL az em­berek szívében és tetteiben. Az emberi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért világszerte folyó harcban a j szabadságért küzdő népek példaképe, zász- | lóvivője a Szovjetunió. A függetLemné vált,; vagy függetlenségükért harcoló ázsiai, af-; rikai, latin-amerikai népek legfőbb támasza a Szovjetunió és a szocialista országok. Ezért j állnak a Szovjetunió mellett ma azok a be- ’ csületes milliók, akik ugyan nem kommunis­ták, de drága nekik a béke, a haladás és a ; nemzeti függetlenség ügye. A haladás és a béke biztonságát az dán- • ti éL, hogy milyen erős a Szovjetunió és a ; szocialista világrendszer. Ezt természetesen I jól tudják az imperialisták, ezért»igyékez- ! nek akadályozni a Szovjetunió és a többi • szocialista ország gyors fejlődését, térhódi- < fását a világban. Ma, amikor az agresszív bnperialQsta &ö~ j rök kalandor politikája az emberiség létét • veszélyezteti, a béke ügyének legerősebb leg- ■ biztosabb támasza a Szovjetunió, a saocia- ' lista világrendszer. Így hát a szocializmus és • a béke ügye elválaszthatatlan egymástól. A dicső október folytatásaként a Szovjet- ; unió ma a kommunizmus alapozásán fáradó- ; zik. A Szovjetunió ellenségei ma, 54 év után ; sem értik a lenini eszmék e hatalmas diada­lát, mert nem értik, hogy az embert az teszi ; emberré, hogy küzd, harcol a társadalom; jobbátételóért, magasabb szintté emelésé­ért. Á ftamtnunfemm flgye re egésr- emberi-: ség ügye, melyben az ember átalakítja a természetet, a társadalmat, azaz önmagát. Ez a diadal a történelmi fejlődés új feltété-: leit teremti meg. Erős és féitartóztethatattantá fejlődik a : szocialista világrendszer. A gyarmatbirodal- I mák széthullottak, s nem kétséges, hogy a : gyarmati rendszer teljes felszámolása, a ka- I pitalizmus végleges veresége még a mi ko­runkban be fog fejeződni. A nagy ügy — a kommunizmus építése: —, csak az ember sokoldalú fejlődésén ke­resztül juthat élőre. Magas kulturális szín- : vonal, közoktatás, a társadalmi tudat, az em- i berek belső érettsége nélkül elképzelhetetlen • a kommunizmus, mint ahogyan eüképzélhe- I tettein a megfelelő anyagi-műszaki bázis nél- j kitt is. A mi országunkban a szocializmus építése j feladatain dolgozunk, mely azonban már; feltételezi az emberek — megyénk dolgozói­nak — fejlődését. A kommunista emberek erkölcsi-poli tikai ! tulajdonságait egész szocialista életformánk,! az egész társadalmi folyamat, mindenekelőtt! azonban a pártnak és valamennyi szerveze- ! tének célratörő, állhatatos ideológiai neve- i lőmunkája alakítja ki. A párt egész ideológiai nevelő munkájának < magva az, hogy a dolgozók legszélesebb tö­megeiben kialakítja a kommunista világné- j zetet, a marxizmus—leninizmus eszméit; Hogy olyan morális légkör jöjjön létre tár- • sadalmunkban, amely elősegíti, hogy a tár- ! sadaimi élet minden területén, a munka-; ban és a mindennapi életben kialakuljon a 1 becsületesség, a magunk és mások iránt tá­masztott igényesség, a szigorú felelősséggél; párosuló bizalom, az igazi eLvtársiasság szel­leme. Ma, ezen az őszi napom, amikor emléke- • zünk a Nagy Október harcosaira, az egész • haladó világ Moszkva felé tekint Tisztelet-; tel adózik a nagy szovjet népnek, mely győ- ; zelemre vitte a lenini eszméket A mi ko- ; runkban ezek az eszmék lelkesítik mindazo-; kát, akik egy emberibb, igazabb és jobb jő-; vőért, a szocialista társadalomért küzdenek.; A haladás élharcosainak soha sem volt; könnyű dolguk. A szocializmus győzelméhez J vivő úton még nagyon sok harcot kell meg- ; vívni, még nagyon sok akadályt kell legyőz­ni. A kapitalista társadalom körömszakad- ; táig védekezik. De a Nagy Október bizonyí­totta, hogy/ a kapitalizmus legyőzhető. A; nemzetközi munkásosztály Lenin zászlói alatt 1 teljesíteni fogja történelmi hivatását és azj egész emberiséget elvezeti a szocializmus 1 világába. , ­fl Hagy Októberi Szocialista Forradalom fafordiilöján Hz emberiségnek csak egy útja van: a kommunizmus útja! Megemlékezések, koszorúzások megyeszerte ', „ Szombaton tovább folytatódtak a Kapy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfor­dulójának ünnepi rendezvényei. Ezen a napon került sor a leoszorúzási ünnepségekre* számos intézménynél és voXlálatnál tartottak ünnepi megemlékezéseket, s több új léte- sítményt is felavattak. E&e hat órakor díszünnepséget rendeztek az egri Gárdonyi Géza Színházban. AZ EMLÉKEZÉS KOSZO­KÉI. Az ünnep alkalmával szombaton került sor a ko­szorúzásokra az emlékmű­veknél, , illetve a hazánk fel­szabadításakor hősi halált halt szovjet katonák sírjá­nál. A megyeszékhelyen dél­után háromnegyed négykor rendezték meg a koszorú zá- si ünnepséget. A népkerti szovjet katona szobránál a párt nevében Virág Károly, a megyei pártbizottság tit­kára, Trezsenyik Sándor, az egri városi pártbizottság tit­kára és Lezsák László, az egri járási pártbizottság osz­tályvezetője helyezte él az emlékezés koszorúit. A Hő­sök Temetőjében a szovjet Koszorűzási ünnepség Egerben. hősök sírjánál Barta Alajos, a megyei pártbizottság tit­kárt, Sólyom Ernő, az egri járási . pártbizottság, titkára és Búzás ' Lajos, a városi pártbizottság osztályvezetője helyezett el koszorút. Mind­két helyen ott voltak az üzemek, intézmények képvi­selői is. IMPOZÁNS külsőségek kö­zepette rendezték meg dél­után öt órakor az egri fel­szabadulási emlékműnél a koszorúzás! ünnepséget. A katonai fogadás után fel­csendült a magyar és a szov­jet himnusz, majd kezdetét vette a koszorúzás. Koszorút helyezett el az emlékműnél a párt nevében Oláh György, az-MSZMP KB tagja, a me? gyei pártbizpttság első tit­kára, Pelyhe Szilárd, az eg­ri városi pártbizottság első titkára és Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság tit­kára. A tanácsok nevében Fekete Győr Endre, a me-^ gyei tanács elnöke, dr. Var­ga János, az egri városi ta­nács elnöke és Hegyi János, a megyei tanács egri járási hivatalának elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját Az ünnepségen ott voltajka különböző társadalmi, szer­vek, a fegyveres testületéig, a gyárak, üzemek, vállala­tok és intézmények dolgo­zói is, akik ugyancsak meg­koszorúzták a felszabadulási emlékművet. Disziinncpség az egri Gárdonyi Géza Színházban Zsúfolásig megtelt szom­bat este az egri Gárdonyi Géza Színház nézőtere, ahol az MSZMP Egri Városi Bi­zottsága rendezett díszün­nepséget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Oláh György, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Kiss Lajos, Lenin­(Folytatás a 2. oldalon) Felvételünk az egri Gárdonyi Géza Színházban megtartott díszunnepségen készült. ,t£oto; Kiss Béla)

Next

/
Thumbnails
Contents