Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

R/ßctt# KO^UTH 8.18 Színes szőttes 9.00 Harsait a Kürtszó! 9.35 Operettrészletek 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.15 Strauss: Hősi élet 10.50 Somogyi Erzsi: Életem, emlékeim 12.20 Ki nyer mai 12.35 Melódiakoktél 13.45 Üj Georgikon 14.00 A Gyermekrádié műsora 15.10 Kácliólskola 16.05 Beethoven: a*mot9 szonáta 16.23 Két országgyűlés között 16.43 Népdalokkal egész éven át 11.20 Boris Christoff énekel 17.45 Hol járt, mit csinált? 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Mozart: A-dúr szonáta 19.41 Gulyás: Kisbojtár 20.00 Dupla, vagy semmi 21.03 Esti beszélgetés 21.33 Operettmelódiák 22.20 Népdalok 22.40 Segített-e a türelem? 23.00 Tánczene 0.10 Operarészletek PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.44 Móricz Zs.: Százszínü selyemkendő. Rádió* változat 12.00 Népi muzsika 12.15 Chopin zongoramftvek 12.40 Riport 13.03 Áriák 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 Rádióegyetem 18.35 Zenekari muzsika 19.1« Népi zene 19.30 Ellopott műkincsek 20.28 Rádiószínház 21.58 Zenésjátékrészletck 22.19 Bach-hangverseny 23.46 Kórusmüvek rrvl 8.05 17.13 17.20 17.50 18.15 18.45 19.10 19.30 20.00 22.15 MAGYAR XTV Hírek Nyitott füllel Magilla gorilla • * • Riportműsor Pillantás a sportvilágfca Esti mese Tv-híradó imádok férjhez menni. Vígjáték hárem felvonásban. (14 éven felüli) Tv-híradó POZSONYI 9.23 A konfiguráció. Tv-játék 19.00 és 22.10 Tv-híradó 20.00 Vetélkedő 21.20 E. Bohum: Az éjféli vacsora. Tv-íilm EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 óraikor A nagy zsákmány Színes, szinkronizált francia- olasz filmvígjáték. (Felemelt helyárakkal.) EGRT BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Középiskolai filmklub Du. fél 6 és este fél 8 órakor Hé barátom, itt van Sabata! Színes olasz westerníllm. GYÖNGYÖSI PUSKIN Belorusz pályaudvar GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Petulia FÜZESABONY Kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kés HATVANI KOSSUTH Kockázatos akció HEVES Fényes szelek IHpzifösz lányahból zsebé & tárnában egy fiatal zsokénő versenyre kelt férfi kollégáival- Rapatyi Margit 18 év után az első hivatásos zsokénő Ma­gyarországon, „Civiben" a Tatai Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskola II. éves tanulója. Rapatyi Margit példáján „felbuzdulva” két osztálytársnője; Heidel Ilona és Kiss Mária is kedvet kapott a lovaséletre és a versenyzésre. (MTI foto — Benkő Imre) Uj büntetőnovella STHBILITMS ES RIIGüLMASSllG ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsl- llnszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tde fon: 17-27). A novella szó a nagykö­zönség számára általában rö­vid irodalmi műfajt jelent. Van azonban e szónak egy másik, jogászi jelentése is: törvénymódosítás. Ha a szó alaki azonossága mögött va­lamiféle rokonságot kere­sünk, akkor egy szembetű­nő vonás kínálkozik. Az iro­dalmi műtől azt is elvárják ar, olvasók, hogy frissen kö­vesse az élet jelenségeit. Nos. egy ilyenfajta igény, ilyen társadalmi elvárás indokolja az új bünitetőnovellát is, amely 96 paragrafusával —a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosítva és kiegészítve —- 1972. január 1- én lép hatályba. A közvélemény egy-egy újabb erőszakos bűncselek­ményről, garázdaságról érte­sülve újra és újra feltette a kérdést: szigorúbb büntetés­sel nem lehetne ezeknek job­ban elejét venni? A bűnöző­ket — különösen a közöttük igen gyakori visszaesőket —, „megtanítani a móresre?” Azt hiszem, nem is kell er­re példákat sorolni, hiszen mindenki emlékszik a ma­ga környezetében ilyen vé­leménynyilvánításra egy-egy felháborító bűneset hírének kapcsán. Sokan a törvény „azonnali szigorítását” kí­vánták. Hiszen látszólag mi sem egyszerűbb: meg kell fo­galmazni egy új paragrafust Csakhogy a valóságban nem így van! Annak az új parag­rafusnak olyannak kell len­nie, hogy számoljon az élet­ben lehetséges esetek sokfé­leségével. Továbbá a törvény paragrafusai között szüksé­ges az összhang. A kérdés bonyolultsága érzékelhető egy példával: ha egy bűncselek­ményre a kiszabható bünte­tést szigorítja a törvény, ez elriasztható lehet. Am ezt az elriasztó hatást csökkentheti, ha a büntetés kitöltésénél ad-1 ható kedvezmény nem teszt megkülönböztetést a vészé- r lyesebb, szándékos bűncse- ■ leleményekkel és a visszaeső y bűnözőkkel, illetve a gon-.«; datlanságból elkövetett cse-! leleményekkel szemben. A példa nemcsak az összehan-| golás bonyolultságát érzékel­teti, hanem azt a nem kevés­bé bonyolult — az élet bo­nyolultságából adódó —, fel- < adatot is, amelyre az új bűn- £ tetőnovella kifejezetten töre-t kedett. Ez pedig a differen-| ciálás: az elkövetett cselek-! mények — s ezek aránya-1 ban a jogkövetkezmények, kiszabható büntetések, s a| büntetési eszközök —, ár-X nyaltabb megkülönböztetése í; a veszélyesség szerint. | Mindez alapos köriiltekin-f lést. több oldalú mérlegelést j igényel. Ebben az esetben! nem bürokrácia, hanem tár-| sadalml biztosíték az, hogy; a készülő rendelkezéseknek : számos fórumot meg kell jár-^ niuk, míg törvényerőre emel- ; kednek. A társadalmi eevütt-j élés e nagy hatású szabályé-' zóitól azt várjuk ugyanis, hogy pontosan illeszkedjenek jogrendszerünkbe és tartósan megfeleljenek az életben le­hetséges sokféle eset elbírá­lására. Tartósságuk fontos követelmény, mert a törvény úgy válik eleven hatóerővé, ha átmegy az állampolgárok tudatába, ha külső tilalomból belső paranccsá, erkölccsé vá­lik. Ez a stabilitás tehát nem valami elvont követelmény, hanem a társadalmi együtt­élés érdekéből fakad. De — mint jelen esetben —, ugyan- . csak a társadalom, érdeke a módosítás, az élet változó jelenségeihez való rugalmas alkalmazkodás is. Egy tör­vénymódosítás akkor jó, ha mindkét követelményt ki tudja elégíteni. Ez logikailag kétségtelenül ellentmondás, de a követelmények egyaránt társadalmi érdekből fakad­nak, így ellentmondásuk az érdekek egyeztetésével fel­oldható. Az új büntetőnovel­la megalkotói ezt tartották szem előtt. Ott módosították vagy egészítették ki a tör­vényt, ahol az élet jelenségei megkívánták ezt, és úgy, hogy az új rendelkezések szervesen illeszkedjenek jog­rendszerünkbe. A stabilitás és a rugal­masság egyeztetése jellemzi tehát a január 1-én életbelé­pő törvényerejű rendeletet, a két követelménynek közös célra — a társadalom védel­mére, a közrend és a köz­biztonság megerősítésére — rendelése alapján. u& * Épül a Barátság II. kőolaj-távvezeték 1970. egyik május végi napján Cziráki József is ott ült annak a kis repülőgép­nek a fedélzetén, amellyel a Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakembe­rei végigrepültek az akkor még csak tervek formájá­ban létező Barátság II. kő­olaj-távvezeték nyomvona­lán. Az összesen 600 kilo­méteres utat — oda-vissza — másfél óra alatt tették meg. A fiatal, akkor huszonnyolc éves kommunista gépész- mérnök, mipt az építés mű­szaki vezetője, feszült fi­gyelemmel nézte azt a 300 kilométer hosszú, 20 méter széles, úgynevezett szolgal­mi sávot, ahol több század magával dolgozik majd az elkövetkezendő, csaknem há­rom esztendőben. Tiszaszentmártontől — a szovjet—magyar határtól — hosszú az út Százhalombat­táig. Különösen gyalog, tá­vol a „civilizált” világtól, sjbántóföldön, legelőn, me­zőn, hideg esőben, forró napsütésben, térdig érő hó­ban, embert, gépet kínzó fagyban. Tiszaszentmárton- tól hosszú az út Százhalom­battáig, különösen gyalogo­san, amikor meg kell küz­deni szinte minden méterért meg kell küzdeni a termé­szettel, a távvezeték útját keresztező utakkal, vasutak­kal, folyókkal, csatornákkal, meg kell küzdeni az anyas> gal, gépekkel, de sokszor saját magunkkal is. ★ A Barátság XI. távvezeté­ken 1980-tól — amikor tel­jes kapacitással dolgozik majd — évente 10 millió tonna kőolaj érkezik a Szov­jetunióból. Ebből a távveze­tékből táplálkozik majd — részben . — a százhalombat­tai, de a Tiszai Vegyikom­binátban felépülő új kőolaj­finomító is illetve az az új erőmű, melynek építését Le- ninváros határában már meg is kezdték. A beruházás nagyságát jól érzékelteti az 1 milliárd 200 millió fo­rint, amelyet a Gazdasági Bizottság jóváhagyott a prog­ram megvalósítására, fon­tosságát pedig az is jelzi: a KISZ-védnökséget vállalt, hogy a távoli, Volga men­tén földfelszínre került olaj határidőben, 1972. november 7-én, a Nagy Októberi Szo­cialista Foradalom évfordu­lóján megérkezzék Százha­lombattára. A távvezeték magyaror­szági szakaszán felépítésé­ben a nemzetközi kooperá­ciónak is nagy jelentősége van. A főbb munkahelye­ket, a vezeték építésének út­ját, 4 zászló, a i Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és hazánk zászlaja díszíti. A Volga menti olajat szállító vezeték a Szovjetunió terü­letén Uzsgorod térségében ágazik szét, hazánkba Tisza- szentmártonnál lép be. Nemrégen érkezett meg az első szovjet munkacsoport, amely később 50 személyre nő. Feladatuk az lesz, hogy a szovjet—magyar határt képező Tisza-szakaszon a folyó medrébe lefektesse a vezetéket. T. 1 szlovákiai vállalatok vállal­ták. Az egyik legnagyobb munkaterületen, a fényeslit- kei szivattyúállomás meg­építésén a külföldi partne­reken kívül közel tíz ma­gyar nagyvállalat is dolgo­zik. Ebinek az objektumnak a határidőben való üzembe helyezése az egész távveze­ték n«'n- ' lita. A Tiszapalkonya térségében az építők átvontatták a Tiszán a 340 méter hosszú és 150 tonna svílyú szigetelt ikervezeté­ket. A nagy pontosságot és szaktudást igénylő munkánál különleges csigasorral és 250 lóerős szovjet traktorral von­tatták víz alatt a csővezetéket. (MTI foto — Fényes Tamás felv. — KS) gépészmérnök, a csoport ve­zetője elmondotta: azt te­kintik elsőrendű célnak, hogy a Barátság IX. kőolaj- távvezetéken a Szovjetunió­ból határidőben 0 megindul­jon az olaj a testvéri Ma­gyarországra. A távvezeték magyaror­szági szakaszának 0-pontjá- tól 15 kilométerre épül Fé- nyeslitkén a hatalmas befo­gadó és szivattyúállomás. A négy, egyenként 20 000 köb­méter olaj befogadására al­kalmas tartályból kettő már elkészült. A szivattyúk a Német Demokratikus Köz­társaságból érkeznek majd, s velük jönnek a német sze­relők is. A vezeték vonalán több helyen automatikus ve- zénylésű tolózárakat építe­nek be, amelyeknek elké­szítését a különböző cseh­Tavaly december elején ta­lálkoztam Árpáddal. Egy jó nevű presszóban ült és Ste- fánia-tortát evett. — Kérsz? —- Köszönöm, majd más­kor Egyébként mi van ve­led? Miért lógatod az orrod? — A köz ügyei bántanak — fejelte kimérten, Meghatottan szorítottam vele kezet. Milyen derék em­a Qlíftűjláp ber! Nem csupán magánjel­legű kérdésekkel törődik, ha­nem a köz ügyeit is szem előtt tartja. Bizonyára az öt­éves terv jobb teljesítésén tö­ri a fejéit. De az is lehet, hogy a termelékenység prob­lémái foglalkoztatják. — Tegnap csúnyán össze­vesztem Pirivel — jelentette ki elkeseredetten. — Ez neked közügy? — néztem rá megrovóan. — Miért? Talán magán­ügy? — kérdezett vissza cso­dálkozó szemmel. — Látom, nem elég világos előtted. Mindjárt elmagyarázom! Ha én haragban vagyok Pirivel, lógó orral, nyomasztó han­gulatban megyek be a mun­kahelyemre. Ilyen állapotban hogyan is várhatnának tő­lem kiváló teljesítményt? Folyton Piri jár az eszem­ben. A kék szemével és a koromfekete hajával... — Tehát úgy érzed, össze kellene fognia a Társada­lomnak, hogy ti kibéküljetek. Ellenkező esetben csökken a termelési mutató. — Pontosan így van! — bó­lintott Árpád. — Majd felhívást intézek ebben az ügyben az ország­hoz — ígértem biztatóan. Az­tán elbúcsúztunk. Néhány hét után ismét ősz- ; szeakadtam Árpáddal. Mi- ként a népszerű dal mondja: í; az egyik szeme sírt, a másik • nevetett. | — Piri feleségül jött hoz-t zám. Boldogan, kiegyensú- lyozottan éltünk, az első he- g tekben. Egy véletlen folytánt azonban megtudtam, hogy ? megcsalt. Ennek nyomán ■> természetesen csökkent a tér- j melési grafikonom. Ha azt akarjátok, hogy teljesítsem j negyedévi exporttervünket, könyörgöm, intézkedjetek. I Kövessétek nyomon, leplez-f zétek le Pirit. Elvégre köz-] ügyről van szó. Tehát na-! gyón szeretném, ha érdekem- j ben összefogna az ország] kollektívája. | — Ami emberileg lehetsé-y, ges, mindent megteszünk —' jelentettem ki jóindulatúan. Felhívásomra Pécs, Debre­cen, Szolnok, Hódmezővásár­hely, Miskolc lakossága már j megszervezte a figyelőszol­gálatot. Ám azt mesélik, hogy , Pirikét mostanában leginkább | Gyöngyösön látták karon fog-?' va sétálni... A negyedévi exportter-f vünkről van szól Gyöngyösiek segítsetek! ] y úaiamoos czaveszter & Ä Barátság II. magyaror-, szági szakaszának építése 1970. júliusában kezdődött, a csővezeték építésére 1971. januárjától került sor. A Kőolajvezeték Vállalat dol­gozói azóta nagy utat jár­tak be. A speciális teher­gépkocsikkal rendelkező cső­szállító részleg már búcsút mondott Szabolcs és Borsod megyének, és most megyénk tájain gondoskodik arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű cső álljon a nyo­mukba igyekvő részlegek rendelkezésére. A hegesztők népes csoportja a 600 milli­méter átmérőjű csövek „ösz- szevarrásával” már a 200. kilométer felé közeledik. Nyomukban vonulnak a nagy teljesítményű árokásó gé­pek, az önjáró szigetelő gép­komplexum, és az árokba fektetett csöveket betakaró dózerek csoportja. A Barát­ság II. kőolaj-távvezetékből a határtól a Keleti-főcsator­náig, Tiszaszentmártontől Tiszavasváriig 84 kilométe­res szakasz már elkészült) végleges helyére került, az emberek és a gépek elsimí­tották fölötte a talajt. A kőolaj-távvezeték épí­tése természeténél fogva vándorélet. A vállalat min­dent megtesz annak érdeké­ben, , hogy a nehéz munkát végző, otthonuktól, család­juktól távol dolgozó szak­emberek megbirkózzanak feladatukkal. Ez a kemény munka kemény embereket kíván, csak az marad meg közöttük, aki képes megfe­lelni ezeknek a magas, a közösségi élet által emelt követelményeknek, a ván­dorélettel együttjáró nehéz­ségeknek. Oravee János Mmmrn 1371, november 16.» kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents