Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

Számítógép a Gagarin Hőerőműben ben gyártották az első magyar tervezésű számítógépet, az EMG 830-at. A berendezés 25 ezer műveletet végez percenként. Használják az Országos Meteorológiai Intézetben, a Gagarin Hőerőműben és másutt is. A tervek szerint hamarosan bekapcsolódik a gyár ft magyar számítógép-programba. '****%, <MTI foto — Bara István fdhr. — KS) A pihenéstől a külföldi túrákig Üdülőt vásárolt a tsz ELŐSZÖR meg kell is­merni valamit. Aztán meg­szabja az ember. S ha jónak bizonyul, akkor nemsokára már követeli in. — Valahogy így lehetne összeíogiatrn a történteket — mondja mosolyogva Lő­csei Ferenc, az erdőtelki ter­melőszövetkezet elnöke. Ta­valy ugyanis a téili szezonra kibéreltük Nádújfalun a iöldművesszövetkezet üdülő­jét. Több mint 120 termelő­szövetkezeti tagunk üdült, nagyon jól érezték magú­ikat. Aztán amikor az ke­rült szóba, hogy az idén mi lesz — egyöntetű volt az el­képzelés: vegyünk magunk­nak egy üdülőt. Azok a szö­vetkezeti tagok tehát, akik régen teljesen elzárkóztak az olyan fogalmaktól, mint az üdülés is, most kikövetel­ték maguknak a megérde­melt pihenést. Persze, nem is olyan nagyon kellett kö­vetelni, mindenki szívesen látott az üdülővételhez. A termedasaövetkezet ve­zetői rá is akadtak a meg­felelő „objektumra”. Hajdú­szoboszlón kiszemeltek egy épülőben lévő, félig kész üdülőt. Meg is vették s ma már gyakorlatilag csak a bútor hiányzik ahhoz, hogy megkezdődhessen az első sze­zon. Az épület hétszobás, van benne társalgó, főzőfül­ke, mindenfajta felszerelés, tv, lemezjátszó, rádió. Egy­szerre húsz szövetkezeti dol­gozó pihenhet benne. Az üdüjés kéthetes turnusok­ban történik. Az üdülésért semmit sem kell fizetni, sőt minden üdülőnek a termelő- szövetkezet ad naponként ötven forintot. — Konyhánk egyelőre nem lesz az üdülőben — mondja a szövetkezeti elnök. — Ép­pen ezért az ötven forint azt a célt szolgálja, hogy mindenki rendesen, étterem­ben ebédelhessen. EHHEZ ÜGY hisszük, aligha kell kommentárt fűz­ni. Egyébként, visszatérve az üdülő berendezéséhez, meg kell említeni, hogy kialaku­lóban vannak az .első koope­rációs szerződések. A szö­vetkezet ugyanis szerződést kötött az Aglia Bútorgyár­ral, hogy a gyár elkészíti az üdülő bútorait — s ennek fejében két szoba kivételé­vel nyaranként a gyár hasz­nálhatja az üdülőt. A szö­vetkezet dolgozói ugyanis csak a teli szezonban pihen­nek. Az ébső szerződés meg­van, s most tárgyalások foly­nak az egri Finomszerelvény- gyánnal is. A szövetkezetiek ugyanis egy tetőterasz épí­tését is tervezik:, s ehhez kellene a gyár segítségle. Az üdülőn kívül azonban más újdonsággal is szolgál a termelőszövetkezet elnöke. — A téli üdülésen kívül külföldi túrákat is szerve­zünk. Az idén példáui öt csoportunk látogatott kül­földre. Két csoportunk Len­gyelországban, kettő Cseh­szlovákiában, egy pedig Ro­mániában járt. Saját autó­buszunk van, s teljes kem- pi ngfelszereléssel rendelke­zünk. A sátortól' a gumi­matracig, a gázfőzőig min­den megvan — nem problé­ma tehát a külföldi út sem. Egy-egy csoporttal tizenha- jártak kint. Az idén még megkezdjük az előkészülete­ket, jövőre Jugoszláviába, Ausztriába és Olaszországba szervezünk kéthetes utat. A külföldi utak is ingyenesek sőt a szövetkezet naponként Kedvezőek a közlekedés őszi csúcsformái mi eredményei Az őszi csúcsforgalom dan­dárjában, akárcsak a koráb­bi hónapokban, kedvező ered­ményeket ért el a közleke­dés. A MÁV az év tíz hó­napjában 98,5 millió tonna árut szállított el, 1,6 millió­val többet, mint tavaly eb­ben az időszakban. A VO­LÁN Tröszt vállalatai csak­nem 10 százalékkal növelték teljesítményüket, s 104 mil­lió tonna árut fuvaroztak, annyit, mint két esztendeje egesz évben. Heves megyében az or­szágos átlagnál is ked­vezőbbek a tapasztalatok, hiszen itt a tavalyihoz ké­pest 15 százalékkal több árut, összesen 4,3 millió ton­na súlyt fuvaroztak a VO­LÁN 4. számú vállalatának gépkocsijai. Ugyanekkor — külön is örvendetes, hogy — lényegesen javult a fuvar­órák kihasználása: a terve- aeuól korukén húszezer, órá­val kevesebb idő kellett a feladatok elvégzéséhez. Az őszi forgalom eddigi orszá­gos eredményeit a fuvarozók munkáját koordináló Köz­ponti Szállítási Tanács is megfelelőnek tartja. A 1 látra! evő munkák elvég­zéséhez Heves megyében is megtették a szükséges intéz­kedéseket. Különös gonddal kezelik például a Kiskörére érkező anyagküldeményeket, furdajáratokat szükség ese­tén éjjel-nappali rakodásokat szerveznek. Inspekciót tarta­nak minden nagyobb vasút­állomáson az ünnepeken is, kiemelt feladatot jelent a szén- és tüzelőolaj-fuvaro­zás. Poroszlón, Füzesabony­ban, Mezőtárkányban és Mát- raballán a cr kor répa-rako­dásnál arról gondoskodtak, hogy december 1-ig vasúti ko­csikra kerüljön a ter­mény egésM. száz foiáat értékű valutát biztosít mindenkinek. Az erdőtelki termelőszö­vetkezetnek 530 dolgozó tag­ja van. Közülük minden év­ben jelentős számban üdül­nek vagy jutnak el külföld­re. S ha még hozzátesszük, hogy a termelőszövetkezet üzemi konyhát tart fenn — a tagoknak öt fattofc egy ebéd — biztosítja a kellő munkafeltételeket, mint a melegvizes fürdő, öltözők, pihenők — érthetővé válik, hogy a fiatalok is szívesen dolgoznak a közös gazdaság­ban. — Ma már a fiatalokat csak így lehet a faluban, a szövetkezetben tartani. Ná­lunk a szociális-kulturális alapra például a jövő esz­tendőben egymillió forint jut. Nem kis pénz ez, de megéri — folytatja az el­nök —, hiszen más a hangu­lat, a munkakedv. S az is biztos, hogy nem csupán a fizetés, de a szociális-kultu­rális juttatások is idekötdk, idevomzzák az embereket. Még olyan jó termelőszövet­kezetekből is jöttek át hoz­zánk, mint a tannalbodiból, vagy a hevesi Kossuthból. SAJÁT ÜDÜLŐ, külföldi utak, üzemi konyha — mindez gondoskodás az em­berekről. Nem is akármi­lyen szinten. S mindenkép­pen elismerést érdemel. t Kaposi Levente ■ I tazni jó. Évente körül- * belül egymillió ha­zánkfia látogat külföldre, hogy pihenjen, illetve vilá­got lásson. Tíaezerszámra utaznak a szakemberek is, konferenciákra, üzleti meg­beszélésekre, kiállításokra, tapasztalatcserékre. Ezek a hivatalos külföldi kiküldeté­sek — ezúton csupán róluk lesz szó —, rendkívül hasz­nosak. Inspirálják a tudomá­nyos, a műszaki, a gazdasá­gi alkotómunkát, szélesítik a szakemberek látókörét, iga­zolják és megkérdőjelezik az alakuló elképzeléseket, az át­fogó ismereteket konkrét részletekkel gazdagítják. Napjainkban, már aligha vonják kétségbe a szakem­berek hivatalos utazásainak létjogosultságát. Amikor tíz­es százmilliókat költünk —• igen helyesen. — a különbö­ző külföldi szellemi értékek, konstrukciók és gyáiiási el­járások megvásárlására, nem sajnálhatunk tehát néhány ezer forintot, pár száz ru­belt, vagy dollárt egy-egy specialista külföldi tanul- mányútjától. Még a leg­szimplább külföldi tartózko­dás is ad valami pluszt — né­ha észrevétlenül és nem tu­datosan — a mindennapi munkához. Utazni jó, utazni, kell, utazni érdemes. A szakmai kiküldetések hatásfokáról azonban már kívánatos vi­Együtt heti cselekednünkí Kereskedelmi intézkedések és törekvések (7.) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a .Belkereskedelmi Minisztérium oldaláréi Kérdéseinkre válaszol Molnár Károly, belkereskedelmi miniszterhelyettes letve korszerűsíteniük kel­Sok vita, jogos vagy csu­pán jogosnak vélt észrevé­tel kíséri a kereskedelem, a vendéglátóipar tevékenysé­gét a szeszes italok fogyasz­tása, az alkoholizmus elleni küzdelem kapcsán. Ezért he­lyesnek ítéltük, ha a legil­letékesebbhez, Molnár Ká­roly belkereskedelmi mi­niszterhelyetteshez fordulunk kérdéseinkkel. — Mi a helyzet jelenleg a kereskedelemben, első­sorban a vendéglátóipar­ban az ösztönző rendszer szempontjából, különös te­kintettel az alkoholizmus elleni küzdelemre? — Az italforgalom növe­lésével szemben, mint nega­tív szabályozó, a vendéglá­tásban italforgalmi adó áll. E negatív szabályozá­son kívül a jelenlegi szabá­lyozó rendszer (étel-ártámo­gatás) áttételesen ugyan, de szintén a szeszes ital for­galmazásának növelése el­len, illetve a kulturált fo­gyasztás feltételei kialakí­tásának az irányában hat. A vendéglátó vállalatokat anyagi érdekeltség fűzd az italüzletekben az ételfo­gyasztás növeléséhez. Ezzel az italüzletek forgalmi szer­kezete kedvezőbb irányban változik; azt reméljük, hogy az alkoholizmus terjedése ezáltal is mind kevesebb te­ret kap. — Vannak-e a miniszté­riumnak egyéb intézkedé­sei? Lat-c lehetőséget ar­ra, hogy az üzemek köze­lében lévő kisebb boltok, büfék, italboltok stb. fo­kozott felügyetével, illet­ve nyitva tartásuk szabá­lyozásával a kereskedelem is hatékonyabban kapcso- lédhassék bele a túlzott alkoholfogyasztás társadal­mi érdekű ellenőrzésébe? —- Az általános érvényű szabályzókon, kívül a mi­nisztérium közvetlen intéz­kedéseivel is korlátot szab az alkoholos italok forgal­mazásának. így példáid _ rendeletileg tilos cukrászdákban bizo­nyos szeszes italok (bor, sör, pálinka) értékesítése; tilos továbbá a sportpályákon, az üzemi büfékben szeszes italt árusítani. Néhány évvel ez­előtt — minisztériumi uta­sításra — az iskolák, a nagy­üzemek, a pályaudvarok környékéin levő italboltokat a vendéglátó vállalatoknak I meg kellett szüntetniük, il-1 lett, hogy azokban biztosít­va legyenek a kulturált fo­gyasztás feltételei. Ennek kapcsán mintegy 600 italüz­letet alakítottak át vagy zár­tak be. Az utóbbi néhány évben jelentős állami támogatással is ösztönözzük az ifjúsági szórakozóhelyek hálózatának kiépítését; ezeken a szóra­kozóhelyeken a vendéglátás széles választékú üdítő ita­lokat és megfelelő sörkíná­latot biztosít. Az országos és a megyei (fővárosi) alkoholizmus el­leni bizottságok, ' valamint a minisztérium kezdeményezé­sére a gyárak, üzemek kö­zelében levő italboltok nyit- vatartásának szabályozását a tanácsi szervek mind széle­sebb körben oldják meg úgy, hogy a munka kezdete, illetve befejezése idején sze­szes ital fogyasztására ne legyen lehetőség. Ilyen irá­nyú intézkedésekre a mi­nisztérium jelenleg és a jö­vőben is ösztönzi a tanácsi szerveket.- Az alkoholizmus kárté­telét néha talán eltúlzó, de nyilvánvalóan jószándékú, a társadalom érdekeit fél­tő emberek gyakran „ki­békíthetetlen ellentmon­dást” látnak az államnak a szeszes italok árusításá­hoz fűződő érdekei és —* a lassanként szintén álla­mi érdekké váló — antial­koholista propaganda kö­zött. Mi az öa véleménye erről? — A közvéleményben még mindig igen elterjedt az a nézet, hogy a szeszesital- fogyasztás növeléséhez erős állami érdéhez: fűződnek. Ez a megfogalmazás így egyodalú, nem helytálló. A szesz« italok termelé­se és forgalmazása valóban jelentős állami akkumulá­ciót hoz; ennek oka azon­ban éppen az, hogy az ál­lam az alkoholfogyasztást magas adóval sújtja, s a fo­gyasztás korlátozása érde­kében drága fogyasztói ára­kat állapít meg. E gondolatkörhöz tarto­zik, hogy a minisztérium a vendéglátó vállalatokat arra is ösztönzi, hogy. — sa­ját ármegállapító jogkörük­ben — a szeszes italok árát a jogszabályok adta kere­tek közt magasabban álla­pítsák meg. s így képződő többletnyereségükből az étel­forgalom növelését szorgal­mazzák. Ez az intézkedés te­hát két irányba hat: egy­részt korlátozza az italok: vendéglátói forgalmát, más-, részt elősegíti az ételfo­gyasztás növelését. Tárgyilagosan meg Sell állapítanunk, hogy a ven­déglátást érintő, az alkoho­lizmus terjedése ellen, ható korlátozó intézkedések eDe- rtére az italfogyasztás más utakon (bolti kereskedelem, zugkimérés stb.) mégis nö­vekszik. Ebből következik, hogy1 az alkoholizmus, a sze­szes italok túlzott fogyasz­tása elleni küzdelem nem lehet egy szakágazat felada­ta, hanem az széles körű társadalmi összefogást igé­nyel. Lengyel diákok- és a hazaszeretet Lengyel diálkdk körében végzett érdeb« felmérést * Varsói statisztikai központ. A statisztikai felmérés megál­lapította, hogy a fiatalokban, meglehetősen nagjanértékű a lengyel haza ügyei, dolgai iránti érzelmi olkötelezettseg. A hazafias magatartásformák modellje, ahogy azt a ku­tatás megállapította, fölöttébb sajátságos módon alakul Két egymással nehezen párosítható elemből épül fel: a teljes egészében átérzett és megértett követelményekből, igények­ből, amelyeket a mai élet állít nap mint nap a lengyel ál­lampolgárok félé. Másrészt a hagyományos, tortaneteilteg meghatározott ideálból, amely — állapítja meg a statisztikai központ — sajnos sokkal inkább a múltból, a történetemből, mintsem a jelen valóságából épül feL Utijelentés az irattárnak tatkozni. Nevezetesen arról, hogy nem hasznosítjuk kel­lően az utazásokban rejlő le­hetőségeket. Mindenekelőtt megjegyezzük: az e célra fel­használható deviza annyi amennyi, legfeljebb a fel­használás módját kifogásol­hatjuk. Azt például, hogy he­lyenként igen szűkkörű utazó- stábok alakultak ki, s az úti­célt nem annyira a látni- és tanulnivalók, hanem a napi­díj-deviza „keménysége”, a vásárlási lehetőségek hatá­rozzák meg. Az utazások gya­kori ismétlődésével a látás­mód bizony néha eltompul, csökken az érzékenység az új, a valóban érdekes látnivalók iránt. Máskor pedig a szűk utazóstáb körét mechaniku­san bővítik, mondván: ,.ö még nem utazott”. Az élőjog és a kiváltság éppen úgy ha­szontalan, mint az egyenlős- di. Főként a fejlesztő szak­emberek ■— köztük is első­sorban az alkotótípusok —, utazását kevesélljük. Holott részükre érdemes lenne a szűkös devizakereték kon­centrálásával akár több hó­napos tanulmányutakat is szervezni. K ülön kérdés; hogyan hasznosítják a tényle­gesen megvalósult utak ta­nulságait? A legtöbb jogos kritikai megjegyzés a folya­matot .illeti. Minden utazás­ról természetesen írásbeli je­lentés készül, az érkezés után többnyire már ugyan­úgy megkövetelik ezt, minta napidíjjal, a szállásköltsé­gekkel, való elszámolást. Te­gyük hozzá: általában ugyan­olyan mechanikusan, s az útijelentés többnyire a devi­zaelszámoláshoz hasonlóan az irattárba kerül. Így az útibe­számoló készítése maga is gyakran kötelező rutinmun­kává válik. Az adminisztrá­ció végeztével az élet, a munka visszakerül a régi megszokott kerékvágásba. Vagyis az utazás befejezté­vel válik .igazán nyilvánvaló­vá, hogy mennyire formáli­san kezeljük még a külföl­di. információkat. Intézkedési terv a tanulságok hasznosí­tásáról nem készül, s így a gyakorlatban félreérthetetle­nül igazolódik, hogy az uta­zásnak nem volt. tudatosan megválasztott célfeladata. Ha netán műszaki vagy ifjúsági összejöveteleken szóbeli, az üzemi sajtóban pedig írás­beli beszámolóra kerül sor, az inkább a turisztikai él­mények felelevenítésére szol­gál. Elvétve találkozhatunk csak az eszmecserének, a po­lemizálásnak, a hangos gaste dólkodásnák azzal a módjá­val, amely a külföldi tapasz­talatok, a szakmai élmények birtokában újraértékel, szük­ség esetén korrigál fejlesz­tési koncepciókat, vagy konkrét műszaki, gazdasági megoldásokat, Ä közlekedés, a hfrküz- ** lés viharos fejlődése, a békés gazdasági perspektí­va erősödése a távoli földré­szeket is közel hozta egymás­hoz. Szakembereink utazhat­nak, láthatnak, tanulhatnak a világtól. Madártávlatból nézve helyzetünket, össze­hasonlításokkal mérve lehe­tőségeinket, korszakos fel­adatainkat, vajon felóbred-e bennük a tettekre sarkalló fe­lelősségérzet? Mert tőlük: sokban függ mennyire tudjuk gyorsítani lépteinket az igen élen világversenyben, amely­be nagy történelmi hátrány­nyal neveztünk be. Ha azo­kat küldik majd külföldre, akik értik a kor szellemét, érzik személyes felelősségü­ket, s van erejük, alkotóké­pességük saját munkájuk és környezetük átformálására, megszűnik az utazások „bu­li” jellege, s az irattári jelen­tések helyett eredményekkel, tettekkel bizonyítanak, mű­szaki, gazdasági munkánk hatékonyságát, termékeink versenyképességét, presztí­zsét növelve Kovács Mmt

Next

/
Thumbnails
Contents