Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

A jövő, a gazdag jelennél is többet ígér Hetvenöt éves az EGRI DOHÁNYGYÁR Együtt keit cselekednünk! Amikor az ital rabja — valóban rab lesz (?>■) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a jogász szemével Kérdéseinkre válaszol dr. Markója Imre, az igazságügyi miniszter első helyettese ünnepel az Egri Dohány­gyár. Születésnapját köszön­ti. Tisztelettel, emlékezéssel, munkával, elégedettséggel, optimizmussal. Ahogyan ez kijár a hét és fél évtizednek. Amely már történelem, tele megannyi nehézséggel, pró­batétellel, örömmel, s biza­kodással Az elmúlt, a kitelt évtizedeket csak könyvekben, tanulmányokban lehetne hű­en visszapergetni. Mert het­venöt évvel már az ember­öltőket mérik. Ezért mi is csak a határköveket, a na­gyobb sorsfordulókat próbál­juk felvillantani, a kezdetet, a folytatást, a jelent és a jö- yrót. Amely így kezdődött .. i 1894. május 21.: Boltizár Román vezetése alatt három munkásnővel az egykori Ko­rona Vendéglő egyik helyi­ségében kezdetét veszi a szi­vargyártás Egerben. A szivar jó, sokan megszerették, ezért a felettes elöljáróság úgy döntött: igazi dohánygyárat épít a városban. Hamar elkészültek a tervek; kivitelezésére pedig az egri Staud és Fiai cég kapta meg a megbízást. 1896. novembe­rében már a bolcrétaünne- pélyre is sor került 1916-tól, az építkezés befe-i jelzésétől a 20-as évek végé­ig csak szivargyártás folyt a gyárban, 1930-tól azonban már cigaretta- és pipadohány is készült Az emberek — fő­leg a város szegénysorsú csa­ládjai —•, rendkívül mostoha körülmények között dolgoz­tak. „Nem volt akkor még semmi, csak a munka. A műszak reggel hattól este hatig tartott. Az otthoni dol­gokat csak éjszaka tudtuk el­végezni” — emlékszik vissza a régi időkre Nógrádi Sán- domé, aki 1898-ban került be a gyárba. A dolgozók elégedetlenség gükmek az 1900-as óvek ele-, jétől egyre gyakrabban ad­nak hangot. A felügyelők durvaságai ellen 1911. au­gusztus 31-én több órás sztrájkot tartanak. 1912. ok­tóber elején. 700 nő lépett sztrájkba, s követelt béreme­lést. Szolidaritási sztrájkok­kal köszöntötték a dolgozók! az 1917-es orosz forradalmat, a Magyar Tanácsköztársasá­got is. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a gyárat szocia­lizálják, munkástanács veszi át a vezetést. A bukást ter­ror, hajsza követte, amely csak 1944. november 30-án, a város felszabadításával ért véget A város szabad, de a gyár romokban hever. Dr. Vendrei Gcza, a gyár volt igazgatója, az elsők között lépte át a fel­szabadult gyár kapuját: — Megdöbbenve álltunka szörnyű pusztulás előtt. A gyárat kifosztották, nem volt víz, energia. A gyár katonai parancsnoka, Szeszukov kapi­tány engem bízott meg a ter­melés megszervezésével. Ele­inte nem volt fizetésünk sem, mégis micsoda lelkese­déssel dolgoztak az embe­rek. Az utcáról behozott út­hengerlő gőzgépekkel hajtat­tuk meg a gyártó gépeket, katonai teherautók szállítot­ták a termeléshez a nyers­anyagot. A kapitány elége­dett volt a lelkes kollektívá­val, s 1945. elejétől már fize­tést is kaptunk. A felszabadult gyár első terméke a Vpirjod (Előre) nevű cigaretta volt. Megindult tehát, az élet, ezekben a napokban alakult meg a gyárban a kommu­nista párt helyi szervezete is, egyre többet termeltünk, s igyekeztünk eltüntetni a há­ború romjait. Minden bizonnyal még ma is sokan tudják: annak el­lenére, hogy a felszabadulást követő években egyre ered­ményesebben dolgozott az eg­ri gyár, az 1930-es évek ele- , jén mégis meg akarták szün­tetni. Csak a helyi párt- és állami szervek segítsége men­tette meg a bezárástól. A következő nagy esemény, JÉOalani már sukkal szimpu.­tikusabb, örömtelibb volt. A lágymányosi gyár megszünte­tése után az egri fejlesztése került előtérbe. A 80 millió forintos fejlesztési program 1970-ben fejeződött be. A fejlesztés keretében világ­színvonalon álló cigaretta- gyártó gépeket vásárolt a gyár, s megkezdődött Eger- ber is a filteres cigaretta gyártása. A termelés korsze­rűsítésének eredményeként 1964-től 1970-ig nem keve­sebb, mint 100 százalékkal emelkedett a termelékenység, az 1965-ös 1,4 milliárd ciga­rettával szemben az elmúlt évben már nem kevesebb, mint 5,6 milliárd cigaretta készült az egri gyárban. De korántsem csak a tech­nika színvonalában, a terme­lésben jelentős az utóbbi évek változása, fejlődése. Egyre több jut, egyre több szépben, jóban osztoznak a gyár kollektívái. Saját óvo­dája, bölcsődéje van a gyár­nak, csökkentett munkaidő­ben folyik a termelés, meg­különböztetett módon becsü­lik meg a jókat, az élenjá­rókat. 1965. óta közel ötezer forinttal nőtt az egy dolgo­zóra eső átlagjövedelem. Kü­lön honorálják az éjszakai műszakot, a vacsora is elő­fizethető, sőt haza is vihe­tik. A betegeket az üzemor­vosa gyógyítja, a fiataloknak pinceklubjuk, sportpályájuk van. A húst, a kenyeret, a cukrot a gyárban is megvá­sárolhatják a dolgozók, a gyár előtt zöldségpavilon épült Aligha véletlen, hogy a nagy munkaerő-vándorlás korában sem volt munkaerő­gondja a gyárnak. A politikai szervezetek irá-) nyitása alatt termő talajon fejlődik, szélesedik a szocia­lista brigádmozgalom is a gyárban. A szocialista kollek­tívák mindig ott vannak az elsők között. A gyár jól kép­zett, tehetséges gazdasági, po­litikai vezetői által irányított kollektíva munkájáról min­dennél többet mond az el­múlt években 11 alkalommal elnyert élüzem cím, a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlója, a kiváló, a szocialista munka gyára ki­tüntetés, a megyei pártbizott­ság kongresszusi verseny- zászlaja. X KISZ járási bizottsága és a Hazafias Népfront járá­si bizottsága tegnap délelőtt értekezletre hívta össze a gyöngyösi járás területéről a 30 éven aluli tanácstagokat. Az értekezletet a járási hi­vatal nagytermében tartot­ták. Nemcsak a jubileumot ün­nepük tehát a dohánygyári­ak. Munkájuk sikereire, ered­ményeire ugyanúgy büszkék lehetnek, mint a 75 évre. S tehetik ezt annál is inkább, mert a jövő, az elkövet­kezendő évek tervei, célkitűzései is méltó folytatást ígérnek. De erről, ha csak távirati stílusban is, hallgassuk meg inkább Domán Lászlót, a gyár igazgatóját: — Csökkenteni kívánjuk a cigarettagyártás önköltségét, javítani a minőséget, széle­síteni a választékot. A má­sik alapvető politikai, gazda­sági feladatunk pedig dolgo­zóink élet- és munkakörül­ményeinek tovább javítása. Összegezve tehát: még töb­bet. még jobban, még gazda­ságosabban. Valamennyiünk, gyárunk kollektívája, az egész társadalom javára. Mél­tóan a jubileumhoz, eddigi sikereinkhez, eredményeink­hez. Ünnepet üt az Egri Do­hánygyár. Születésnapját kö­szönti. A hetvenötodiket... Koós József ★ Sajtótájékoztató a gyárban Ä jubileum alkalmából teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót rendeztek a gyárban. A sajtó munkatársait Domán László gyárigazgató tájékoztatta a gyár múltjáról, jelenéről, eredményeiről, célkitűzései­ről. Elmondotta többek kö­zött, hogy a gyár 1971-ben 6 és fél milliárd cigarettát gyárt, Bejelentette az igaz­gató, hogy jövőre a gyár há­rom új termékkel jelentke­zik: a mentolos „100” a filteres Simphonia cigaret­tákkal, valamint osztrák li- cenc alapján megkezdik a Gold-Smart nevű, világhírű cigaretta gyártását is. A saj­tótájékoztató üzemlátogatás­sal ért véget. A napirenden a községpo- litika és a XV. ötéves terv fő célkitűzései szerepelt Kiss József tervcsoport vezető elő­adásában, majd dr. Ripka Kálmán, a járásbíróság elnö­ke ismertette az ifjúsági tör­vény leglényegesebb vonásait. A bűnüldöző szervek gyak­ran találnak kapcsolatot az alkoholizmus és a bűnözés között. Arra kértünk választ dr. Markoja Imrétől, az igaz­ságügyi miniszter első He­lyettesétől: hogyan látja eze-; két az összefüggéseket? ■—* Ismeretes, hogy az al­koholizmus — sok más ká­ros következménye mellett — a bűnözés egyik számot­tevő tényezője. Milyen bűncselekményeknél ta­pasztalható ez leginkább? — Egy adat szerint 1970- ben a bíróságok által bünte­tőjogi felelősségre vont sze­mélyek 37,4 százaléka ki- sebb-nagyobb mértékben it­tas állapotban volt, amikor a bűncselekményt elkövet­te. Adódnak olyan esetek is, amikor a tettes ugyan józa­nul követte el a bűncselek­ményt, de italozási szenve­délye vitte a bűnözés útjá­ra, például azért lopott, hogy italra pénzt szerezzen. Vannak bűncselekmények; amelyeket az átlagosnál jó­val nagyobb arányban követe nek el ittas állapotban. Ilye­nek (különösen az erőszakos bűncselekmények; a legutób­bi évek adatai szerint a hi­vatalos személy ellem erő­szak és a garázdaság miatt elítélt személyek mintegy 70 százaléka ittasan cselekedett. Köztudott az is, hogy ittas járművezetők, illetve ittas gyalogosok milyen gyakran okoznak közlekedési balese­tet. A szülők alkoholizmusa sok esetben okozója annak, hogy a gyermekükből bűnö­ző lesz, s a házasságuk fel-: bomlása igen gyakran ugyan­csak az alkohollal fügig ösz­sze. Mindez mutatjá a mérték­telen alkoholfogyasztás szó-: morú szerepét A szó szoros értelmében «az ital rabjává vált”, tár­sadalmilag is lecsúszott, munkakerülő alkoholisták száma a bűnözőle között vi­szonylag nem magas. Ez a réteg azonban rendkívül ve­szélyes a társadalomra. A közveszélyes munkakerülők, a csavargó életmódot foly­tató személyek, a visszaeső bűnözők nem csekély része alkoholista, " Hogyan ítéli meg az ittasságot a bűncselekmény elkövetésében az új Bün­tető Törvénykönyv? — Az 1962. évi új Büntető Törvénykönyvünk szerint, ha valaki önhibájából eredő it­tas állapotban követi eí a bűncselekményt, ma már minden esetben ugyanúgy kell büntetni, mintha józan lett volna. (Akikor is, ha ré­szegsége miatt teljesen be­számíthatatlan volt.) Természetes azonban, hogy a bíróság, amikor kiszabja a büntetést, figyelembe veszi, hogy a leittasodásban az el­követő milyen mértékben volt hibás. A bírói gyakorlat különbséget tesz a csupán alkalmilag leittasodó, egyéb­ként azonban rendszeresen szeszes italt nem, vagy alig fogyasztó, különben kifogás­talan életmódú emberek, másrészt a mértéktelenül ita­lozó, felelőtlen iszákosok kö­zött, s ez utóbbiak felelőssé­gét súlyosabban ítéli meg. (A felelősség alól csak az úgy­nevezett „kóros részegség” állapota mentesít. A „kóros részegség" viszont igen rit­kán, korábbi betegség, sérü­lés stb. és más tényezők ha­tása alatt lép fel.) — A szigorú büntetőjogi eszközök ellenére, az alko­holfogyasztással összefüggés^ ben elkövetett bűncselekméJ nyékért elítélteik aránya az elmúlt években emelkedett) az összes elítélteikhez viszo­nyítva 1967-ben 26 százalé­kot, 1968-ban 29,4, 1969-ben 31,4, 1970-ben pedig, mint már említettem, 37,4 száza­lékot tett ki. Vagyis, a bün­tetőjogi eszközök önmaguk­ban elégtelenek ilyen súlyos társadalmi problémának a megoldására; a túlzott alko­holfogyasztás visszaszorításá­ra az egész társadalomnak erőfeszítéseket kell tennie; Büntető Tőrvény- könyvünk lehetővé tette a bűncselekményt elkövető alkoholisták kezelését. Mi­ként valósult meg ez a gyakorlatban? — A törvény szerint, ha a bűntett elkövetése mértékte­len alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt kötelezheti arra, hogy kény­szerelvonó kezelésnek vesse magát alá. A kényszerelvonó A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén tárgyalta az ipari szövetkezetek VL kongresszusán elhangzott fontosabb javaslatokról szó­ló előterjesztést. Ez foglal­kozott azokkal a problé­mákkal is, amelyek hátráír tátják gyakran fékezik a szövetkezetek munkáját, s amelyek feloldása elősegít­heti az ipari szövetkezetek feladatainak hatékonyabb teljesítését. Rév Lajos, az OKISZ elnöke a következő­ket mondotta erről. — A szolgáltatások szín­vonalának javítását, fejlesz­tését elősegítő kormányha­tározat az ezirányú tevé­kenységhez nyújtott kedvez­ményekről még a helység- bérek emelése előtt döntött. Már vannak olyan értesülé­seink, hogy — különösen a kis településeken, ahol ezt a tevékenységet gebines rendszerben végzik — egy- re-másra jelentik be, képte­lenek a szövetkezettel ko­rábban: megállapított áta­lánydíj befizetésére. Félő, hogy a körülbelül kétezer gebines felvevő és javító- hely emiatt megszűnik. — A lakásépítéssel kap­csolatban szóvátettük a kezelést a szabadsagvemtes végrehajtása alatt végzik el, ha pedig az elkövetőt a bí­róság nem szabadságvesztés­re ítélte, rendelőintézetben vagy zárt gyógyintézetben. Ezzel egy időben, mint is­meretes, államunk sok más intézkedést is tett az alko­holizmus visszaszorítása ér­dekében. Megnyílt a lehető­ség arra, hogy a családját, környezetét veszélyeztető al­koholistákat az államigazga­tási szervek kénysaerelvomó kezelésre kötelezzék, még olyan időben, amikor az al­koholista nem jutott el bűn­cselekmények elkövetéséig. Budapesten és nagyobb vidé­ki városokban megszervezték a „kijózanító szobákat”, a nyilvános helyeken botrányt okozó, vagy magukkal tehe­tetlen részegek elhelyezésére és kezelésére. Lehetővé vált, hogy a bíróság rendelkezése alapján az alkoholista mun­kabérének egy részét házas- társának vagy gyermeke gondozójának fizessék ki, ha iszákos életmódja miatt nem teljesíti tartási kötelezettsé­gét gyermekével szemben. Milyen surepBk vám t kényszerelvonó-kezelég keretében a munkatér»' piás intézkedéseknek? — Ä bíróságok éven**­mintegy ezer alkoholistát köteleznek kényszerelvonó kezelésre. Tapasztalataink! szerint ez az új büntetőjogi intézmény a gyakorlatban bevált. Tény azonban az is, hogy az elítéltek jelentős ré­sze a kezelés ellenére foly­tatja korábbi életmódját és nem ritka az sem, hogy a többszöri kényszerelvano ke­zelés is eredménytelen ma­rad. Éppen ezért szükséges Volna megteremteni annak feltételeit, hogy az alkoho­listákat kényszereivé™} ke­zelés keretében hosszabb idő­re munkaterápiás intézetbe lehessen elhelyezni. Most igyekszünk felkutatni! a helyes megoldást, tanul­mányozva más szocialista or­szágok tapasztalatait is, Pénzügyminisztérium leg­utóbbi rendelkezésének ránk nézve várhatóan igen hátrá­nyos hatását, hogy tudniil­lik az eddig OTP-gondozás- ban épített többszintes tár- sa&házaknál az úgynevezett részszámlázást meg kíván­ják szüntetni. Ez pedig azt jelentené, hogy a szövetke­zetek — amelyeknek fel­adatuk ebben az ötéves tervben 60 000 lakás meg­építése — pénzügyi eszkö­zök hiányában ezt a fel­adatot nem tudják teljesíte­ni. — A szövetkezetek export- tevékenységének értéke meg­közelíti már az öt,milliárd forintot. Forgóeszköz hiá­nyában nem képesek a kül­kereskedelmi tevékenység­re, exportra jobban ösztönző együttműködési formákat (bizományosi rendszer) ki­alakítani. 197L november S4„ szerda Vizsgázik az új színes tv-késziiíek ronikus Ellenőrző Intézetben vizsgálják a VIDEOTON új színes televíziókészülékét, a VIDECOLOR-t. 4 VIDEOTON új gyártmánya a legmodernebb elveknek megfelelően egyaránt alkalmas a Secam és Pál színes adási rendszerek vételére. A Phillips képcsővel épített készülék , világszínvonalon álló termék. (MTI foto — Csikós Gábor felv. — KS) Fiatal tanácstagok értekezlete Gyöngyösön Szolgáltatások, lakásépítés, export-szövetkezeti problémák a kormány napirendjén

Next

/
Thumbnails
Contents