Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

\ Novemberi interjú > MIT KERDEZNE ölV CSEPELYI KAROLYTOL, A HEVES MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖ­KÉTŐL CÍMŰ FELHÍVÁSUNKAT ÉRDEKLŐDÉSSEL FOGADTÁK LAPUNK OLVASOL A BEÉRKEZETT KÉR­DÉSEK KÖZÜL EZ ALKALOMBÓL IS A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZAMOT TARTÓ TÉMAKÖRÖKET VÁLASZTOT- f TŰK KI, S EZEKRE KÉRTÜNK VÁLASZT A NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL. | LAPUNKAT MARKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE. ■t«»«YfYY'xa'fY;“,*‘T1‘^*‘iT ^.rAi‘v\^‘v\i^^"j"vvv\i,vvv;vvu^j^-iruvvvbyi"U‘y‘irij"_r'irirL~_'-~ ellenőrzés ebben a kérdésben sem veheti át más illetékes hatóságok szerepét. Ettől füg­getlenül azonban — a különböző vizsgálatok tapasztalatai alapján —, sok esetben a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság szervezésé­ben — a lakosságot közvetlenül érintő fo­gyasztói árak alakulásával kapcsolatban rend­szeresen folytatunk vizsgálatot. Így többek között vizsgáltuk a fogyasztói árváltozások helyzetét, különös tekintettel a szabadáras cikkek haszonkulcsainak alakulására, a ke­reskedelmi vendéglátás fogyasztói árának ala­kulását, a fogyasztási cikkek minőségét, Va­lamint a lakossági ipari, kereskedelmi áruszál­lítási szolgáltatások áralakulását. A vizsgá­lati anyagok alapján központi intézkedések történtek. s véle szemben mondvacsinált indokok alap­ján fegyelmit indítottak, sorozatos figyelmez­tetésben részesítették. Végső sáron olyan hely­zetet alakítottak ki, hogy a bejelentő kényte­len volt munkahelyet változtatni. A fenti és az ehhez hasonló módszer véle­ményem szerint idegen pártunk politikájától. Az a vezető, aki ezt nem látja, vagy nem érti, vagy nem is akarja érteni az ilyen helyzet tarthatatlanságát, az élőbb-utöbb szembe ke­rül a jogszabályokkal és nem utolsósorban a dolgozókkal. Az ilyen módszerek ellen csak úgy lehet védekezni, ha az érintett vállalat, vagy intéz­mény dolgozó kollektívája, de elsősorban a pártszervezete és szakszervezeti bizottsága ha­tározottan védelmébe veszi a közérdekű bé­géit szerv párt- és gazdasági vezetőivé! és nem egy esetben már akkor — közös megál­lapodás alapján — felvetődnek javaslatok, amiben a gazdasági vezetés azonnal intézke­dik. Az utóbbi időben a fontosabb vizsgálatok megállapításairól tájékoztatjuk a vizsgált szerv pártszervezetét, valamint felügyeleti szervét is. A vizsgálati anyag ismeretében, a pártszervezetek figyelemmé! kísérik a gazda­sági vezetés intézkedéseit, amd elősegíti a hi­bák megszüntetését. Véleményem szerint a megállapított hiányosságok megszüntetéséhez jelentős segítséget nyújtanak a Népújság ha­sábjain megjelent cikkek is, amelyék a népi ellenőrzés vizsgálatával foglalkoznak. A megállapított hibák megszüntetésére időnként — utóvizsgálat formájában —, visz­Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke K w Bevezetőn! kérjük, foglalja össze, ml l.yen ügyek tartoznak a népi ellenőrzés hatáskörébe, es milyen jogköre van a népi ellenőrzési bizottságnak^ — Bevezetőül csak annyit, hogy a népi el­lenőrzés általános hatáskörű központi állami ellenőrző szerv, amely feladatait a dolgozók széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való szervezett és közvetlen bevonásával oldja meg. Ebből következik a feladata és hatásköre is. A népi ellenőrzési szervezetet létrehozd törvény a népi ellenőrzés feladatává teszi a gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesztésre vonatkozó célkitűzések megvaló­sításának, a lakosság •üetköruknényeivéJ közvetlen kapcsolatos feladatok végrehajtásá­nak ellenőrzését Segíti az állami és állampolgá­ri fegyelem megszilárdítását, s védi a társa­dalmi tulajdont. Nem utolsósorban a népi el­lenőrzés küzd a korrupció, a felelőtlen, lélek­telen ügyintézés, a pazarlás ellen, a vissza­élések leleplezéséért és a hivatali beosztásuk­kal visszaélő személyek hatékony felelősség­re vonásáért. A népi elenőraésnek joga van ellenőrzést folytatni minden vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél és egyéb szerveknél az élőre meghatározott témákban. A közérdekű beje­lentések útján felvetett hiányosságok vizsgán latát bármikor kezdeményezheti. — Olvasóink azt is kérdezik: hogyan és milyen módszerrel választják ki az el­lenőrzés területeit, célpontjait? — A vizsgálandó témákat a különböző Vizsgálatok tapasztalatai alapján a szakcso­portok javaslatára — figyelemmel a megyei párt- és tanácsvezetés előtt álló legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatokra — vala­mint a közérdekű bejelentések sokirányú jel­zéseinek figyelembevételével állítjuk össze. A vizsgálandó vállalatokat és intézményeket a konkrét témának megfelelően a célszerűség figyelembevételével választjuk ki. A lakosság ismétlődő jelzései alapján gyakran célvizs­gálatokat is szervezünk. A közérdekű beje­lentésekre indított vizsgálat iránya már eleve adott. — Vannak esetek, amikor bizony késik egy-egy vizsgálat, így csak a bajt. a kárt tudják regisztrálni. Mi a vélemé­nye erről? — A ■vizsgálatok ütemezésénél mindig ar­ra törekszünk, hogy a vizsgált: vállalatok ve­zetőinek menet közben és időben nyújtsunk segítséget a hibák megszüntetéséhez. Néhány témában azonban később kerül sor vizsgálat­ra, amikor már csak a kész tényeket lehet rögzíteni. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a népi ellenőrzés nem helyettesíti a szak­mai ellenőrzéseket, így történetesen sem a he­lyi belső ellenőrzést és még inkább nem a felügyeleti ellenőrzést. Köztudott, hogy a népi ellenőrzés és más állami ellenőrzés nincs ál­landóan és mindenütt jelen, de ez nem is old­ható meg. A belső- és felügyeleti ellenőrzés­nek a feladata, hogy a belső hibákat, visz- szásságokat időben felfedje. Ha tehát a népi ellenőrzés csak utólag rögzít egy visszaélést, vagy hiányosságot, akkor ez mindenképpen — a vezetés munkája mellett —, a belső- és felügyeleti ellenőrzés bírálata is. — Tudjuk, hogy az árak alakulása érzé­kenyen érinti az embereket. Éppen ezért kérdezzük, miért nem foglalkozik a népi ellenőrzés rendszeresebben a fo­gyasztói árak ellenőrzésével, s miért nem vizsgálja a vállalati nyereségek eredetét? — A fogyasztói árak ellenörzeset az erre szervek rendszeresen végzik. A népi A váBalatS nyereségek eredetet; átfogóan eddig még nem vizsgáltuk, de egyes keres­kedelmi témáik vizsgálatánál nem egy esetben érintettük. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ha valamely vállalat a fogyasztókat megkárosító árdrágításból származó többlet- bevételhez, nyereséghez jut —, mint ahogy ez néhány közérdekű bejelentés vizsgálatánál ta­pasztalható —, a többletnyereség megvonásá­ra és gazdasági bírság kiszabására tesz a né­pi ellenőrzés javaslatot, — Tudjuk, hogy a nép! eflenörzés m egyetlen szerv, ahol a névtelen leve­lekkel is érdemben foglalkoznak. Ez­zel kapcsolatban kérdezzük: megala­pozottak-e a névtelen levelek panaszai? És véleménye szerint miért névtelenül írják ezeket a jogos panaszokat? — A népi ellenőrzésnek — mint már ar­ra utaltam —, egyik fontos feladata a közér­dekű bejelentések vizsgálata. Évenként mint­egy 300—100 bejelentés és magánpanasz ér­kezik hozzánk, amelynek 30—40 százaléka névtelen. A névtelen bejelentések többségét megvizsgáljuk, bár sok esetben — a bejelen­tés hományos felvetései miatt —, nehéz a té­nyeket megállapítani. Ettől függetlenül az a véleményem, hogy a névtelen bejelentések többsége — mintegy 60—70 százaléka — ala­pos és azok nem egy esetben jelentős hiá­nyosságokra, visszaélésékre hívják fel a fi­gyelmet. Ezért egyes névtelen bejelentések vizsgálatára a jövőben is sor kerül. A névtelenségnek több oka lehet, s ennek' részletesebb elemzésére itt nem kerülhet sor. Egyik legfontosabb okként említhetném, hogy egyes vállalatoknál és intézményeknél nem szívesen veszik a bírálat ilyen formáját és ha ismertté válik a bejelentő személye, álékor kü­lönböző intézkedésekkel igyekeznek a bejelen­tőt hátrányos helyzetbe hozni. 1— Olvasóink tudják, hogy a. bejelentőt védi a törvény. Azt is tudják, hogy a NEB mindent megtesz e törvény érvé­nyesítéséért. Ennek ellenére azonban azt is tapasztaljuk, hogy egyes vezetők valamilyen úton-módon. de megtalál­ják a visszavágás lehetőségét. Mi a vé­leménye erről, s hogyan lehetne ve ellen védekezni? — A bejelentő nevenek titokban tartása a népi ellenőrzés szerveire is kötelező. Ha vala­ki bejelentéssel fordul hozzánk és a bejelen­tése igaz, akkor a bejelentő nevét senkinek sem szolgáltatjuk ki. Éppen ezért a bejelentő személye konkrétan csak akkor válik ismert­té, ha a bejelentő a népi ellenőrzésnél felve­tett hiányosságokat, visszaéléseket korábban a munkahely vezetőinek is elmondta. A népi ellenőrzéshez végső soron csak azért fordult, mert munkahelyének vezetői nem tettek in­tézkedéseket. Tapasztalataink szerint vannak olyan ese­tek, amikor egyes vállalatok és szervek ve­zetői nem bírják elviselni, hogy magatartá­sukkal, vagy intézkedésükkel szemben valaki bejelentést tesz. Az is tapasztalat, hogy egyes esetekben, amikor a bejelentő személye is­mert, a közvetlen vezetői megtalálják a mód­ját az úgynevezett „visszavágásnak”, s csak idő kérdése, a bejelentő részére olyan mun­kahelyi légkört alakítanak ki, ami lehetetlen­né teszi helyzetét. Ebből végső soron követ­kezik, hogy megfutamodik, és kilép a válla­lattól. Ilyen eset volt például nemrégen az egyik vállalatnál, ahol a bejelentő — bár ko­rábban munkája ellen kifogás nem volt. — a Vizsgálat vtán nem kívánatos személy” lett, Jelentőket és egyszerűen nem fiagy kialakulni olyan légkört, ahol lehetséges a bejelentőik ül­dözése, — Hogyan fogadjak az érintett vállalatok és szervek a népi ellenőröket, s ho­gyan segítik munkájukat az emberek? ■— A vállalatok és szervek többsége jól fogadja és segíti a népi ellenőrök munkáját. Az utóbbi időben a népi ellenőrzési munkát akadályozó körülmény nem volt, bár meg kell jegyezni, hogy egyes helyeken zaklatás­nak veszik az ellenőrzést, pedig mi segíteni kívánjuk munkájukat. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok dolgozód megelégedés­sel fogadják egy-egy vizsgálat indítását, külö­nösen a közérdeket érintő kérdésekben. Nem egy esetben — különösen amikor a helyi sajtó tájékoztatást ad a vizsgálat indításáról —, a dolgozók közvetlen is felkeresik a népi ellen­őröket, elmondják problémájukat, vagy más esetben levélben keresik meg az illetékes hogy a dolgozókat közvetlen érintő témák vizsgálatánál levél, kérdőív, vagy más formá­ban is kapcsolatot teremtünk a lakossággal, így például a kereskedelmi áruellátás, a szol­gáltatás helyzetének felmérése, vagy az öre­gek helyzetének vizsgálata során. Az öregek helyzetének felmérésénél mintegy 1000 nyug­díjast keresték fél a népi ellenőrök. A nyug­díjasok emberségesnek minősítették ezt a tö­rekvést és elmondták gondjaikat Az ehhez hasonló módszert a jövőben is szélesíteni kí­vánjuk. «-* Olvasóink azt is kérdezik: hogyan be­csülik meg a népi ellenőröket munka­helyükön? — Ä szakemberekéi: a népi ellenőrzési munkára a vállalatok, intézmények és szö­vetkezetek párt- és gazdasági vezetői java­solják. A népi ellenőrök vállalatuknál meg­becsülésnek örvendenek. A vezetők általában nehézség nélkül lehetővé teszik dolgozóiknak a népi ellenőrzési munkában való részvételt. Több olyan eset volt, amikor a népi ellenőr gazdasági vezetője a népi ellenőrzésnél vég­zett munkát az erkölcsi megbecsülésen túl, anyagilag is honorálta, örvendetes lenne szá­munkra, ha ez a jő módszer tovább széle­sedne. Nagy lépést jelentett a népi ellenőrök munkájának erkölcsi elismerése terén az 1970. novemberi megyei párt-vb határozat, amely szerint a népi ellenőrzési munkát a népi ellenőrök munkahelyén pártmunkaként kell elismerni, A határozat végrehajtása kap­csán rendszeresen közöljük a pártszervezetek vezetőségeivel a népi ellenőrzésben kifejtett eredményes munkát és tapasztalataink szerint a pártszervezetek ezzel a kérdéssel sok he­lyen alapszervezeti taggyűlésen is foglal­koznak.. < A népi ellenőrök munkájúnak erkölcsi megbecsülését jelenti a megyéi tanács által alapított Társadalmi Munkáért-jelvény és-ok­levél évenkénti odaítélése is. Évente két—há­rom népi ellenőr ingyenes külföldi, vagy bel­földi üdülése és mintegy 60—70 népi ellenőr tárgyjutalomban való részesítése is jelzi a megbecsülést. — Milyen a vizsgálatok hatékonysága? Követik-e konkrét intézkedések, vagy megrekednek a regisztrálás szintjén? Itt kérdezzük meg azt is, hogy milye­nek az utóvizsgálatok tapasztalatai? — A helyszíni vizsgálatok során a népi el­lenőrök szoros kapcsolatot •-ersEnt?”??1 ° vis­szatérünk. Az utóvizsgálatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hibák nagy ré­sze megszűnik, bár néhány esetben ismétlő­dik. Különösen nagy gondot fordítunk a lakos­ságot közvetlen érintő kérdések utóvizsgálatá­ra és évente rendszeresen tervezzük a fonto­sabb közérdekű bejelentések utóvizsgálatát, Nemrégen fejeztük be 41 közérdekű bejelen­tés utóvizsgálatát, ahol megállapítottuk, hogy a javasolt intézkedéseket az érintett szervek többsége végrehajtotta. Nem történt megfele­lő és hatékony intézkedés néhány ipari szö­vetkezetné!, mint például az egri Vas- és Fémipari Ktsz-nél és az egri TECHNOLUX Ktsz-néL Ilyen eseteknél a realizálás során még hatékonyabban, lépünk fel és javasol­juk az intézkedés elmaradásaiért felelős *ezetó felelősségre vonását is. •— Tapasztalataink szerint nagyon ritkán él felfüggesztési jogkörre! a, népi el* lenörzesi bizottság, miért? — A népi éHemőraés felfüggesztési és záro­lási jogkörét a törvény a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökének hatáskönfibe utalja. Ezzel a jogkörével a KNEB elnöksége rendszeresein éL Szeretném megjegyezni, hogy a felfüggesztési jogkör gyakorlására csak vég­ső esetben kerül sor, mivel az esetek többsé­gében a vizsgálat közben tett intézkedések, rendőrségi, vagy ügyészségi eljárások kezde­ményezése lehetővé teszi az ügy végleges le­zárását. Heves megyei viszonylatban, a tör­vény érvénybe lépése után a felfüggesztési jogkör gyakorlására nem került sor. Ameny- nyiben a vizsgálat során kialakult helyzet ezt indokolja, a felfüggesztésre is javaslatot fo­gunk tenni. <— Befejezésül kérjük, mondja et, ri lyen a vizsgálatok realitása, s mit tesz­nek annak érdekében, hogy szakszem, minden tekintetben pártatlané« igamév gos legyen a vizsgálat; — A népi ellenőrzés szervezetében Hevei megyében mintegy másfél ezer népi ellenőr tevékenykedik, nagy többségük a szervezet megalakulása óta. Ezen túl évenként mintegy 400—500 szakértő bevonására kerül sor. A népi ellenőrök nagy hozzáértéssel, lelkiisme­retesen végzik ezt a feladatot A népi ellen­őrök összetétele, politikai és szakmai képzett­sége, tapasztalata, biztosíték arra, hogy az el­lenőrzési feladatot megfelelő szinten végez­tessék. Csak olyan népi ellenőr segítségét kérjük, aki tisztában van a vizsgálandó téma szakmai összefüggéseivel. Ez a biztosítéka an­nak, hogy reálisan, szakszerűen, s pártatlamul. rögzítik a megállapításokat. És megfelelő kö­rültekintéssel tesznek javaslatot a hiányosság gok okainak megszüntetésére; A jövőben fokozottabban törekszünk ónra ■Is — mint ahogy a beruházások hatékonysá­gának vizsgálatánál tettük —, hogy a vizsgá­lat eredményéről és annak hatékonyságáról a népi ellenőrökkel utólag is konzultálunk. Egyes vizsgálatoknál — különösen a közér­dekű bejelentések alapján indított úgyneve­zett „kényes” témáknál, különösen figyelem­mel vagyunk a népi ellenőrök kiválasztására és ez kizárja az összeférhetetlenséget is. Ér­dekesnek tűnik az egyik múlt évi példa: egy azóta leváltott igazgató a vizsgálat megindí­tásakor a népi ellenőrök között olyan ismerőst keresett, akivel úgymond majd szót lehet ér­teni. Nagyon meglepődött, amikor a népi el­lenőrök között nem lelt ismerősre. Ennél a vizsgálatnál a bejelentés bonyolultsága és a •feltehető összefonódás miatt teljesen idegen területről — más megyéből is —, kértünk fel népi ellenőröket és szakértőket. A népi ellenőrök lelkiismeretes munkája biztosíték arra, hogy a megyed pártvezetés és a felügyeleti hatóságok által támasztott köve­telményeknek meg tudjunk feleim. Végezetül megragadom az alkalmait és kö­szönetét mondok a bizottságok tagjainak, a népi ellenőröknek, szakértőknek, az üzemek, a vállalatok dolgozóinak, s mindazoknak, akr: bejelentéseikkel, valamint önzetlen, lelki is" retes munkájukkal segítenek bennünket f adataink végrehajtásában. Kérem, hogy to­vábbra is legyenek éber őrei a társadaln:' 1 lajdonnak és segítsék a közélet tiszta«- a nyúló erőfeszítésetek megvalósítását. — Köszönjük az interjúz

Next

/
Thumbnails
Contents