Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

A televízió meteorológiai prognózist Illusztráló rajzok al­kotója: Vértess György. Már kilenc éve készíti a humor­ban bővelkedő grafikák százait. (MTI foto — Tormái Andor) Hasznos betesrség Képtelenség. hogy bárkinek is haszna származzon abból, lia megbetegssstk. Amiről most szólunk, abban az ebei­ben mégis lehet legalább anyagi haszna. A tse-myng- díjasok esetében. Ugyanis az 1967, III-«® tör­vény ügy írja elő, hogy a tfcz- lagnak csak akkor jár a táp­pénz. a szabadság, a szociá­lis juttatás, ha az előző év­ben a kötelező munkanap- mennyiséget a közös gazda­ságban letöltötte. Ahogy k- mert. ez a nők esetében ima, a féi-íiaknál pedig százhúsz tízórás munkanapot számtól, Ha tehát valaki az idén nyugdíjba ment valamelyik .szövetkezetből és tavaly tel­jesítetve a kötelező mennyisé­gű napokat, akkor az idén még táppénzt is felvehet be­tegsége esetén. Megkapja te­hát a nyugdíját és megkapja a tavalyi teljesítménye alap­ján a táppénzét is. Egyszer­re két helyről vehet fel pórust. Ilyen előnyt nem élvez sem a munkás, .sem az alkalma- »ölti nyugdíjas. Nem 1» a pénsösaaaerűl van «zó tulajdonképpen, bár az sem mellékes. A megktliön­*— ÜRES KATEDRÁK SOK SZtS ESIK mostaná­ban a végzős fiatalok elhe­lyezkedéséről, az ifjúsági törvény is külön szakaszok­ban foglalkozik munkaválla­lásukkal, a társadalom kü­lönböző tevékenységi körébe történő beilleszkedésükkel. Érdemes például betekin­teni a Művelődésügyi Mi­nisztérium összesítésébe, amely a. júniusi állapotok­nak megfelelően ad képet arról, hová mehettek, és ho­vá mentek az 1970—71-es tanévben végzett fiatal szak­emberek. Az idér. 11 400 kez­dő szakember lépett az ön­álló élet útjára. Közülük 2200-an már korábban szer­ződést kötöttek nyirokkal, intézményekkel, s most mint volt ösztöndíjasok létesítet­tek munkaviszonyt. A fenn­maradó több, mint 9000 fia­tal pályázattal vagy másként vállalhatott állást. Számuk­ra az üzemek 15 800 helyet hirdettek meg, tehát ,a kí­nálat a keresletnél jóval na­gyobb volt. A gondok érzékeltetésére elegendő egyetlen szakterü­letet alaposabban szemügy­re venni: A pedagóguskép­ző felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán 2877 hallgató végzett, s leszámít­va a társadalmi ösztöndíja­sokat. több mint 26C0-an nyújthattak be pályázatot. Részükre a tanácsok, illet­ve oktatási intézmények 3070 álláshelyet hirdettek meg. Az óvodai hálózat nagy­arányú fejlesztése is mind több képzett óvónőt igé­nyel. A tanulmányaikat be­fejezett óvónők számához képest kétszeres volt a fel­kínált állások száma, s a létszámhoz viszonyítva ugyancsak több munkahely állt a frissen végzett álta­lános iskolai tanárok, taní­tók rendelkezésére. Kedve­lőén alakult a tudomány- egyetemekről kikerülő kö­zépiskolai tanárok elhe­lyezkedési lehetősége IS, Mintegy 62 százalékuknak középiskolai állást kínállal', emellett igen sokan osztott felsőlagozatú általános isko­lai státuszok között válogat­hatlak. VAI.OOATT.tK is lehető­ségeiknek megfelelően? A minisztériumi kimutatás szerint csupán az általános iskolai tanárok és az óvó­nők túlnyomó része élt pá­lyázati lehetőségével. Ugyan­akkor. feltűnően magas — Sí) százalék — azoknak a középiskolai tanerőknek a száma, akik nem pályáztak oktatási intézményekhez Ezért sok vidéki középisko­lában, sőt bizonyos szako­kon néhány fővárosi közép­iskolában is, maradt betöl­tetlenül állás. Az ember értetlenül szemléli a jelenséget, külö­nösen annak tudatában, hogy idén, eddig soha nem tapasztalt gonddal, törődés­sel várták szinte ország­szerte a fiatal oktatókat. Már-már közhely arról be­szélni, hogy jelentősen emel­tek a pedagógusok jövedel­mét, említsük hót meg, hogy ez évben sok tanács saját hatáskörében is intéz­kedéseket tett a pályakezdő pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra. Kétszázötven szolgálati lakást ajánlottak fel, emel­lett mintegy háromszáz szolgálati szobát, valamint 450 albérleti lehetőséget biztosítottak. Mindezeken túl a pályázati kiírásokban a ta­nácsok és intézmények egyéb szociális juttatásokat is rög­zítettek : a többi között jó néhány helyen biztosították olcsóbb illetményföldek ki­adását. A jelek szerint mind­ez kevésnek bizonyult. MI A MAGYARÁZAT, mi­ről van szó? Arról-e, hogy az első tanévben még hiva­tástudattól duzzadó fiata­lok az államvizsgákig kiáb­rándulnak választott hiva­tásukból? Sok-sok összetevője van a dolognak — de nem ez a le­morzsolódás legerősebb oka. Az ok: a gyárak, vállalatok, intézmények elszívó hatása. Adatok bizonyítják, hogy egyik-másik szakágazat hány fiatal pedagógust ..szippati lőtt el” az iskoláktól, Né beszéljünk most arról, mek­kora anyagi kárt okoz az államnak mindez, hány mil­lióba került a leendő, de vé­gül is másutt elhelyezkedő padagdgUMfe taníttatása. Arra sem érdemes kitérni, hogy a szemrebbenés nél­kül pólyát cserélő fiatalok bizony sok-sok, e sttaktertí letre készülő társuk elől foglalták el az egyetemi, főiskolai helyeket, anélkül, hogy az égető pedagógus- hiányon enyhíteni tudtunk volna. Ellenben érdem« lenne mélyrehatóbban ta­nulmányozni annak gazda­sági és szociális hátterét, hogy az utolsó tanévüket kezdő fiatalok már nyíltan hangoztatják, Ők bizony ttefrt maradnak a pedagógus pályán. Nagyon ,ió lenne art is figyelemmel követni, hogy az oktatás mellett va­jon milyen nevelőmunkát végeznek a felsőoktatási in­tézményekben? MERT NAGY BAJ, ha né­pes iskolák mindhiába vár­ják a pedagógusokat, ha egyre kevesebb szakember akad, aki a jövő nemzedé­két felkészíti az életre. (B. L.) bözíc!lésről. Ami nem is in­dokolható semmivel, és ezért ttosadalfni igazságtalanság­nak tekinthető. Nyilvánvaló az le, hogy a Isz-ék sem szí­vesen fizetik ki a táppénz összegét a már nyugdíja« ta­gúknak. Indokola tíannak tartják, hogy ezekkel a táp­pénzekkel csökkentsék a szo­ciális alapjukat, ténylegesen dolgozó és rászoruló tagjaik­tól vonják el ezekét az Ösz- szegeket. Az sem mindegy, hogy az. illető nyugdíjas kétkezi mun­kás volt-e egy évvel koráb­ban, vagy főagyónóimig, fép- csoportvezető, esetleg elnök. A táppénz összege lényege sen változik az egy« sze­mélyek volt havi jövedelmé­nek mértéke szerint. Senki sem tehet arról, hu megbetegszik, Tudjuk. Nem feltétlenül akar valaki vis­szaélni a lehetőségekkel, ha nyugdíjáé kora első évében orvoshoz, megy. Egyszerűen —■ beteg. A betegség pedig nem tartozik a kedvelt álla­potok közé. Akaratlanul. különösebb, elítélhető ügyeskedés nélkül is kaphat egy első éves nyug­díjas tsz-tag táppénzt is a nyugdíja mellé, ezt hangsú­lyoztuk. nyomatúkkal, nehogy félreértésre adjon okot a vé­leményünk. Az idézett Ilí-as törvény ugyanis nem tesíz különbsé­get nyugdíjas, vagy dolgozó tsz.-tag között, amikor a táp­pénzre való jogosultság meg- sweraésiát a mar elmondott feltételekhez köti, A nyugdí­jas is tagja a tss-nék. Ebből következik, hogy a törvény szövegében csak egyetlen szó hiánya okozza a különös .helyzet létrejöttét: nincs ott a meghatározásban, hogy dolgozó tsz-tag. Hiába a közfelfogás, amely szerint a táppénz csak a munkadíj he­lyeit illethet meg bárkit, vagyis; aki nem munkadíjat kap, hanem nyugdíjat, az ele­ve nem Vehet fel táppénzt is — a Vitatott szöveg szerint ez mégis lehetséges. Márpe­dig a vitákat csak a hivata­los szöveg szó szerinti idé­zésével lehet eldönteni. Álljon itt egy példa arra. hogy vannak, nkik nem akar. nak visszaélni a maguk által is jogtalannak trtott előny- nyél. Gyöngyösön lakik egy volt tsz-elnökhélyettes. aki nyugdíja első évében meg­betegedett, az orvos kiírta táppénzre, ő azonban a tej­hez rtetn nyújtotta be a táp- pénzigényét. Az öntudatra azonban nem lehet építeni minden eset­ben. Aki él a törvényadta jo­gával, még ©1 sem marasztal­ható elvileg »em. Az alap-jogszabályt kell elvan,n6 tenni, hogy megfe­leljen a társadalmilag is igazságnak minősített köve­telménynek. Bizonyára még különösebb nehézséget sem okoz annak a bizonyos meg­szorításnak a jogi formulák­ba öntése, hogy: „táppénzre a kötelező munkanapok tel­jesítése után csak dolgozó taz- tágnak Van joga”. Talán nem a laikus naivi­tása érződik ki a vélemé­nyünkből. (g. molnár) iiatoís’ir rendeziti meg a mísliü.ci jfrcM iilenndiet Az leién hatodik alkalom­mal rendezik meg a miskol­ci országos grafikai bienrtó- lct, amelyet december 3-An, a város felszabadulásának évfordulóján nyitnak meg a Miskolci Galériában. A tár­latra nyolcvankilenc képző­művész. megközelítőleg öt­száz -alkotásából válogatták ki a több mint kétszáz, a sokszorosító grafika körébe tartozó alkotást. Ebben az évben első al­kalommal külföldi képző- művi -zek is részt vesznek a tárlaton. A blsnnátéval együtt, de a miskolci kép- tórban elkülönítve mulat­ják be a krakkói grafiku­sok munkált. A fíulya iecájHlib ««áitm A Fáklya legközelebbi, november 7-én megjelenő ünnepi száma a polgárhá­ború éveinek egyik hős ma­gyar pilótájáról, a fiatal szovjet hatalom védelmében végrehajtott tetteiről közöl érdekes visszaemlékezést. A Magyar Állami Operaház együttesének sikeres moszk­vai vendégjátékáról képes riport számol be. Megemlé­kezést Olvashatunk a lap­ban Dosztojevszkijről, a a nagy orosz regényíróról. A színes, érdekes írások között olvashatunk a föld­rengés sújtotta Taskent új­jáépítéséről, a korszert! szovjet, kenyérgyárak mun­kájáról. Az olvasó kérdez, az illetékes válaszol Hit várhatunk a Patyo’attól — Lesz-e {üstcső! Kiss Endrén# egri olva­sónk tett fel néhány kérdést a Patyolathoz. Mivel a vá­lasz közérdeklődésre tarthat számot, közöljük. Sok panaszunk van a Patyolatra, sajnos csak 29 napon túlra vállalják a mosást, tisztítást. Olvas­hatjuk, hallhatjuk, hogy a budapesti Patyolat állan­dóan új szolgáltatásokat vezet be. Mit várhatunk mi, egriek? Vállalatunk mindig nagy gondot fordít á gyorstiszu- tasra leadott ruhaneműk ha­táridőben való visszaszállí­tására. A 72 órás vállalásnál a vállalási nap természete­sen nem számít be. Eltérés csak Ükkor lehet, ha túlzott a szennyezettség és a tech­nológiai idő lényegesen job­ban elhúzódik. A györsUs .Li­tas határidőben való elvég­zését vállalati könyveink is bizonyítják. A síma vállalá­soknál sajnos valóban vol- thk határidő . ’tolódások, a vegytisztító gép kapacitása miatt. Vannak terveink új szol­gáltatások bevezetésire isv November lS-lől már kielé­gíthetjük az igényeket, egri Üzleteink vállalnak 72 órás express ágyneműmosást, íüg­IML no vom bér 5., péntek Tudja az ég, mért van az, hogy a nagytakarításitól ki­mondottan undorodom. Még ezer szerencse, hogy a nagy- takarításnál nagyobb takarí­tás nincs, mert akkor egye­nesen a guta ütne meg. —■ Api! — szól pénteken este Nyuszika, a feleségem. Ez a kecsegtető „Api” becé- zés nagyon gyanús: — Tudom, tudom, Nyu­szika, holnap szombat és ta­karítani akarsz. — Hogyne takarítanék, hi­szen megesz bennünket a kosz. — Tudod mit: inkább én eszem meg a koszt, csak ne takaríts. Szó szót követ, összeve­szünk. Én kijelentem, hogy ha takarítani fog, azonnal felakasztom magam, mire ő azt feleli, hogy ideje. A gye­rekek bőgnek, három kime­nekül a konyhába, egy pe­dig beveszi magát az ágy alá és onnan rikoltok: — Tatajítunk, brühü, ta- tajítunk, brühü. Semmi nem használ, se logika, se hathatós érv, s másnap reggel kezdetét ve­szi a nagytakarítás. — Nyuszika, — mondom, nem érzed ezt a rettenetes cúgot? — Ez cúg? — mondja fiermán, — láttad volna amikor a regényed kézirata kirepült az ablakon. — A regé.. .kézi?. !I — Igen, a regé kézi. Szó szót követ, (tesaeve­MMnW0MI szülik. En kijelentem, hogy iái nem keríti elő a regé­nyem kéziratát, világgá buj­dosom, mire ő azt feleli, hogy a világ azt jobban el fogja viselni, mint a regé­nyemet. A gyerekek közül hármát felkap a cúg, a legkisebbik megakad az ágy lábánál, s az ágy alól kiabál: — Tatajítunk brühü, ta­tajítunk, brühü. Rettenetes -borzasztó- iszo­nyatos. Ezt nem lehet kibír­ni. Délben hazamegyek, a le­vesnek egészen különös il­lata van. — Nyuszika, ennek a le­vesnek padióv iasz-szaga van. — Hallucinálsz. vizionálsz! Bemegyek a spájzba két kanál leves között. A pad- lőviasz ott vigyorog a pol­con, benne egy fakanál, a margarin a földön, benne egy pernzli. — Szentséget, atyaség! Nyuszika, azonnal ide: a te­vést a padlóviasszal főzted! — Ne ijeszAgíisa. — csap­ja össze kezét Nyuszika. — borzasztó, oda van egy cso­mó margarinom, mind szét­kentem a padlón. Berontunk a szobába. A gyerekek nekihasalva nyal­ják a padlót. A lekisebb elé- bem áll: — Apufka. ltóftolt csat med, ltod mijen naccelű íze van nettje! A parketta sima és fé­nyes. mint alkonyat idején a nápolyi öböl. — Megvan! — kiált Nyu­szika. — A jövőben padló- viasz helyett margarinnal fé­nyesítjük a padlói, mert egyrészt olcsóbb, másreszt pedig nem fognak a gyere­kek tízórait kérni. Ebéd után megkezdődik az ablakmosás. Nyuszika el­veszti az egyensúlyát bele-, rug a vödörbe, a vödör ki­repül. s pokoli zörejjel hull a mélybe. Szerencse. cs”v házmestert fröcskölte ö • szz, s azóta egy kiesd (h dog. Fel is kiáltott nyom­ban: — Di-di-di-tíisznóság! Négy vtänyt évi kerül a kilincspucolásra. Keresik a szidolt, nincs. Felforgatják a lakást, tűvé teszik a kam­rát, lekergetnek a rekamiá­ról, hátha ráfeküdtem, ku­tatják a fiókomat, de nincs. Nincs szidol. Sehol sincs szi­dok Nyuszika migrént kap, engem a guta környékez. Estefelé felüzen a ház­mester bácsi, menjünk le gyorsan, mert vérfagyasztó dolgok történnek a lépcső­házban. Jánoskának kóliká- ja van, Gusztikának gyo- morgöryse, Katika feleszik és ordít, mint a sakál. Megita­tok velük egy liter tejet, az­tán a gyerekek négykézláb állnak a parkban, s nemso­kára ott csillog a park sima füvén a tejjel kevert padló- viasz, szidol. Alig térnek magukhoz, mind megfogja a másik fülét; és ilyenkor a házmester bácsi dadog, mert ezt hajtogatják: — Kszszsz- szgzsz. A gyerekek kszszszszsz, a házmester bácsi dl-di-di- dlsznóság, Nyuszikának mig­rénje van. de a lakás tisz­ta és pormentes, hogy élve­zet a parketten keresztül-ka sül csúszkálni. Nyuszika és a gyerekek most orvosnál vannak, nagy- takarítás okozta vírusos fer­tőzés gyanúja miatt, addig én csendben végignyúlok a rekamién és arra gondolok, hogy majdcsak kibírom va­lahogy, hiszen egy évben alig ö. inkét nagytakarítá= Vés, Dénes Gésa Röfly- szőnyeg- és nyakken­dőt isztítást. Gyöngyösi 6» hatvani szalonunk azonnali tisztítást is vállal. A buda pestihez viszonyítva kedve» zőbb fettétellel vezetjük be 1972. január 15-től az ágyne­mű-szolgáltatást, hogy segít­sük a fizetővendég-szolgálut fejlesztését. A háziasszonyok körében bizonyára visszhangra talál, hogy ugyancsak január HU tői vállalunk fehérnemű- foltozás1, gombpótlást és nadrágkoptató-felvarrást. Fodor I,ászló gyöngyösi olvasónk kérdése szin­tén az egész megyére vo­natkozó problémáról szól. írja: általános tapasztalat, bogy az ősz beköszöntésé­vel eltűnik az üzletekből a füstcső, éneikül pedig nem lehet füténl. A leg­nagyobb hiány a 105 mil­liméteres, zománcozott csővel van. A kérdésre a KERAVILL Kereskedelmi Vállalat egri telepigazgatója válaszolt: „Tudunk a hiányról, és igyekszünk is mindent meg­tenni annak érdekében, hogy amennyire lehet, ezt megszüntessük. Ebben az év­ben két helyről Is próbáltuk biztosítani a szükséges meny- r.yiséget. Sajnos, az egyik szállító vállalat, a szegedi Fémtömegcikk rí tsz nem tett eleget szállítási kötelezettsé­geinek, főleg a 105-ös és 75- ös csövek hiányoznak. Vállalatunk kötbérigényt jelentett be. de sajn >s a írisz ennek ellenére sem szállít. Most már két ízben kaptunk füstcsövet és ezt soron kívül ki is szállítottuk a boltok­ba. Hogy vulamiképp eny­hítsük a hiányt, a készleten levő fekete, 105 mm-es füst­csövekből szállítottunk le zo­máncozásra a jászkü-jri Írisz­hez, a Írisz ezt a munkát no­vember 10-ig el is végzi. Saj­nos, a füteső hiánya nem­csak a megyében jelentkezik. Mindenesetre min dm tőlünk telhetőt megteszünk a pa­nasz orvosi«'

Next

/
Thumbnails
Contents