Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

/ Kitüntetéssel a torsodban Milyen as idei év ? A tavalyi jó munka jutalmaként — mint korábbi lapszámainkból is ismeretes — megyénk több vállalata kapott elismerést, kitüntetést. A MÁV Kitérőgyártó üzemnek odaítélték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, kiváló minősítésben részesült, illetve a megyei pártbizottság oklevelét mondhatja magáénak a Heves megyei Finommechanikai Vállalat, s kiváló kis­ipari szövetkezet lett az Egri Festő és Kőfaragó Ktsz. Néhányukat csupán találomra választottuk a megdicsér­tek listájáról — amikor háromnegyed esztendő után arra a kérdésre kerestünk választ, hogy: vajon milyen a foly-, tatás, hogy sikerültek az elmúlt hónapok, s mi várható december végéig. A gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemben Tamás Jó­zsef főkönyvelővel, Debrecze- nt Imre osztályvezetővel és Boros Vince párttitkárral be­szélgettünk. Ahogyan elmon­dották: 242 millió forintos termelési értékprogrammal számolnak az idén, megkö­zelítőleg ugyanakkora fel­adatokkal, mint .tavaly. Te­vékenységükben. sincs külö­nösebb változás. Ami emlí­tésre méltóbb: a hazai igé­nyek kielégítése közben 4—5 millió forinttal növelni tud­ták importpótló munkájuk eredményét. Az első félév folyamán egyébként 10 szá­zalékkal túlteljesítették az időarányos tervet, s ez ked­vezőbb képet mutat a múlt évi hasonlónál. A II. félév a kilátások szerint valamelyest gyengébb lesz, de a korábbi ..plusz”-bői, bőven telik a ki- egyenlítésre. Olyannyira, hogy végiül is többlettel zár­hatnak december 21-én... Merthogy a munkaverseny résztvevői az év korábbi be­fejezésére tettek ígéretet. A nagyobb igyekezetét ha- gyománysZerűen nehezíti profiljuk sajátossága, az, hogy a munkát mindig a pil­lanatnyi helyzet igényli, év­közben is gyakori a megren­delés, nem lehet hosszabb tá­von, teljes folyamatossággal, nyugalomban dolgozni. Mind­ezt csak tetézi .a vállalatnál is tapasztalható munkaerőhi­ány, főleg pedig a zökkenők­kel teli anyagellátás. Külö­nösen az acélöntvény hiá­nya. okoz. nagy gondot: ha­zánkban ugyanis hovatovább egyetlen gyár sem vállalja a kérések teljesítését. Így ke­rül majd sor bizonyára ar­ra, hogy külföldi segítségre támaszkodjanak, esetleg még 300 százalékkal drágábban is elfogadják például a jugo- szlávok ajánlatát. (?!) A létszámhiány fokozottabb műszaki fejlesztésre sürget­te a gyöngyösieket is: ezért folytatják — többi között — a GEO-üzam automatizálását, s hasonló okok miatt gépesí­tették a korábban fizikai munkát igénylő saegecsélést. Igyekszenek tovább javí­tani a munkakörülményeket, a szociális helyzetet: a bal­esetek elleni harc jegyében került sor nemrégiben a hat­ezer forinttal díjazott biztón- ságtechnikai vetélkedőre, s most indult éppen az új, 600 személyes öltöző, fürdő épí­tésének előkészítése. A Heves megyei Finomme­chanikai Vállalatnál Gál Já­nos főkönyvelő szerint eddig a IV. ötéves terv első esz­tendejére beütemezett elkép­zelések általában, sikeresen megvalósultak, úgy látja, hogy a tavalyihoz képest 13 százalékkal felemelt „terme­lési mérce” nem bizonyul át­hághatatlan akadálynak. Fő­leg a kórházi berendezések, orvosi műszerek gyártásában mutatkozik szembetűnő javu­lás. Valamelyest növekedett közvetlen exportjuk, s az 1969-ben kezdett kísérletek befejeztével a mostani októ­bertől már a sorozatban gyártott vérterápiás szerelé­kekkel is bővíthették válasz­tékukat. E termékre egyéb­ként már folyamatban van­nak a jövő évi üzletkötések is az OMKER-réL A III. negyedévtől viszont bizonyos visszaesés mutatko­zik például bádogosipari ter­mékeik gyártásában: Heves. Borsod, Csomgrád, Bács-Kis- kun és Békés megyék nagy­kereskedelmi vállalataitól kisebb az érdeklődés. Eddigi összes termelésük 60—65 százaléka termelé­kenység-növekedésből szár­mazik, eredményeik megen­gedték, hogy a tervezett 3,5 helyett 4,2 százalékos bérfej­lesztést is elvégezhessenek. A háromnegyedév folya­mán 2,1 millió forintos be­ruházást valósítottak meg fejlesztési alapjukból, felújí­tották az egri, Kocsis Bernát utcai telep szociális létesít­ményeit, ugyanitt központi fűtést szerelnek, kerecsenek üzemükben pedig vállalati anyagraktár építéséhez kezd­ték a III. negyedév végén. S a kivitelezők utolsó ígérete szerint november végére el­készül az új autójavító üzem is Egerben, amitől jö­vőre várnak nagy segítse­gg|;t Ügy érzik, hogy a kiváló »vállalat címhez méltóan dol­goznak az idén is... » Az Egri Festő és Kőfaragó Ktsz-nél Kovács Béla fő­könyvelő adott tájékoztatást. Elmondta, hogy változatla­nul szolgáltatási tevékenysé­gük fejlesztésére törekedtek, s munkájuk általános ered­ményeiről — mérleg híján ha a háromnegyed évről még nem is tud számszerű ada­tokat adni —, a féléves ta­pasztalatok alapján kedve­zően nyilatkozhat. S úgy vé­li, hogy a következő hetek, hónapok sem hozhatnak már kínos meglepetést. Szinte nem várt jó telje­sítményeket mutattak példá­ul a címfestők, a vízvezeték­szerelők és a kőművesek, hogy csak néhányukat említ­sük, s eredményeik — a töb­biekével együtt —, csupán szaporodhatnak. Ezekhez szeretnének például jobb körülményeket biztasítami azon részlegeknek, amelyek számára — újabb telephely kialakítására —, nemrég vá­sároltak ingatlant a Vörös­marty utcában. S a további sikerek érdekében történt az idei általánosabb gépesítés is. Nem dicsekednek — in­kább bizakodnak. „ ~ Gyón!Gyula Ki lehet f SOKAN és joggal teszik fel a kérdést — nézzük hát a számokat. Magyarországon 23 ezer vadász van, több mint azelőtt, s jóval keve­sebb, mint másutt. • (Olaszor­szágban például egymillió va­dászt tartanak nyilván, amit sem az ország nagysága, sem vadgazdagsága nem indokol.) A vadászat nem olcsó mu­latság, de nem is elérhetet­lenül drága. A vadásztársa- dalom összetétele tehát más­ról is beszél, nemcsak arról, kinek -mennyi pénze van. A legfrissebb adatoik szerint ma kilencezer falusi vadász van Magyarországon, tizen­négyezer városi, közülük nyolcezer munkás, s hatezer alkalmazotti munkakörben dolgozó. A legdrágább — termé­szetesen — a puska. A leg­olcsóbb sörétes fegyver is 2000 forint körül van. A tíz­ezer forintos fegyver nem ritkaság. A vadásztársaságok önálló gazdasági egységek, nagyfokú autonómiával. A megadott létszámkereten be­lül a társaság határozza meg ennek megfelelően a felvétel lehetőségét, és hogy mik a tagfelvétel anyagi előfeltéte­lei. Az új tagnak belépéskor általában 500—1000 forintot kell fizetnie — természete­Drága a fűtés Egy panasz nyomában Az idén februárban új háztömböt adtak át az épí­tők Hatvan központjában. Első és mind ez ideig egyet­len épület a városban, amely­be központi fűtést is vezet­tek. A másfél-kétszobás laká­sok bérlői többnyire MAV- dolgozók, méltán örülhettek tehát a régen óhajtott ké­nyelmes hajléknak — egé­szen az első fűtési számla benyújtásáig. Valóban meghökkentőek voltak azok az összegek, ame­lyeket egy-egy lakás, fűté­séért havonta felszámoltak: a másfél szobásaké 600 fo­rintra, a kétszobásaké 750 forintra jött ki! Ha ehhez hozzászámítják az egyéb költségeket — a meleg vi­zet villanyboyler szolgáltat­ja egy-egy lakás havi re­zsije 1300—1400 forintot is kitesz. Szép £énz; különösen, ha összevetjük a fiatal,,egy­két gyermekes családok ha­vi jövedelmével. A lakók természetesen pa­nasszal fordultak a legkü­lönbözőbb szervekhez: lehet­séges-e ilyen drága fűtés? 1971. október Ifit, vasasai« Számos levél, huzavona tá­madt az ügyből, néhányan meg is tagadták a díj kifi­zetését. Az illetékes, a városgaz­dálkodási Vállalat, Gyulavá­ri Sándor igazgató ottjár- tunkkar egy igen vastag dosz- sziét vett elő, amely az ügy­ben folytatott vizsgálatok adatait és a levelezéseket tartalmazta: — A 32 lakásos ház építé­séhez közösen társult a MÁV, a Heves megyei Rendőr-fő­kapitányság, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Nemzeti Bank. Ez utób­biaknak a földszinten van­nak helyiségeik. Az épület az átadás után tanácsi tulaj­donba került, így bíztak meg minket a lakáskezeléssel. Mi nem tettünk mást, csak föl­számoltuk az elégetett kok­szot, a szállítást és a fűtők díját. Nyereségre itt nem gondolhatunk. Hogy miért lett mégis ilyen sok? Ennél a háznál a fűtési díj nem maximált áras. Állami bér­lakásokban egy meghatáro­zott költségen túl nem kell fizetniük a lakóknak, s ez itt nincs, mert nem olyan az épület jellege. Erre nem gon­doltak a lakók; s alak ki­utalták nekik a lakásokat, azok sem tájékoztatták őket kellőképpen. 4 kőtteéeefcsá pedig . mi kénytelenek, va­gyunk mindenképpen be­hajtani. Amit az igazgató elmon­dott, azt számlák, bizonyla­tok igazolják. A díjakat a szerződéskötésektől számítot­ták, addig minden egyes la­kás fűtéséért a beruházó fi­zetett. Az egyik kazán javí­tása is garanciális időn be­lül történt: visszaélés nem történt. A lakók a beköltö­zés amúgy is zűrzavaros idő­szakában természetesen nem figyeltek arra, hogyan ke­letkeztek ezek a nagy össze­gek, a lakáskezelőknek pedig nem volt érdekük figyelni: ők benyújtják a számlát és részükről el van intézve. Ezért nehéz megállapítani, hogy valóban elfogyott-e annyi koksz, valóban ilyen „drágán” fűtenek-e a kazá­nok. A saját kárból kell tehát tanulni, s ügyelni arra, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő. A lakóbizottság a szaka­szos fűtés bevezetésével, a szállításokra való nagyobb odafigyeléssel, biztosan tud­ja csökkenteni a költségeket. De jobban kellene törődniük az ilyen, problémákkal a la­kásadóknak, az illetékesek­nek is. * Nincs botfalu gyerek! Valóban nincs! Az egri II. számú Gyakorló Általános Iskola tanárnője, Pogány Ferenc- né 15 év óta tanítja zeneóvodásait, sok-sok türelemmel, a mesevilágot is beleszőve egy-egy dal megtanulásába, fejleszti hallásukat és ritmus érzéküket — ő vallja ezt. s neki hihetnek. Szemerei Gyurinak is még kicsit dörmögős a hangja, de ha úgy énekel majd, „mint a cicák” vékonyka hangján, a tanító néni is elégedett lesz. vadász? sen az államilag meghatáro­zott okmánybélyegeken túl. A havi tagdíj — a társasági gazdálkodás eredményeitől, illetve a folyamatban tevő beruházásoktól függően — 20—30 forinttól 150 forintig terjed. A KEZDŐ vadász hat hó­napig nem kaphat fegyvert. Ez a tanulóidő. Ekkor kell elsajátítania a legalapvetőbb vadgazdálkodási, vadismereti, fegyverkezelési és fegyelmi ismereteket. Az „inasidőt” állami bizottság előtt letett vizsga követi, majd a nagy esemény: a fegyvervásárlási engedély kézhezvétele. Az el­ső vadászat felejthetetlen él­mény, a játékos avatási szer­tartás úgyszintén, az első hó- napok-évek azonban rendsze­rint kudarcban sem szegé­nyek. Nálunk nincsenek va- dászlőterek, skeetpályák meg­felelő számban, így aztán a kezdő vadász minden gya­korlat, fegyver- és lőismeret nélkül kezdi meg vadásZéle- tét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar vadászetika már-már drákóion szigorú, bizony érthető, hogy sokszor üresen marad a kezdők tás­kája. Ülő nyálra, földön álló, ■vagy futó fácánra, „felgallya­zott” (fán ülő) kakasra, hasas kocára, gidával járó sutára nem lő becsületes vadász, mint ahogy különböző meg­tévesztő eszközöket sem használ Amerikában példá­ul széles körben divat erős nőstényszagot árasztó folya­dékkal operálni, ami 5—6 lé­pésre becsalja a bakot, a bi­kát. Nálunk egyedül a hívó­síp használata engedélyezett, a megfelelő hangok előcsa- logatása azonban oly nagy szakértelmet, szinte művé­szetet igényéi, hogy csak na­gyon kevesen élnék ezzel a lehetőséggel. A TÖRVÉNY szerint a va­dászat csak egészségileg tö­kéletes, biztos szemű embe­rek számára engedélyezhe­tő... És ha valaki megöreg­szik? Az erdőktől, mezőktől, vadásztársaktól nem könnyű a búcsú, azért is kéllett a Vadásszövetség legfelső ve­zetésének ezzel a kérdéssel foglalkoznia. S a döntés: nincs felső korhatár, egyedül az orvosi vizsgálatok ered­ménye döntse el, ki meddig viselhet puskát. És ha meg­gyengül a szem, a kar, ha bizonytalanná lesz a szív? A lőporszagtól sajnos búcsúzni kell, az idős vadász azon­ban tag maradhat — kedvez­ményes tagdíjjal, s nagy- nagy baráti gondoskodással övezve. Részt vehet a vadá­szatokon, tanácsaival, szaktu­dásával segítheti azt, s ter­mészetesen a terítékből is ré­szesedhet. Molnár Attila a többiekkel együtt gyakorol a csilingelő triangulumon. Ez a furcsa „hangszer” a ritmusérzéket fej­e laszti. S, lám, a kis Szepesi Andrea mór hangszeren — furulyán -wdte fe »ttSnöen játsziki .w "»íiwé»' ®2oHa íeiveíefcH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents