Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Köztesen az öregekért MOTTO; A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Heves megyében minden ötödik ember hatvan éven felüli. f A Heves megyei Tanács legutóbbi ülésén többek kö­zött az idős, öreg emberek helyzetéről, sorsáról tár­gyalt és hozott figyelemre méltó döntéseket. A tanács ülésén egyhan­gúlag fogadták el azt a ja­vaslatot. hogy a megyei ta­nácstagok az elkövetkezen­dő hónapokban, években saját választókörzetükben személyesen vizsgálják meg, hogyan lehetne tovább javí­tani az idős emberek sor­sán, miként lehetne szebbé, gondtalanabbá tenni hátra­lévő életüket. A határozat elfogadása, — mondhatnánk így is — a Vállalkozás különlegessége abban rejlik, hogy ezúttal nem' az elfogadott negyedik ötéves terv célkitűzéseinek szorgalmazásáról van szó, hanem azon túl keresik, ku­tatják az okos és célszerű helyi lehetőségeket, mozgat­nak meg olyan társadalmi erőket, amelyek eddig ki­használatlanok maradtak. Joggal vetődik fel a kér­dés, hogy mi az indítója en­nek a kezdeményezésnek, mi váltotta ki a tanácstagok egyhangú. Igenlő szavazatát, vállalkozását? Rosszabb a helyzet az országos átlagnál Valaki egy folyósói be- azélgetésben találóan fogal­mazott­— Két nagy gondja van a mi társadalmunknak; Az apróságok, az óvodások el­helyezése és a második gyer­mekkorukat élő öregekről yaló gondoskodás. Ha felütjük a századfor­duló eleji statisztikát, kitű­nik, hogy a várható élettar­tam 37 év volt szemben a mai 70 évvel. Egyértelmű tehát, hogy az életkor meg­hosszabbodásával ugrássze­rűen megnőtt az idős embe­rek száma. Megyénkben je­lenleg minden ötödik ember túl van a hatvan éven és várhatóan 1975-re ez a szám még magasabb lesz, a megye népességének mint­egy húsz százaléka. Nálunk m3 az időskorú lakosság aránya meghaladja az or­szágos átlagot, viszont a ró­luk való gondoskodás tekin­tetében az átlag alatt va­gyunk. A gondoskodásra szorulók közül mind többen részesülnek szociális segély­ben. A segély átlaga azon­ban nem éri el az országos Bzintet. Kevés a szociális otthoni férőhelyek, otthonaink zsúfoltak. Jelenleg 116-an várnak sürgős elhelyezésre. Lényegesen emelni kellene a segélyek összegét és ki kellene terjeszteni a házi beteggondozást is. Nem keveset tettunk Az említett elmaradás természetesen nem azt jelen­ti, hogy a lezárult harmadik ötéves ten-ben keveset tet­tünk az öi-egekért. A leg­fontosabbak közül elég csu­pán néhány létesítményre Utalni a helyes törekvések bizonyítására. Mindehék- előtt szólni kell az 1970. ja­nuár t-én megnyílt hevesi Beteg Szociális Otthonról, amely megyénk legszebb és legkorszerűbb otthona. Az itt. folyó gyógyítás, gondozás színvonala ma már országos érdeklődésre is számot tart­hat. Ez az otthon látja el a többi szociális otthon szak­mai felügyeletét és a to­vábbképzést. Az intézmény­ben fizikotherápiás kezelést is folytatnak és jelentősen teherm» "e-ttik. a kórházak belgyógy-wo^tl osztályait. Az elmúlt tervidőszakban a ter­vezett tizenkét öregek nap­közi otthona helyett tizen­három kezdte meg működé­sét. A mind nagyobb köz­kedveltségnek örvendő nap­közi otthonok hálózata a negyedik ötéves tervben hússzal szaporodik. Ehhez számítjuk hozzá a megyei tanácstagok várhatóan mind szélesebb körben kibonta­koztató társadalmi akcióját, amelynek eredményeként várhatóan évről évre újabb és újabb otthonokat vehet­nek majd birtokba az öre­gek. Gyermekcipőben jár még megyénkben az új ellátási forma; a házi szociális gon­dozás. Az elvárások, az igé­nyek mind sürgetőbb intéz­kedéseket követelnek. Való­színűnek látszik, hogy a gondozásnak éppen ez a for­mája terebélyesedik ki leg­inkább Heves megye váro­saiban, falvaiban. Biztató kezdet Á negyedik ötéves terv legelső esztendeje máris számottevő sikereket hozott az öregekről való gondosko­dás tekintetében. Vécsen, Domoszlón, Nagy fügédén és Sarudon újabb napközi ott­honok nyitottak kaput és mintegy 100 öreg kapott otthont, elhelyezést Mind több termelőszövetkezet for­dul érdeklődéssel az öregek gondjai .felé, A nagyfügedi tsz például vállalta, hogy felszereli a községben az öregek napközi otthonát, sőt annak működéséhez fedeze­tet is biztosít Több otthon­ban ugyancsak a termelő- szövetkezetek segítségével vezették be a napi kétszeri »öt háromszori étke­zést Egyre-másra érkeznek a hírek arról, hogy mező­gazdasági üzemek patroná- lást vállalnak öregek elhe­lyezéséről gondoskodó intéz­mények felett. Olyan jelzé­sek is érkeznek, hogy a pat­ronálok képviselői gyakran többet törődnek az öregek­kel, mint azok saját hozzá­tartozói. Az ötéves terv első évé­ben került sor a házi szo­ciális betegápolók beállításá­ra. Csaknem mindenütt emeltéit a rendszeres segé­lyezésre fordítandó összege­ket, bővítették a segélyezet­tek körét Örömmel kell üdvözölni a hevesiek kezdeményezését mely szerint Heves nagy­községben akcióbizottság ala­kult egy széles körű társa­dalmi összefogás szervezé­sére, melynek eredménye­ként újabb férőhellyekkel bővülne a hevesi szociális otthon. Eger Város Tanácsa azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy a nyugdíjasok ré­Szabadegyetemi előadások Egerben A Közúti Építő Vállalat jenin úti központjában ma, ;sütörtökön délután 4 ora­tor rendezi meg a TIT vá- osi szervezete a közgazda- ági .szabadegyetem első elő- idását. Berecg István, a ÍPM megyei igazgatója éf- ekezik az útépítéssel és for- ialommal kapcsolatos hazai iroblémákról. Ezt követően ©Jééés 1971. novenber 18., csütörtök még öt közgazdasági jellegű kérdés kerül napirendre a szabadegyetem téli műsorá­ban. Érdeklődésre számíthat az irodalmi szabadegyetem so­ron következő előadása is, amelyet szintén ma rendez a TIT a tanárképző főiskola l*es termében. Délután 4 órai kezdettel dr. R adó György költő és műfordító ismerteti az ukrán irodal­mat, annak szemelvényeit! pedig Kormos Márta elő-1 adóművésznő mutatja ba aj hallgatóságnak. ________ t s zere lakásokat biztosít és így gondoskodik a város öregjeiről. A jelen tervidőszakban állami erőből hozzávetőlege­sen 10 százalékkal emelke­dik majd a szociális ottho­ni férőhelyek száma, ugyan­akkor kétszeresére szaporod. nak a napközi otthonok. A megyei tanácstagok most ki­bontakozó akciója, az emlí­tett vállalkozás, mindeze­ken túl újabb lehetőségeket nyithat meg. Jelenleg a vizsgálódás, a felmérés Időszakában va­gyunk. A megyei tanácstag­jai ezekben a napokban jár­ják be választókerületüket és keresik a széles körű tár­sadalmi összefogás lehetősé­geit, elbeszélgetnek az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetőivel is, hogy közösen miként lehetne segíteni, ja­vítani a magukkal tehetet­len öregek sorsán. Az eddigi tapasztalatok szerint nagy lehetőségek vannak még az eddig ki nem használt helyi erőfor­rások feltárására. A gazda­sági vezetők szívesen és örömmel nyújtanak támoga­tást a nemes célok megva­lósításához. A jövő év ele­jén, amikor újra összejön­nek ez ügyben a megyei ta­nács tagjai, minden bizony- nyál már olyan kézzel fog­ható kezdeményezésről ad­hatnak számot, melyek' He­ves megyében, — túl az ál­lami terveken — tovább ja­vítják a munkából kiörege­dett emberek életkörülmé­nyeit, ; Szalay István 8 megyei tanács elnökhelyettese Fél óra Mishin herceggel Ma este Dosztojevszkij-bemutató Egerben Miskin herceg. Fjodor Mi- hajlovics Dosztojevszkij leg­kedvesebb gyermeke, a cári idők ismert közéleti szemé­lyisége, több emberbarát! mozgalom nemeslelkű szer­vezője, ma este Egerbe ér­kezik. Mielőtt előző látoga­tási helyéről, Miskolcról el­indult volna, alkalmunk volt interjút készíteni vele. Elmondotta a herceg, hogy Markaly Gábor személyében kitűnő tolmácsra lelt ma­gyarországi útja során: Egerbe is ez a fiatal tehet­séges aktor kíséri majd így minden bizonnyal semmi sem fog elsikkadni abból, amit a XIX. század végének Oroszországéról, a korabeli társadalmi viszonyokról kí­ván elmondani. Mikor altru­ista alkatára céloztunk, ek­ként nyilatkozott lapunknak a mai est vendége. — Nem tagadom, ifjú éve­imben mélységes szeretettel és szánalommal fordultam a környezetemben élő embe­rekhez. Mindenkin segíteni akartam, mindenkit meg akartam váltani szenvedé­seitől, meg akartam szaba­dítani teherheitől, korlátái­tól. Olyasféléktől, mint * pénz végtelen imádata, a szemérmetlenség, a kegyet­len erőszak s a gyilkos gyű­lölettel rokon szerelem. Nem rajtam múlott, hogy mind­ezek a bűnök ma is felfe­dezhetők szerte a világban. Szent meggyőződésem azon­ban, hogy — bár hátam mö­gött sokan félkegyelműnek tartottak! — azok az embe­rek, akik érintkezésbe ke­rültek az én tisztaságomból táplálkozó gondolatokkal, tisztábbak és jobbak lettek. — Ügy véljük, hogy az idézett bűnök, illetve az ön környezetének bűnökkel sú- lyos figurái nyomasztólag hatnak a ma emberére. Mi erről a véleménye, herceg? — Válaszom rövid és egy­értelmű. Kétségtelen, hogy élettörténetemmel nem ál­lítok eszményképeket, mos­tani nyelven pozitív hősnek nevezett alakokat a ma tár­sadalma elé. Ám úgy érzem, hogy az ilyesféle példamu­tatással és ideál teremtéssel egyenlő értékű, amikor éle­tem sok epizódjának szerep­lői iránt a megértés, az együttérző szánakozás érze­tét lobbantam fel a hallga­tóságban. Fogadjuk el a herceg ér­velését. S most szólaljon meg Markaly Gábor, a mls- ikini életvitel éa filozófia tolmácsolója. — Azt mondotta imént, hogy élete, pályája fontos határkövét jelenti a roppant bonyolult, összetett lelkial­katú Miskin herceg? — Nem is szerep, hanem létezési mód számomra a herceg adta lehetőség! Szin­te megváltoztatta magán­életemet a vele való kap­csolat. Felborította életem megszokott ritmusát, s arra kényszérített, hogy mind mélyebben forduljak önma­gamba. Szükséges is ez az önmagamba haíolás, az em­beri lélek mind teljesebb megismerése, feltérképezése, mert az egész előadás, vagy­is A félkegyelmű egyetlen hatalmas ívű monológ, egyet­len szuggesztív erejű ön­vallomás. Persze lehetősé­geim sokban korlátozódná* VEiNF-R Fordította : Kassai Ferenc 10. — Már mondtam, hogy ez nem kihallgatás. Ami vi­szont a hatékonyságot illeti — igaza van. — Sztasz hal­kan és nagyon keményen beszélt. — Érthetetlen kö­rülmények közt megöltek egy asszonyt, akit ön érte­süléseim szerint szeretett, akit feleségül akart venni, s aki nemrég szakított önnel. Mindez elegendő annak fel­tételezésére, hogy teljes ere­jével segíteni fogja a nyo­mozást- Ezért jöttem ide. Eb­ben á civil környezetben, ahogy ön nevezi, sokszor megfordult Tánya Akszjono- m, s önnek emlékeznie kell mindarra, aminek köze le­het az ügyhöz. — De maga gyanakszik rám! Sztasz ránézett: — Mondja, mit csinált hétfőn este? Sztavickij járkálni kez­dett: — Hétfőn nem volt elő­adásom. öt felé, vagy talán fél fiatkor felhívtam Tányát a szerkesztőségben, kértem, hogy találkozzunk, beszél­gessünk. Nagyon sietett va­lahová, azt mondta, talál­koznia kell valakivel. Kért, hogy szerdán hívjam fel. Gondoltam, benézek Genlta Gririorievhez. — Ki az? —Eny barátom. Ö is szí­nész. De nem volt otthon. Ott lakik a Progressz mozi­nál. Más dolgom nem volt — jegyet váltottam 7 órá­it. Előadás után megvacso­ráztam egy étteremben, majd hazajöttem aludni. Meg van elégedve? — Majdnem. Honnan hív­ta fel Tányát?, — Fogalmam sincs. Mintha nem találkoztam volna sen­kivel. — Menjünk tovább. Gri­gor jevéknál látta valaki? — Nem. Mondtam, hogy nem volt otthon. — Senki nem volt otthon? — Nem nyitottak ajtót. — Rendben. Hót előtt öt perccel ön tehát a mozinál van. Mit játszottak? — Valami importzagyva­lékot. — Pontosabban? Sztavickij láthatóan meg­erőltette az emlékezetét: — Térj vissza, BeátaI — Nagyszerű. Mikor ért véget az előadás? — Kilenc óra körül. — A moziból egyenesen vacsorázni ment? — Nem. Langyos idő volt, esett a hó. elsétáltam majd­Itthonról. — Hány perccel ezután ment el hazulról? — Talán harminc. — Grigorjev hol lakik? — A Lomonoszov sugár­úton. — Mivel ment oda? — 4-es trolival. — Nézzük csak: öt har­minckor felhívta Tányát. Hat óráig készülődött. A 4- es troli megállójáig legalább negyedóra gyaloglás, plusz harminc perc a trolin. Há­romnegyed hétre tehát Gri- gorjevnél volt? — Igen. — Amikor elment hazul­ról, látta valaki a szomszé­dok köziái? nem a hídig. Ott taxiba ül­tem. — Hol vacsorázott? — A Színészklubban. TÍ2 felé értem oda. — Ki volt a kapus? Volo- gya? — Nem, egy másik. Nem ismerem. — Rendben. A felszolgáló- nőre emlékszik. — Igen, persze. Nágya volt. Megerősítheti... —* Sajnos, ő csak azt erő­sítheti meg, hogy tíz felé az étteremben látta. Nem ment magával G rigorjevhez és nem nézte meg a Térj visz- sza, Beátátt Sztavickij Idegesen harap- dálte ás JUM4 Miskin herceg. nak a tárgyi világ mögé lá­tó Miskin lélekrajzának meg­teremtésében, ha nincsenek mellettem a jeles partnerek. Elsősorban Máthé Éva és Pa- láncz Ferenc. Ők Nasztaszja és Rogozsin féktelen szerel­mének megfestésével szám­talan indulatot, érzelmi Vi­hart bontanak ki körülöt­tem, s a katarzis felé lendí­tenek. — Mit köszönhet a szí­nész Tovsztonogovnak, aki dramatizálta az eredeti mű­vet? — Nagyon sokat! Moti­váltabb lett Miskin alakja, mint a regényben volt, s ha­tározott fejlődési vonal ta­pasztalható jellemrajzában. — Viszontlátásra csütörtö­kön este az egri Gárdonyi Géza Színházban! — Oda mindig örömmel, jóérzéssel készülök. Viszont­látásra! (moldvay) — Hát akkor nincs alibim. De ez még nem jelent sem­mit. — Persze, hogy nem. A dzsekijét mikor viselte utol­jára? — Egy hete, vagy talán tűt napja. Nem emlékszem pon­tosan. Ha tudtam volna, hogy ennek ilyen fontossá­ga van, ráerösltek egy táb­lát: „Viselve február else­jén n.30-től 22.00-ig.” — Ne haragudjon — kér­te békeszeretően Tyihonov. — Kíváncsi lennék, ön mit tenne az én helyemben! — kapta fel a fejét Sztavickij. A bérszekrényhez lépett és hasas üveget vett elő. —• Megkóstolja? Remy Marti. A világ egyik legjobb ko­nyakja. — Köszönöm, nem kérek, — Miért, a maguk Scot- latul Yardján nem Isznak? — A Scotland Yardon — nem tudom. Nálunk isznak. De nem munkaidőben — fe­lelte nyugodtan Sztasz.. Sztavickij konyakot töl­tött a magas üvegpohárba, egy hajtásra kiitta. egy sze­let citromot szagolgatott. Tyihonov az ablakhoz lé­pett. Esett a hó, szomorkás szürke volt az utca. Sztasz- nak valamilyen okból öreg tanítója jutott eszébe, aki szerette mondogatni: „Az ablak olyan mértékrendszer, amelynek segítségével meg­ismerhetjük álmainkat.” Sztavickij gyűrött hangja riasztotta fel ábrándozásai­ból: — Tánya nincs többé..", Tyihonov megfordult. Szta­vickij előregömyedt foteljé­ben. Cigarettát vett elő, rá akart gyújtani. De kezei reszkettek az idegességtől, a gyufaszál eltörött a skatulya Oldalán. Kihúzta masát, az ádámcsutkája fel-alé járt megfeszített nyakán. Nem volt már olyan szép és nyu­godt, mint az imént. Komor volt és ijedt. A hamutartó­ba dobta a cigarettát, anél­kül, hogy meggy új tóttá Volna. , ' ,iéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents