Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
A szocialista gazdasági integráció útján Hatékonyabb formák AZ ŰJ KIFEJEZÉS — a «szocialista gazdasági integráció — félreérthetetlenül jelzi a KC^I-rrsz;'.gok együttműködésének, aa cd-J’giektől eltérő, núíié/ségíieg más. magasabb rcalwű íclöv.esi szakaszát. A/, új íejlódéjt sza- kesz jeliegtiiék rtv'gíeleioe» a kcíaim.. program íe'vázon- ja a i'fcHAÍiXxsaob sozos üvi- r.ivalóuat, «z együtt..»ujtoaes korszerűbo «lód,szeren, hatékonyabb formáit A KGST-országok feladattervébe első ízben iktatták be például az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről folytatott kölcsönös konzultációkat. Az egyes országok gazdasági, szogiális, tudományos-műszaki politikájának azok az alapkérdései lesznek a kölcsönös eszmecserék témái, amelyek megoldása túlnő az egyes tagállamok lehetőségein, keretein. A tervkoordináció eddig is a KGST-országok együttműködésének módszertárában szerepelt. Jellege, mélysége azonban megváltozik a jövőben. Az ötéves tervek ösz- szehangolása idáig jobbára a kétoldalú Ötesztendős külkereskedelmi megállapodások előkészítését szolgálta. A komplex pogram előirányozza a legfontosabb népgazdasági ágak és termékfajták hosszú távú (10—20 éves) terveinek összehangolását, Fejlesztik az együttműködést, a tapasztalatcserét a prognózisok készítésében. Sőt, azt is elhatározták, hogy egyes iparágakat és termékfajtákat — főként azokét, amelyek ki- fejlesztése a jövő közös feladata, mint például a számítástechnika —, az érdekéit országok együttesen terveznek meg. Később — a tapasztalatoktól függően —, bővülhet az együttesein tervezett ágazatok és termékfajták köre. A KOMPLEX PROGRAM az új fejlődési szakasznak megfelelően a KGST intézmény-rendszerének továbbfejlesztésével is foglalkozik. Így mindenkelőtt lehetővé vált, hogy az egyes tagországok . intézményei, szervezetei, minisztériumai, iparágai, trösztjei, vállalatai közvetlen kapcsolatot létesítsenek egymással E kapcsolatok jellegét, mélységét, a közvetlen megállapodások tartalmának természetesen határt szabnak az egyes országok törvényei, jogszabályai, az egyes intézmények, szervezetek, vállalatok stb., adott hatásköre. A magasabb szintű együttműködés: a közvetlen kapcsolatok építése, vagy például a több iparágak és termék együttes tervezése nem öltheti a nemzetek felettiség jellegét, nem sértheti a részt vevő országok önállóságát, a kormányok hatáskörét. Mindez nem zárja ki, hogy a ioiiőnbözó intézményeket, ''ezreket, vállalatokat svüksóf szerint olyan hatáskörrel ruházzák fel, amely az ésszerű egy ü amúi ex lést a , szerződéses kötél*7,' ti*.•V:ívt vállalását. Sőt a program államközi gazdaság’, illetve nemzetközi gazdálkodó szervezetek létrehozásának feltételeit is taglalja. A tagországok egésze, 'vagy egy része létrehozhat közös nemzetközi gazdálkodó együttműködéseket, intézeteket, központokat, vegyes vállalatokat, kereskedelmi, vagy műszaki tervezési-szerkesztési irodákat stb. Ezek a nemzetközi gazdálkodó szervezetek saját vagyonnal, önelszámolással, polgári jogi felelősséggel rendelkezhetnek. MIND a NEMZETI Vállalatok, mind a nemzetközi gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolataikat, együtt-, működési megállapodásaikat, jogaikat, kötelezettségeiket szerződésekbe foglalják." A szerződéskötések pedig feltételezik a KGST-tagállaimok általános jogi rendszerének továbbfejlesztését A többi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a megoldási módjait és rendjét amelyek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése körül jelentkezhetnek. A komplex program tagiat- lása, ismertetése során kiderült, hogy alapvetően nem az integráció végrehajtásának konkrét határidős tennivalói dominálnak, hanem főként az előkészítést, a bevezetést megalapozó munka- programmal van dolgunk. Mindez persze nem csökkenti az új távlatokat jelző dokumentum nemzetközi jelentőségét. A KGST tagállamai először vették számba és rögzítették együttesen az új szakasz, a magasabb szintű együttműködés hosszú távú és rendkívül összetett tennivalóit Néhány KGST-ország például már kétoldalúan megállapodott bizonyos termékek, főleg fogyasztási cikkek kontingens nélküli kereskedelmében. Ennek jegyében a külkereskedelmi egyezménytől, a mennyiségi és az érték-keretszámoktól függetlenül , különböző fogyasztási cikkeket szállítanak egymásnak — a kereslet-kínálat alapján. A termékek árát az érdekelt külkereskedelmi vállalat állapítja meg. A program előirányozza, hogy Országos tanácskozás az építésügyi tájékoztatás fejlesztéséről Sajtótájékoztató a szakmai programról A tudományos folyóiratok száma a századfordulón még csak 10 ezer volt a világon, de 1960-ra elérte a 100 ezret. A statisztikai elemzések pedig megállapították, hogy 15 évenként megkétszereződnek a különféle technikai és tudományos ismeretek. Ezért szinte új tudományágnak lehet tekinteni a szakmai tájékoztatást, az információk összegyűjtését, rendszerezését, továbbítását. Ennek problémáiról rendezik meg október 11-én a III. országos építésügyi tájékoztatási értekezletet Budapesten, amint szombat délelőtti sajtótájékoztatóján Kékesi Nándor, az Építésügyi Tájékoztatási Központ igazgatója elmondotta. A tudományos közlemények áttekintése már szinte lehetetlen; csupán a kémiai tudományok területén annyi az új eredmény, ismeret került közlésre, hogy ha vala- molyik kémikus 30 tdegen nyel cet b°szélne és hetenként *9 "öltene a cikkek olva í or is csak 10 százai át ie'érhetné meg annak a sok új információnak, amely szakterületén napvilágot lát. Sok gyakorlással az olvasási sebességet meg lehet kétszerezni, de még ezzel együtt sem képes egyetlen szakember sem megbirkózni az új ismeretekkel. A III. országos építésügyi tájékoztatási értekezleten hét hazai és külföldi szakember előadása és számos felkért hozzászóló beszámolója alapján elsősorban azt vizsgálják, milyen újabb módszerekkel lehet hatékonyabbá tenni az építésügyi szakemberek szakmai tájékoztatását. A hazai építésügyi tájékoztatási szakemberek nemzetközileg is jelentős tekintélyt szereztek eddigi munkájukkal, így az országos tanácskozás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Eddig 350 hazai és külföldi szakember jelezte, hogy részt vesz a találkozón. A tanácskozáson felvetett kérdések megvitatása hozzájárult ahhoz a munkához Is, amelynek célja, hogy létrehozza a KGST -országok építésügyi tájékoztatásának adatbankját. (MTI) tanulmányozzák a kontingens nélküli sokoldalú árucserét, amelynek értékét neon feltét lenül szükséges kétoldalúan kiegyenlíteni. A sokoldalú elszámolások rendszerének bevezetése ezúttal csakúgy, mint a kon- (tingentáit termékeknél" feltételezi a kollektív valuta (transzferábilis rubel) tényleges működését. Ez az egyik legbonyolultabb feladat, amellyel ugyancsak számol a komplex program. Ahhoz, hogy a rubel betölthesse egységes értékmérő szerepét a KGST-piacokon. meg kell hogy szűnjön például a tagországok kétoldalú elszámolásainál jelenleg még tapasztalható árszint-különbség. Egységes élvek alapján szükséges rendezni továbbá a kollektív valuta árfolyamát (átválthatóságát) a nemzeti pénzekhez és a nemzetközi valutákhoz (például a dollárhoz) viszonyítva. BONYOLULT ÉS HOSZ- SZADALMAS folyamatról van tehát szó a valutáris és külkereskedelmi munkában egyaránt^ A komplex program lehetővé teszi, hogy bármely kérdésben — így a kollektív valuta megteremtésében is —, csak azok az országok állapodjanak - meg, amelyek érdekeltek benne. Vállalják a'vele járó kötelezettségeket és képesek megteremteni a kötelezettségek teljesítését garantáló feltételeket is. Egy vagy néhány KGST-tagállam érdektelensége, távolmaradása nem lehet akadálya a megállapodásnak, az érdemi kezdeményezésnek, a komplex programban szereplő különböző intézkedését végrehajtásának. Azok az országok pe, dig, amelyek korábban — ilyen vagy amolyan okok miatt —, nem kívántak részt venni a program egy-egy intézkedésében, később bejelenthetik érdekeltségüket, részvéteid igényüket. Kovács József GoniMftk a Qualitál fölött Mikorra sikerül kikecmeregniük a kátyúból az apciaknak? Legutóbb már Damoklész kardját emlegették az apci- ak, amikor a pénzügyi helyzetüket akarták jellemezni. Ki tudja, sorrendben hányadik tanácskozás, vizsgálat volt ez már az utóbbi néhány hónapban? Bár az új igazgató, Veress István nagyon udvariasan köszönte a jó tanácsokat, mégis kénytelen volt egy félmondat erejéig megemlíteni a sok-sok munkanapot, amit a különböző bizottságok, küldöttek, szervezetek vettek el a Qualitál különböző rangú dolgozóitól. Kérdés: mit hasznosíthat a vállalat mindezekből? A népi ellenőrzési bizottság ' több hiányosságot tárt fel. Olyan drága eszközöket is beszereztek a gyárban, amiket nem is tudtak felhasználni. Százezrek úsztak így el. Amikor a népi ellenőrök felvilágosítást kértek volna a létesítményiroda vezetőjétől, kissé furcsa választ kaptak. Az illető nem értrá. Megállapítottak több mint százezer forintos leltárhiányt Az összeg már az év végi leltárban, is szerepelt Mégsem kereste senki sem a hiány elkerülésének módját, sem azt, aki felelős volna ezért a hiányért A szakszervezetek megyei tanácsa közölte az apci bizottsággal, hogy elnöksége kihelyezett ülést akar tartani a vállalatnál. Kéri, hogy a Qualitál szb-titkára, Nagy Gábor, számoljon be a mozgalmi munkáról. A Csepel Tröszt nemcsak nem lelkesedett a gondolatért, hanem lépéseket tett. a tervezett elnökségi ülés kikerülésére. Miután nem sikerült elérnie, hogy a megyei szaktanács elnöksége ne tűzze napirendjére az apci témát, a kapott meghívás ellenére is távol maradt a tanácskozásról. Magatartása aligha magyarázható félre. ről a hatás- és jogkör kidolgozását. Megtörtént, hogy a termelési tanácskozást nem lehetett megtartani, mert nem mentek el a munkások a gyűlésre. Szigorították a normákat, de erről a műhelybizottságok titkáraival előzőleg senki sem tanácskozott. Nem volt rá idő. Egyik intézkedési terv után született a másik. Sem a végrehajtására, sem az ellenőrzésére nem jutott energia. Éppen kétezer olyan pont számolható össze, amiket meghatároztak, ' mint sürgős feladatot. Olyan nagy szám ez, ami önmagában is már komolytalan. Érvényes határozat szabja meg, hogy a pesti üzemnek mikorra kellene vidékre költöznie. Ehhez azonban nagyon sok millióra volna szükség. A vállalatnak nincs rá pénze. A kiköltözést nem tudják végrehajtani. Akinek útjában van a pesti üzem, majd gondoskodik a költségekről is. Azt mondják. Egyébként is, ez a kissé él-, maradott körülmények között működő részleg adja a nagyobb jövedelmet, mivel itt a szociális kiadások előny észőek. Furcsa ellentmondás: a vállalatnak fő érdeke, hogy a rossz körülmények között dolgozó részleg minél tovább fennmaradjon. Olyan nagy az adósságuk, hogy kimondani is sok. El sem tudják képzelni, mikorra lesznek képesek rendezni a tartozásukat. Hiszen a megrendelők is visszalépnek, nagy tétel áru hever a raktárban eladatlanul. Ki és mikor veszi meg? Nincs vállalati ügyrend, még nem kapták meg a kollektív szerződést a nyomdából, hiányzik a hatás- és jogköröket tartalmazó, megállapodás. A tröszt szakszervezeti bizottsága három alkalommal vette le a napirendMegdöbbentő adat: hatvanöt százalékos teljesítményért százöt százalékos mértékű bért fizettek. Szinte ingyen adták a forintot. Állítólag a munkások önérzetét sértette a túlfizetés. De aztán belenyugodtak mégis. Valaki megkérdezte: hányán vitték vissza a pénztárba a meg nem érdemelt százasokat? Szinte nincs területe a gyári tevékenységnek, ahol különböző mértékű hiányosságot ne lehetne találni. Viszont a magyarázat is élMásodperceken múlott négy ember élete Életmentő Emlékéremmel jutalmazta a kormány id. Papp József íeídebrői lakost Augusztus 9-én, a délutáni órákban történt. Id. Papp József, hazatérve Feldebrőre Komárom megyei munkahelyéről'. a ház körüli apróbb munkákat végezte, amikor észrevette, hogy a szomszédban, a Lukács utca 12. számú ház konyhájából füst tódul ki. Azonnal átrohant. Látta, hogy a helyiségben a propán-bután gázpalack eldőlve fekszik a földön, lángnyelvek csapnak elő bejőle, s a tűz már átterjedt a konyha egyéb berendezéseire. A háziasszony, özv. Kiss Mártonná fia próbálta a tüzet oltani, de közben megsérült. Id. Papp József pillanatokon belül biztonságba helyezte a sérült fiatalembert, majd az udvaron egy vasgereblyét fogott a kezébe, és azzal rángatta ki a már izzó, eldeformálódott gázpalackot a konyhából. — Nagy volt a hőség,'szinte perzselt — emlékezett vissza a megyei tanácson a tiszteletére rendezett kis ünnepségen. — Csak azt éreztem, hogy félek... félele, hogy felrobban a palack. Képzeljék el, ha ez bent; a helyiségben történik, ahol, a lakásban még hárman voltak, Nagy nehezen sikerült kirángatni a palackot, elzárni a szelepet... Mint a későbbi vizsgálatból kiderült, csupán másod-' perceken múlt; hogy bekövetkezzen a robbanás! Id. Papp József bátorságával négy ember életét, és több- százezer forintnyi x értéket mentett meg. A magyar forradalmi munkás—pafaszt kormány az Életmentő Emlékéremmel tüntette ki, amelyet Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnök« nyújtott át meleg szavakkal Az ünnepségen részt vett dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb- titkára és Toronyai István, a BM Heves megyed Tűzrendészet! Parancsnokságának »•»etóje * hangzik azonnal: új vállalatról van szó, aminek a szervezése még szinte be sem fejeződött. Innen származnak a bajnok! A volt igazgatót félig a betegsége, félig a' feltárt hiányosságok miatt leváltották. Néhány vezető beosztásban levő személy fegyelmi büntetést kapott. Figyelmeztetésben részesültek. Kérdés: az ilyen szigorú felelősségre vonás mennyire alkáímas arra, hogy bárkit is az eddiginél több lelkiismeretességre serkentsen ? Persze, még egy kérdést lehetne megfogalmazni: nem csak alibinek tekintik mindazok a hozott „büntetéseket”, akiknek a felelősségre vonás nemcsak joguk, hanem kötelességük is? Nem lehet kellemes dolog Pestről irányítani égy ilyen vállalatot, mint amilyen az apci Qualitál. Sok kényelmetlenséget okoz a tröszti szerveknek a helyszíni ellenőrzés ellátása, a leutazás, a sok-sok gonddal bajlódó vállalat összekuszált körülményei között az eligazodás és eligazítás. És egyáltalán! Milyen helyet foglal el az apci vállalat a tröszt egészében? Még azt is sokan vitatják, hogy Apc ide tartozik-e a megyéhez, tehát a megyei szervek illetékesek-e a Qualitál ügyes-bajos dolgaiba beleszólni. Az SZMT elnökségi ülése is ilyen kérdést vetett fel. Ennek ellenére az elnökség lelkiismeretfurdalás nélkül végezte ed megszabott munkáját Apcon. Jól tette! Sok mindent meg lehet magyarázni, de minden magyarázatnál többet ér a sok apró cselekedet. Régi igazság ez. Jó volna, ha az ap- ciak nemcsak az objektív okokat emlegetnék sorra- rendre, hanem egyszer nagy bátran kimondanák: Emberek, ebben bizony ludasak vagyunk. Aki pedig a felelősségnek a nagyobbik részét kénytelen viselni, azt aszerint is kell elbírálni. A minden áron való megértés nem vezet jóra. Szembe kell nézni a Quali- tálnál a tényekkel minden szépítgetés nélkül. Ki kellene mondani, hogy a nagyon nehéz állapotok előidézésében nemcsak a „fentiek” marasztalhatok el, hanem a „lentiek is jócskán. Százezreket beleélni soha fel nem használt eszközökbe — például —,'ez nem a mások bűne. Elfolyni hagyni a béreket, else- kélyesíteni a demokratikus fórumokat, milliós értékeket termelni raktárra, százezres leltárhiányt elnézni és még egy sor más „hibát” — mesz- sze esnek ezek az objektív nehézségektől. Azokat a hibákat, amiket* trösztiek rovására lehet írni, külön kell választani a helybeliek mulasztásaitól, illetve felelősségétől. És iyen módon kell hozzákezdeni a rendcsináláshoz. Nincs könnyű dolga az új igazgatónak. Saját szavai szerint: érzi, mennyire bizakodóak a munkások Apcon. Ha ez így van, akkor erre a bizakodásra kell építenie. Még akkor is, ha a gyorsabb előre haladás miatt esetenként néhány személynek nem is fog tetszeni a határozottsága. Nálunk azonban, csak azt lehet helyesnek elfogadni, ami a túlnyomó többségnek jó. Az alapkérdés: képesek lesznek-e az apciak végre teljes nyíltsággal szembenézni a való tényekkel? Segítséget ehhez elsősorban az öntödében kaphatnak a munkásoktól. Hallgassák meg őket G. Molnár Ferenc ziygzj&MAWsisti ijy. UH. október 10, vasárnap
