Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

Csütörtök esti külpo> 'tiko. ..............„.. délink * 1 legfontosabb javaslat MIKÖZBEN Moszkvában és a Szovjetunió egész; területén az utolsó előkészületek folynak már a fényes : dátum: november hetedike méltó megünneplésére, az; Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 26. ülés-; szakán megkezdték a vitát a legfontosabb napirendi; kérdésről: a leszerelési világértekezlet összehívásáról, amely a Szovjetunió javaslatára került a világszervezet plénuma elé. Nem véletlen, hogy éppen a világ első szocialista ha-.! talma állt ilyen javaslattal a világ elé. Éppen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának , előestéjén a leginkább aktuális emlékeztetni arra, hogy a leszerelés, vagyis a béke kérdése kezdető! fogva fó gondja a szovjet hatalomnak. A földről és a békéről szó­ló dekrétumokkal kezdte el működését a lenini hatal­mi apparátus. A második világháború után megerősödve, igazi nagyhatalommá, egy egész világrendszer vezetőjévé fej­lődve, ugyancsak kezdeményezések egész sorát tette meg a szovjet külpolitika, s hogy a forró harmadik világ­háború, a hidegháború legfagyosabb éveiben sem sza­badult rá az emberiségre, az döntően Moszkva bátor, józan, megfontolt és határozott külpolitikájának kö­szönhető. ERRŐL, BESZÉLT a Szovjetunió ENSZ-képviselője, Jakov Malik is a közgyűlésen, amidőn előterjesztette a leszerelési világértekezlet összehívására vonatkozó szov­jet javaslatot, rámutatva, hogy az SZKP 24. kongresz- szusán újabb megerősítést kapott a béke és a leszere- lés politikája, a szovjet külpolitika szerves része. Ki­fejtette a Szovjetunió meggyőződését, hogy valamennyi állam közős intézkedést kell hozzon a fegyverkezési haj­sza megfékezésére, a katonai kiadások csökkentésére, a j nemzetközi kapcsolatok javulására, a béke és biztonság ; megszilárdítására. E célok elérését szolgálná a lőszereié- ; s világértekezlet. Hétfőig elnapolták a javaslat feletti vitát, több ok- : ból. Egyebek közt azért is, mert addigra valószínűleg i megérkeznek az ENSZ székhelyére a Kínai Népköztár- ; saság képviselői is. „A Kínai Népköztársaság az ENSZ- ben a béke- és igazságszerető országok és népek mel- : lett fog kiállni” —, közölte a minap Pekingben Csi: Peng-fej, ügyvezető külügyminiszter. A világ közvéle­ménye feszült érdeklődéssel figyeli: megfelelnek-e majd Peking tettei az ENSZ-ben Peking szavainak? A LESZERELÉSI világértekezletről szóló javaslat •pozitív továbbvitele erre mindjárt kitűnő alkalmat ki- ; nál, hiszen a világ leginkább béke- és igazságszerető; állama javasolta, valamennyi ország békéje érdekében. 8*eking esiekea Tüntető szívélyesség... Indira Sandhi Nixonnál 25 éves az UNESCO A KKP elméleti folyóira­ta, a Hwngcsi legfrissebb szá­mában kiemelt helyen fog­lalkozik egy új országos mozgalommal. Azaz az lu- temacionálé és a „Három nagy 1egyelem és a nyolc megszívlelendő’’ című dal éneklésére és tartalmának országos terjesztésére in­dult. A Hungcsi cikke mint­egy azt jelzi, hogy a párt vezető szerveinek nagy fon­tosságú döntéséről van szó. Az MTI hírmagyarázója Írja: Népgazdaságunk fejlődése elérkezett ahhoz a szakasz­hoz, amikor a hatékonyság, a minőség került előtérbe. Az intenzív fejlődés alapve­tő feltétele a vezetés színvo­nalának és a termelési kul­túrának folyamatos emelése, amely ezen a fokon már nem képzelhető el a számítás- technika segítsége nélkül. A már nálunk Is egyre gyors- sabban gyarapodó számító- géppark mutatja azt a nagy érdeklődést, amely a vezetés­ben, a kutatásban, a terme­lésben egyaránt megnyilvá­nul a számítástechnika iránt. Jelenleg mintegy 150 szá­mítógép üzemel hazánkban, és a fejlesztés ütemére jel­lemző, hogy az utóbbi egy évben 30-at állítottak mun­kába. A szállítógép-állomány csaknem egynegyed része már a magyar ipar terméke, amely részben a hazai fej­lesztés, részben pedig fran­cia licenc alapján, a Video­tonban gyártott gépekből áll. A számítástechnika alkal­mazásában, a számítástechni­kai kultúra elterjesztésében a népgazdaságnak vala­mennyi ága érdekelt. Sokré­tű feladatról van szó, ezért tárcaközi bizottság dolgozta ki a számítástechnika fej­lesztésének koordinációját, majd ennek alapján a számí­tástechnikai központi fejlesz­tési programot. Ez a komp­lex program az 1971—85. kö­zötti időszakra vonatkozik és részletesen foglalkozik a hazai gyártás és alkalmazás feltételeivel, a szocialista in­tegrációval, a kutatással, va­lamint a program végrehaj­tásához szükséges szakembe­mi. november ű* péntek A folyóirat új számának például első három anyaga ezzel a mozgalommal fog­lalkozik, s csak a negyedik helyen közli a KNK kormá­nyának nyilatkozatát ENSZ- jogainak helyreállításáról. A mozgalom keretében most egész Poking énekel. A szállodákban, a hivata­lokban, a rádióban, a ív­ben szüntelenül az Intemacio- nálé és a „Három fegyelem” dallama hangzik. rek képzésével és az egyéb feltételekkel. A hazai adottságokat fi­gyelembe véve elsősorban a kis számítógépek gyártását fejleszti iparunk. Egyúttal az ehhez szükséges gépek, be­rendezések, alkatrészek elő­állítása magával vonja a híradástechnikai, finom- mechanikai, elektronikai ipar fejlesztését, és kedvezően módosítja a gépgyártás struk­túráját is. A program meg­valósításának feltétele a már korábban létrejött nemzet­közi együttműködés, amely­nek alapján az érdekelt KGST-országok közösen fej­lesztenek ki egységes számí­tógéprendszert. Ennek kere­tében Magyarország kisgé­peken kívül perifériális, ne­vezetesen adatbevivő és -ki­adó, valamint adatátviteli berendezéseket gyárt. A szá­mítástechnikai program gyártási vonatkozásainak megvalósítása hat nagyválla­latot érint: a Videotont, a MOM-ot, az Oriont, a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyá­rat, a Villamos Automatika Intézetet és a Telefongyá­rat. A program szerint 1975- ben a hazai számítástechni­kai termelés meghaladja a 3,5 milliárd forintot, a jelen­legi 250 millió forinttal szemben. A Minisztertanács határozata e vállalatok ré­szére „zöld utat” biztosít a gyártás fejlesztésére. A számítógépek alkalma­zása számos és sokrétű szer­vezési munkát is igényel. Köztük elsősorban az infor­mációs rendszer kiépítését, hiszen a gépeit csak a raeg­NEW YORK: Nixon elnök csütörtökön délelőtt tüntető szívélyesség­gel fogadta a Fehér Házban Indira Gandhi indiai minisz­terelnök-asszonyt, aki szer­dán este érkezett Londonból az Egyesült Államokba. Hírügynökségek jelentése szerint Indira Gandhi a Nixon elnökkel tartott meg­beszélést megelőző hivatalos üdvözlési ceremónia kereté­ben látogatásának okát és lényegét érintve azt mondot­ta: „Azért jöttem ide, hogy nagyobb megértést szorgal­mazzak a kelet-pakisztáni problémában tanúsított in­diai magatartás iránt”. Az amerikai elnök elen­gedte füle mellett e kijelen­bízható és a célnak megfe­lelő adatok birtokában segít­hetik a vezetőket a dönté­sekben. A számítógépek ha­tékony felhasználásához egy­re több szakemberre van szükség, és ezért a negye­dik ötéves terv időszakában évi átlagban 5000 főt ké­peznek ki különböző szin­ten. A Minisztertanács ülése elfogadta a számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ram előterjesztését, és hatá­rozatokat hozott a megvaló­sítás érdekében. Az alkalma­zás fejlesztéséhez az állami költségvetés 1,4 milliárd fo­rintot bocsát rendelkezésre, amelynek mintegy felét az oktatásban kell hasznosí fa­Az MTI hírmagyarázója írja: A kormány egyik tavalyi határozatára megjelent bel­kereskedelmi miniszteri ren­delet a vásárlási lehetőségek bővítését, javítását szolgál­ta. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői a ren­delet irányelvei szerint ala­kították ki egy évvel ezelőtt az üzletek nyitva tartási rendjét. Ezek szerint Budapesten, a megyeszékhelyeken és egyéb városokban a koráb­binál mintegy ezerrel több ipareikküzlet és áruház tart nyitva hétköznaponként elsősorban csütörtökön és pénteken — tovább, este Ifi —19 óráig. Az ennél később záró boltok üzemi ideje nem változott, így a városokban tést és nem reagált Gandhi asszony korábban kifejezés­re juttatott óhajára sem, hogy az Egyesült Államok ítélje el Pakisztánt azért, mert erőszakot alkalmazott a kelet-pakisztáni szepara- tistákkal szemben. Az indiai kormányfő és Nixon a külcsönös üdvözlés! után az amerikai elnök dől-1 gozószobájába vonult visz- sza. Megbeszélésük fő témá­ja: India és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatainak folya­matos romlása, az indiai- pakisztáni konfliktus az In­diában tartózkodó kelet-pa­kisztáni menekültek problé­mája és a Kínai Népköztár­saság jövendő szerepe a vi­lágpolitikában ... (MTI) ni, továbbá négymilliárd fo­rint hitelkerettel biztosítja a határozat a vállalatok szá­mára a programban elő­irányzott számítógépek be­szerzését a vállalati saját erőforrásokon felül. A szá­mítógépek alkalmazására minden minisztériumban számítástechnikai alkalma­zási bizottságot hoznak létre. A számítástechnikai eszkö­zök gyártásának fejlesztésé­re mintegy 3,5 milliárd fo­rintot fordítanak a negyedik ötéves tervben. A számítástechnikai eszkö­zölje gyártásának fejlesztését a kohó- és gépipari minisz­ter, az alkalmazás fejleszté­sét a KSH elnöke irányítja. A számítástechnikai kor­mányszintű kutatási célprog­ram végrehajtását az orszá­gos műszaki fejlesztési bi­zottság a számítástechnikai központi fejlesztési progra­mot pedig a számítástechni­kai tárcaközi bizottság koor­dinálja. (MTI) több mint 1500 szaküzlet és áruház áll késő délután is a vásárlók rendelkezésére. Az iparcikküzletek szom­bati nyitva tartási idejét — az eddig Is lő—17 órakor záró boltok számának csökkenté­se nélkül — sok helyen az igényeknek megfelelően fél —másfél órával meghosszab­bították. Ez végső soron azt eredmér yezte, hogy több mint 1600 iparcikküzlet fo­gad vevőket szombaton dél­utánonként is. Vasárnapon­ként az egész országban nyitva tartó 288 étefatizisr­P árlzsban Bábel tor­nyára — amelyet az ókori mezopotámiai város hajdani lépcsőzetes toronytemplomával azonosí­tottak a tudósok — legin­kább az Eiffel-torany emlé­kezteti az utast. De Bábel tornya több egy hajdan volt építménynél: a mezopotá­miai bölcsőből felserdült európai kultúra sok évezre­des jelképe. Ez a jelkép kez­dettől magába foglalta azt a gondolatot, hogy az emberi­ség egy, s ha összefog, nincs lehetetlen előtte, — munká­ja gyümölcsétől csak a szét­húzás foszthatja meg. Erre a Bábelre sokkal inkább emlékeztet Párizsban egy másik épület, nem messze az Eiffel-toronytól, a Place de Fontenoy új palotája. A palota szó képzeletünk­ben mesebeli, cifra, csúcsos- tornyos, régimódi formákat idéz. A Place de Fontenoy-i palota — az Egyesült Nem­zetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, az UNESCO-nak a központ­ja — egyáltalán nem ilyen. Formáját neves nemzetközi építészegyüttes tervezte: a magyar származású amerikai Breuer Marcel, a francia Bemard Zahrfuss és az olasz Pietro Nervi. Nagyjá­ból „y” alaprajzú, hétemele­tes főépülete beton és üveg. Az „y” szárához csatlako­zik egy folyosóval a tanács­kozótermek csarnoka, amely­nek előterét egy Picasso- festmény díszíti. Az épület- együttes mögött egy üdítő, egyszerre ősi és modern ja­pánkert — a japán kormány ajándéka — szélén még egy irodaház lábakra helyezett négyemeletes doboza áll. S ha már az épülethez ér­keztünk, lépjünk is be, kö­zelítve azokhoz az eszmék­hez, amelyeket a Place de Fontenoy-i beton- és üveg­ház jelképesen magába fog­lal. s amelyek a 25 éve — 1946. november 4-én megala­kult világszervezet tevékeny­ségét vezérlik. H atodik napja vettünk részt azon a szemi­náriumon, amelyre az UNESCO meghívott ben­nünket, hogy megismerked­jünk tevékenységével, ami­kor ebben az épületben, iro­dájában fogadott bennün­ket Richard 'Hoggart pro­fesszor, a világszervezet egyik főigazgató-helyettese. Mindaz, amiről szó esett a közel egyórás, kötetlen be­szélgetésen,- nem pusztán egy szervezet belső ügyei voltak, hanem egyszersmind és főként a mai világ társa­dalmi gondjai, szellemi éle­tét fogla’lkoztató kérdései, mind az egész világra kiter­jeszkedő „technológiai fej­üzlethez és ABC-áruházhoz újabb százat nyitnak ki va­sárnaponként a vidéki váro­sokban, átlagosan négy, Bu­dapesten 5,3 órára. Megállapítható, hogy az új nyitva tartási rend bevált, a vásárlási lehetőségek bő­vültek. Ezt mutatja az is, hogy hétköznapokon a meg­hosszabbított nyitva tartási ■idő egy-egy órájában az ipar­cikkforgalom általában eléri, egyes területeken meg is ha­ladja a nap más óráira jutó forgalmat. Lényegesen ala­csonyabb rüsserí swmfoat lődés" egységesítő folyama­ta és az általa vagy vele szemben támasztott kulturá­lis igények, a különböző kul­túrák örökségeinek megőr­zése és helye, a modern ipa­ri nagyvárosok ifjúsági prob­lémái, s a tömegeikre ható közlési rendszereknek — té­vé, rádió stb. — szerepe... Mindez egy nyitott, a mai világgal együtt lélegző, ben­ne munkálkodó szervezetet tükrözött. Vajon — kérdeztük a pro­fesszort — hogyan látja * közegben a világszervezet tevékenységét, lehetőségeit? Válasza árnyaltan utalt arra, hogy az ellentétek fel­oldása hosszú történelmi fo­lyamat. A különbségek, a sa­játosságok az emberi kultú­ra részei. A közös problé­mákat keresik, ezekre, a gya­korlati problémák megoldá­sára koncentrálnak. Shakes­peare- t idézte, a történelem, az idő szívós, türelmes, lát­hatatlan őrlő munkájára — ehhez hasonlította az UNESCO tevékenységét. E hasonlatban nagyfokú szerénység van, jóllehet ta­lálóan kifejezi azt, hogy a népek szellemi és műveltség­beli közelítése lassú, kiter­jedt és szívós, hangyaszor­galmú tevékenység. De a tör­ténelem anyagi hagyatékai­nak megőrzése — mint az ókori egyiptomi műemléke­ké —, az afrikai, a dél-ame- rik ’iskolázás fejlesztését, vagy a sajtó fejlődését szol­gáló oktatási központok meg­szervezése, az írástudatlan­ság elleni nemzetközi kam­pány s egyebek között olyan nemzetközi munkák, mint az óceánkutatási vagy hid­rológiai program, látványos erőösszefogások Is az embe­riség egy-egy közös felada­tának elvégzésére. E széles körű tevékenység a világré­szekre terjed ki, a. szálai a Place de Fontenoy-i köz­pontban futanak össze. N emcsak az ott dolgo­zók, vagy az ott kü­lönböző tanácskozá­sokon, rendezvényeken vagy akárcsak látogatóként meg­fordulók nemzetközi társa­sága idézte föl Bábel tor­nyát, még kevésbé a kar- csúan elhelyezett tömegével Párizs évszázadok emlékét lehelő palotáinak arányai­hoz igazodó modern épület- együttes. Inkább az a szel­lem, amely a mítoszban az embernek Bábelnél elvesztett nagy lehetőségét: a sokféle­ségben az egységet, az egész emberiség testvériségét, a szellemi közeledést és együtt­működést, az örökségek együttes gondozását és a gondok közös megoldását délutánonként. A. vasárna­ponként nyitva tartó üzle­tekben, elsősorban az ABC- áruházakban — Budapesten és vidéken egyaránt — igen sokan vásárolnak, s a forga­lom jelentősen meghaladja a hétfőtől szombatig terjedő időszak egy-egy órájában el­ért szintet. A Belkereskedelmi Minisz­térium és a szakszervezet együttes véleménye, hogy a rendelet kielégítő végrehaj­tásával javultak a vásárlási körülmények. Egyes helye­ken azonban kívánatosnak, indokoltnak látszik, hogy az üzletek nyitva tartási rend­jét a helyi igényekhez még jobban alkalmazkodva „fino­mítsák”, alakítsák tovább. ram Tito Kanadában Pierre Elliott Trudeau (baloldalt), Kanada miniszterelnöke ottaipai otthonának ajtajában fogadja Tito jugoszláv köz- társasági elnököt, a vendég tiszteletére rendezett díszebéd előtt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Intézkedések a számítástechnikai program megvalósítására szolgálja. Németh Ferenc Bevált az feletek ú| nyitva tartási rendje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents