Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
Számítógép a Gagarin Hőerőműben ben gyártották az első magyar tervezésű számítógépet, az EMG 830-at. A berendezés 25 ezer műveletet végez percenként. Használják az Országos Meteorológiai Intézetben, a Gagarin Hőerőműben és másutt is. A tervek szerint hamarosan bekapcsolódik a gyár ft magyar számítógép-programba. '****%, <MTI foto — Bara István fdhr. — KS) A pihenéstől a külföldi túrákig Üdülőt vásárolt a tsz ELŐSZÖR meg kell ismerni valamit. Aztán megszabja az ember. S ha jónak bizonyul, akkor nemsokára már követeli in. — Valahogy így lehetne összeíogiatrn a történteket — mondja mosolyogva Lőcsei Ferenc, az erdőtelki termelőszövetkezet elnöke. Tavaly ugyanis a téili szezonra kibéreltük Nádújfalun a iöldművesszövetkezet üdülőjét. Több mint 120 termelőszövetkezeti tagunk üdült, nagyon jól érezték magúikat. Aztán amikor az került szóba, hogy az idén mi lesz — egyöntetű volt az elképzelés: vegyünk magunknak egy üdülőt. Azok a szövetkezeti tagok tehát, akik régen teljesen elzárkóztak az olyan fogalmaktól, mint az üdülés is, most kikövetelték maguknak a megérdemelt pihenést. Persze, nem is olyan nagyon kellett követelni, mindenki szívesen látott az üdülővételhez. A termedasaövetkezet vezetői rá is akadtak a megfelelő „objektumra”. Hajdúszoboszlón kiszemeltek egy épülőben lévő, félig kész üdülőt. Meg is vették s ma már gyakorlatilag csak a bútor hiányzik ahhoz, hogy megkezdődhessen az első szezon. Az épület hétszobás, van benne társalgó, főzőfülke, mindenfajta felszerelés, tv, lemezjátszó, rádió. Egyszerre húsz szövetkezeti dolgozó pihenhet benne. Az üdüjés kéthetes turnusokban történik. Az üdülésért semmit sem kell fizetni, sőt minden üdülőnek a termelő- szövetkezet ad naponként ötven forintot. — Konyhánk egyelőre nem lesz az üdülőben — mondja a szövetkezeti elnök. — Éppen ezért az ötven forint azt a célt szolgálja, hogy mindenki rendesen, étteremben ebédelhessen. EHHEZ ÜGY hisszük, aligha kell kommentárt fűzni. Egyébként, visszatérve az üdülő berendezéséhez, meg kell említeni, hogy kialakulóban vannak az .első kooperációs szerződések. A szövetkezet ugyanis szerződést kötött az Aglia Bútorgyárral, hogy a gyár elkészíti az üdülő bútorait — s ennek fejében két szoba kivételével nyaranként a gyár használhatja az üdülőt. A szövetkezet dolgozói ugyanis csak a teli szezonban pihennek. Az ébső szerződés megvan, s most tárgyalások folynak az egri Finomszerelvény- gyánnal is. A szövetkezetiek ugyanis egy tetőterasz építését is tervezik:, s ehhez kellene a gyár segítségle. Az üdülőn kívül azonban más újdonsággal is szolgál a termelőszövetkezet elnöke. — A téli üdülésen kívül külföldi túrákat is szervezünk. Az idén példáui öt csoportunk látogatott külföldre. Két csoportunk Lengyelországban, kettő Csehszlovákiában, egy pedig Romániában járt. Saját autóbuszunk van, s teljes kem- pi ngfelszereléssel rendelkezünk. A sátortól' a gumimatracig, a gázfőzőig minden megvan — nem probléma tehát a külföldi út sem. Egy-egy csoporttal tizenha- jártak kint. Az idén még megkezdjük az előkészületeket, jövőre Jugoszláviába, Ausztriába és Olaszországba szervezünk kéthetes utat. A külföldi utak is ingyenesek sőt a szövetkezet naponként Kedvezőek a közlekedés őszi csúcsformái mi eredményei Az őszi csúcsforgalom dandárjában, akárcsak a korábbi hónapokban, kedvező eredményeket ért el a közlekedés. A MÁV az év tíz hónapjában 98,5 millió tonna árut szállított el, 1,6 millióval többet, mint tavaly ebben az időszakban. A VOLÁN Tröszt vállalatai csaknem 10 százalékkal növelték teljesítményüket, s 104 millió tonna árut fuvaroztak, annyit, mint két esztendeje egesz évben. Heves megyében az országos átlagnál is kedvezőbbek a tapasztalatok, hiszen itt a tavalyihoz képest 15 százalékkal több árut, összesen 4,3 millió tonna súlyt fuvaroztak a VOLÁN 4. számú vállalatának gépkocsijai. Ugyanekkor — külön is örvendetes, hogy — lényegesen javult a fuvarórák kihasználása: a terve- aeuól korukén húszezer, órával kevesebb idő kellett a feladatok elvégzéséhez. Az őszi forgalom eddigi országos eredményeit a fuvarozók munkáját koordináló Központi Szállítási Tanács is megfelelőnek tartja. A 1 látra! evő munkák elvégzéséhez Heves megyében is megtették a szükséges intézkedéseket. Különös gonddal kezelik például a Kiskörére érkező anyagküldeményeket, furdajáratokat szükség esetén éjjel-nappali rakodásokat szerveznek. Inspekciót tartanak minden nagyobb vasútállomáson az ünnepeken is, kiemelt feladatot jelent a szén- és tüzelőolaj-fuvarozás. Poroszlón, Füzesabonyban, Mezőtárkányban és Mát- raballán a cr kor répa-rakodásnál arról gondoskodtak, hogy december 1-ig vasúti kocsikra kerüljön a termény egésM. száz foiáat értékű valutát biztosít mindenkinek. Az erdőtelki termelőszövetkezetnek 530 dolgozó tagja van. Közülük minden évben jelentős számban üdülnek vagy jutnak el külföldre. S ha még hozzátesszük, hogy a termelőszövetkezet üzemi konyhát tart fenn — a tagoknak öt fattofc egy ebéd — biztosítja a kellő munkafeltételeket, mint a melegvizes fürdő, öltözők, pihenők — érthetővé válik, hogy a fiatalok is szívesen dolgoznak a közös gazdaságban. — Ma már a fiatalokat csak így lehet a faluban, a szövetkezetben tartani. Nálunk a szociális-kulturális alapra például a jövő esztendőben egymillió forint jut. Nem kis pénz ez, de megéri — folytatja az elnök —, hiszen más a hangulat, a munkakedv. S az is biztos, hogy nem csupán a fizetés, de a szociális-kulturális juttatások is idekötdk, idevomzzák az embereket. Még olyan jó termelőszövetkezetekből is jöttek át hozzánk, mint a tannalbodiból, vagy a hevesi Kossuthból. SAJÁT ÜDÜLŐ, külföldi utak, üzemi konyha — mindez gondoskodás az emberekről. Nem is akármilyen szinten. S mindenképpen elismerést érdemel. t Kaposi Levente ■ I tazni jó. Évente körül- * belül egymillió hazánkfia látogat külföldre, hogy pihenjen, illetve világot lásson. Tíaezerszámra utaznak a szakemberek is, konferenciákra, üzleti megbeszélésekre, kiállításokra, tapasztalatcserékre. Ezek a hivatalos külföldi kiküldetések — ezúton csupán róluk lesz szó —, rendkívül hasznosak. Inspirálják a tudományos, a műszaki, a gazdasági alkotómunkát, szélesítik a szakemberek látókörét, igazolják és megkérdőjelezik az alakuló elképzeléseket, az átfogó ismereteket konkrét részletekkel gazdagítják. Napjainkban, már aligha vonják kétségbe a szakemberek hivatalos utazásainak létjogosultságát. Amikor tízes százmilliókat költünk —• igen helyesen. — a különböző külföldi szellemi értékek, konstrukciók és gyáiiási eljárások megvásárlására, nem sajnálhatunk tehát néhány ezer forintot, pár száz rubelt, vagy dollárt egy-egy specialista külföldi tanul- mányútjától. Még a legszimplább külföldi tartózkodás is ad valami pluszt — néha észrevétlenül és nem tudatosan — a mindennapi munkához. Utazni jó, utazni, kell, utazni érdemes. A szakmai kiküldetések hatásfokáról azonban már kívánatos viEgyütt heti cselekednünkí Kereskedelmi intézkedések és törekvések (7.) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a .Belkereskedelmi Minisztérium oldaláréi Kérdéseinkre válaszol Molnár Károly, belkereskedelmi miniszterhelyettes letve korszerűsíteniük kelSok vita, jogos vagy csupán jogosnak vélt észrevétel kíséri a kereskedelem, a vendéglátóipar tevékenységét a szeszes italok fogyasztása, az alkoholizmus elleni küzdelem kapcsán. Ezért helyesnek ítéltük, ha a legilletékesebbhez, Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyetteshez fordulunk kérdéseinkkel. — Mi a helyzet jelenleg a kereskedelemben, elsősorban a vendéglátóiparban az ösztönző rendszer szempontjából, különös tekintettel az alkoholizmus elleni küzdelemre? — Az italforgalom növelésével szemben, mint negatív szabályozó, a vendéglátásban italforgalmi adó áll. E negatív szabályozáson kívül a jelenlegi szabályozó rendszer (étel-ártámogatás) áttételesen ugyan, de szintén a szeszes ital forgalmazásának növelése ellen, illetve a kulturált fogyasztás feltételei kialakításának az irányában hat. A vendéglátó vállalatokat anyagi érdekeltség fűzd az italüzletekben az ételfogyasztás növeléséhez. Ezzel az italüzletek forgalmi szerkezete kedvezőbb irányban változik; azt reméljük, hogy az alkoholizmus terjedése ezáltal is mind kevesebb teret kap. — Vannak-e a minisztériumnak egyéb intézkedései? Lat-c lehetőséget arra, hogy az üzemek közelében lévő kisebb boltok, büfék, italboltok stb. fokozott felügyetével, illetve nyitva tartásuk szabályozásával a kereskedelem is hatékonyabban kapcso- lédhassék bele a túlzott alkoholfogyasztás társadalmi érdekű ellenőrzésébe? —- Az általános érvényű szabályzókon, kívül a minisztérium közvetlen intézkedéseivel is korlátot szab az alkoholos italok forgalmazásának. így példáid _ rendeletileg tilos cukrászdákban bizonyos szeszes italok (bor, sör, pálinka) értékesítése; tilos továbbá a sportpályákon, az üzemi büfékben szeszes italt árusítani. Néhány évvel ezelőtt — minisztériumi utasításra — az iskolák, a nagyüzemek, a pályaudvarok környékéin levő italboltokat a vendéglátó vállalatoknak I meg kellett szüntetniük, il-1 lett, hogy azokban biztosítva legyenek a kulturált fogyasztás feltételei. Ennek kapcsán mintegy 600 italüzletet alakítottak át vagy zártak be. Az utóbbi néhány évben jelentős állami támogatással is ösztönözzük az ifjúsági szórakozóhelyek hálózatának kiépítését; ezeken a szórakozóhelyeken a vendéglátás széles választékú üdítő italokat és megfelelő sörkínálatot biztosít. Az országos és a megyei (fővárosi) alkoholizmus elleni bizottságok, ' valamint a minisztérium kezdeményezésére a gyárak, üzemek közelében levő italboltok nyit- vatartásának szabályozását a tanácsi szervek mind szélesebb körben oldják meg úgy, hogy a munka kezdete, illetve befejezése idején szeszes ital fogyasztására ne legyen lehetőség. Ilyen irányú intézkedésekre a minisztérium jelenleg és a jövőben is ösztönzi a tanácsi szerveket.- Az alkoholizmus kártételét néha talán eltúlzó, de nyilvánvalóan jószándékú, a társadalom érdekeit féltő emberek gyakran „kibékíthetetlen ellentmondást” látnak az államnak a szeszes italok árusításához fűződő érdekei és —* a lassanként szintén állami érdekké váló — antialkoholista propaganda között. Mi az öa véleménye erről? — A közvéleményben még mindig igen elterjedt az a nézet, hogy a szeszesital- fogyasztás növeléséhez erős állami érdéhez: fűződnek. Ez a megfogalmazás így egyodalú, nem helytálló. A szesz« italok termelése és forgalmazása valóban jelentős állami akkumulációt hoz; ennek oka azonban éppen az, hogy az állam az alkoholfogyasztást magas adóval sújtja, s a fogyasztás korlátozása érdekében drága fogyasztói árakat állapít meg. E gondolatkörhöz tartozik, hogy a minisztérium a vendéglátó vállalatokat arra is ösztönzi, hogy. — saját ármegállapító jogkörükben — a szeszes italok árát a jogszabályok adta keretek közt magasabban állapítsák meg. s így képződő többletnyereségükből az ételforgalom növelését szorgalmazzák. Ez az intézkedés tehát két irányba hat: egyrészt korlátozza az italok: vendéglátói forgalmát, más-, részt elősegíti az ételfogyasztás növelését. Tárgyilagosan meg Sell állapítanunk, hogy a vendéglátást érintő, az alkoholizmus terjedése ellen, ható korlátozó intézkedések eDe- rtére az italfogyasztás más utakon (bolti kereskedelem, zugkimérés stb.) mégis növekszik. Ebből következik, hogy1 az alkoholizmus, a szeszes italok túlzott fogyasztása elleni küzdelem nem lehet egy szakágazat feladata, hanem az széles körű társadalmi összefogást igényel. Lengyel diákok- és a hazaszeretet Lengyel diálkdk körében végzett érdeb« felmérést * Varsói statisztikai központ. A statisztikai felmérés megállapította, hogy a fiatalokban, meglehetősen nagjanértékű a lengyel haza ügyei, dolgai iránti érzelmi olkötelezettseg. A hazafias magatartásformák modellje, ahogy azt a kutatás megállapította, fölöttébb sajátságos módon alakul Két egymással nehezen párosítható elemből épül fel: a teljes egészében átérzett és megértett követelményekből, igényekből, amelyeket a mai élet állít nap mint nap a lengyel állampolgárok félé. Másrészt a hagyományos, tortaneteilteg meghatározott ideálból, amely — állapítja meg a statisztikai központ — sajnos sokkal inkább a múltból, a történetemből, mintsem a jelen valóságából épül feL Utijelentés az irattárnak tatkozni. Nevezetesen arról, hogy nem hasznosítjuk kellően az utazásokban rejlő lehetőségeket. Mindenekelőtt megjegyezzük: az e célra felhasználható deviza annyi amennyi, legfeljebb a felhasználás módját kifogásolhatjuk. Azt például, hogy helyenként igen szűkkörű utazó- stábok alakultak ki, s az úticélt nem annyira a látni- és tanulnivalók, hanem a napidíj-deviza „keménysége”, a vásárlási lehetőségek határozzák meg. Az utazások gyakori ismétlődésével a látásmód bizony néha eltompul, csökken az érzékenység az új, a valóban érdekes látnivalók iránt. Máskor pedig a szűk utazóstáb körét mechanikusan bővítik, mondván: ,.ö még nem utazott”. Az élőjog és a kiváltság éppen úgy haszontalan, mint az egyenlős- di. Főként a fejlesztő szakemberek ■— köztük is elsősorban az alkotótípusok —, utazását kevesélljük. Holott részükre érdemes lenne a szűkös devizakereték koncentrálásával akár több hónapos tanulmányutakat is szervezni. K ülön kérdés; hogyan hasznosítják a ténylegesen megvalósult utak tanulságait? A legtöbb jogos kritikai megjegyzés a folyamatot .illeti. Minden utazásról természetesen írásbeli jelentés készül, az érkezés után többnyire már ugyanúgy megkövetelik ezt, minta napidíjjal, a szállásköltségekkel, való elszámolást. Tegyük hozzá: általában ugyanolyan mechanikusan, s az útijelentés többnyire a devizaelszámoláshoz hasonlóan az irattárba kerül. Így az útibeszámoló készítése maga is gyakran kötelező rutinmunkává válik. Az adminisztráció végeztével az élet, a munka visszakerül a régi megszokott kerékvágásba. Vagyis az utazás befejeztével válik .igazán nyilvánvalóvá, hogy mennyire formálisan kezeljük még a külföldi. információkat. Intézkedési terv a tanulságok hasznosításáról nem készül, s így a gyakorlatban félreérthetetlenül igazolódik, hogy az utazásnak nem volt. tudatosan megválasztott célfeladata. Ha netán műszaki vagy ifjúsági összejöveteleken szóbeli, az üzemi sajtóban pedig írásbeli beszámolóra kerül sor, az inkább a turisztikai élmények felelevenítésére szolgál. Elvétve találkozhatunk csak az eszmecserének, a polemizálásnak, a hangos gaste dólkodásnák azzal a módjával, amely a külföldi tapasztalatok, a szakmai élmények birtokában újraértékel, szükség esetén korrigál fejlesztési koncepciókat, vagy konkrét műszaki, gazdasági megoldásokat, Ä közlekedés, a hfrküz- ** lés viharos fejlődése, a békés gazdasági perspektíva erősödése a távoli földrészeket is közel hozta egymáshoz. Szakembereink utazhatnak, láthatnak, tanulhatnak a világtól. Madártávlatból nézve helyzetünket, összehasonlításokkal mérve lehetőségeinket, korszakos feladatainkat, vajon felóbred-e bennük a tettekre sarkalló felelősségérzet? Mert tőlük: sokban függ mennyire tudjuk gyorsítani lépteinket az igen élen világversenyben, amelybe nagy történelmi hátránynyal neveztünk be. Ha azokat küldik majd külföldre, akik értik a kor szellemét, érzik személyes felelősségüket, s van erejük, alkotóképességük saját munkájuk és környezetük átformálására, megszűnik az utazások „buli” jellege, s az irattári jelentések helyett eredményekkel, tettekkel bizonyítanak, műszaki, gazdasági munkánk hatékonyságát, termékeink versenyképességét, presztízsét növelve Kovács Mmt
