Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

. fSLMTURMIXse» FÍLMTURMÍX.., FILMTÜRMIX.; FILMTURMIX FILMTURMIX FILMtvk'-üX FILMTURMIX... FILMTURMIX.,. FILMTURMIX «£S g H s ö £ S iJ In P 8 OS » S g es ö M Tépett, megfakult színlap, operettbemutatót hirdet. A darab címe: Csárdáskirálynő, szerzője Kálmán Imre. A színházi világ, a közönség ér­deklődéssel várta a bemuta­tót. 1914. májusát jelezte a naptár és az operett dallamai elindultak hódító útjukra és a szó szoros értelmében be­járták a világot: Budapest­től Párizsig, Londontól Moszkváig énekelték slágere­it, dalbetéteit, vidám kupié­it Éneklik még ma is, mert azóta sem került le a világ operettszínpadainak műsorá­ról Kálmán Imre a legnehe­zebb körülmények között is üstökön tudta ragadni a sze­rencsét, mert egyike volt azoknak a ritka tehetségek­nek, akik mindig a víz szint­jén tudnak maradni. Muzsi­kája százszínű, ezer csiszo­lású, de bármelyik tükröző felületére is essék a fény, mindenütt egy diadalmas, so­ha meg nem torpanó opti­mizmust ver vissza, s volta­képpen ez világsikerének kulcsa. Sikerének titkához tartozik az is, hogy Kálmán Imre mindig megtartott va­lamit a magyaros tempera­mentumból, s ez különleges ritmust ad táncainak és csa­pongó szárnyat a Kálmán- mclódiáknák. A Szovjetunióban a háború évei alatt megfilmesítették és ezt a változatot nagy kö­zönségsikerrel vetítették nem­csak ott, hanem hazánkban is. Szinetár Miklós rendezésé­ben színes magyar—NSZK produkcióban ismét megfil­mesítésre került a világhírű operett Anna Moffo főszerep­lésével. De ben tehát as eg­ri V sillag mozi néző­terén felcsendülnek Haj­mást Péter, a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád mindenki által dúdolt és fü­tyült melódiái,.. Anna Moffó, a Csárdásklrálynft. a ft p H 3 x i­H s 03 S 1 P BB ta I Unsz virága Tony rendkívül vonzó, fia­tal lány, elégedetlen életé­vel, s ezért öngyilkosságra készül. Már megírta és pos­tára is adta búcsúlevelét Ju­lián, a szeretett férfi címé­re. Az öngyilkosság azonban nem sikerül, de a posta ter­mészetesen kikézbesíti a ha­lált jelző levelet. Innen kez­dődik a vidám bonyodalom, amely a világ különböző színpadjain — Budapesten és Egerben is — már nagy si­kert aratott. A színes amerikai film egyik főszerepét Ingrid Berg­man játssza. Partnere Walt- ner Matthau. A filmet Gene Saks rendezte. Jelenet a Queimada című filmből. Qi Imada Szitkozódó, verekedő fiatal ki az ötletekből. A film mo- pár egy bretagne-i szálloda <jern ritmusú zenéjét a leg­bSödí nßt íSeSS ^bb beatzenekarok szolgál- ló Alfa Rómeóba, azonnal in- tátják. dít és eszeveszett hajtásba Főszereplők: Romy Schnei- kezd. A tengerpart mentén der és Maurice Ronet. vezető országúton óriási tem­póban. kanyarog, semmibe véve a legelemibb forgalmi szabályokat. Nyilván, hogy partnerére még jobban rá­ijesszen, letér az útról, a lej­tős sziklás parton száguld tovább. Pár perccel később már nem ufa a kocsinak, nem tud lefékezni — az autó a hullámokba zuhan. Gyilkosság, vagy baleset? A film rendkívül izgalmas, jól bonyolított krimi, amely vé­gig tartogat meglepetéseket, s ezzel az érdeklődést az utolsó kockáig fenntartja. A rendezés gyorsan pergeti az eseményeket és mégsem fogy, Ö«ílögcs«|/a< A XVIII. század végén, a lembergi templom előtti kis téren, különös vásár folyik. Eladó az öreg méhész, a fia és a lánya. Ezt a megalázó embervásárt nem nézi jó­szemmel Zaruba, a diák, előrántja kardját, s megkezdő­dik a harc. A helyőrség katonái, azonban erősebbek és rabláncra verik a kozákokat. Ezek azonban a diák vezeté­sével hol ravaszsággal, hol erővel túljárnak az őrség eszén, megszöknek a táborból és a diákot választják kapitánynak, az ő vezetésével indulnak rohamra a kalózvár ellen, hogy megszerezzék a további harchoz szükséges fegyvereket. A fekete vár ostroma az ördögcsapat győzelmével zárul, de még nincs vége a kalandnak, mert befut az öbölbe a kalózok hajója .., A színes szovjet kosztümös kalandfüm mindvégig per­gő cselekménnyel szolgál és egzotikus tájakra, különleges emberek közé kalauzolja a nézőt. A film főszereplője: A „Salud, Marija” című film egri díszbemutatóján részt vett Lev Prigunov. Századokkal ezelőtt Quei­mada sziget eredeti őslakos­ságát tűzzel, vassal kiirtot­ták. Abban az időben, ami­kor Giiio Pontecorvo színes olasz filmjének cselekménye játszódik, a népesség zömét már fekete rabszolgák alkot­ják, akik a cukorültetvénye­ken dolgoznak. Egy napon a szigeten titokban megjele­nik a brit admiralitás ügy­nöke. Kirobban a felkelés, a portugál hatalom ellen. A győzelmes harc befejezése­ként kikiáltják a gyönyörű sziget függetlenségét. Tíz év telik el, és a felke­lés hőse, Dolores tábornok újból fegyvert ragad. Az el­lenség ezúttal nem a portu­gálok, hanem az angolok. S ismét megjelenik az admi­ralitás ügynöke — de már nem titokban —, hogy elfojt­sa a lázadást, amelyet vala­mikor maga segített fellob- bantani. A szigetet ezúttal másodszor perzselik fel. A végig pergő, izgalmas cselekmény, a nagy harci jelenetek, a világsztárok, de nem utolsósorban a csodá­latos fényképezés és szín- technika lenyűgözik a nézőt. Szindbád Százhctnél több volt azoknak a nőknek a száma, aki­ket mind szeretni szeretett volna. Az életörömtől jajgatva, torkában dobogó szívvel járt a világban, amikor a nők ta­vasszal és nyáron új ruhájukat felvették. Ám ruhátlanul egyformák a nők, s a boldogtalan Szindbád erre sohasem gondolt. De gondolt arra, hogy a nők életük végéig sohasem tudnak máson odaadó ko­molysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem ne­kik minden: levegőjük, szomjúságuk, csodálkozásuk. így jellemezte magát Szindbádot, Krúdy Gyula cso­dálatos történeteinek bevezetőjében. Krúdy Gyula a Szind- bád-novellákat 1911. és 1913. között írta. A Huszárik Zol­tán rendezte színes filmben az esertiények menetét az em­lékezés diktálja. A film csodálatos felvételeit Sára Sándor készítette. Főszereplő: Latinovics Zoltán. Osípke­rózsiha Az ismert Grimm-mese színes, szinkronizált NDK- film változatát az egri Bró- dy mozi tűzi műsorára de­cember 30-tól január 5-ig. A színpompás keretben életre kelő mese így kezdő­dik: _Egy öregedő királynak és királynénak gyönyörű kis­lánya született. A szülők nagy ünnepséget rendeztek boldogságukban, meghívták az előkelő udvaroncokat és i tündéreket is. Az udvar­nál azonban csak tizenkét uanytányér volt, így a 13. tündér, a szorgalom tündé­re nem kapott meghívót. Ügy gondolták, hogy egy királykisasszony szorgalom nélkül is egész szépen el­boldogul. A 13. tündér meg­sértődött, de még ekkor is ész volt megbocsátani a kis Osipkerózsikának. A király tzonban durván kiutasította i szelíd tündért, aki eljött, »agy figyelmeztesse a szü­lőket mulasztásukra. A dur­va bánásmód kihozta a tün­dért a béketűrésből és meg­jósolta, hogy tizenöt éves ko­rában Csipkerózsika király­kisasszony megszúrja a ke­zét egy orsóval és holtan esik össze. Szerencsére a 12. tün­dér kívánsága még hátra volt, így ő azt kívánta, hogy ne holtan essék össze Csip­kerózsika, hanem merüljön százéves álomba, az egész udvarral együtt. Száz év múlva jöjjön egy szép és bátor királyfi, hatoljon be a kastélyba és csókjával éb­ressze fel a királykisasz- szonyt. A mese annyira közismert és kedvelt, hogy nyugodt szívvel, bátran ajánljuk mind a kicsinyeknek, mind a mesét szerető nagyoknak. Csipkerózsika Juliane Ko­ren, a királyfi Bukhard Mann, A kalóz menyasszony Színes francia filmvígjá­ték. A dél-franciaországi kis község minden tisztes polgá­ra vágyódik a csinos Marie után. A fiatal lány — ha kedve tartja —, nem fukar­kodik kegyeivel. Rájön, hogy szépsége milyen fegyver és ezért egy napon elhatározza, hogy mindenkinek meg kell fizetnie a vele töltött órá­kat. A botrány természete­sen nem várat sokáig magá­ra. Nelly Kaplan filmvígjáté- ka nagyon mulatságos és me­rész fricska a kispolgári ál­szeméremnek, a képmuta­tásnak. A kis cselédlány ere­deti lázadása, a francia fa­lucska bemutatása, a sikam­lós történet kitűnő szórako­zást nyújt. Főszereplője: Bernadette Lafont. Szindbáb egyik hódítása. es * W m | . . . Es E hamarosan jj a sötétség 8 § Színes angol bűnügyi film. E- Két fiatal angol lány a 8 nyári vakáció idején Fran- S ciaországba indul kerékpár- túrára. Az egyik szőke, hety- « ke és kacér, aki sűrűn ka­csingat a fiúkra, míg a má­• í sik gesztenyebarna, megfon­tolt és gyakorlatias. Útjuk só­ig ran megtudják, hogy azon a g vidéken nem nagyon taná­* esős fiatal lányoknak egye­lj dűl kóborolni. Ennek ellenére S folytatják útjukat és a szép, C szőke, víg kedélyű lány egy- b szer csak nyomtalanul eltű­, nik ... Mi történt? Egy bűnügyi X filmből ennél többet nem gj árulhatunk el. sí A két főszerepet Pamela r Franklin és Michele Dotrice g alakítja. A rendező: Robert iJ Fuest. b Jelenet az Ördög csapatból. Hl. MIC & UX ... FILMT fik FILMTOgJvuig FILMTCRMiX X b-d 8 S3 P H 8 p — P g BS P H 8­bH fed x 8 es P b 8 p 8 « p —* ki x 1—: 8 SS p H 8­b-d Ud x 8 SS p p-d ki M 8 es p Ss P Z y 8 Sí P H a M 8 ss p r-. p E y *s es 8­*»* Í-. * H Z x M 8 es P H 8 p P-i Ud y 9 SS p H 8 p — p y SS es p H 8 g FILMTURMIX .;. FILMTURMIX ü MlüRMlX FILMTURMIX FILMTURMIX Baleset a fenprpaFfun Csáriláskirálvoi

Next

/
Thumbnails
Contents