Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

Utunk eredményes,

élményekben gazdag vnlt

Fekete Győr Endre, a tanácsi delegáció csuvasiai útjáról

MINT AltRÚL lapunkban már hírt adtunk, megyénkből öttagú tanácsi delegáció — amelyet Fekete Győr Endre, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke vezetett — egy hetet töltött a testvéri Csuvas ASZ- SZK-ban. Merre jártak, kikkel találkoztak, látogatásuk milyen élményeket, eredményeket, tapasztalatokat nyújtott, milyen tervek vannak a két testvéri nép kapcsolatainak további elmélyítésére? — ezekre a kérdésekre kértünk és kaptunk választ Fekete Győr Endre elvtárstól.

— Csuvas elvtársaink, barátaink forró szeretettel 1 köszöntötték most is megyénk küldöttségét. Kanasban a pályaudvaron a Legfelsőbb Tanács elnöke, a minisztertanács elnöke, a területi, a járási, városi pártbizottságok és szovjetek képviselői fogadtak bennünket. Kivonult fogadásunkra a Csuvas Rádió és Televízió is. Csebokszáriban, Csuvasia fővárosában fogadta küldöttségünket a területi pártbizottság végrehajtó bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a númsztertanács is.

Barátaink számos fórumon is részletesen tájékoztattak bennünket köztársaságuk helyzetéről, jelenükről, terveikről. Találkozott küldöttségünk a Csebokszári városi pártbizottság és a városi tanács tagjaival, ellátogattunk a mezőgazdasági főiskolára, a kerámia- és csempegyárba, az elektromos vezérlőberendezések gyárába.

A csebokszári járási párt- bizottság és járási tanács meghívására megismerkedtünk egy iskola életével, jártunk az öregeit otthonában, megnéztük a gépjavító állomást, a hallatlanul korszerű baromfi tenyésztő- telepet, . és egy bogyós gyümölcsöt termelő állami gazdaságot. A baromfitenyésztő-telepről csak egy mondatot jellemzőként: 40 ezer tojó van a telepen és ezeket mindössze 12 nő gondozza, — a telep évi tojástermése pedig 40 millió darab lesz. Egyik legkedvesebb élményünk, hogy ellátogathattunk Nyikolájev űrhajós szülőfalujába és, a szülői házban találkoztunk az űrhajós édesanyjával. Nyikolájev édesanyja kedvesen fogadott bennünket, elmondta, hogy ő az idős, egyszerű asszony, aki nagyon büszke a fiára, sokat hallott a magyar népről, a Heves megyeiekről és kérte, tolmácsoljuk üdvözletét és jókívánságait a Heves megyei dolgozóknak, asszonyoknak.

SOKFELÉ járt tehát küldöttségünk, sok emberrel beszéltünk és sok új barátot szereztünk. Kanasban barátsági nagygyűlésen találkoztunk a város és a járás dolgozóinak küldötteivel, ahol a két nép barátságáról, kapcsolatáról váltottunk szót. Itt is tolmácsoltam megyénk

Egy érvel a pártkongresszus után

Intézkedések a közoktatás* a gyermekvédelem feltételeinek javítására

Egy esstendőve! a X. párt- kongresszus után, számvetést készítettek a szakemberek arról, milyen intézkedések születtek a közoktatás feltételeinek jobbá tételere, a nevelők élet- és munkakörülményeinek javítására. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondták, kétségtelenül a pedagógusok bérrendezése volt a legnagyobb jelentőségű intézkedés. Ezen túlmenő en azonban számos más, fontos rendelkezés is született. Érvénybe lépett az a miniszteri utasítás, amely szerint az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a több- gyermekes, illetve a gyermekét egyedül nevelő, valamint a szülési, vagy gyermekgondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság letelte után munkába álló pedagógus anyák tanítási óráit — ha ehhez biztosítottak a szükséges feltételek —, a hét öt napjára kell elosztani.

A gyermek- és ifjúságvédelem területén dolgozó pedagógusok kötelező óraszámát heti 36-ról 30-ra csökkentették, egyidejűleg 18 nappal növelték évi szabadságukat. Felemelték a nevelőotthoni pedagógusok ügyeleti díját és pótlékait, ily módon — beleértve a pedagógus bérrendezést is —, mintegy 400—500 forinttal emelkedett havi átlagkeresetük.

Életbe lépett az új szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat is. Ennek egyik legjelentősebb intézkedése,

hogy a tanulóik túlterhelésének enyhítése céljából — ahol arra mód van —, csökkentsék áz érettségi vizsgatárgyait számát. Könnyítés, hogy matematikából csak írásbeli dolgozatot készítenek a diákok, azok azonban, akik elégtelen dolgozatot írnak, kötelesek szóbeli vizsgát is tenni.

Iskolaigazgatók hatáskörének, önállóságának növelését biztosítja a munkáltatói jogkörre, valamint a pedagógus munkakörök betöltésére vonatkozó miniszteri rendelkezés. Ennek érdekében az alsó- és középfokú tanintézetek vezetői megkapják a munkáltatói jogokat. Ezek közé tartozik a pedagógusállások meghirdetése, a kinevezés, az áthelyezés, a munkaviszony megszüntetése, a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása stb. A jogkör bővítést legkésőbb 1972. augusztus 31-ig kell végrehajtani. A pedagógus állások betöltésével kapcsolatos utasítás arról rendelkezik, hogy általában kötelező a pályázatok meghirdetése, beleértve az igazgatói és az igazgató- helyettesi állásokat is. Az eddigi gyakorlattal szemben azonban alapvető változás, hogy a jövőben az intézményvezetők maguk választják meg, kikkel dolgoznak együtt. A pályázatok elbírálásakor ugyanis az intézmény vezetője a szakszervezeti bizottsággal. közösen dönt.

Felszállt a ködfii^öny, száradunk az utak

Az ország egyes vidékeit takaró sűrű kódfüggöny felszállt, s így nem volt különösebb akadály a péntek reggeli közlekedésben. Mint a KPM közúti hóügyelete jelentette, az ország valameny- nyi útvonala járható.

A Budapest és a hegyvidék MSyobb városai felé tartó

személy-, gyors- és tehervonatok péntek délelőtt már csak 5—10 perces késéssel érkeztek meg rendeltetési helyükre. A távolsági autóbuszok is kisebb késlekedéssel, átlagosan 15—20 perces „csúszással” futottak be Budapestet, _

dolgozóinak jókívánságát, üdvözletét, és átadtam megyénk ajándékát, a megye címerével ellátott gyönyörű vázát, a Parádsasvári Üveggyár egyedi termékét.

Iszljukov elvtárs, a Legfelsőbb Tanács elnöke szintén a két nép kapcsolatáról szólt ezen a lelkes hangulatú barátsági gyűlésen és egy nagyméretű Lenin intarziával ajándékozta meg delegációnkat, amelyet a megyei tanács tanácskozótermében helyeztünk ed.

Elutazásunk előtt a pártós állami vezetőkkel tárgyaltunk kapcsolatainkról és egységes volt a véleményünk abban, hogy ezek szépen, jól fejlődnek, hasznosak és eredményesek a különböző vállalatok, intézmények gyakorlati munkájában, s máris gyümölcsözően éreztetik hatásukat.

Egyetértettünk abban te, hogy kapcsolatainkat tovább kell szélesíteni, éppen ezért szóba került, hogy a Csuvas fővárosban hevesi, itthon pedig csuvas napokat rendezzenek, előadóművészek cseréjére kerülne sor, ugyanakkor szélesítjük idegenforgalmunkat a különböző szakmák, rétegek tapasztalatcseréjével is.

A területi párt-végrehajtó bizottság és a minisztertanács elnöksége megkért bennünket, hogy tolmácsoljuk a magyar népnek, a Heves megyeieknek jókívánságaikat, és további sikereket, eredményeket kívánták a X. kongresszus határozatainak •rategvaldsításában." * *

ÖSSZEGEZVE azt mondhatom: delegációnk teljesítette küldetését és örülünk, hogy a magyar Minisztertanács Tanácsszervek Hivatalának hozzájárulásával most már a közvetlen állami kapcsolat is megteremtődött a Csuvas ASZSZK és Heves me- Tanácsa között, — fejezte be nyilatkozatát Fekete Győr Endres.

•—P. —«

Együtt kell cselekednünk!

Erélyesebb központi intézkedésekre

van szükség (u.)

Áz alkoholizmus elleni küzdelem —9 az országgyűlési képviselő szemével

Kérdéseinkre válaszol dr. Pesta László országgyűlési képviselő, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke

Az alkoholizmus terjedése társadalmi jelenség lévén, újból és újból találkoznak vele az országgyűlési képviselők is. Elsősorban az anyák teszik szóvá,- gyakran elkeseredetten, hogy családi problémáik közt talán a legsúlyosabbakat, ■ az átkozott italozás okozza, s hogy már nemcsak a fel-, nőttek szórják a pénzt a drága italra, hanem a fia-, tatok, sőt sokfelé a gyerekek is.

— Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága ismételten foglalkozott az alkoholizmus elleni küzdelem több fontos ■ vonatkozásával. Melyek voltak az eddigi vizsgálódások legfontosabb eredményei, illetve tapasztalatai?

— A szociális és egészség- ügyi bizottság mast fogja harmadszor napirendre tűzni az alkoholizmus kérdését, folytatva elődeinek 15 éve megkezdett munkáját.

Akkor úttörő jellegűnek tekinthető feldolgozásban mutattuk be a túlzott alkoholfogyasztás egészségbeli és ' gazdasági, erkölcsi és közrendet sértő következményeit. Bebizonyítottuk, hogy — ha egyes termelő-értékesítő szervezetek számára hajt is hasznot —, a nép számára rossz üzlet a beteges szenvedélyek felszítása és gátlástalan. kiszolgálása. A nagy feltűnést keltő vita után néhány hónappal á kormány felemelte a töt rnény szeszes itatok fogyasztási árát, s megkezdődött a szenvedély áldozatainak gyógykezelését, leszoktatását és nevelését szolgáló jogszabályok, intézmények életre hívását célzó előkészítő munka is. Egyre nagyobb figyelmet fordítottak a közlekedés biztonságát, majd az üzemi balesetek megelőzését szolgáló vizsgálati módszerek (alkoholszonda) bevezetésére, szigorító alkalmazására.

— Mi volt az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága második vizsgálódásának célja, hatása?

— Második alkalommal — ezelőtt öt esztendővel —azt vizsgáltuk meg — országos jelleggel —, hogy miképpen hajtják végre az e témakörben alkotott törvényerejű rendeletet, hogyan élnek a különböző szervek az adott lehetőségekkel, s végül van-e kimutatható eredménye az alkoholizmus kóros jelenségei ellen küzdő intézmények felállításának. Oszin- ' tón szólva, elég csekély kezdeti eredményeket állapíthattunk meg, s már akkor elhatároztuk, hogy néhány esztendő múlva ismét elkezdjük az országos vizsgálatot.

Ebben az elhatározásunkban csak megerősítettek! személyes tapasztalataink, s azok a panaszok, amelyeket a választóink sűrűn tolmácsolnak. Ezek között újból és újból elhangzik, hogy még mindig számos gyár környékén. nyitnak ki az italboltok üzemkezdés előtt; s hogy sók élelmiszer-, édesség- és zöldségboltban a szeszes itatok lassanként kiszorítják az élelmiszert; hogy a kirakatokban, az újsághirdetésekben miért elsősorban az alkoholt propagálják; hogy újabban egyes 'bazárok. és trafikok is árulnak fél-, egydecis üvegekben égetett szeszt stb.

Ugyanakkor azt is elmondják, hogy egyes vendéglátó helyen bántóan kultúrálatlanok; környékük piszkos, szemetes; leittaso- dott vendégeik gyakran zavarják a környék nyugalmát; ezeken a helyeken többnyire nem tartanak még pogácsát vagy más hideg

Egyedül ◦ főiskoláról

Búzás Mária másodéves matematika—fizika szakos hallgatója az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolának. A KISZ VIII. kongresszusán egyedül ő képviseli majd a főiskolás fiatalokat. A mozgalmi munkával már gimnazista korában, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban megismerkedett': tagja volt az iskolai KISZ vb-nek, s a kollégiumi diákbizottságnak. Ebből az időből idéz — a sok kellemes mellett — egy keserű emléket is:

— Először az osztályközösségben kezdtem, tevékenykedni szervező titkárként. Esetenként elkeserített osztálytársaim passzivitása. Ám, mihelyt a főiskolára kerültem, elfelejtettem az apróbb bosszúságokat, hiszen itt tevékenykedő közösség fogadott, igényelték munkám, segítségem.

Búzás Mária mozgalmi aktivitásának elismeréséül már első éves korában a Leányka úti kollégium titkára lett, s azóta mind ■ a főiskolai diákjóléti bizottság, mind a KISZ-vb ülésein képviseli diáktársainak érdekeit, s kardoskodik a kollégiumi továbbfejlesztéséért, a kollégiumi munka hatékonyaboá tételéért:

— Nem lehet megelégedni azzal, hogy kollégiummá lettünk, tovább kell lépni. Már működnek a nyelvi szakkörök, meghívtuk Gosz- tonyi Jánost, a művelődés- ügyi miniszter helyettesét, hogy beszéljen a kollégiumi élet aktuális problémáiról,

a legfontosabb tennivalókról. Választ még nem kaptunk, ám remélem, hogy csak létrejön ez a találkozás.

— Egyedül képviseli főiskoláját a kongresszuson, milyen kérdésekkel indul?

— Nem. szándékozom felszólalni, csak az egyetemi és főiskolai szekció megbeszélésein. Először ismertetem a nálunk folyó sokrétű tevékenység legjellemzőbb mozzanatait. Ügy érzem, erre azért is szükség van, mert nem ismerik kellőképp munkánkat^ Ezért tartom célszerűnek a terveink összegzését, kiemelve azt, hogy a korábbinál sokkalta szorosabb, hatékonyabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani megyénk mindemvapi életével, az iskolákkal, az üzemekkel. Egy másik probléma amit felvetek: manapság sokat cikkeznek a bűnöző és garázda fiatalokról, annál kevesebbet viszont a szerényen, de igyekezettel dolgozó többségről. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy fórumot kell biztosítani ezeknek a témáknak is. Beszélek majd a pályakezdés gondjairól, ezzel kapcsolatban arról, hogy nemcsak a főiskolákon és a középiskolákban kell törődni a munkás—paraszt fiatalokkal, hanem már az általános iskolában meg kell kezdeni a segítségnyújtást. Elmondom majd azt is, hogy épp mi, reál szakosok kezdtünk egy mozgalmat: Balatonba, Eger. baktára, Andomaktályára járunk ki az általános iskoIákba és korrepetálásokat tartunk, szakköri foglalkozásokat vezetünk a tehetséges fiatalok számára. Azt hiszem, ezzel valóban segítünk. Ügy érzem, hogy csak a mindennapi valósághoz kötődés segítheti elő nemcsak a KISZ-munka, hanem a kongresszus tevékenységének, hatékonyságának formálódását (s. Ehhez szeretnék hozzájárulni a magam módján.

(p-i)

ételt sem, amivél enyhíteni lehetne az alkohol hatását stb. A baleseti helyzet (akár

a közlekedési, akár az üzemi szerencsétlenségeket vizsgáljuk), a termelési kiesések, az egészségügyi és szociális szempontok csakúgy, mint a családok, a társadalom érdekei erélyesebb központi intézkedéseket sürgetnek.

Generális, komplex intézkedések kérése jellemezte legutóbb a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar Nemzet szerkesztősége által rendezett vitafórumot is. Javasolták, hogy a kormányzat hatékonyan avatkozzék be, tegyen megfelelő intézkedéseket az alkoholizmus elleni küzdelem hatékonysága érdekében, felhasználva a Szovjetunióban, az NDK-ban és más országokban tett kormányzati intézkedések kedvező tapasztalatait is.

— Említette, hogy az 8js vezetése alatt álló ország- gyűlési állandó bizottság a közeljövőben ismét napirendre tűzi e nagy jelentőségű társadalmi, családvédelmi, egészségügyi és gazdasági kérdést, hogy a túlzott alkoholfogyasztás károsító hatásának csapán legfontosabb vonatkozásait említsük. Mondhatna-e előzetesen valamit e téma vizsgálati szempontjairól? — A téma napirendre tűzése — úgy érzem —, társadalmilag kedvező lélektani helyzetben történik. Mind többen beszélnek keményen a kereskedelem és persze a vendéglátóipar „bűnsegédi bűnrészességéről”, arról » propagandáról, amely tízszeresen túlharsogja az alkoholfogyasztás örömeivel az antialkoholizmus szerény és gyakran ügyefogyott plakátpropagandáját; arról a buz- góságról, amivel kora hajnaltól késő estig azonnali fogyasztásra alkalmas, fél- decis csomagolásban rakják ki az ember útját a gyárak kapujáig a nagy forgalmú megállóknál, sőt átmenetileg még kórházi büfékben is nehogy megfeledkezzék az alkoholista — vagy e szenvedély leendő rabja — az ivásról.

Tehát mi, országgyűlési képviselőit, az említett országgyűlési bizottság tagjai és vezetői úgy érezzük, folytatni kell a harcot mindaddig, míg e területen nem jutunk el a napjainkban elérhető eredményhez.

(Befejező rész következik.)

Nőtt a milliós varasok száma a Szovjetunióban

Az 1970-es népszámlálási adatok szerint a Szovjetunió lakossága 241720134 fő;,ez a szám azonban 1971. július 1-ével meghaladta a 245 milliók A lakosság szaporulata az elmúlt 11 év alatt 32,9 millió.

Szovjetunió öt és fél ezer városába 16 millió falusi költözött. Ennek következtében Moszkva, Leningrad és Kijev után Taskent, Harkov, Novoszibirszk, Kujbi- sev, Baku és Szverdlovszk is belépett a milliós városok somba.

A háborús évek megtizedelték a férfilakosságot. Minden háborút átélt, 44 éves, vagy idősebb 1000 nőre mindössze 547 férfi jut.

Saiga Attila

1971 november 87« szombat;