Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

STLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK T Nemzetköz? megállapodást írtak alá Egerben Befejeződött a KGST országok idegenforgalmi kutatásaival foglalkozó szakemberek tanácskozása AZ MSZMP HEVES MEGYEI XXn. évfolyam, 274. szám BIZOTTSÁGA ÉS A ARA: 80 FILLÉR Kádár János befejezi* zalai látogatását űj Állam alakul közép-amerikaban 1971. november 20., szombat Kádár János, Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára zalai látogatásának második napján, pénteken az ipari és kulturális létesítményekben egyaránt gyarapodó 40 000 lakosú megyeszékhellyel, Za­laegerszeggel ismerkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára ás Újvári Sándor, megyei tanácselnök társaságában sétát tett Za­laegerszeg herszoni város­részében, ahol máris több ember él, mint amennyi a felszabadulás előtt a város összes lakossága volt. Meg­tekintette az uj diákköz­pontot, ahol több gyermek­intézmény, továbbá általá­nos és középiskolák, ipari- tanuló intézet és kollégiu­mok épülteik. Az általános iskola előtt a párt első tit­kárát soikszáz kisdiák vár­ta, s virággal kedveskedtek Kádár Jánosnak. Katona Józsefné, az iskola igazgató­nője ismertette a taninté­zet történetét, munkáját, majd Kádár János emlékso­rokat írt az úttörőcsapat naplójába. Ezután msgtekin.. tette az új vári*»**, szót galtaitó és kereskedelmi egy­ségeit. A várossal való ismerkedés a Göcseji Falumúzeum terü­letén folytatódott. A múzeum bejáratánál • Fukánszky Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára és Kustos La­jos, a városi tanács elnöke fogadta a Központi Bizott­ság első titkárát. Dr. Remé­nyi K. András, a megyei múzeumi szervezetek igazga­tója bemutatta a vendégek­nek Magyarország első je­lentős szabadtéri néprajzi gyűjteményét. A mintegy 50 létesítményből — 100—150 esztendős, fából összerótt szal- mafedéles lakóházaltból, gaz­dasági épületekből — álló falumúzeum a nagy népraj­zi tájegységet alkotó göcsej- vidék múlt századi emberé­nek, a korabeli népéletnek, a hajdani falusi építészet­nek, a népi és iparművészei­nek állít örökbecsű emléket. Kádár János sorra járta a régi lakóházakat, megtekin­tette a ma is működő szö­vőszékeket, a fonószerszámo- kat. Az egyik épület előtt találkozott Harmath Ede fa­ragóművésszel, aki díszesen faragott bottal ajándékozta meg és jókívánságait fejez­te ki Kádár Jánosnak. A párt első titkára beírta ne­vét a szabadtéri néprajzi múzeum emlékkönyvébe. A városnézés során meg­tekintette a Párt első titká­ra á Lenin út és az ifjúsági park szegélyén álló Lenin szobor!;, Martori László szob­rászművész alkotását, Amer­re csak elhaladt a városban, embercsoportok köszöntöttek, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Zala megyei látogatása során felkereste Zalaegerszeg új városnegyedét is. Ott készült képünk, amikor beírta nevét a vendégkönyvbe. (MTI foto — Vigovszki F. felv. — KS) k főutcán pedig sorfalat al­kotva fogadta és üdvözölte « lakosság Kádár Jánost. A városnézés utón a Köz­ponti Bizottság' első titkára résztvett a megyei tanács épületének dísztermében ren-*. dezett pártaktivaülésen. Üj- vári Sándor megyei tanács­elnök üdvözlő szavai után Varga Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a megjelenteket Zala megye politikai, gaz­dasági és kulturális életé­nek fejlődéséről, s a továb­bi tervekről. Egyebek között elmondta, az elmúlt tíz év­ben a népgazdaság fejlődé­sével együtt jelentősen gya­rapodott Zala megye gazda­sága. javuít a lakosság élet­színvonala, kulturális és szó- . ciális ellátottsága. A megye ipari termelése az utóbbi év­tizedben háromszorosára — 2,2 milliárd forintról mint­egy 6,5 milliárd forintra — növekedett. Az iparon belül a tanácsi ipar fejlődött je­lentősebben .termelési érté­ke tíz év alatt 150 millióról évi egyniálliárd forintra nö­vekedett. Az iparban foglal­koztatottak száma az utób­bi évtizedben 20 Ö00-ről mint­egy 36 OQO-re emelkedett. A növekvő iparosítással lénye­gében megoldották a megye egyik legnagyobb gondját, a .lakosság — ezen belül a nők —• foglalkoztatását. Az aktivaülésen Kádár János beszédet mondott. A pártaktiva befejezése után a párt első titkára ebé­den vett részt a megye po­litikai és gazdasági vezetői­vel, közéleti személyiségei­vel, majd a délutáni órák­ban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjainak, a KB osztályve­zetőinek társaságában — visszautazott a fővárosba. A nyugat-indiai szigetvilág hat önkormányzattal bíró apró állama bejelentette, hogy új nyugat-indiai ál­lamot terveznek alakítani. Erről szól cikkünk a 2, ol­dalon. AZ ALKOHOL SZEREPE A BŰNÖZÉSBEN Az alkoholizmus elleni küz­delem az ügyész szemével. Cikksorozatunk újabb fe­jezetét a lap 3. oldalán közöljük. ARCOK KÖZELRŐL Egy pályakezdő gépészmér­nökről rajzol portrét mun­katársunk a lap 3. oldalán. FTC—EGER A mai NB I-es labdarúgó­mérkőzés előkészületeiről szól cikkünk a 7. oldalon. Olasz küldöttség érkezett Budapestre Pénteken 15 tagú olasz küldöttség érkezett Buda­pestre a magyar Parlament meghívására. A delegáció tagjai, olasz szenátorok és képviselők, továbbá más közéleti személyiségek, va­lamennyien az olasz parla­ment mellett működő eu­rópai békét, biztonságot tá­mogató csoport képviselői. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren fogadta:, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűléá alelnöke, Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront fő­titkára, az Európai Bizton­ság és Együttműködés Ma-, gyár Nemzeti Bizottságának tagja továbbá Kiss Károly, a SZOT alelnöke. az MSZMP KB tagja, és Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács titkára, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak tagja. Aláírják a nemzetközi együttműködésről szóló megálla­podást. (Foto: Tóth Gizella) Pénteken Egerben fejező­dött be a szocialista orszá­gok idegenforgalmi kutatá­saival foglalkozó intézetek és intézmények delegációi­nak hazánkban tartott há­romnapos tanácskozása. A megyeszékhelyre érkezett külföldi es hazai szakembe­reket a Technika Házában Barta' Alajos, a megyei párt- bizottság titkára , köszöntőt-, te. közöttük dr. Sághy Vil­most, a belkereskedelmi mi­niszter első helyettesét is. A' tanácskozás ' résztvevőit 'dr. Pflpay Gyula, a megyei ta­nács vb-titkára tájékoztatta Eger és környékének ide­genforgalmáról, majd a me­gye érdekességeit reprezen-. táló két filmet mutattak be,’ s ezután felszólalásokkal folytatódott a tanácskozás. A vitában felszólalt dr. Sá­ghy Vilmos miniszterhelyet­tes is, aki többek között hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országok közötti tu­rizmus fejlesztésiben még nagyon sokat lehetne tenni, s üdvözölte azt a célkitűzést, hogy a szocialista országok a jövőben Összehangoltan kívánják folytatni idegen­forgalmi jellegű tudomá­nyos kutatómunkájukat. A délutáni programban a tanácskozás résztvevői meg­tekintették Eger nevezetes­ségeit, majd az esti órákban az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság egri főpincészetében stílszei'ű ke- ■ retek között — ahogy Zala Ferenc, a Belkereskedelmi •Kutatóintézet igazgatója, a nemzetközi tanácskozás el­nöke is hangsúlyozta: nem tanácskozóteremben, hanem az idegenforgalmi j’ellágnék megfelelőin , bbfpirrCébén — aláírták a delegációk veze­tői az együttműködésről szó­ló megállapodást. Az ünne­pélyes aktusnál jelén’ volt dr. Sághy yilmos miniszter­helyettes. Barta Alajos, a megyei pártbizottság titká­ra, s. a. vendéglátó házigaz­da tisztében pedig Dancz Pál, az Eger—Gyöngyös vi­déki Állami Pincegazdaság igazgatója köszöntötte, a ta­nácskozás részvevőit, s nyúj­tott tájékoztatást tájegysé­günk szőlőkultúrájának múlt­járól, a jelenlegi és távlati célkitűzésekről. (faludi) Htadla meg&zöíeyeiéi a bolgár és a kongói nagykövei Losonczi Pál, a népköz társaság Elnöki Tanácsának elnöke . pénteken fogadta a Kongói Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, akik átadták megbízólevelü­ket A megbízólevelek átadása kor beszedekre került-toc. Magyararszígn a közrend és a üzizíenság szilán! Kői ősi György belügyminiszter-helyettes sajtótájékoztató a „Évente mintegy 110—120 ezer bűntett jut a belügymi­nisztérium szerveinek tudó-. mására — közölte az újság­írókkal Körösi György ve­zérőrnagy, a bélügyminisz- ter helyettese azon a tájékoz­tatón, amelyet a Belügymi­nisztérium Mosonyi úti épü­letében tartottak. A további­akban hangsúlyozta, hogy az ismertté vált büntettek szá­ma 1965-től 1969-ig egyenle­tesen csökkeni, 1970-ben pe- dip 'mintegy tíz százalékos emelkedes mutatkozik. A bűnelkövetők száma az 1966. évi 88 ezerről az elmúlt év­ben 67 ezerre csökkent. Beszámolt arról is, hogy az elkövetett bűntettek többsége viszonylag ki­sebb súlyú. Túlsúlyban a kis kárértékű, egyszerű módszerekkel elkö­vetett jogsértések vannak. A lakosság nyugalmát nagy­mértékben zavaró, a köz­rend-közbiztonság helyzetét súlyosan sértő bűncselek­mények viszonylag ritkán for­dulnak elő és rendszerint nem maradnak felderítetle­nül. A bűnözés területi meg­oszlását illetően erőteljes koncentrálódás figyelhető ■meg a nagy varo^baa. 1870­ben az ismertté vált bűntet­tek 48,6 százalékát követték el a fővárosban és a megye- székhelyi nagyvárosokban. Városokban követték el az összes bűncselekmények 63,1 százalékát. A bűncselekmé­nyek a lakosság lélekszámá- hoz viszonyított aránya a fő­városban a legmagasabb, majd Fejér, Bács, Somogy és Csongrád megye következik legalacsonyabb az arany He­ves megyében. Az állam, a béke és az em­beriség ellepi büntettek sza ma és részaránya csökkent. A közbiztonság es a közrend elleni bűntettek aránya az utóbbi években 10,6 száza­lékról 12,8 százalékra emel­kedett. Emelkedő tendenciát mutat a személy elleni bűn­tettek alakulása, ez az el­múlt években 15—20 száza­lék volt. 3,1 százalék volt a népgazdaság elleni bűntettek részaránya, míg a társadal­mi tulajdon elleni bűntettek esetében csökkenést figyel­hetünk meg. A bűnözés számszerű ala­kulása, szerkezeti összetétele azt bizonyítja, hogy az országban a közrend és a közbiztonság tovább- _ r& i* szilárd, azonban előfordulnak meg a köz­véleményt joggal felhá­borító erőszakos jellegű és más súlyos bűncse­lekmények. „A rendőri szervek a jövő­ben még erőteljesebben lép­nek majd fel a .nagyvárosok utcáin hangoskodó, durva magatartást tanúsító huligán- csoporlokkal és személyekkel szemben, akik nyugtalanít­ják, felháborítják a becsüle­tes embereket —, emelte ki a miniszterhelyettes. A rendőri állomány eligazítást kapott a garázda magatartást tanúsí­tó személyekkel szembeni ha­tározott fellépésre —, folytat­ta —, éppen ezért növelik a közbiztonsági ellenőrzéseket, továbbfejlesztik az URH- szolgálatot. és számos intéz­kedést hoznak, hogy az ut­cán, főleg a veszélyeztetett helyeken, az eddigieknél több rendőr teljesítsen szol­galatot. A továbbiakban a belügy­miniszter-helyettes arról be­szélt, hogy a szocialista tu­lajdont támadó bűnözésben mutatkozó csökkenést pozi­tívan ítélik: meg. A fiatalkori bűnözésről szólva arról számoltak íseaz újságíróknak, hogy imiKLösz­sze a fiatalkorúak egy szá­zaléka marasztalható el ilyen tettekért. Ez a szám évek óta nem emelkedik. „Ifjúságunknak tehát csak egy töredékéről van szó, mégis figyelmet érdemel, hogy az utóbbi években a fia­talok részvételi aránya a bűntettek elkövetésében — ha nem is jelentős mérték­ben —. tie emelkedett. A fia­talkorúak részaránya külö­nösen magas a csekélyebb súlyú vagyon elleni bűntet­tek elkövetői között: a sze­ntélyek javait és a társadal­mi tulajdont károsító betöré­sekben, a jogtalan haszná­latokban (gépkocsilopás) és a garázdaság elkövetésében. Az autóstop „mozgalomról'’ szólva a rendőri szerveknek az a tapasztalata, hogy az utazásnak és az üdülésnek ez a módja sokfele veszélyt hord magában, közöttük a bűnözés veszélyét is, Munliatársunk kérdésére a miniszterhelyettes elmondot­ta, hogy a rendőri intézke­déseket is szigorúbbá teszik, mivel ezt a jelenlegi helyzet megköveteli. A szigorítás az eljárások hatékonyabbá téte­léi tcmmi ős nemcsak az olyan esetekre. vonatkoznak, amelyek „hivatalból üldö- zendők”, hanem olyanokra is, amelyek családoknál és más úgynevezett zártabb kör­nyezetben történnek. A hiva­talos személyek elleni erő­szakos bűncselekmények szá­mának növekedése is indo­kolja ézt az intézkedést. A közúti közlekedési bal­esetek számának emelkedését az utóbbi időben sem sike­rült megállítani — erre utal­nak a sajtótájékoztatón is­mertetett adatok 1970-ben 1259 halálos, mintegy 8700 súlyos.’ és több mint 13 ezer könnyű sérüléssel járó köz­lekedési baleset, történt. A közlekedés rendjét leggyakrabban sértő ma­gatartások: a gyorshaj­tás, az elsőbbségi jog megsértése és az ittas vezetés. A helyszíni bírságok száma az 1966. évi 475 ezerről 1970- re 597 ezerre, a-szabálysérté­seké pedig 99 ezerről 134 ezerre növekedett. 1971. első felében több mint 4 ezer ve­zetői engedélyt vontak vissza az illetékesek, többnyire it­tas vezetés, vagy baleset oko­zása miatt. — A belügyi szervek ered­ményes munkája elképzelhe­tetlen a lakosság hatékony támogatása, széles társadalmi bázis kialakítása nélkül — hangsúlyozta n belügyass- raszter neryetitt^

Next

/
Thumbnails
Contents