Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

KOSSUTH 8.18 Kamarazene 9.ü0 A nagy temető. 8. rés» 9.80 Erre táncol a világ 10.05 Iskolarádió 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.45 Anyegin — finálé 11.00 Hangos levél 11.10 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.35 ránczene 13.20 Dallal, tánccal a világ körül Az afgán népköltészetből Tudod-c? Nyitnikék Kamarazene j Ü I Filmdalok Kóruspódium így élünk A KGST-országok. n. rész A kolostor. Ifjúsági rádiójáték. 2. rész Tánczenei hangverseny közvetítése Kecskemétről Láttuk, hallottuk.., Zenekritlkusok hanglemezekről Meditáció... Nóták Zenés játékrészletek PETŐFI Népdalcsokor Ezeregy délélőtt Csáth Géza: A kút Beethoven és Bartók zenei öröksége Egy vizsgálatról Thomas: Mignon, Részletek Mine71 kedvére kettőtől — hatig • • 0 Mozart: A-cl úr szonáta Indulók A 100 éves növénytár Donizetti: A csengő; Puccini: Gianni Schicchi — egyfelvonásos operák közvetítése Népdalok Mesterh ázi: Hobby, Hang játék Szimfonikus zene 13.45 14.00 14.25 15.a0 15.28 15.35 16.05 17.37 17.47 19.40 20.40 22.20 23.00 23.10 23.30 8.05 9.00 11.52 12.02 12.40 13.03 14.00 18.13 18.30 18.40 19.00 21.25 21.59 23.15 MAGVAK 8.05 TTV 17.23 Hírek 17.30 Véndégasztal 18.00 Kijev. Dokumentumfilm 18.10 Rólad van szó! 18 35 Nemzeti és nemzetközi. RiportfUm 19.15 Esti mese 20.00 Fegyház a körúton. Tv-film 21.10 Heinz Schunk hegedű- művész (NDK) hangver­senye a fertőd! kastélyban 21.30 Derűs percek Keleti Lászlóval 22.10 Tv-híradó 22.20 Szülők, nevelők egymás közt. 1. rés* Major Sándorné, Füzes­abony: Kérésének csali akkor tu­dunk eleget tenni, amikor a tv műsorszerkesztői jelzik a reklámszövegek idejét. Ez nem történik meg minden esetben, s mi nem térhetünk el a kiadott műsorszövegtől. Köszönjük levelét. Páll Mihályné, Kér ecsend: Kívánságukra „Üzen a szerkesztő” rovatunkban vá­laszolunk. Lehet hogy való­ban máshol is támad vita á kérdésről. Kettőjük között annak van igaza, aki azt mondta: ha egy férfi és egy nő bemegy valamelyik ven­déglátóipari üzembe, a férfinek kell először belép­nie. Ezzel is mintegy jelzi, hogy a társaságában lévő nő az ő védelme alatt áll. Ez régen és ma is érvényes „illemszabály”. „Kismama” jeligére, Eger: A gyermekgondozási se­gélyről szóló rendelet csak azokra az esetekre vonatko­zik, amikor valaki iskolái­nak elvégzése után 30 napon belül elhelyezkedik, s mun­kaviszonyban áll a szülési szabadság megkezdésekor. Miután ön gimnáziumi ta­nulmányait félbeszakítva ment férjhez, így nem jogo­sult a gyermekgondozási se­gélyre, mert munkába állá­sa óta nem rendelkezik még 12 hónapos munlcaviszony- nyal. A rendelet e pontja kizárólag az iskolai tanul­mányainak befejező nőkre vonatkozák. A szülési segély elnyerésének feltételei má­sok, rövidebb munkaviszony Is elegendő a teljes össze­gű szülési segély kifizetésé­hez. „Pályaválasztás” jeligére: Pályaválasztási tanács­adásra az iskolában kell je­lentkeznie gyermekének. Az iskola továbbítja a jelent kezeseket, s a tanácsadás időpontjáról külön értesítik. A tanácsadás során felmé­rik a gyermek jelenlegi ké- képesságeit, készségeit^ s így próbálnak olyan pályát aján­lani, amely a gyermek men­talitásának, képességeinek legjobban megfelel. A ta­nácsadási lehetőséget bárki igénybe veheti. „Jószomszédok” jeligére, Hatvan: Amennyiben a választott jelige csakugyan a jószom­szédi viszonyt jelenti, iga­zán kár ilyen apró ügyek miatt megbontani ezt a jó viszonyt. Ilyen vitás esetek­ben elsősorban a helyi ta­nács hozhat határozatot. Ke­resse fel a tanács vb-titká- rát, s ott tegyen panaszt, amennyiben valóban nem lehet békés úton elintézni. TöiténeH áttekintés Mielőtt a színes fényképezés nélkülözhetetlen felvételi prob­lémáival foglalkoznánk, álljunk meg egy-egy szóra néhány fotó­történeti határkőnél, A fényképezés feltalálása az 1830-as évekre esik, és Dnguerre, valamint Talbot nevéhez fűző­dik. Halogénezüst vegyületeiic azonban jóformán csak a kék fényre voltak érzékenyek, s így az általuk előállított fényképek rendkívül keményeknek bizo­nyultak. Vogel fedezte fel 1873-ban, hogy ha a halogénezüst vegyü- letekhez bizonyos szerves fes­tékanyagokat keverünk, altkor azok a többi szín iránt is ér­zékennyé válnak. Neki köszön­hetjük tehát, hogy a fehór-fe- kete fényképeken a színeket a valóságnak megfelelő világossá­gi értékekben tudjuk rögzíteni. A színes fényképezéshez kü­lön út vezetett. Szó sem lehe­tett addig erről, amíg tudósok ki nem mutatták, hogy a fehér fény tulajdonképpen a színek keveréke, hogy szemünkben kü­lönféle érzékelő csapok és pál­cikák varinak és hogy ezek a csapok és pálcikák csoporton­ként más-más színre reagálnak. Nagyon fontos felfedezés volt az a tény, hogy szemünk a ter­mészet színeit a kék, a zöld és a vörös szín keverékeként látja, és hogy a természetben előfor­duló színek kivétel nélkül fel­bonthatók erre a három alap­színre. Ezen az úton elindulva jött rá Du Nauron arra, hogy ha színes tárgyakról a három alapszínnek megfelelő szűrővel külön-külön felvételt készítünk és ezeket a felvételeket dialemezre átmásol­juk, majd pedig három vetítő- készülékkel, az előbbi szűrők alkalmazása mellett egymásra vetítjük, akkor a kivetített kép az eredeti színekben fog meg­jelenni. Du Nauron munkássága alap­ján az első színes próbálkozá­sok három lemez alkalmazásá­val kezdődtek. Minden egyes le­mez a három fő szín egyikére volt érzékenyítve, s csak jóval ké­sőbb sikerült egy hordozó alap­ra, egymás fölé önteni a há­rom színérzékeny réteget. Az ilyen háromréteges lemez­re készített felvétel fehér-feke­te előhívóban előhívva, mindhá­rom rétegben ad egy-egy fehér- fekete képet. De nem ez az ér­dekes, hanem az a körülmény, hogy paraf erűién diamin hívó al­kalmazása- esetén a keletkezett előhívási (oxidációs) termékek bizonyos anyagokkal színes ve- gyületekké egyesülnek. Körmendi Károly Az egri szépítő comissio megszületése 1828-ban EGER VAROS tanácsának építési osztálya ma külön­böző törvények és szabály­rendeletek alapján dönt az új építkezésekről, s a meg­levők fenntartásának mi­kéntjéről. — Joggal érdek­lődésre tarthat tehát szá­mot, hogy Egerben már 143 esztendővel ezelőtt, 1828-ban a városi tanács kebelében úgynevezett SZÉPÍTŐ CO­MISSIO alakult, szigorúan előírt „Ütmutatás” alapján. 1827-ben került Egerbe, a csodálatos szépségű itáliai Velencéből, a rendkívüli műveltségű és világot látott Pyrker érsek. Nem túlzottan magával ragadó kép fogad­hatta, így hát már 1828. ápri­lis 8-án Hury Ferenc „föfis- kális”-a révén“, megküldte „Eger Városa Bírájának és Tanácsának... a Szépítő Comissio Számára megálla­pítandó Útmutatás pon­tyai”-t. A rendelkezés azért is időszerűvé vált, mivel ép­pen Pyrker Egerbe érkezte előtt tűzvész tombolt a vá­rosban, súlyos károkat okoz- , ván. Lapoz2amk csak bele ebbe a rendkívül jelentős ok­mányba, mely XIII. pont­ban szabja meg a város és a ház-, telektulajdonosok, illetve építtetők kötelessé­geit. — Az első paragrafus a legfontosabb, íme: „A díszesítő Comissiónak fő kötelessége lévén az Épü­leteknek jövendőre nézve nem tsak rendesebb, és bá­tor ságosabb, hanem az Épí­tőnek tehetséhez mérséklen- dő díszesebb elhelyeztetések- re is. egy szóval a Város díszítésére minden ki tehető módon ügyelni.. A KÖVETKEZŐ rendelke­zések is valóban korszerű szemléletről tesznek tanúbi­zonyságot: „...igen gyakran tapasztaltatna pedig, hogy az eladások és osztályok al­kalmával a Fundusok, me­lyek Egerben többnyire már a nélkül is igen szűkek, mégis gyakorta feldarabol- tatnak, vagy egy Funduson a birtokos más lakó házat is építvén, az egyiket magának megtartja, a másikát pedig önkénye szerint egy kis be járással másnak ell e.dgya, és így A TŰZFÉSZKET >> Őszi lehalászás a Hortobágyon Megkezdődött az őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon, ötezer hold területről 170 vagon hara számítanak. A hor­tobágyi halat nemcsak itthon vásárolják szívesen, hanem az NSZK-ban, Csehszlovákiában, NDK-ban és Romániában is. (MTI foto — Balogh László Pál) EGRI VÖRÖS CSILLAG ■’> (Tel el .in: 22-33.) Fél 4. fél 5 és este 8 órakoi Furcsa pár s Színes, szinkronizált ameri­kai filmvíg játék EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Zabriskie Point Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN Hangyaboly GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Marat. .. Sade FÜZESABONY Sárika, drágám HATVANI VÖRÖS CSTLLAG Ragyogj, ragyogj csillagom! HATVANI KOSSUTH Madárkák HEVtíS Kapaszkodj a fellegekbe. I—II. rész (Dupla helyárak) PÉTERVASÁRA Kísért a múlt S kk stoí t' u ' UNHAT Egerben, este 7 órakor: A FÉLKEGYELMŰ (Gárdonyi ifjúsági bérlet) OEM üsyiier! Egerben: 19 órától szombati reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi-y linszky utcai rendelőben. (Tele-x fon: 11-10) Rendelés gyermekeké részére is. y Gyöngyösön: 19 órától szombat x reggel 7 óráig. a Jókai utca 41 í •zám alatti rendelőben. (Tele j te: 17-27). Királyhegyi Páli NevaiüíBcnség A fiatal feleség: „Nézd, szivem, mielőtt to- vábmennénk, meg kell érte­ned, hogy a mi házasságunk Jenővel, nem olyan, mint a többi. A mienk igaz szere­lem volt, akármilyen banáli­sán hangzik is ez neked, aki mindig azt magyaráztad, mint hű barátnő, hogy a férfiak­ban nem szabad megbízni, mert mind aljas disznó. Nem vagyok kimondottan félté­keny, de féltem Jenőt. Hát­ha megváltozik? Hátha még­is lecsapja a kezemről egy másik nő? Tudom, hogy ez lehetetlen, de mégis, az em­ber nem lehet eléggé óvatos No de, amit mondani aka­rok, ez csak annyi, hogy el­mentem nyaralni Siófokra, egyedül, mert a férjemet ott­hon fogta a munkája. Gon­doltam, egy hét nem nagy idő, talán még jót is tesz egy kis távoliét és ha kibír­hatatlan honvágya támad utánam, hát leszalad hozzám, ha csak egy-két órára is. Az első napon minden rendben, az idő jó volt, a nap is sütött, ahogy illik, a Balaton is kitett magáért. De aztán beköszöntött a rossz idő. Hideg lett, térdig érő szélben mászkáltam a par­ton, nem győztem fázni, az emberek sápadtak voltak és szökdösni kezdtek hazafelé. A harmadik napon már nem bírtam tovább és én is, se szó, se beszéd, otthagytam a Ba­latont és minden külön érte­és hirtelen elszégyelltem ma­gam. Jenő, az én kis Jenőm, ártatlanul feküdt az ágyban és olvasott. Nem tudott alud­ni, mert teljesen egyedül volt és hiányoztam neki! Láttad volna a megkönnyebbülést az arcán, amikor megtudta, hogy végleg jöttem haza, mert befejeztem a nyaralást. Hiába, Jenő csak egy van! A férj: „Hát öregem, képzeld mi történt, még most is frászt sites nélkül haeaszoktem Pestre. Vissza Jenőhöz! Nyugtalan voltam, amikor éjjel tizenkettőkor kinyitot­tam lakásunk ajtaját. És ha Jenő nincs egyedül? Ha van nála valaki? Ha ágyban ta­lálom őket? Belehalnék. Vagy felpofoznám a nőt. Esetleg Jenőt? Ki tudja? Benyitottam a hálószobába kapok, ha eszembe jut! Tu­dod, van ez a kis szerelem, ez a Manci az irodából, ked­ves, csinos, szeleburdl és hiá­ba, én ilyen természet vh- gyok, hogy ha tetszik fie- kem valaki és viszont, hát nem nagyon jut eszembe, hogy három évvel ezelőtt örök hűséget fogadtam va­lakinek. A Manci mór több mint egy éve tart, remek ki-*1, kapcsolódás, bűbájos lány,: nincs párja, kedves, mulat­ságos, és persze, amikor a fe­leségem elment egyedül nya­ralni, nyomban beszervez- s tem. Zöttytelenttl ment is a do­log, és a harmadik napon ar- * ra kértem, jöjjön el hozzám, '■ aludjon nálam, hiszen a fe- leségem még javában nya-\ rál, nincsen semmi vész. El i is jött, édes volt, mint min- < dig, aztán valami egészen \ hülye kis szamárságon ősz-; szevesztünk, Manci felkelt, felöltözött és hazament, űr-; jöngtem a méregtől, iszonyú- j an sajnáltam, hogy így el- f romlott az éjszakám. Ököl-) be szorított szemmel próbál- j' tam aludni, aztán feladtam' és olvasni kezdtem. Két ol­dal után valami zajt hallót- j tam. Már arra gondoltam, - hogy Manci mégis vissza- j, jött. <| A feleségem átlt a háló-1 szoba küszöbén. Olyan za-% varba estem, hogy a nevemet % is elfelejtettem. Amikor ki-j> csit magamhoz tértem, ál- i. dottam Mancikám szent ne-; vét, amiért ilyen érzékeny, könnyen sértődik. De ami a fő, ami végképp megkülön­bözteti egy feleségtől: min­dig telefonál, mielőtt jönne. A hallgatót — öregem, az asszonyok a' házasságban mind nevelet- ^ lenek lesznek. 4 GYARAPITTYA,..” Az új rendelkezés szerint: „senki­nek elébb a birtok levél ki ne adasson, ha tsak elébb a Város Fő Bírája által, az ell adott, vagy osztályban ju­tott Háznak környülállásai- ra nézve és nem lévén Sem­mi Észre vételeik az el és általadás jóvá nem hagya- tik, fenn Maradván Sérthe- tetlenül a Szomszédi Törvé­nyes Juss.” „Kötelessége lé­szen a Comissiónak az egy­más mellett levő apróbb Fundusoknak egybe kapiso- lását annyival is inkáob pe­dig az egy Funduson levő két vagy több külön ház bir­tokosok Épületeikre nézve egy kézre leendő által szál­lítását, ahol tsak lehet esz­közölni.” Valóban. Napja­inkban is tilos a telkek meg­engedettnél nagyobb mérté­kű elaprózása. Hasonlóan modem város- rendezési szemléletet tükröz az V. paragrafus: „Az el­pusztult Fundusok birtoko­sait arra kötelezni, hogy bi­zonyos idő alatt vagy ren­des, és a Comissio által hely­ben hagyandó épületet te­gyenek, vagy ha erre egyá- tallyán fogva alkalmatlanok lennének, Fundusokat sza­bad kézbül adgyák el, kü­lönben az ollyatén Fundu­sok akarattyok ellen is a többet igérés uttyán el fog­nak adattni.” (!!) AZ EGRI SZÉPÍTŐ Bi­zottság „fel vigyázni tartozik, hogy senki valamelly önké­nyes Foglalást ne tehes­sen ...” De az új építkezé­sek során az utca vonalát is rendezni tartoznak, s ahol „a Sornak egyenesítése meg kivántatna, kisebb darabo­kat hozzá adhasson...” Ez már csak igazán tőrőlmet- szett modem városrendezés! Mindenképpen figyelemre méltó a VIII. paragrafus is. „A Comissio igyekezzen a Városbéli lakosokát, akik építeni, vagy a fenn álló Épületekben valamelly na­gyobb változást tenni szán­dékoznak, arra bírni, hogy emeletre építsenek és a kül­ső Formát is a jobb ízlés Szerint adgyák meg, arra pedig egyátallyán fogva kö­telezze az építőket, hogy kő­ből, vagy legalább Vályog- bul építtsenek, és egészen kő Kéményt húzzanak, úgy hogy ha ezekre magokat nem ajánlanák, az építésiül egy átallyán fogva altassanak ell.” A Szépítő Bizottság, illet­ve a városi tanács idevágó határozatai ellen fellebbezé­si lehetőség adatott a felek­nek, részben a földesurak­hoz, részben pedig a föl­desúri bírósághoz, az ún. úri székhez. Arról is intézkedés téte­tett, hogy az építeni szán­dékozó terveit a bizottság­nak köteles volt bemutathi és csak annak jóváhagyása után kezdhetett a munká­hoz! Mi ez. ha nem a mai építési engedély megszerzé­sének kötelezettsége? Az Egri Szépítő Comissio tagjának lenni nagy meg­tiszteltetést jelentett, sőt a XIII. pont kimondja: „A DEPUTÁCIÓ TAGJAI MIN­DEN FOGLALATOSSÁGAI­KAT A KÖZJÖ TEKINTE- TÉBÜL JUTALOM NÉL­KÜL FOGJAK VÉGEZNI...” HOGY A RENDELKEZÉS nem maradt írott szó, bizo­nyítja, hogy hamarosan be is fut az első panasz Neu- mayer János városi szenátor uram, „a Város Díszítésére ügyelő választmány egy Tag­ja” részéről, aki jelentette, hogy Cifra hóstyán Szabó tímár „engedelem nélkül” építtetett egy kőházat, .de „fa kéményt”. Sőt a háza betapasztásához szükséges sarat úgy szerezte a ravasz polgár, hogy az „úgyis sem- lyékes utczát” felásta. „REND TÉTESSÉK.1” — követelte. Sugár István 1971. november 19* péntek

Next

/
Thumbnails
Contents